Az akváriumi halak tartása során az egyik legfontosabb szempont a megfelelő fajtársak kiválasztása. Az akváriumi halak kínálata rendkívül változatos, így lehetőség nyílik arra, hogy akár földrészek vagy specifikus édesvízi biotópok szerint is szűrhető legyen a fajok listája. Budapesti üzletünkben személyesen is várjuk Önt, ahol szakértő kollégáink készséggel állnak rendelkezésre, hogy segítsenek a megfelelő halak kiválasztásában.
Váratlanul született 4 black molly-m, az egyikük halva született valószínűleg. A többiekért ki kellett pakolnunk az akváriumot teljesen, hogy elkülönítsük őket. A molly növényevő, plusz, ha jól tudom a molly sem eszik addig, ameddig nincs felszívódva a szikzacskója. Inkább porított tápot, vagy porított algatablettát adj neki.
A munkahelyre tervezek egy kisebb akváriumot, de sajnos a hétvégi etetést nem tudom megoldani, kérdésem, hogy ezt a 2 napot kibírják-e a halak? Automata etető. Avagy nem kapnak kaját. Az etetőre én is gondoltam, de közösségileg minimál a ráfordítás, így ki kell hagyni.
Nos, a spenót nem jött be nekik, ugyanúgy a saláta sem (a nagyoknak annál inkább), de persze nem maradtak kaja nélkül. Sera micron növedék nevelő tápot kapnak, van benne minden "jó": tengeri algák (!), paprika, krumpli, karfiol, fokhagyma.... furának tűnik, és ez a kaja is 6mm-nél nagyobb halaknak való (állítólag édesvizinek), de ettől kisebb már nem volt.
Amikor elég raknak az étteremben egy ismeretlen fogást, egyből nekiállsz habzsolni, vagy előbb megnézed, megszaglászod? Hozzá kell őket szoktatni...
Értem én, de akkor sem kell nekik nagyon. Megeszik, de nem kapkodnak érte, mint a tubifexért. Persze, ettől még nem adok nekik egyelőre, ha növényi táp kell nekik. Olvastam máshol, hogy főként növényi, de nem veti meg a többi kaját sem, illetve részben algát is eszik (ez mondjuk látszik is az akváriumon, mert otthon még nincsenek, de nincs alga). 5 molly és 4 guppy van az akváriumban (plusz a kicsik elkülönítve), de a nagyok is ugyanúgy eszik a guppy kaját is, sőt a növényi táp fogy el utoljára általában az akvárium aljáról.
Mondasz valamit, akkor még maradnak, azt hiszem, bár remélem kevesebb mint 5 hét, mert a 2 fehér molly párosodott, szóval jönnek még. Amúgy ha már itt tartunk, túlszaporodás esetére mit javasolsz? Marmint, hogy a többlet hallal mit lehet kezdeni? Beszélni a haltartóval, átveszi-e?
A stressz egy gyakran helytelenül használt kifejezés, amelyre sok akvarista úgy tekint, mintha ez lenne a fő oka más, sokkal komolyabb egészségügyi problémának. Mielőtt megbeszélnénk a stressz halakra gyakorolt hatásait, tisztázni kell a definícióját: a stressz egyfajta válasz az élőlénnyel szembeni hatásokra. Az akut stressz hirtelen jelentkezik, súlyos, és gyorsan megoldódik, vagy úgy, hogy a hal elpusztul, vagy úgy, hogy elmúlik a stresszt kiváltó ok. Egy ragadozóval történő véletlen találkozás válthat ki például ilyet. Az akut stresszre való reagálás hasonló az embereknél tapasztalható „harcolj, vagy menekülj” reakcióhoz, amely az idegrendszer közvetítésével katekolamin hormonokat, adrenalint, és nor-adrenalint szabadít fel a mellékveséből, ami a vesék fölött található. Gondoljunk arra, amikor vezetés közben majdnem elütöttünk valamit, vagy átkelünk egy forgalmas útszakaszon - ilyenkor a szívverés és a légzés felgyorsul, a véredények összeszűkülnek, amitől elsápadunk, és az érzékszerveink felerősödnek. Ez egy életmentő reakció, amely erősen beidegződött a gerinceseknél. Emiatt szabadul fel adrenalin, és nor-adrenalin a kromaffin szövetből, amikor a halakat akut stressz éri.
A haltartásban sokkal problémásabb a stressz azon formája, amely tartós. Ezek a stresszt kiváltó okok, amelyek a halakkal szemben jelentkeznek, lassan kezdődnek, fokozatosan romlanak, viszont gyorsan megoldódnak. A halaknál jó példa lehet a krónikus stresszt okozó problémákra a különböző vízproblémákkal kapcsolatos gondok, a nem megfelelő akvárium méret, az agresszív társhalak, vagy a hiányos táplálkozás. Ahogy látszik, a krónikus stressz okai nagyon különbözőek lehetnek, valamint az ezekre adott fiziológiai válaszok is nagyban különböznek. Az alapvetően idegi alapú válasz helyett, a krónikus stresszre hormonális választ ad a szervezet. A vérben megnövekedett corticosteroid hormonszint segít a halaknak megbirkózni a stresszel úgy, hogy energiatartalékokat mozgósít az izmokból és a zsírból, valamint leszabályozza azon szervek működését, amelyek nem feltétlenül szükségesek a túléléshez (pl. immunrendszer).
A vadonban a halak például olyan esetekben találkoznak krónikus stresszt kiváltó okokkal, amikor a víz szennyezett, amelyből úszás segítségével elmenekülhetnek. Fontos, hogy a haltartók tisztában legyenek ezzel, és megértsék, hogy a tartási körülmények milyen hatással lehetnek a halakra. A tartós stresszben élő halak lassabban nőnek, kevésbé termékenyek, fakók a színeik, és nem természetes módon viselkednek.
A leglátványosabb akut stressz reakció halaktól, amikor nem megfelelő körülmények között tartották őket, egy tanulmány során látszott, amikor Zebradániókat (Brachydanio rerio) tartottak egy medencében, vagy külön medencében, de úgy, hogy lássák egymást egy ragadozó Jaguársügérrel (Parachromis managuensis). Azoknak a szerencsétlen dánióknak, amelyek egy medencében voltak a sügérrel, sokkal magasabb volt a corticosteroid hormon szintje, mint azoknak, amelyek csak látták a sügért, de másik medencében voltak, vagy azoknak a kontroll halaknak, amelyek egyáltalán nem voltak kapcsolatban a sügérrel. Egy másik kísérlet során, amely szintén a látásra épült, egy csapat kalászhalat (Melanotaenia duboulayi) egy műragadozó segítségével üldöztek az akváriumban.
A fogságban tartás és a kézhez szoktatás hatása is alaposan tanulmányozásra került. Néhány Nílusi tilápiát (Oreochromis niloticus) fél óráig egy átlátszó plexilappal egy 6 literes akváriumban óvatosan a falhoz szorítottak. Sokkal magasabb légzésszámot mutattak 5 percig a kísérletet követően, mint a kontroll csoport, akik szintén egy 6 literes akváriumban voltak, de nem szorították őket az üveghez. Ez a három kísérlet ugyan durvának tűnhet, és azok számára, akik már több éve tartanak halakat, úgy látszik, hogy az egyértelműen nyilvánvaló dolgokat tanulmányozták. Viszont ha szabványosítjuk a stressz faktorokat, és mérjük a hormonális reakciókat, akkor jobb rálátást kapunk, hogy a halak hogyan reagálnak szélesebb tartományú stresszt kiváltó hatásokra. Egyes ilyen stresszt kiváltó okokat ki tudunk szűrni az akváriumban, mint a ragadozó által okozott stresszt.
A halak táplálása és az elkülönítés fontossága
Varatlanul szuletett 4 black molly-m az egyikuk halva szuletett valoszinuleg. A tobbiekert ki kellett pakoljuk az akvariumot teljesen hogy elkulonitsuk. Kerdes: mivel mar akkor benne voltak a bebik a mollyban mikor vettuk igy nem tudtunk rola, ergo bebikajat sem vettem. Mit adjak nekik?
A molly növényevő, plusz, ha jól tudom a molly sem eszik addig, amíg nincs felszívódva a szikzacskója. Inkább porított tápot, vagy porított algatablettát adj neki.
Igen tudom, hogy javareszt növényevő, csak a tubifex volt darálható állapotú, ezért kaptak azt. Ma sajnos vasárnap van, így nem tudok nekik hozni semmit, spenótot meg nem csípjük, így nincs is itthon. Ettek a tubiból, holnapig csak kibírják.
Otoknak uborkát, cukkinit, spenótot simán. Ha nyersen teszel be, akkor 2 nap, mert az elsőn túl kemény nekik, észrevételeim alapján. Ha főzve, akkor én úgy csináltam, hogy amint forrni kezd a víz, rá 5-7 percre nagyjából kivettem, ilyenkor már érezni lehet, hogy megpuhult, de még nem esik szét, ami nagyon lényeges. A mennyiség... végül is mindegy, mert a maradékot úgyis kiveszed. Próbaképpen vágj kb 3 centis darabot nekik. Viszont amit javasolnék az az, hogy a belsejét vedd ki, mert a magok aztán ott fognak úszkálni az akváriumodban, nem valami szép látványt nyújtva.
Ami a sütiket illeti - nekem is nagyon bevallt, igazi jutalom falat páncélosaimnak és otok is oda vannak értük. Nem kell kivenni, mert nem esik szét, így terhelni sem igazán terheli a vizet. Ezt mondjuk páncélosaim meg otok is nagyon szeretik, és otoknak ez szerintem egészségesebb, mint a páncélosoknak szánt süti, mert abban sok plankton van, oto meg ugye inkább vegetáriánus elsősorban. Hogy érdemes-e venni? Szerintem mindenképpen. Hisz a kedvenceidről van szó, ha macskának vagy kutyának vesznek jutalom falatokat, halaknak miért nem szabadna?
Szerintem ezt veszek, az uborkát pedig továbbra is megeszem én. Uborkát nálam annyira nem jött be, cukkini viszont annál inkább meg a spenót levél.
Nos, a spenót nem jött be nekik, ugyanúgy a saláta sem (a nagyoknak annál inkább), de persze nem maradtak kaja nélkül. Sera micron növedék nevelő tápot kapnak, van benne minden "jó": tengeri algák (!), paprika, krumpli, karfiol, fokhagyma.... furának tűnik, és ez a kaja is 6mm-nél nagyobb halaknak való (állítólag édesvizinek), de ettől kisebb már nem volt.
Betegségek és megelőzésük
A halak tartásában számos betegség fordulhat elő, melyek oka lehet tartási hiba, táplálkozási probléma vagy fertőzés. Fontos felismerni a tüneteket és időben cselekedni.
Gyakori betegségek és tünetek
- Gombásodás (Achlya, Saprolegnia): Vattaszerű lerakódás vagy halványzöld, fonalszerű nyúlványok a fejrészen, a csápokon vagy az úszólábakon. Diagnózis: Rosz vízminőség, túl kevés vízcsere. Kezelés: Cilex-szer (Brustman gyártmány) vagy Fungol-lal (JBL), esetleg más gombásodás elleni gyógyszerrel.
- Hamis gombásodás (Epistylis): Pelyhes, szürkésfehér, kolloidszerű (kocsonyás?) lerakódás vagy magányos, szabadon álló, átlátszó csapocskák a páncélon vagy a fejrészen. Diagnózis: Nagy szerves terheltségű (magas szervesanyag-tartalmú) víz. Kezelés: 90%-os vízcsere. Kezeljük malachitzöld-oxalát tartalmú gyógyszerrel, pl. Punktol (JBL) vagy Exit.
- Tejbetegség (Myxosporidia): Tejfehér elszíneződés, mely a fejtől a hasi részen át a teljes testen végighúzódik; párhuzamosan a garnélák színe sápadttá válik, számos elhullás is megfigyelhető. Diagnózis: A Myxosporidia-fertőzés igen makacs, jelenleg nem kezelhető.
- Porcelánbetegség (Microsporidien): A garnélák elvesztik a színüket, tejfehér, üveges foltok jelennek meg; a végtagok merevek. Az állatok nem képesek mozogni, majd meghalnak. Kezelés: Jelenleg nem kezelhető. Egyetlen lehetőség a kórokozó elpusztítása; ehhez adjunk malachitzöldet a táplálékkal.
- Férgesedés, féregfertőzés (Nematoda): Jól látható kis, fehér, mozgó pontok vagy vonalkák a páncéllemezeken (carapax) vagy alatt. Kezelés: Flubenol: 100 liter akváriumvízhez 0.2 gramm.
- Mérgezés: Tömeges elhullás vízcsere, új állatok beengedése, gyógyszeres kezelés, folyékony növénytápszer adagolása vagy újonnan vett növény beültetése után. Diagnózis: Az új állatok túl hirtelen beengedése (túl hirtelen környezetváltozás), túl magas hőmérséklet vagy túl kevés oxigén. Kezelés: A vízminőség javítása, különös tekintettel a réz, vas, nitrit, nitrát eltávolítására. Biztosítsunk megfelelő oxigénellátást. Az újonnan vásárolt állatokat lassan, fokozatosan szoktassuk hozzá az új környezethez.
- Vedlési problémák: Hasadások, deformációk a páncélon vagy a végtagokon; csonka, hiányos vagy görbe csápok. Diagnózis: Rossz vízminőség; rossz táplálékösszetétel (túl magas fehérjetartalom). Kezelés: Javítsunk a vízminőségen;, különös tekintettel a nitrát, nitrit, ammónia és foszfát eltávolítására.
Az oxigéntelítettség és a hőmérséklet szerepe
A napsütéses nyári napokon, a növények aktív oxigén kibocsátása idején, ha túl sok oxigén halmozódik fel a vízlevegőztetés által is, akkor ez a halak betegségéhez, sőt gyakran pusztulásukhoz is vezethet. A halak nyugtalanul viselkednek, hirtelen reagálnak a külső ingerekre (mint a háló, vagy egyéb tárgyak közeledése), az uszonyaikon és az egész testükön görcsös, remegő mozgást lehet észlelni, a kopoltyú mozgása legyengül, majd teljesen megszűnik. Néha előfordul a szemlencse és a szaruhártya elhomályosodása, pikkelybetegség és az uszonyok szétesése, amelyekből csak a csontváz marad meg. Ha túl sok oxigén van a vízben, az belekerül a halak keringési rendszerébe, apró buborékok formájában felhalmozódik, és az erek eltömődését okozza. A hajszálerekbe jutáskor az oxigénmolekulák nagyobb méretűek, mint az edények átmérője. Az erek elzáródnak, mivel a szív pumpáló ereje nem elegendő ahhoz, hogy a felgyülemlett gázt átnyomja a hajszálereken.
Ha a halakat egy olyan akváriumba helyezzük át, ahol a vízben oldott oxigéntartalom nem haladja meg a 10-15 mg / l, gyorsan meggyógyulnak. A guppikon, a montezuma kardfarkú halakon, a black molly-n, a tetrán és a kolibrihalon elvégzett kísérletek azt mutatják, hogy ha a víz oxigéntartalma 28-30 mg / l, a halak 1,5 - 2 órán belül elpusztulnak a leírt klinikai tünetek megnyilvánulásával.
A hirtelen bekövetkező erős vízhőmérséklet-változás vagy az optimálistól nagyon eltérő hőmérsékleten való tartás meghűlésre vezethet. Egyes fajok hajlamosabbak a meghűlésre (Mollienisia, Betta) mások kevésbé. A meghűlésre való hajlam az egyedfejlődés egyes stádiumain fokozódhat. A megfázott hal halványabb színű úszóit jellegzetesen összehúzza, súlyosabb esetben hámelhalás tapasztalható. Egyensúlyzavar, az úszóhólyag károsodása esetén hasonúszás is tapasztalható. A megfázott halak vizének hőmérsékletét az optimálisnál 3-4 esetleg 5 fokkal fűtsük fel több napon keresztül, majd lassan fokozatosan csökkentsük az optimális körüli hőmérsékletre.
Ha a vízben oldott oxigén mennyisége hirtelen megfogyatkozik, olyan mértékben, hogy nem elégítik ki halaink igényét, akkor először a víz felszínére igyekeznek - ott viszonylag több az oldott oxigén - és ha ez sem elegendő, levegőnyeléssel próbálják elkerülni a fulladást. Az oxigénhiány megelőzhető a helyes akváriumgondozással, elsősorban helyes népesítéssel. Ha az oxigénhiánynak technikai oka van, akkor súlyos esetben részleges vízcsere vagy a halak egy részének áttelapítása is szükségessé válhat. Mindenképpen tartózkodni kell a halak etetésétől, mert az etetés növeli az oxigénszükségletet és lehetőleg csökkenteni kell a vízhőmérsékletet, hogy csökkentsük halaink anyagcsere-intenzitását, és ezzel oxigénigényüket.
Felületi keverés - Miért olyan fontos (a legjobb módszer a megvalósításra)
Táplálkozási hibák és túlsúly
Tartási hibából eredő betegség. Rendszerint a faj igényeinek nem megfelelő vagy túl egyoldalú etetés okozza. Kiváltó ok lehet a szennyezett Tubifex, Chiromus, valamint a romlott hús, a dohos esetleg savas száraz eleség. Gyomorgyulladás esetén a gyomor nyálkahártyája piros. Kívülről a hastájék duzzadt, a halak színe sötétebb a normálisnál. Étvágyuk van. Bélgyulladáskor a bélcsatornában vérzések keletkeznek. Hosszabb lefolyású krónikus esetben a halak apatikusak, közömbös viselkedésűek. A végbél enyhén kitüremkedett, vöröses. A hal étvágytalan, soványodik. Színe szokatlanul sötét. Ez a faroktájékon a legfeltűnőbb. A heveny bélgyulladás gyors elhullást okoz, amit pánikszerű villámgyors úszás és ugrásra emlékeztető kényszermozgások szoktak megelőzni. A betegség szakszerű etetéssel megelőzhető. Gyógyítása az etetés azonnali teljes beszüntetésével és 1-2 hétig tartó koplalókúrával lehetséges.
Az elhízás az akváriumokban tartott halaink között gyakori jelenség. A természetellenes, szakszerűtlen tartás és etetés következménye. Az elhízott halak hastájéka duzzadt, mozgásuk lomha, néha kóros lustasággá fokozódhat (Betták). Az öreg halak különösen hajlamosak az elhízásra. A szénhidrátokban gazdag eleség a máj kóros elzsírosodását okozza. A tenyészállatoknál súlyos következmény, hogy az ivarmirigyek aktív szövetei zsírszövettel töltődnek, s ez terméketlenséget idéz elő. Az elhízás a tenyészállatok egyik leggyakoribb betegsége.
A halak elhízása vitamindús, változatos, mérsékletes etetéssel megelőzhető. A tenyészállat-nevelés során, már az ivadékneveléstől kezdődően gondolnunk kell rá. 1-1 koplaló nap vagy rendszeres féladagú etetés beiktatása sokat segíthet. Az elhízás legjobb ellenszere a plankton és a szúnyoglárva rendszeres etetése. A legveszedelmesebb hízlaló eleség az Enchitraeus.
