A gyermekek növekedésének nyomon követése elengedhetetlen ahhoz, hogy biztosítsuk fejlődésüket. Az első két év során a növekedés és fejlődés nyomon követése alapvető fontosságú a fizikai, kognitív és érzelmi jólétéhez.
Mi befolyásolja a gyermek magasságát?
A gyermekek testmagassága nem egyenletes ütemben nő. A legnagyobb arányú növekedés az első életévben figyelhető meg. Az első születésnapig a gyermek már felnőtt magasságának 40 százalékát is elérheti, kétéves korára pedig nagyjából a felét.
A növekedésért felelős hormonok elválasztása évszakonként és napszakonként is változhat. A családi öröklődés legalább kétharmad részben meghatározza a felnőttkori testmagasságot, de befolyásolja a nem, a lakóhely és az életmód is. A stresszmentes környezet, a kiegyensúlyozott táplálkozás, a rendszeres testmozgás és az elegendő alvás mind hozzájárulnak a genetikai potenciál eléréséhez.
Az életmód egyéb tényezői is befolyásolják az elérhető testmagasságot. Így a stresszmentes, nyugodt légkör, az egészséges, kiegyensúlyozott, vitaminokban, teljes értékű fehérjékben, esszenciális zsírsavakban, ásványi anyagokban, pl. kalciumban, káliumban gazdag táplálkozás, valamint a rendszeres testmozgás, az elegendő alvás mind hozzájárulhat ahhoz, hogy valaki elérje azt a testmagasságot, amelynek lehetősége benne rejlik a genetikai örökségében.
A gyermekek elérik végső testmagasságuk felét két-két és fél éves koruk körül. Négy éves kor és a pubertás között 5 cm-t növekednek évente. A pubertás során a növekedés újra felgyorsul.
A növekedés nyomon követése: Percentilis görbék és mérések
A gyermek fejlődését az ún. percentilis görbe segítségével lehet nyomon követni. A percentilis érték azt mutatja meg, hogy az azonos életkorban lévő, azonos nemű gyermekek hány százalékának kisebb a testtömege, testmagassága, egyéb paramétere az általunk megadottnál.
A WHO (Egészségügyi Világszervezet) által kidolgozott növekedési görbék (WHO Multicentre Growth Reference Study) segítenek a gyermekek normál növekedésének értékelésében születéstől öt éves korig. Ezek a szabványok minden gyermekre vonatkozhatnak, függetlenül az etnikai hovatartozástól, a társadalmi-gazdasági helyzettől és a táplálás típusától.
A WHO-diagramokon a normál tartomány általában -2 SD és +2 SD között van (azaz -2,0 és +2,0 közötti Z-pontszám), ami megközelítőleg a 2. és 98. percentilisnek felel meg. Fontos figyelni a görbe irányát: van-e megtorpanás, vonal átlépés, vagy lineáris a növekedés.
A növekedés ütemének felmérésére, a várható felnőttkori testmagasság megbecslésére, valamint a növekedésbeli elmaradások vagy problémák kockázatának kizárására szükség lehet a növekedési görbék használatára.
A mérési folyamat:
- Hosszúság mérése: Fektesse a babát egyenes, szilárd felületre ragasztott mérőszalag mellé. A fejet a mérőszalag elejénél támasztva, a baba tekintetét egyenesen tartva. A térdeket ki kell nyújtani, a lábfejet kissé visszafeszíteni, és a sarokhoz könyvet téve lemérni a hosszát. A mérést kétszer ismételje meg, és ha az eltérés nagyobb, mint 0,1 cm, ismételje meg újra.
- Súly mérés: Megfelelően kalibrált mérleggel. Kevés alsóruházattal, cipő nélkül, 0,1 kg pontossággal kell mérni a kisgyereket.
A gyermek növekedésének nyomon követése otthon is lehetséges mérőszalag és mérleg segítségével. Fontos a fejlődési mérföldkövek figyelése is, mint például amikor elkezd borulni, felülni, kúszni vagy sétálni.
Mikor forduljunk orvoshoz?
Ha a gyermek növekedése folyamatosan a növekedési százalékok alá esik, vagy ha a növekedés észrevehetően visszaesik, a legjobb, ha konzultál gyermekorvosával. Az első hat hónapban a növekedésben tapasztalható változások (növekedés vagy csökkenés) elsősorban a méhen belüli fejlődés által befolyásoltak.
A táplálási mód is kihat a növekedésre: a tápszerrel táplált babákhoz képest a szoptatottak viszonylag gyorsan híznak életük első három-négy hónapjában, majd viszonylag lassan. A legtöbb egészséges baba, gyermek normál módon növekszik. A normál növekedés során észrevehetünk ún. növekedési ugrásokat (gyors növekedési időszak), melyet egy kis nyugalmi, nem mérhető növekedési periódusok követnek.
Ha a gyermek magassága az előző adathoz képest csökkent, az valami problémára utalhat.
Ha kisfia folyamatosan a növekedési százalékok alá esik, vagy ha a növekedés észrevehetően visszaesik, a legjobb, ha konzultál gyermekorvosával.
A percentilis görbék pontosan azt mutatják: ha 100 ugyanolyan nemű, ugyanolyan korú gyereket egymás mellé állítanék, a lemért gyerek hányadik lenne a sorban.
A tápláltsági állapot laboratóriumi és röntgen vizsgálataira és a test összetételének mérésére most nem térnék ki.
A gyermekek nem egyformák, ahogyan a felnőttek sem. Ha 100, 30 éves nőt egymás mellé állítanék, nem lennének egyforma magasak, és egyforma súlyúak.
A görbe kiértékelésében szakember segíthet! Személyes és online segítséget is ajánlunk Gyermektáplálási Központunkban, ahol minden esetben ellenőrizzük a görbéket is, a táplálást is.
A növekedési zavar esetén gyakrabban fordul elő szív- és érrendszeri betegség, illetve viselkedési-, tanulási zavar.
Növekedési táblázat alapjai 3 percben
A felnőttkori testmagasság becslése
Az első két évben a két leggyakoribb oka a nem megfelelőnek tűnő, ám mégis normális hossznövekedésnek a familiáris alacsonynövés és az alkati lassú növekedés, ha a szülők alacsonyak és nincs ennek hátterében azonosítható betegségük.
A felnőtt testmagasság előre megjósolható a gyermek aktuális növekedési rátájának 18-20 éves korra való előrevetítésével vagy a szülők testmagasságának számtani közepével. Annak ellenére, hogy az öröklődés nem számszerűsíthető, egy becsült felnőttkori testmagasság megállapítható egy szülői középmagassággal, melyet a gyermek neme szerint korrigálunk.
Lányok esetében 13 cm levonandó az apai magasságból és ezzel számolunk középmagasságot, fiúk esetében 13 cm hozzáadandó az anyai magassághoz és ezzel számolunk középmagasságot. Például: ha én 160 cm magas vagyok és édesapa 183 cm magas és van egy lányunk, akkor 183-13 cm = 170 cm; (170+160)/2 = 165 cm a várható testmagassága a lányunknak.
Azon gyermekek esetében, akiknek megkésett vagy túl gyors hossznövekedést észlelünk, inkább a csontkor, mint a kronológiai életkor a számolandó, hogy meghatározhassuk a növekedési percentil vonalat, mert ez pontosabb eredményt ad a becsült testmagasságra.
Az európai férfiak átlagmagassága 178 cm körüli, a magyaroké ettől alig marad el: 176 cm. A nők mintegy 12 cm-rel alacsonyabbak, Magyarországon az átlagmagasságuk 164 cm.