A vérnyomás az emberi szervezet egyik legfontosabb élettani jellemzője. A szív a verőereken (artériákon) keresztül pumpálja a szövetekhez az oxigénben gazdag vért. A vérnyomás a szív munkája által létrehozott, az artériák falát belülről feszítő nyomás, amely a keringés fenntartásának elengedhetetlen feltétele. A szisztolés vérnyomás a szív összehúzódásakor keletkező vérnyomást jelenti, a kifejezés a latin „systole”, illetve a görög „szüsztolé” (összehúzódás) szóból ered. A diasztolés vérnyomás a szívritmus elernyedési fázisában keletkező vérnyomást jelenti, a kifejezés a görög „diasztelló” (kitágít) ige nyomán alakult ki.
A vérnyomás fogalma és mérése
A vérnyomás az a nyomás, amellyel a szív az érfalak ellenállását leküzdve a szervezet szövetei számára szükséges vérellátást biztosítja. A szív összehúzódása esetén a vérnyomás természetesen magasabb, ekkor ún. szisztolés értéket mérünk. A szívverések közötti nyugalmi állapotban mért értéket diasztolés nyomásnak nevezzük. A vérnyomást két számmal fejezzük ki: az úgynevezett szisztolés és diasztolés értékekkel. A szisztolés (felső) érték az artériákban lévő nyomást jelzi a szív összehúzódásakor, míg a diasztolés (alsó) érték a szívverések közötti nyugalmi állapotban mért értéket jelenti.
A megbízható vérnyomásmérés fontos előfeltétele a nyugalmi helyzet. A mérést legalább ötperces pihenést követően kell megkezdeni. Összesen három mérést kell végezni néhány perces különbséggel, majd ezek átlagát kell számolni. Akkor pontos a mérés, ha a mérések értéke nem mutat 4-6 Hgmm-nél nagyobb különbséget. Az ülő beteg karja legyen enyhén behajlítva, asztalra vagy a szék karfájára helyezve. A vérnyomásmérő ún. mandzsettáját a ruhátlan felkarra úgy kell felhelyezni, hogy annak alsó széle a könyökhajlat felett 2,5 cm-re legyen.
A valós vérnyomásérték méréséhez nagyon fontos, hogy olyan mandzsettát válasszunk, amely a gyermek felkarjának 2/3-át 100%-ban lazán lefedi és szélessége eléri a felkar kerületének 40-45%-át. Vegyük figyelembe, hogy keskenyebb mandzsettával a valósnál magasabb, szélesebb mandzsettával alacsonyabb értékeket kapunk! A különböző gyermek mandzsetta méreteket a gyermek felkarjának átmérője alapján választjuk ki.
A vérnyomás normál értékei és a magas vérnyomás definíciója
Egészséges, átlagos életet élő felnőttek esetében a normális vérnyomás érték az 120/80 mmHg (higanymilliméter) körül mozog. Az Európai Kardiológus Társaság ajánlása szerint az optimális nyugalmi vérnyomás <120/80 Hgmm. A Magyar Hypertonia Társaság által 2009-ben kiadott irányelvek alapján a vérnyomás csökkentése életmód-változtatással és/vagy gyógyszeres kezeléssel nagymértékben csökkenti a súlyos kardio-cerebrovaszkuláris eseményeket.
Gyermekkorban a vérnyomás értékeket percentilis táblázatban adják meg, akárcsak a súly- illetve hosszfejlődésre vonatkozó percentilis értékeket. Leegyszerűsítve gyermekkorban a 120/80 Hgmm alatti vérnyomás értékeket tekinthetjük optimálisnak, azonban tudnunk kell, hogy minél fiatalabb a gyermek annál kisebb lesz a normális vérnyomás értéke és ezt az értéket a gyermek neme és testmagassága is befolyásolja. A 90-95 percentilis közötti vérnyomás értéket magas, normális vagy határérték hypertoniának tekintjük.
A normál vérnyomás definíció szerint egyenlő az életkorra, testmagasságra, ill. nemre vonatkozó percentilis értékekkel. Tizennyolc éves és annál idősebb embereknél akkor diagnosztizálják a magas vérnyomást, ha a szisztolés vagy diasztolés vérnyomás mért értéke az elfogadott normál értéknél folytonosan magasabb (ezek a normál értékek jelenleg: 139 Hgmm szisztolés, 89 Hgmm diasztolés). A JNC7 (2003) a „prehipertónia” kifejezést használja a 120-139 Hgmm szisztolés vagy 80-89 Hgmm diasztolés tartományba eső vérnyomásnál.
Gyermekeknél jelentkező magas vérnyomás
A magas vérnyomás, mint krónikus betegség már kora gyermekkorban is jelentkezhet. Csecsemőkorban előfordulása igen ritka. A cikk szerzője szeretné felhívni a szülők figyelmét a gyermekkorban megjelenő magas vérnyomás betegség sajátosságaira és a gondozás fontosságára. A hypertonia diagnózisának a felállítása a különböző időpontokban elvégzett és ismételt vérnyomásméréseken alapul. Ha magas vérnyomásértéket mérnek, akkor azt több alkalommal vissza kell mérni!
A gyermekkorban a vérnyomás értékeket percentilis táblázatban adják meg. Gyermekeknél akkor állapítanak meg magas vérnyomást, ha az átlagos szisztolés vagy diasztolés vérnyomás három vagy több alkalommal eléri vagy meghaladja a gyermek nemének, korának és magasságának megfelelő 95. százalékosztályt. Gyermekek esetében akkor beszélünk prehipertóniáról, ha az átlagos szisztolés vagy diasztolés vérnyomás eléri vagy meghaladja a 90. százalékosztályt, de a 95. alatt marad.
A gyermekeknél diagnosztizált magas vérnyomás okai
Elsődleges magasvérnyomás: több tényező együtt állása miatt alakul ki a betegség (pl.: stressz, elhízás, mozgásszegény életmód, genetika) nincs egyértelmű kiváltó ok, amit megszüntetve a betegség gyógyítható. Fontos, hogy meghatározzuk elsődleges vagy másodlagos magasvérnyomásról van-e szó. Ehhez szükséges nagylabor (vérkép, vizelet, TSH, vesefunkció, májfunkció) vizsgálat, pajzsmirigy, vese erek és nyaki erek ultrahang vizsgálata.
A másodlagos hipertónia meghatározható kiváltó okra vezethető vissza. A másodlagos hipertónia gyakoribb a serdülőkort még el nem ért gyermekeknél, és körükben a legtöbb esetben vesebetegség a kiváltó ok. Az elsődleges vagy esszenciális hipertónia gyakoribb a serdülőknél, és több kockázati tényezője van, köztük az elhízás és a családban előforduló magas vérnyomás.
A magas vérnyomás kialakulásának pontos oka legtöbbször ismeretlen. Az esetek többségében nem áll mögötte szervi elváltozás, ebben az esetben úgynevezett elsődleges (primer) vagy ismeretlen eredetű (esszenciális) hipertóniáról beszélünk. Az elsődleges (esszenciális) hipertónia a magas vérnyomás leggyakoribb formája, amely az összes eset 90-95%-át teszi ki.
A következő állapotok és betegségek is okozhatnak magas vérnyomást gyermekeknél:
- Vesebetegségek: vese- és húgyúti fejlődési rendellenességek, krónikus pangást okozó húgyúti elfolyási akadály, heges vese, nephritis szindrómák, policisztás vesék, akut és krónikus veseelégtelenség, veseartéria szűkület vagy leszorítás, vesevéna trombózis, vesetumorok
- Szív-érrendszeri betegségek: mellkasi vagy hasi aorta szűkület, vasculitisek, veleszületett szívhiba
- Endokrin mirigyek hormonális betegségei
- Elhízás
- Alvási apnoe szindróma
- Újszülöttkori okok: asphyxia, bronchopulmonalis dysplasia, intenzív ellátást és köldökerek kanülálását érintő állapotok, 1500 gramm alatti vagy 32. hét előtt született koraszülöttek
A magas vérnyomás tünetei és felismerése gyermekeknél
A magas vérnyomás legtöbbször hosszan tartó tünetszegény állapot. Ritkán kísérik tünetek, és felismerése általában szűrés révén, illetve olyankor történik, amikor a beteg egy ettől független probléma miatt vesz igénybe egészségügyi ellátást. A magas vérnyomásban szenvedők egy része fejfájásról (különösen a fej hátsó részében és reggel), valamint állandó szédülésről, fülzúgásról, látászavarról, illetve ájulási epizódokról számol be.
További jelei lehetnek a fáradtságérzet, a nehézlégzés, az orrvérzés, a mellkasi fájdalom és az idegesség. Igen gyakran előfordul, hogy a hipertónia szövődményeként károsodott szervek (pl. agy, szem, szív, vese) hívják fel a figyelmet a régóta fennálló magas vérnyomásra.
A gyermekeknél diagnosztizált magas vérnyomás kezelése és gondozása
A kezelés elsődleges célja a kiváltó okok megszűntetése, a célszerv károsodások felmérése, a társbetegségek kivizsgálása. A tartósan emelkedett vérnyomás hátterében már gyermekkorban is legtöbbször a túlsúly és az elhízás áll, az elsődleges terápia pedig a fogyás, valamint az egészséges életmód kialakítása. Az irodalmi adatok alapján hetente 3-5 alkalommal legalább 40 percig végzett aerob fizikai aktivitás hatása a legkedvezőbb!
A hypertoniára veszélyeztetett gyermekeknél rendszeres időközönként orvosi vérnyomásmérés indokolt (kockázati tényezők hiányában 3 éves kor felett évente egyszer ajánlott az orvosi vérnyomásmérés). Amennyiben az orvosi rendelőben tüneteket mutató gyermeknél kritikus vérnyomáskiugrást észlelnek, azonnali sürgősségi ellátás indokolt. Tüneteket mutató gyermeknél az orvosi rendelőben 3 alkalommal visszamért 95 percentil feletti szisztolés és diasztolés vérnyomás értékek esetén azonnali kórházi kivizsgálás indokolt.
Amennyiben a panaszmentes gyermeknél 3 orvosi megjelenés alkalmával a vizsgáló orvos hypertoniát diagnosztizál, 24 órás vérnyomás monitorizálás (ABPM vizsgálat elvégzése) javasolt, ezt követően igazolt hypertonia esetén nefrológiai, kardiológiai, endokrinológiai, szemészeti szakvizsgálat, hasi ultrahang vizsgálat, laboratóriumi vér és vizeletvizsgálat indokolt.
A vérnyomáscsökkentő gyógyszeres kezelés beállítása esetén a hosszútávú együttműködés érdekében előnyben részesítendők a tartós hatású, naponta egy alkalommal adható készítmények.
A különböző vérnyomás értékeket helyezte el egy skálán és a helyes mérés lépéseit is ismertette. Az amerikai társaságok levitték az értékeket 2017-ben szakmai körökben sokan felfigyeltek rá, hogy megváltozott a magas vérnyomás definíciójára és kezelésére vonatkozó irányelv az American Heart Association és az American College of Cardiology, a két legjelentősebb amerikai szakmai szervezet szerint. Az új amerikai protokoll szerint már a 130/80-as vérnyomás is magasnak számít, szemben a világ többi részén még mindig érvényben lévő 140/90-es értékkel. A változtatás célja, hogy a még nem kirívóan magas vérnyomású, de már veszélyeztetett betegeket figyelmeztessék az orvosok a magas vérnyomás veszélyeire, és még azelőtt életmód változtatásra buzdítsák őket, hogy gyógyszeres kezelésre szorulnának.
Helyes vérnyomásmérés otthon
A magas vérnyomás megelőzése és az életmód szerepe
A magasvérnyomás-betegség egészséges táplálkozással, a testsúly normalizálásával, rendszeres fizikai aktivitással, a dohányzás mellőzésével, illetve a dohányzásról való leszokással, valamint az alkoholfogyasztás mérséklésével megelőzhető. Megfelelő táplálkozás: Az egészséges étrend, amely magában foglalja a sok friss zöldséget, gyümölcsöt, teljes kiőrlésű gabonákat és alacsony sótartalmú élelmiszereket, hozzájárulhat a vérnyomás optimális szinten tartásához.
Alkohol és koffein bevitelének mérséklése: Az alkohol és koffein mértékletes fogyasztása szintén hozzájárulhat a vérnyomás stabilizálásához. Dohányzás elhagyása: A dohányzás abbahagyása az egyik legjobb lépés, amit a vérnyomás és az általános egészség javítása érdekében tehetünk. Ezek a módszerek nemcsak a vérnyomást képesek kedvezően befolyásolni, normális szinten tartani, de az általános jólétet is elősegíthetik.
Serdülőknél manapság hódít a mértéktelen energiaital fogyasztás is, mely az egyéb élénkítő vegyületek révén (taurin, guarana, ginseng, karnitin, stb) sokkal inkább vérnyomáskiugrást okoz, mint egy ugyanannyi koffeint tartalmazó kávé. A serdülőkor előtt észlelt magas vérnyomást mindenképpen ajánlott komolyan venni, hiszen az esetek jelentős többségében szervi megbetegedés áll a háttérben, ezért is a legfontosabb a rendszeres szűrés és az időben történő felismerés!
| Kategória | Szisztolés érték | Diasztolés érték |
|---|---|---|
| Optimális vérnyomás | <120 | <80 |
| Normális vérnyomás | <130 | és/vagy <85 |
| Magas normális vérnyomás | 130-139 | és/vagy 85-89 |
| I. fokozatú enyhe hypertonia | 140-159 | és/vagy 90-99 |
| II. fokozatú középsúlyos hypertonia | 160-179 | és/vagy 100-109 |
| III. fokozatú súlyos hypertonia | ≥180 | és/vagy ≥110 |
| Izolált szisztolés hypertonia | ≥140 | és <90 |