A várandósság alatt a tested elképesztő változásokon megy keresztül, és az egyik legcsodálatosabb „új szerv”, ami kizárólag a baba érdekében jön létre, a méhlepény.
Sok kismama nem is sejti, mennyi feladatot lát el ez a szerkezet: táplálja, védi, oxigénnel látja el a babát, hormonokat termel, és még a szülés folyamatában is kulcsszerepe van. Ha tudod, hogyan működik, és milyen problémák merülhetnek fel, sokkal magabiztosabban élheted meg a terhességedet!
A méhlepény fejlődése és funkciói
A méhlepény fejlődése már a fogantatás után nem sokkal elkezdődik. A beágyazódás körülbelül a 8. napon történik, ekkor az embrió a méh falában talál otthonra. Eleinte a külső sejtrétegek biztosítják a táplálékot, de nagyon gyorsan kialakulnak a véredények és a kapcsolat a kismama keringésével. A 21. naptól már elindul a tápanyagcsere az anyai és a magzati vér között.
A méhlepény elhelyezkedése és lehetséges problémák
A méhlepény elhelyezkedése minden kismamánál egyedi. A legtöbb esetben nincs különösebb jelentősége annak, hogy hol tapad meg. A fundusban történő tapadás például ideálisnak számít. A mellső fali tapadásnál előfordulhat, hogy a kismama később érzi az első magzatmozgásokat, de ez nem jelent veszélyt.
A mélyen fekvő méhlepény (placenta previa) a terhesség elején még gyakran megfigyelhető, de ahogy a méh növekszik, a lepény sok esetben „feljebb vándorol”. Ha a várandósság vége felé is a méhszájat fedi, vérzést okozhat, és általában császármetszés válik szükségessé.
Bár nagyon ritkán fordul elő, a méhlepény idő előtti leválása veszélyes állapot. Oka lehet sérülés, baleset, véralvadási zavar vagy bizonyos betegségek. Tünete a hirtelen jelentkező, erős vérzés és hasi fájdalom.
A méhlepény érettsége
A 25. hétig a méhlepény optimális állapotú, ezután fokozatosan érik és meszesedik. Az ultrahang leleteken ezeket az érettségi fokokat jelölik 0-tól 3-ig.
A szülés folyamata
A szülésnek nevezzük azt a folyamatot, amikor a terhesség 24. hete után rendszeres fájások (méhtevékenység) hatására a méhnyak kitágul, a magzatburok megreped, és a magzat a szülőcsatornán keresztül távozik a méhűrből. A 24-37. terhességi hét között koraszülésről, a 37. hét után pedig érett szülésről beszélünk.
A szülést négy szakaszra osztjuk: tágulási szakasz, kitolási szakasz, lepényi szakasz, posztplacentáris szakasz.
A tágulási szakasz
A tágulási szakaszban a méhösszehúzódások (fájások) hatására a méhnyak fokozatosan tágul. Ez általában a vajúdás leghosszabb szakasza. Átlagos időtartama először szülőknél 10-12 óra, többször szülőknél 6-9 óra. A vajúdás kezdetén a méhnyak állaga megváltozik, felpuhul. Ezt látens fázisnak nevezik, amelyet szabálytalan méhösszehúzódások kísérnek. Órákba vagy akár napokba is beletelhet, mire a szülő nő a vajúdás aktív (kitolási) fázisába kerül, amikor már rendszeres méhösszehúzódások történnek, tágul a méhszáj, és a magzati koponya megindul a szülőcsatorna irányába.
A vajúdás kezdetén az összehúzódások rendszertelenek, időtartamuk rövidebb, és intenzitásuk enyhébb. Ebben a látens szakaszban a vajúdó anyának célszerű ételt és italt fogyasztania, mert a szüléshez energiára lesz szüksége. A szülés előrehaladtával a méhösszehúzódások tónusa, intenzitása és gyakorisága egyre inkább fokozódik, és a kitolási szakaszban éri el a maximumát.
Amikor a fájások rendszeressé válnak, ajánlott a fájások között eltelt idő mérése. Ha a méhösszehúzódások gyakorisága már eléri az 5-7 percet, eljött az ideje a kórházba indulásnak. A már többször szült nők esetében akár már a 10 percenként megjelenő fájásoknál érdemes elindulni, mivel ők rövidebb tágulási szakaszra számíthatnak.
A fent leírtakon kívül a következő esetekben szükséges azonnal kórházba menni: a magzatvíz szivárgása (burokrepedés) esetén, vérzés esetén, a magzatmozgás csökkenése vagy megszűnése esetén. Ha nem tudjuk eldönteni, hogy magzatvíz szivárog-e, szintén ajánlott bemenni vizsgálatra!
Gyakran előfordul, hogy a várandós anya a méhszájban a terhesség alatt fellelhető kocsonyás anyag, az ún. nyákdugó távozását észleli. Ez a jelenség a méhszáj érésével és az esetleges jóslófájások megjelenésével hozható összefüggésbe, ami a szülés megindulásának első jele lehet. A magzatburok spontán megrepedésével elfolyik a magzatvíz. Amennyiben a nyákdugó távozása a méhösszehúzódások megjelenése előtt történik meg, idő előtti burokrepedésről beszélünk. Ebben az esetben is javasolt mielőbb jelentkezni a szülőszobán, különösen akkor, ha a magzatvíz színe zöldes-barnás.
Ritkán előfordul, hogy a nem rögzülő elöl fekvő koponya vagy far (magzati nagyrész) miatt a kizúduló magzatvíz előresodorja a köldökzsinórt. Ez veszélyt jelent a magzatra nézve, mivel a köldökzsinór összenyomódása miatt magzati oxigénhiány léphet fel. Ezért ilyen esetben azonnal mentőt kell hívni és mihamarabb a legközelebbi szülőszobára szállítani a várandóst.
A méh izomszövetének összehúzódása, vagyis a vajúdás fájdalommal jár. A fájdalom csillapítása gyógyszer adásával vagy alternatív módon történhet. A légzőgyakorlatok, a masszázs, a testhelyzetek változtatása és a meleg fürdő vagy zuhanyozás segíthet enyhíteni a fájdalmat a vajúdás korai szakaszában. A fájdalom gyógyszeres enyhítésére többféle lehetőség áll rendelkezésre. Mindegyiknek megvannak ez előnyei és a hátrányai, ezért nem mindegy, hogy melyiket mikor - a vajúdás mely szakaszában - alkalmazzák. Ezek adása kizárólag orvosi utasításra történhet, azonban a szülő nő jelezheti igényét a szülészorvos felé.
A méhnyaknak körülbelül 10 cm szélesre kell kinyílnia ahhoz, hogy a magzat átjuthasson rajta. Ezt az állapotot nevezik eltűnt méhszájnak. Ezzel a vajúdás befejeződik, és kezdetét veszi a kitolási szakasz, amely során erős nyomásinger jelentkezik.
A kitolási szakasz
A kitolási szakasz a méhnyak teljes kitágulásától a magzat születéséig tart. Ilyenkor érdemes kitapasztalni, hogy az anya számára mely testhelyzet (szülési pozíció) a legmegfelelőbb. Amikor a méhnyak teljesen kitágult, a magzat továbbhalad a szülőcsatornán a szeméremrés felé. A magzati koponya végbélre gyakorolt nyomása miatt az anya székelési ingert észlel. A méhösszehúzódások alkalmával az anya hasprés alkalmazásával segíti a magzat előrehaladását a szülőcsatornában.
Először szülőknél a kitolási szakasz akár 3 órán át is tarthat, a többször szülő nőknél ez az időtartam rövidebb. Amikor a magzati koponya készen áll arra, hogy megszülessen, az anya részéről az akaratlagos nyomási segítség abbahagyására és ezzel együtt pihegő légzés alkalmazására van szükség annak érdekében, hogy a magzati fej gyengéden és lassan születhessen meg. Ezzel a technikával kivédhetők a hüvelyi és gátsérülések, illetve a mértékük jelentősen csökkenthető.
A hüvely és a végbélnyílás közötti területen lévő bőr és izmok ugyan jól tágulnak és rugalmasak, mégis előfordulhat, hogy az orvos gátmetszést javasol a gátsérülés elkerülése vagy a szülés felgyorsítása érdekében. A vágás elvégzése előtt helyi érzéstelenítő injekció adásával zsibbasztják el az érintett területet. A magzat megszületését követően a szülészorvos ellátja a gátmetszés sebét és az esetleges egyéb sérüléseket.
A magzat fejének megszületésével a szülő nőre háruló kemény munka java része véget ér. A magzat testének többi része általában a következő egy vagy két méhösszehúzódás során megszületik.
A lepényi szakasz
A harmadik szakasz a magzat megszületése után kezdődik, és addig tart, amíg a méhlepény és a magzatburok a hüvelyen keresztül távozik.
A méhlepény megszületése élettani esetben a magzat megszületését követően 10-20 percen belül természetes módon, külső segítség nélkül (spontán) megtörténik. Bizonyos esetekben azonban szükség lehet a lepényi szakasz aktív vezetésére. Ebben az esetben a szülészorvos műfogásokkal és/vagy gyógyszeres kezeléssel segíti elő a méhlepény megszületését.
A lepény megszületését követően a szülészorvos ellenőrzi, hogy a lepény egészben távozott-e, esetleg visszamaradt-e lepényszövet a méhűrben. Ez utóbbi esetben a visszamaradt lepényszövet maradéktalan eltávolítására kerül sor a szövődmények elkerülése céljából.
A posztplacentáris szakasz
A posztplacentáris szakasz a lepény és a magzatburok megszületése után kezdődik, és az azt követő két órán keresztül tart. Ebben az időszakban alakulhatnak ki leggyakrabban komplikációk, ezért indokolt a szülő nő fokozott szülőszobai megfigyelése. Élettani esetben ilyenkor a méh összehúzódott állapotban van, és a vérzés mennyisége minimális.
Nagyobb mennyiségű vérzés történhet a méh ellazulása (atónia uteri), a lepényrészek visszamaradása (kotiledo retencio) vagy a szülőcsatorna sérüléséből származó vérzés miatt. Bármelyik észlelése esetén a szülészorvos tisztázza a vérzés okát, és ellátja a szövődményt.
A szülés megindításának jelei és a vajúdás
A szülés közeledtét számos apró jel elővetítheti. Ilyenek lehetnek a jósló fájások. Ezek az alhasi keményedések általában meleg, langyos vízre enyhülő, időszakosan jelentkező egy óra alatt 2-4 szer jelentkező fájások. Jósló tünetek közé sorolhatjuk még a nyákdugó elfolyását is. Ez a nyákdugó gyakran egy elképzelhetetlen dolognak tűnik a kismamák számára. Pedig ez egy kocsonyás anyag a méhszájban, aminek a terhesség alatti feladata a kórokozóktól, különböző fertőzésektől való védelmet garantálni a magzat számára. A méhnyak vékonyodásával és tágulásával a nyákdugó általában véres váladék formájában távozik.
Számos más jellemzők is elővetíthetik a szülés kezdetét. Ilyen lehet a méhszáj tágulása, a has leszállása, vagy a méhnyak tágulása, felpuhulása.
A vajúdás a szülés első fázisa, ami rendszeres fájásokkal jár együtt. Míg az első fájások 30 másodperc körüliek és 20 percenként jelentkeznek, később akár 90 másodpercig is tarthatnak, és szinte folyamatosan érezhetők. A valódi fájások a jóslófájásokkal ellentétben nem enyhülnek mozgás vagy helyváltoztatás hatására, hanem egyre intenzívebbek, a magzatmozgás viszont csökken.
A babát a méh üregében ekkor még magzatvíz és magzatburok veszi körbe. Ez egy olyan folyadékkal telt membrán, ami segíti a magzat védelmét a méhen belül. Egy vízben fekvő babát a mechanikai ingerek is kevésbé érik el, nehezebben sérül meg. A vajúdás alatt történik a magzatvíz elfolyása is. Ha ez a magzatvíz elfolyás a 37. hét előtt történik, akkor idő előtti burokrepedésről beszélünk. Ekkor megszűnik az utolsó védelmi réteg a baba és a külvilág között, ilyenkor kórházba kell menni, hogy elkerülhető legyen a baba fertőzése.
A magzatburok megrepedésekor a távozó magzatvíz mennyisége függ a burokrepedés helyétől, illetve a baba elhelyezkedésétől is. Sokakban felmerülhet a kérdés, hogyan lehet megkülönböztetni a magzatvizet, az esetleg óvatlanul elcseppenő vizelettől. A szivárgó magzatvíz nem visszatartható, míg a vizelet általában igen. Ha a burok megreped, onnantól a magzatvíz folyamatosan folyni fog. A szaguk sem hasonló, a vizelet jellegzetes erőteljesen ammónia szagával ellentétben itt inkább neutrális édeskés illat a jellemző. A magzatvíz általában áttetsző. Amennyiben azt látja a kismama, hogy az elfolyó magzatvíz zöldes, az a babának egy stresszállapotára enged következtetni. Ekkor azonnal a kórházba kell menni, hiszen alapos kivizsgálást követően tudják csak a nőgyógyászok megállapítani, hogy ez a korábbi stresszállapot még mindig fennáll-e a magzatnál. A magzatvíz ekkori zöldes színét a meconium, tehát a magzati széklet adja. Ha bárkiben felmerül a magzatvíz folyás gyanúja is, a nőgyógyászati ügyeleten ezt különböző vizsgálatok során ki tudják zárni, vagy esetleges megerősíteni.
A terhesség utolsó heteiben a nőgyógyászok a terhesgondozás kötelező részeként leveszik a Streptococcus szűrést. A baktérium jelentősége az újszülöttkori fertőzésekben van. Az újszülött fertőzése legtöbbször a szülés során a szülőutakban történhet meg, vagy felszálló fertőzésként a hüvelyből a magzatburok megrepedését követően.
A vajúdási szakhoz tartozik a méhszáj tágulása, vagyis a szülésnek az a része, ami egyre sűrűbb és egyre fájdalmasabb méhösszehúzódásokkal jár, ezalatt a méhszáj egyre jobban kitágul. Egy először szülőnél a méhszáj megrövidül, elvékonyodik. Azoknál a kismamáknál, akik korábbi babájukat is hüvelyi szülés útján hozták a világra, a szülés ezen szakasza sokkal gyorsabb, akár a fele időtartam alatt végbemehet. Persze minél többedik gyermekről van szó, a folyamat annál gyorsabb. Az, hogy ezek a sorozatos fájások mennyire fájdalmasak, gyakran összefügg a terhességek számával is. Az, hogy a magzat hogyan viseli ezeket a fájásokat végig monitorozásra kerül a vajúdás alatt. A CTG vizsgálat során a baba pulzusát vizsgáljuk. Míg egyesek a sorozatos fájások során fokozatosan kimerülnek, elgyengülnek, mások a különböző lazító technikáknak köszönhetően végig a helyzet urai maradnak. Manapság a kórházak egy részében rendelkezésre állnak úgynevezett “alternatív vajúdási módszerek“, mint például a vízben, zuhany alatt történő, vagy a labdán vajúdás, de nem számít ritkaságnak gyertyafény vagy zene mellett eltölteni ezt az időszakot sem.
A vajúdás szakaszai - fiziológia
A koraszülés megelőzése és kezelése
Számos tanulmány foglalkozott már a fenti kérdéssel: a fejlett országokban 5-10% a koraszülések aránya az élveszületésekhez képest. A terhesség alatti ágynyugalom növeli a méhlepény véráramlását és kismértékben az újszülött születési súlyát is.
Egyes esetekben a terhesség alatti fektetés egyszerűen az aktív munkavégzés időszakos csökkentését jelenti. Ilyenkor csak a nehéz dolgok emelését, illetve a megterhelő munkát kell kerülni. Más esetekben szigorúbbak a szabályok. Esetenként az idő legnagyobb részében ülő vagy támaszkodó helyzetben kell maradni és csak a legszükségesebb dolgok elvégzésére szabad felkelni. Még szigorúbb korlátozást jelent a szó szerinti teljes ágynyugalom - előfordulhat, hogy ez az eset kórházi ellátást igényel, esetleg az ágy végének kb. 10 cm-es megemelt helyzetében (ún.
Mindezek jelentős változást hozhatnak a kismama életvitelében. Érzelmileg korlátozva, izolálva érezheti magát. Hangulatváltozások, szorongás és depresszió gyakoriak lehetnek - nem csak a kismamánál, de a partnerénél is.
Egy felmérés során vizsgálták az ágynyugalom hatásait, mint megelőző módszert a koraszülés ellen. Szakirodalmi vizsgálatok szerint a munkavégzés (mozgás, sport) előnyös lehet várandósság során és egy megfigyelésen alapuló tanulmány közlése szerint ez kellően védheti a kismamákat a koraszüléstől. Ugyanakkor, a felmérés kivitelezésével kapcsolatos nehézségek (széles hibahatár, hiányos adatok) miatt meglehetősen nehéz megbízni az ilyen jellegű megfigyelésen alapuló tanulmányokban.
Egymásnak ellentmondó eredmények alapján nehéz megállapítani, hogy mi az optimális - a kismama testi adottságai, a terhesség addigi előmenetele befolyásolják a későbbi kimenetelt is. Több tanulmány végeredményben azt közli, hogy a 34.
A várandósok pihentetése kézenfekvő és természetes reakciója a várandósoknak és a kezelőorvosnak egyaránt a fenyegető koraszülés eseteiben. Nagy valószínűséggel a tiszta méhszájelégtelenség eseteiben, valamint a jelentős stressz faktor okozta koraszülésben a fektetés használ. Egyszerű józan paraszti ésszel is belátható, hogy a méhszájra és a burokra ható nyomás csökken azzal, hogy a kismama nem mozog, emel annyit, így a hasüregben lévő nyomásingadozás is csökken. A stressz okozta magasabb kortizol hormonszint valószínűleg részben hozzájárul a koraszülés beindulásához. Ezt misem bizonyítja, mint hogy a szociális faktor igen komoly tényezője a koraszülés rizikójának. A rosszabb szociális körülmények között élők, akiknek még terhesség alatt is dolgozniuk kell, nagyobb koraszülés rizikónak vannak kitéve. Saját praxisunkban akik stresszes vagy nagy fizikai terheléssel járó munkát végeznek, azokat táppénzre javasoljuk, vagy a munkahelyen könnyített munkakörülményeket vagy otthoni munkavégzést kérünk.
Ha valakinek kímélő életmódot javaslunk, az nem azt jelenti, hogy egésznap vigyázzállásban kell otthon feküdnie. Egyszerűen csak kiemeljük a stresszes, vagy megterhelő hétköznapokból.
A kismedencei szervek süllyedése
Nőgyógyászati alapvizsgálatok alkalmával még ma is többször találkozunk olyan pácienssel, aki nem tudja, milyen elváltozással áll szemben, vagy tévesen diagnosztizálja önmagát. A kismedencei szervek valamilyen mértékű süllyedése, ide sorolva természetesen a méhsüllyedést, a hüvelysüllyedést, a hólyagsérvet és a végbélsérvet, egyáltalán nem nevezhetők ritka jelenségeknek. Az érintett hölgyekről nem rendelkezünk pontos statisztikával, hiszen nagyon sokan egyáltalán nem fordulnak nőgyógyászhoz, specialistához panaszaikkal. A kitöltött felmérések, tesztek száma pedig a mai napig nem elégséges.
Érdemes megemlíteni, hogy a méhsüllyedés „alattomos” elváltozás, hiszen, a kezdetben csak a hüvelybe bebukó méhszáj nagyon hamar előre haladhat a hüvelyben, a gyenge, edzetlen gátizomzat beengedheti a hüvely elejébe, nemcsak, hogy megközelítheti a hüvely bemenetet, hanem idővel ki is bújhat belőle.
A kismedence szerveit szalagok stabilizálják, ugyanakkor izomcsoportok rendszere tartja őket a helyükön. Méhsüllyedésről (latinul Descensus uteri) akkor beszélünk, ha a gátizomzat nem tudja ellátni tartó funkcióját, erejét veszti, a méhszalagok megnyúlnak, így a méh kezd a hüvelybe süllyedni.
Idegentestérzés a hüvelybemenetnél, főként első hüvelyi szülés után. Ez a panasz az újabb szülések után, valamint főleg estére, illetve megerőltetésre (pl. folyamatos, a kismedence szerveit terhelő fizikális tevékenységek- pl.
Nagyon fontos kiemelni, hogy, miután a kezelés terén eredményeket, javulást szeretnénk elérni, a süllyedéses panaszok okát mindenképpen a megfelelő nőgyógyászat megfelelő szakorvosának kell feltárnia. Fontos tudni, hogy bár enyhe fokú eltérés esetén a megfelelő gyógytornász segítségével végzett gátizomtorna, Kegel gyakorlatok is hozhatnak eredményt, az elégtelenül működő gátizomzattal illetve rosszul végzett intim torna gyakorlatok ellentétes hatást is kiválthatnak, ronthatják az állapotot. Éppen ezért elengedhetetlenül fontos mindennemű kezelés megkezdése előtt egy alapos speciális nőgyógyászati vizsgálat, mely alapvetően a gátizomzat állapotának felmérésére törekszik.
Nőgyógyászat felkeresése elengedhetetlen tehát a továbblépés, a gyógyítás, a javulás céljából. Ki kell emelnünk, hogy a gátizomzat állapotának felmérése nem szabad, hogy egy általános nőgyógyászati vizsgálattal legyen egyenértékű. A nőgyógyásznak specialistává kell válnia a süllyedés okának megállapítása terén. A szükséges tudásanyag elsajátítása, többek között, folyamatos konzultációt, esetek tanulmányozását jelenti.
„Túl vagyok már a hüvelyplasztikámon, éppen most zajlik a hüvelyem lézeres kezelése, mégsem érzem, hogy szűkebb lenne. Íme a válasz: A hólyagsérv, végbélsérv, méhsüllyedés, hüvelysüllyedés, hüvelyplasztikai műtétek és a hüvely úgynevezett hüvelyszűkítő lézeres kezelése nem a gátizomra hatnak, az nem lesz a beavatkozásoktól erősebb, nem tartja jobban a kismedence szerveit.
A LadyPower szakorvosok a vizsgálat során megállapítják, hogy hol és milyen mértékben sérült a gátizomzat, mennyire képes azt a páciens akaratlagosan működtetni, szükséges - e a kocka pesszárium alkalmazása, és, ha igen, melyik méret a megfelelő. A vizsgálat során eldöntésre kerül, az adott gátizomzat erősítése melyik módszerrel a legcélszerűbb. Ha elektrostimulációs kezelésre kerül a sor, fontos tudni, hogy csak a megfelelő programok használata tudja a javulást biztosítani, a nem megfelelő paraméterekkel használt programok hátráltathatják javulást, súlyosabb esetben ronthatják a gátizomzat működését.
A LadyPower Komplex Konzervatív Terápia - a hüvelyplasztikával és a lézeres hüvelyfiatalítással ellentétben, melyek csak a hüvelyhámra és az alatta lévő kötőszövetre hatnak - a gátizomzatot erősíti. Nagyon jól szemlélteti a gátizomzat funkcióját Norton 1993-ba felállított elmélete, a „Hajó a száraz-dokkban” teória. A hasonlat szerint a gátizomzat a víznek felel meg, méh és a hüvelyfalak pedig a hajóval egyenértékűek. A gátizomzat tartja a méhet és a hüvelyt, a szalagok csak stabilizálnak.
A méhsüllyedés második fokozata esetén a méhnyak a hüvelybemenet fölötti 1 cm és a hüvelybemenet alatti 1 cm közötti szakaszon található. Méhsüllyedés esetén a kocka pesszárium viselése a kezelés szempontjából elengedhetetlen, hiszen ez helyettesíti a meggyengült gátizomzat tartó funkcióját. A kocka pesszárium steril állapotban kerül felhelyezésre, hipoallergén, szövetbarát anyagból készült, nem irritálja az egészséges hüvelyhámot. Kis mértékű irritáció akkor jelentkezhet, ha felborul a hüvely ph ja, lúgos irányba mozdul el, lecsökken annak normál lactobacillus állománya. Minden hölgynek fontos odafigyelnie a megfelelő hüvelyflóra fenntartására (lásd pl. lactobacillus tartalmú hüvelykúpok). Ha már nincs menstruáció, a hüvelyhám sérülékenyebbé válhat, a hüvelyi szárazság esetleg okozhat átmeneti barnás-pirosas váladékozást.
Az elektro stimulátor mozgékonyabbá, működőbbé teszi a gátizomzatot. Sok esetben ez az egyetlen módszer, amely segítségével a gátizomzatot a hölgyek számára tudatosítani lehet. Az, hogy a nők tudják, hogy hol van a gátizomzatuk és ezt hogyan tudják aktiválni, alapvető jelentőségű a kezelés hatásossága szempontjából. Mivel minden probléma egyedi, szakorvosi állapotfelmérés nélkül nem tanácsos elektrostimulátort vásárolni, használni, hiszen a különböző izomrostok ingerlésére különböző beállítások szükségesek, így a megfelelő impulzusok és frekvenciák meghatározása mindig a szakember feladata. A nem megfelelő paraméterek használata akár ártalmas is lehet!
Az bizonyos, hogy a méhsüllyedésnek objektív okai vannak, melyek közé sorolható többek között a genetikai örökség, a hüvelyi szülés, a menopauza, a hosszabb ideig fennálló székrekedés, a jelentős súlyfelesleg.
Több fórum is írta, hogy a hátrahajló méh több szempontból is előnytelen. Fontos tudni, hogy a hátrahajló méh nem kóros jelenség, hanem a méh elhelyezkedésének egy lehetséges verziója. A hölgyek több, mint 20 százalékának van hátrahajló méhe.
tags: #mehlepeny #a #mehszajnal #huvelyi #nyomas