Az első mesterséges megtermékenyítés óta több mint 10 millió gyermek látta meg a napvilágot és nagyságrendileg évente félmillió gyermek születik világszerte az asszisztált reprodukciós eljárásoknak (ART) köszönhetően. A testen kívüli megtermékenyítés első sikere 1978-ra tehető, ekkor született meg Angliában az első lombikbébi, a ma 46 éves Louise Joy Brown, aki azóta két, természetes úton fogant gyermeknek adott életet. Az áttörés robbanásszerű fejlődést indított el a meddőségi ellátásban. Hazánkban az első lombikbébi a Dr. Csaba Imre által vezetett Pécsi Tudományegyetemen látta meg a napvilágot 1988-ban, akkor még egy ún. GIFT módszernek köszönhetően. A magyar meddőségi ellátás megteremtésében, hazai és nemzetközi tanulmányaik, gyakorlatuk révén, egyedülálló szakmai kapcsolataik megteremtése által meghatározó szerepet játszottak olyan kiváló, magas szintű szakmai tudással és tapasztalattal rendelkező lombikkezelést végző orvosok, mint Prof. Dr. Bódis József, Dr. Dévai István, Dr. Forgács Vince, Prof. Dr. Urbancsek János, Dr. Bernard Artúr, Dr. Konc János, valamint Dr. A lombikbébi-kezelés (in vitro fertilizáció, IVF) testen kívüli petesejt-megtermékenyítés és embrió-beültetés, amely meddő párok számára teheti lehetővé a gyerekvállalást. Az elmúlt évtizedekben a termékenységi és nemzőképességi zavarok egyre jelentősebb problémát jelentenek a fejlett országok számára. Magyarországon a 70-es évektől figyelhető meg csökkenő tendencia a születési számokban, azóta már közel 40 %-kal csökkent az élveszülések aránya. Emellett az első gyermek vállalásának életkora is kitolódik mind a nők, mind a férfiak esetében. Míg az anyai életkor az első gyermek születésekor 1980-ban még 23 év volt, addig mára már 29 év. Az életkor előrehaladtával a termékenység romlik, a gyermekvállalás halasztása nagyban rontja a későbbi gyermekvállalási esélyeket.
A lombikbébi eljárás egy óriási lehetősége az orvostudomány. A beültetés sikere ez esetben is csökken az életkor előrehaladtával: míg 35 év alatt két embrió visszaültetésekor a terhesség esélye csaknem 45 százalékos, addig 40 év fölött már csak 10-15 százalékos a valószínűség. Az életkor előrehaladtával a sikerességi mutatók csökkenést mutatnak, ez azt jelenti, hogy míg 35 év alatt három próbálkozás után 3-ből 2 nőnek gyermeke születik, és még ezután is növekszik a sikeres kezelések aránya a további próbálkozásokkal. A lombikbébi kezelést meddőség esetén alkalmazzák (meddőségről akkor beszélünk, ha egyévnyi védekezés nélküli szexuális élet mellett nem jön létre terhesség). Ez a probléma Magyarországon nagyságrendileg 200 ezer házaspárt érint: ők azok, akiknek csak orvosi segítséggel lehet gyerekük. Ilyen esetekben - ha lehetséges - első körben kevésbé invazív eljárásokkal, így gyógyszeres kezeléssel vagy inszeminációval próbálkoznak. A lombikbébi-kezelés indikációit jogszabály rögzíti. Akkor van rá lehetőség, ha például a leendő anya mindkét petevezetéké elzáródott, ha súlyos endometriózis áll fenn, vagy ha alacsony a leendő apa spermiumszáma. Ok lehet az is, ha az inszemináció többszöri próbálkozás után is sikertelen, a pár női tagja már elmúlt 40 éves, petefészke pedig a vizsgálatok szerint nem működik megfelelően. Szintén indok lehet, ha a nő egyedülállóként szeretne gyereket. Ugyancsak indikáció, ha a leendő anya daganatellenes kezelés - sugárterápia vagy kemoterápia - előtt áll, bár ilyenkor jellemzően csak leszívják a petesejtet, megtermékenyítik, és mélyfagyasztják. A beültetésre csak később, a gyógyulást követően kerül sor.
A lombikbébi eljárás menete nagyon szigorú előírások határozzák meg, de minden esetben a sikeres megtermékenyítés és egy boldog, egészséges terhesség a cél. Ha ez megvalósul, akkor a lombikbébi programban részt vevő kismamák ugyanolyan várandósság elé nézhetnek a 12. hét után, mint a természetes úton fogant társaik. A lombikbébi eljárásból öt alkalmat finanszíroz a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK, a korábbi Országos Egészségbiztosítási Pénztár). 2020. július 1-jétől pedig már a beültetésen, illetve vizsgálatokon túl a meddőségkezelésben - vagyis a lombikprogramban - használt gyógyszerek is 100 százalékos támogatást kapnak (dobozdíj, vagy egyéb, kisebb költségek előfordulhatnak). Költségekkel tehát lényegében nem kell számolnod, az alap protokollok esetén a teljes lombikbébi-kezelés ingyenes. Az Intracitoplazmatikus Spermium Injektálás az IVF (lombikbébi) kezelés egyik válfaja. Amennyiben a meddőség oka a gyenge minőségű spermakép, akkor arra van szükség, hogy a spermiumokat mikromanipulációs eljárással mesterségesen juttassuk a petesejtbe. Asszisztált hatching eljárással az embrió beágyazódása, így az IVF-ET kezelés sikeressége növelhető. Az AHA (asszisztált hatching) során az embriót körülvevő zóna pellucidán kis nyílást ejtünk, így az embrió méhbe ültetésekor az embrió könnyebben szabadul ki a burokból és tapad meg a méh nyálkahártyáján.
A lombikbébi eljárás jogi és szabályozási háttere Magyarországon
A mesterséges megtermékenyítés számos jogi és etikai kérdést vet fel, melyek szabályozása elengedhetetlen. Komoly kihívás a technológiai fejlődés lekövetése és az új szakmai, demográfiai trendeknek való megfelelés. Magyarországon a művi beavatkozással történő megtermékenyítést a 12/1981. (IX. 29.) EüM rendelet szabályozta elsőként, majd a törvényi rendelkezés 1997-ben született meg (Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény). Az Országos Kórházi Főigazgatóság Humánreprodukciós Igazgatósága (OKFŐ HRI) 2022. januári megalakulásáig átfogó jogfejlesztési munka azonban nem ment végbe, csupán kisebb módosításokat eszközölt a jogalkotó. Magyarországon a meddőségi ellátást biztosító egészségügyi intézmények változatos képet mutattak: az állami tulajdonú és finanszírozású szolgáltatók mellett számos magántulajdonban lévő intézet is működött. Tekintettel Magyarország népességének évtizedek óta tartó csökkenésére, a kormányzat nemzetstratégiai célként határozta meg a meddősségi kezelések szélesebb körben való elérhetőségének biztosítását. 2019-ben döntött arról a Kormány, hogy a lombikcentrumokat állami tulajdonba veszi. 100 százalékos támogatottságúvá váltak a meddőségi kezelések során felmerülő kivizsgálások, diagnosztikai ellátások és szükséges gyógyszerek, a nők 45 éves koráig. 2022-ben a későbbi felhasználás céljából lefagyasztott embriók tárolási ideje 5 évről 15 évre módosult, mely egyszeri alkalommal további 15 évig hosszabbítható meg. 2022-ben megalakult az Országos Kórházi Főigazgatóság Humánreprodukciós Igazgatósága, mely a Kormány határozatában foglaltak szerint az asszisztált reprodukciós kezelést végző intézmények központi szakmai irányításáért, az ellátás keretrendszerének megteremtéséért felel. A HRI 2022-es megalakulását követően első lépésként felmérte az ellátórendszer működését, finanszírozási és jogi környezetét, majd a nemzetközi ajánlásokat követve és a szakmával egyeztetve, kidolgozta szakmai koncepcióit a meddőségi ellátórendszer fejlesztésére vonatkozóan. 2023-ban megszűnt az IVF beavatkozások közötti három hónapos várakozási szünet. Ezáltal nem kell a pároknak három hónapot várniuk a kezelések között, melynek semmilyen orvosi javallata nincs. A szabályozás megváltoztatása révén lerövidül az egy egészséges gyermek megszületéséhez szükséges idő. 2023-tól - a korábbiakkal ellentétben - már nem 5 embrió beültetésével végződő beavatkozás érhető el közfinanszírozott formában, hanem 5, petesejt leszívásának céljából végzett stimuláció, és az abból származó összes embrió beültetése ingyenes. Ez a várakozási idő lerövidítésével a gyorsabb ismételt beültetés lehetőségét teremti meg. A beavatkozások számának növelésével ugyanakkor nő a várandósság esélye, tehát ez az intézkedés egyértelműen növeli a megszületett gyermekek számát a jó prognózisú páciensek csoportjában. 2023-tól az embriók blasztociszta tenyésztésének finanszírozási ösztönzésével nő a sikeres várandósság esélye, hiszen az 5, 6 vagy 7 napos embriók beültetésével magasabb a beágyazódás és a klinikai terhesség esélye, továbbá kevesebb a sikertelen beültetés kudarca, lerövidül az élveszüléshez szükséges idő, és várhatóan jobb lesz a páciens együttműködése és motivációja is a kezelés során. Mindemellett kevesebb embrió kerül fagyasztásra, mert jellemzően a 3. és 5. 2023-tól a daganatos páciensek fertilitásprezervációja (azaz termékenységének megőrzése) közfinanszírozottá vált. Ezáltal azok a betegek, akik termékenységüket radikálisan befolyásoló betegséggel (pl. daganatos megbetegedés) küzdenek, esélyt kapnak a későbbi gyermekvállalásra. A termékenység megőrzése (a nők esetében petesejt-fagyasztás, a férfiak esetében hímivarsejt-fagyasztása) korábban egyáltalán nem volt elérhető Magyarországon közfinanszírozott formában. 2024-ben a magas kockázattal járó ikerszülések arányának visszaszorítása érdekében felülvizsgálatra került az egyidejűleg beültethető embriók számának kérdése. Eszerint 36 éves kor alatt első embrió beültetés során 5-7 napos embrió esetén egy, egyéb esetben legfeljebb kettő embrió, 36 éves kor felett pedig legfeljebb kettő embrió ültethető be egyidejűleg. A jogszabálymódosítás azért volt fontos, mert az ikerterhességek az asszisztált reprodukciós kezelések szövődményeinek tekinthetők. 2024-től az embriók tárolása és beültetése közfinanszírozott, azaz ingyenes. Korábban az embriók tárolásáért évente tárolási díjat kellett fizetniük a pácienseknek. Továbbá az újabb stimulációk indításához kapcsolódóan meghatároztuk, hogy amíg lehetőség van letétbe helyezett embrió felhasználására, addig nem indítható újabb stimuláció. Orvosszakmai szempontból ugyanis nincs különbség a fagyasztott és a friss ciklusból létrejött embriók esélyeit tekintve. 2024-ben a HRI kidolgozta a meddőségkezelési ágazatban dolgozó szakemberek képzési rendszerét és létrehozott eddig nem létező képzéseket a szakemberek pályán tartása és új szakemberek bevonzása, valamint az ellátás biztosítása céljából. A legszűkebb keresztmetszete az ellátórendszer bővülésének a jelentős szakemberhiány, ugyanakkor a meddőségi ellátás területén 25 éve nem volt elérhető szakképzés. A Klinikai embriológia egészségügyi felsőfokú szakképzés, a Reproduktív medicina ráépített szakorvos képzés, a klinikai andrológia licencképzés, és a reproduktív pszichológiai szaktanácsadó licencképzés új képzésként vált elérhetővé. Az új képzések megteremtésével a szakemberek száma várhatóan bővíti majd az elérhető humán erőforrást előreláthatóan 2028-ra. 2024-ben a Meddőségi Szakambulanciák megkezdték működésüket a vármegyei kórházakban, ezáltal két ellátási szinten elérhető a meddőségi ellátás Magyarországon. Ennek célja, hogy a meddőségi ellátáshoz való hozzáférés az ország minden területén biztosítva legyen, továbbá hogy az asszisztált reprodukciós centrumok terhelése csökkenjen. A szakambulanciákon elérhetővé vált a teljes meddőségi kivizsgálás mind a férfiak, mind a nők számára, továbbá lehetőség nyílik tanácsadásra és az inszeminációs eljárásra is. Amennyiben magasabb szintű ellátás (azaz lombikkezelés) szükséges, úgy a pácienseket a szakambulancia meddőségi centrumba irányítja. A szakambulanciák elindulásához számos finanszírozási változásra volt szükség, továbbá biztosítani kellett a személyi és tárgyi feltételeket. A 2024 januárjától létrehozott „Nemzeti Humánreprodukciós Regiszter” a 13 asszisztált reprodukciós centrum pontos, transzparens (online) és szakmai alapú (aktualizált) adatszolgáltatására épül. Erre azért volt szükség, mert a felülvizsgálat során nyilvánvalóvá vált, hogy a meddőségi kezelések, beavatkozások minősége és hatékonysága az addig gyűjtött adatokkal nem mérhető megfelelően, ugyanis a rendelkezésre álló adattartalom hiányos, korszerűtlen, nem felel meg a hazai szakmai elvárásoknak, és nem alkalmas nemzetközi összehasonlításokra sem. A kezelések eredményessége ezáltal sem a szakma, sem az ellenőrző hatóság, sem pedig a páciensek számára nem volt átlátható, és ellenőrizhető. Szükség volt az adatszolgáltatási rendszer megújítására, mégpedig oly módon, hogy az megfeleljen a legmodernebb szakmai követelményeknek, kötelező érvényű legyen, de emellett minél kevesebb terhet jelentsen az ellátást végző személyeknek. Az újonnan létrehozott Regiszter révén lehetővé válik a meddőségi eljárások során alkalmazott ellátások, beavatkozások, és az egészségügyi szolgáltatók tevekénységének követése. A komplett adatszolgáltatás eredményeként figyelemmel kísérhető a szakmai munka, meghatározott indikátorok alapján nemzetközi viszonylatban mérhetővé és értékelhetővé válik az intézetek eredményessége. Az intézetek munkájának megismerése és az átláthatóság biztosítása céljából a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel közösen kidolgozott norma alapján 2025. 2025-től - az EESZT által biztosított informatikai háttér birtokában - a Nemzeti Humánreprodukciós Regiszter a tervek szerint össze lesz kapcsolva a szülészeti adatokat tartalmazó Tauffer-Csákány Statisztikával, illetve a Peri- és Neonatális Regiszterrel, így népegészségügyi szempontból is meghatározóvá válik, ami lehetőséget biztosít átfogó és hosszú távú elemzésekre. 2025-ben hatályba lépnek továbbá azok a módosítások, melyek az andrológiai mikrosebészeti eljárások NEAK finanszírozásba vételével megteremtik a férfi oldal, azaz az andrológiai ellátás finanszírozását. 2025-től a spermafagyasztás és tárolás három indikációból (meddőségi okból, donációs céllal, fertilitásprezervációs céllal) közfinanszírozottá válik. 2025-ben tovább szorgalmazzuk azon bioetikai kérdések rendezését, amelyek olyan modern eljárások engedélyezését tennék lehetővé (petesejt-donáció, szociális petesejt-fagyasztás, preimplantációs genetikai szűrés), melyek még eredményesebbé tennék a hazai lombikellátást.
A lombikbébi eljárás menete és a szükséges vizsgálatok
Az alábbiakban a lombikbébi eljárás lépéseit és a szükséges vizsgálatokat ismertetjük:
Előkészítő vizsgálatok
A lombikbébi kezelés megkezdése előtt alapos előzetes kivizsgálásra van szükség, hogy tisztán láthassuk, melyek lehetnek a meddőség okai a leendő szülők esetében. Vannak ugyanis olyan, kevésbé invazív eljárások, amelyek során már egyszerű gyógyszeres kezeléssel, illetve inszeminációval is sikereket lehet elérni.
- Az ováriumok funkcionális vizsgálata: menstruációs ciklushoz kötött hormon vérvételek.
- Méhüreg alaki alkalmasságának vizsgálata.
- Petevezeték átjárhatósági vizsgálat. Ez a kettő egyben elvégezhető. Magánellátásban eddig HYCOSY vizsgálatot végeztek, államiban HSG volt elérhető.
- Hüvelyváladék vizsgálata és tenyésztés ondóváladékból is.
- Cytológia.
- Vírusszerológiai vizsgálat.
- Belgyógyászati kivizsgálás.
Adminisztratív, jogi feltételek megvizsgálása. A törvény szerint itthon házastársak vagy közjegyző által bejegyzett élettársi viszonyban élők vehetnek részt meddőségi kezelésben. Sajnos vannak olyan helyzetek, amikor nem kezdhető meg, vagy egyáltalán nem kivitelezhető a lombikkezelés.
A kezelés lépései
A lombikbébi kezelés a kivizsgálást követően nagyjából 5 hétig tart. A lombikbébi-kezelést alapvetően ennek végzésére kiképzett szülész-nőgyógyász szakorvosok, valamint biológusok végzik, felügyelik.
1. Petefészek-stimuláció
Az első lépésként a lehető legkisebb mértékű hormonális stimulációval a petefészkeket több tüsző növelésére serkentjük. A stimuláció célja, hogy egyidejűleg több petesejt is megérjen, így több kerülhet később leszívásra, illetve megtermékenyítésre. A stimulációs protokollnak minőségileg a lehető leginkább testreszabottnak kell lennie, figyelembe véve az életkort, testsúlyt, hormonvizsgálati eredményeket, és így tovább. A stimulációt legtöbb esetben előkezelés előzi meg, ami történhet fogamzásgátló tabletta szedésével (14-28 nap) vagy napi adagolású injekciókkal - ennek az a célja, hogy felkészítse a petefészket a stimulációra. Az előkezelés javíthatja a sikeres kezelés esélyét, valamint csökkentheti a petefészek túlstimulációs szindróma és a petefészek ciszták kockázatát. Hosszú protokoll esetén a menstruációs ciklus 21. napja körül kezdődik a petefészek injekció-kúrával történő nyugalomba helyezése. Ez általában egyféle injekció, amit naponta kell beadni, legalább 10 napon keresztül. Vérvétellel ellenőrzik, hogy mikor is kezdődhet a petefészek stimulációja a hormoninjekciókkal (FSH és LH). Kétnaponta végzett vérvétel és ultrahangvizsgálat segítségével követik a tüszők növekedését és amikor elérik a megfelelő méretet, akkor jön az utolsó injekció, ami 35-36 órával előzi meg a petesejtleszívást. A hosszú protokoll kb. 22-24 napig tart. Rövid protokoll esetén az előkezelés elmarad és a menstruáció 2-3. napján, ultrahangvizsgálat után egyből a stimuláció kezdődik. Csak az első, megfelelő méretű tüszők megjelenése után kerül sor újabb injekciós készítmény alkalmazására, az idő előtti tüszőrepedés megelőzése céljából. A rövid protokoll kevesebb injekcióval jár, és rövidebb ideig, kb. 10-12 napig tart. Gyógyszerek nevét és mennyiségét szándékosan nem említjük, hiszen ezek - ahogy fentebb írtuk - testreszabottak, egyénenként jelentősen változhatnak.
2. Petesejtleszívás (tüszőpunkció)
A petesejtleszívás majdnem mindig altatásban történik, így nem jár fájdalommal és biztonságosabb is. Az altatás nyugodt körülményeket teremt, aminek köszönhetően sokkal kisebb a petefészek körül található szervek sérülésének a kockázata. A leszívásra reggel, az előre megbeszélt időpontban kell menned, éhgyomorra. Előkészítenek téged az altatásra, majd következik a petesejtleszívás. A hüvelybe vezetnek egy ultrahangfejet, amire egy tű van erősítve (ez a punkciós tű) - ennek segítségével a hüvelyboltozaton keresztül a tüszőkben lévő tüszőfolyadékot leszívják. A tüszőfolyadékot steril csövekbe helyezik, majd mikroszkóp alatt megkeresik benne a petesejteket, amelyeket tápoldatba, szövettenyésztő edénybe helyezve inkubátorban tárolnak. Ez az ivarsejtek és embriók fejlődése számára megfelelő körülményeket biztosít. A petesejteket, 4-5 órával a leszívás után, megtermékenyítik az előkészített spermiumokkal. A sperma mintaadás általában szintén ezen a napon, reggel történik, 2-5 napos önmegtartóztatás után, maszturbáció útján. Fagyasztásból felengedett vagy biopsziával nyert spermium is felhasználható a megtermékenyítéshez. A petesejtleszívást 2-3 óra pihenés követ, és ha nincs panasz, akkor hazamehetsz. A terhességet támogató, egészséges progeszteronszint fenntartása érdekében a petesejtleszívás napjától a pozitív terhességi tesztig progeszteron-kiegészítést szoktak felírni az orvosok. Ez szájon át, injekcióval, illetve hüvelykúppal is történhet.
3. Megtermékenyítés
A pár férfitagja által leadott spermium váladékkal egyesével megtermékenyítjük a kinyert petesejteket. Már a következő napon tudható, hogy sikerült-e a megtermékenyítés. Ha igen, akkor az embriókat még kb. 2-6 napig tenyésztik. A megtermékenyülés - Kétféle megtermékenyítési módszert is alkalmazhatunk a spermiumok minőségének függvényében. Ezek a módszerek a konvencionális IVF, illetve az ICSI (Intracytoplasmic Sperm Injection). Előbbinél az előkészített spermiumok egy szövettenyésztő edényben természetes módon termékenyítik meg a petesejteket, míg utóbbi esetben beinjektálás történik. Ha megfelelő számú és minőségű hímivarsejt áll rendelkezésre, akkor konvencionális módon a hímivarsejteket a petesejt mellé engedik és lezajlik a megtermékenyítés. Amennyiben csak egy hímivarsejt áll rendelkezésre, az úgynevezett ICSI eljárás során, azt közvetlenül a petesejtbe juttatják. Erre a módszerre egyebek mellett akkor van szükség, ha a spermiumok száma, mozgékonysága vagy morfológiája nem megfelelő, esetleg fagyasztott vagy sebészeti úton nyert spermát használnak fel. Ilyen esetekben a spermiumot mozgásképtelenné teszik, majd egy vékony üvegpipettával a petesejt citoplazmájába injektálják. Ezzel a kiegészítő módszerrel már 80 százalékosra növelhető a megtermékenyülés esélye.
4. Embriótenyésztés és embriótranszfer (beültetés)
A megtermékenyült és szabályosan osztódó embriók visszahelyezése (embriótranszfer) a petesejt leszívástól számított 48-72, esetleg 120 órával történik. Az embriókat először speciális - a piacon elérhető legkorszerűbb embrió megtapadást elősegítő tápoldatban tároljuk, majd egy vékony katéter segítségével ultrahang vezérelt módon juttatjuk a méh üregébe. A visszaültetési eljárás során törekszünk arra, hogy a többes terhesség esélyét visszaszorítsuk. Az embriókat beültetésre a speciális tápoldatok segítségével megteremtik a természetes anyai közeget, a biológusok a tenyésztés ideje alatt mikroszkóppal követik, mely embriók a legalkalmasabbak a visszaültetésre. Az első 16-18 óra után lezajlik a megtermékenyülés, majd 26-28 órát követően az első sejtosztódás. A tenyésztés folyamata maximum öt napig tart, erre már megjelenik az embrió belsejében a hólyagcsíra. Az embrió transzfer gyors és fájdalommentes művelet, az esetek többségében nem igényel altatást. Az embriókat (egészen pontosan preembriókat) egy speciális katéter segítségével a méhnyakon keresztül a méh üregébe juttatják. Egy kis pihenő (kb. 30 perc) után haza is mehetsz.
5. Asszisztált hatching
Asszisztált hatching eljárással az embrió beágyazódása, így az IVF-ET kezelés sikeressége növelhető. Az AHA (asszisztált hatching) során az embriót körülvevő zóna pellucidán kis nyílást ejtünk, így az embrió méhbe ültetésekor az embrió könnyebben szabadul ki a burokból és tapad meg a méh nyálkahártyáján. Ha a beágyazódás sikertelensége okozza a gondot, akkor úgynevezett asszisztált hatchingre (AH) lehet szükség. Ennél az embrió külső burkán ejtenek egy apró nyílást, amely segíti a beágyazódást, a megtapadást.
A lombikbébi beavatkozás útján létrejövő terhesség a további lefolyásában nem különbözik egy természetes úton fogant terhességtől.
Az embriófagyasztás egy lehetőség a meddő párok számára: amennyiben maradtak szabályosan fejlődő embriók, amelyeket nem ültettek be, azok különleges körülmények között fagyaszthatóak és tárolhatóak.
A lombikbébi eljárás feltételei és finanszírozása
A lombikbébi kezelés minden olyan meddő párnál végezhető, amely az előzetes vizsgálatok alapján csak ilyen módon vállalhat gyereket. A beavatkozásra főképp endometriózis, alacsony spermaszám, méhet és petevezetéket érintő problémák, petesejtérési rendellenességek, spermát vagy a petesejtet károsító antitestek termelődésekor van szükség, illetve akkor, ha a spermiumok nem tudnak áthatolni a méhnyak nyálkahártyáján, vagy éppen ott pusztulnak el. A kötelező egészségbiztosítás terhére csak addig kezdhető meg a lombikbébi-kezelés, amíg a nő nem tölti be a reprodukciós kor felső határát (legfeljebb 45 éves koráig). A beavatkozást megelőző vizsgálatokhoz szükség van beutalóra. A társadalombiztosítási támogatás mértéke gyógyszerenként egyedileg megállapított, a gyógyszer árának fennmaradó része pedig a pácienst terheli.
A lombikbébi eljárásból öt alkalmat finanszíroz a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK). 2023-tól - a korábbiakkal ellentétben - már nem 5 embrió beültetésével végződő beavatkozás érhető el közfinanszírozott formában, hanem 5, petesejt leszívásának céljából végzett stimuláció, és az abból származó összes embrió beültetése ingyenes. A 2024. január 1-től hatályos szabályozás értelmében, a Rendelet 2. § (1a) bekezdés a) pontja, valamint a 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet 2. § (2) bekezdése értelmében a petesejtnyerés céljából végzett stimulációk (inszemináció esetén pedig az azt megelőző ovulációindukció) száma korlátozott. A Rendelet 3. § (1) bekezdésének 2023. november 1-i hatályon kívül helyezésével a testen kívüli megtermékenyítés és embrióbeültetés beavatkozássorozatai között a támogatott formában történő igénybevételhez már nem szükséges három hónapos időközöknek eltelnie.
A szerződött egészségügyi szolgáltatók a társadalombiztosítás terhére tervezett beavatkozásokat a rendelkezésre álló kapacitásaik alapján ütemezik, így az aktuálisan elvégzendő ellátásokra intézményenként eltérő várakozást követően kerülhet sor. A közfinanszírozott ellátások fentebb részletezett okokból esetlegesen csak hosszabb várakozási idővel végezhetők el, a várakozás elkerülése érdekében igénybe vett szolgáltatás magánfinanszírozott ellátásnak minősül, azaz annak felmerült költségei a pácienst terhelik függetlenül attól, hogy egyébként a társadalombiztosítás terhére (is) elvégezhető beavatkozásra került sor.
Munkajogi védelem a lombikbébi programban részt vevők számára
Amennyiben a munkavállaló úgynevezett lombikbébi-programban vesz részt, de felmondást kap kézhez a munkáltatótól, akkor e védelemre akkor hivatkozhat, ha erről a munkáltatót tájékoztatta. Ebből az következik, hogy a felmondási tilalom érvényesüléséhez elegendő, ha a munkavállaló a fennálló kezelésről legkésőbb a felmondás közlését követően tájékoztatja a munkáltatót. Ha a munkavállaló tehát csak a felmondás közlésekor tájékoztatja a munkáltatót a védettségre okot adó körülményről, úgy ezen eljárás is jogszerűnek minősül. A munkáltató a tájékoztatást követő tizenöt napon belül a visszavonhatja a felmondását, így elkerülheti a munkavállaló munkaviszonyának jogellenes megszüntetését. A tájékoztatásnak legkésőbb eme időpontig meg kell történnie, amennyiben tehát a munkavállaló egyáltalán nem nyújt pontos tájékoztatást az eljárásról, illetőleg titkolja azt, úgy a védelemre nem hivatkozhat. Fontos ugyanakkor rögzíteni, hogy az Mt. szellemiségéből, valamint a tájékoztatási és együttműködési kötelezettség alapelvéből eredően érdemes a munkáltatót tájékoztatni annak érdekében, hogy neki is tudomása legyen arról, az adott munkavállaló védelem alatt áll. A védelem időtartama nem korlátlan, az az Mt. 65. § (1) bek. e) pontja alapján legfeljebb a kezelés megkezdésétől számított 6 hónapon keresztül állhat fenn. Noha korábban vita állt fenn a védelem időtartamát illetően, a 13/2018. számú munkaügyi elvi határozat alapján egyértelműen meghatározható, hogy a 6 hónapos védelem mikortól meddig állhat fenn, és mikortól kezdődhet újra. A fentiek alapján a védelem tehát nem csak egyszer illetheti meg a programban résztvevő munkavállalót, hanem minden, megszűnt kezelést követő újrakezdett kezeléstől kezdődően. További kevéssé ismert garanciális szabályként jelenik meg a munkavállalók támogatása érdekében a munkaidő-kedvezmény. Amennyiben a munkavállaló az Eütv. szerinti emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésen, közismertebb nevén lombikprogramban vesz részt, a munkavállaló az Mt. 55. § (1) bekezdés b) pont mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól. A mentesülés idejére az Mt. 146. A kezelés időtartamát nem lehet ugyanakkor tágan vagy korlátlan módon értelmezni, a szabály kizárólag az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő tényleges kezelés, vizsgálat, beavatkozás időtartamára vonatkozik.
IVF: Erkölcsi és etikai kérdések Dr. Lauren Ruballal | Lila Rose
A lombikbébi kezelés a kivizsgálást követően nagyjából 5 hétig tart. A lombikbébi-kezelést alapvetően ennek végzésére kiképzett szülész-nőgyógyász szakorvosok, valamint biológusok végzik, felügyelik. A meddőségi problémával küzdő párokat a lombikbébi-kezelés előtt alaposan kivizsgálják. A leendő anyának egyebek mellett át kell esnie EKG-vizsgálaton, mellkasröntgenen, 40 év felett pedig mammográfián és emlő ultrahangon is. Szükség van méhnyakrák-szűrésre, Chlamydia-szűrésre és hüvelyváladék-tenyésztésre is. Kérni kell teljes vérkép- és vizeletvizsgálatot, nézni kell egyebek mellett az agyalapi mirigy által termelt hormonokat, a pajzsmirigyhormonokat, az ösztrogén- és a prolaktinszintet, de meg kell határozni a vércsoportot is. Emellett szükség van toxoplazma, rubeola-, hepatitis B-, hepatitisz C- és HIV-szerológiára is. Végezni kell méhűri vizsgálatot, a leendő anya általános egészségügyi állapotáról pedig belgyógyászának is véleményt kell mondania. Előfordul az is, hogy a leendő anyának a terhesség létrejötte és megtartása érdekében csökkentenie kell a testsúlyát. Ez azért fontos, mert túlsúlynál már 5-10 kilogramm fogyás is nagyban növelheti az esélyeket.