A nyugellátások rendszerében többféleképpen is érvényesülhetnek méltányossági szempontok, amelyek elsősorban a szolgálati idő rövidségéből adódó hátrányok enyhítésére irányulnak, hiszen a szolgálati idő hossza jelentős hatással van a nyugdíj összegére.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény számos lehetőséget kínál a méltányosság érvényesítésére. Kivételes nyugellátás-emelés engedélyezhető azoknak a személyeknek, akik nyugellátásban részesülnek, elérték az öregségi nyugdíjkorhatárt, valamint bizonyos speciális esetekben, mint például a megváltozott munkaképességű özvegyek, a fogyatékkal élő vagy tartósan beteg személyek, illetve az árvák, akik legalább két gyermek eltartásáról gondoskodnak. Fontos feltétel, hogy a nyugellátás és a rendszeres pénzellátás együttes havi összege nem haladhatja meg a 140 000 forintot. A kérelemhez mellékelni kell a kérelmet megalapozó dokumentumokat.
A gyermekgondozási támogatások, mint a gyermekgondozást segítő ellátás (gyes) és a gyermeknevelési támogatás (gyet, vagy népszerű nevén „főállású anyaság”), szintén szorosan kapcsolódnak a nyugdíjrendszerhez. A gyes összege fő szabályként megegyezik a szociális vetítési alappal, ami havi bruttó 28 500 forint. A gyes összege után nyugdíjjárulékot kell fizetni, így annak időtartama nyugdíjra jogosító szolgálati időnek minősül.
A nyugdíj feltételei és a szolgálati idő
Az öregségi nyugdíjra az jogosult, aki betölti 65. életévét, és élete során legalább 15 év szolgálati időt szerzett. A szolgálati idő az az időszak, amikor biztosítási jogviszony állt fenn. Ebbe beleszámítanak a keresőtevékenységgel és a gyermekneveléssel töltött évek, valamint például a táppénz, az álláskeresési járadék vagy a kötelező sorkatonai szolgálat ideje.
A nők kedvezményes öregségi nyugdíja (Nők 40) esetében a hölgyek a 65 éves nyugdíjkorhatár elérése előtt is nyugdíjba mehetnek, amennyiben legalább 40 év jogosultsági időt szereztek. Ezen belül legalább 32 évnek keresőtevékenységgel, munkavégzéssel szerzett jogosultsági időnek kell lennie.
A jogosultsági időbe csak a keresőtevékenységgel és gyermekneveléssel töltött évek számítanak bele. Fontos tudni, hogy a nyugdíjkorhatár elérése előtt bármikor kérhető adategyeztetés a kormányhivataltól a nyugdíj alapjául szolgáló szolgálati és jogosultsági idő, valamint a korábbi jövedelmek ellenőrzése céljából. A nyugdíjkorhatár elérése előtt 3 évvel a kormányhivatal automatikusan kimutatást küld az adatokról.
A gyermekgondozási ellátások és a nyugdíj közötti kapcsolat
A gyermekgondozást segítő ellátás (gyes) a gyermek három éves koráig vehető igénybe, ikrek esetén annak az évnek a december 31. napjáig, amelyben az ikrek tankötelessé válnak. Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek esetében a gyes a gyermek tíz éves koráig folyósítható. A gyes ideje alatt a szülő keresőtevékenységet korlátozás nélkül folytathat a gyermek féléves korától. A gyes összege után nyugdíjjárulékot kell fizetni, így ez az időtartam nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít, és a nők kedvezményes nyugellátásánál jogosultsági időt jelent gyermeknevelési időként.
A gyermeknevelési támogatás (gyet) a három vagy több gyermeket nevelő családok részére nyújt segítséget a gyes leteltét követő időszakban. Az ellátás összege után szintén kell nyugdíjjárulékot fizetni, így a gyet időtartama is nyugdíjra jogosító szolgálati időnek minősül, és a nők kedvezményes nyugdíjához jogosultsági időt jelent gyermeknevelési időként. A gyet mellett a szülő legfeljebb heti harminc órában vagy otthoni munkavégzéssel dolgozhat.
A nyugdíjtörvény rendelkezései szerint a terhességi-gyermekágyi segélyben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában és a súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idő, vagy ezekkel egy tekintet alá eső, 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő számítható be a jogosító időbe, főszabály szerint összesen legfeljebb 8 év tartamban. Bizonyos esetekben ez az időtartam elérheti a 10 évet is, illetve a gyermeknevelés kapcsán csökkenhet a munkavégzéssel szerezendő szolgálati idő.
Nyugdíj igénylésének folyamata és egyéb támogatások
Ha elérted a nyugdíjkorhatárt és rendelkezel a megfelelő szolgálati idővel és jogosultsági idővel, benyújthatod a nyugdíjigénylésedet. A kormányhivatal az igénylés hiánytalan benyújtásától számított 60 napon belül állapítja meg a nyugdíjadat, majd a nyugdíjfolyósító 10 munkanapon belül folyósítja azt.
Ha nem értesz egyet a nyugdíjhatározattal, az ellen 30 napon belül keresetet nyújthatsz be a törvényszékhez. Nyugdíjas korban is lehetőség van munkavállalásra, alkalmazottként, vállalkozóként vagy szövetkezeten keresztül, kivéve, ha közszférában vállalsz munkát, mert akkor szüneteltetni kell a nyugdíj folyósítását.
A méltányossági nyugdíj igénylehető akkor is, ha elérted a nyugdíjkorhatárt, de elutasították az öregségi nyugdíj iránti igényedet, mert nem rendelkezel legalább 15 év szolgálati idővel. Ha a nyugdíjad összege nem éri el a 140 000 Ft-ot, kérheted a nyugdíj méltányosságból történő emelését. Emellett, ha nyugdíjasként veszélybe kerül a megélhetésed, és a havi jövedelmed alacsony, egyszeri segélyt is igényelhetsz.
A nyugdíj előtti álláskeresési segély (NYES) a nyugdíjkorhatár előtti 5 évben igényelhető, ha tartósan nem találsz munkát. Ez a támogatás nem csökkentheti a nyugdíj összegét.
A külföldön szerzett szolgálati idő alapján is jogosult lehetsz nyugdíjra, az érintett országok szabályai szerint. A vonatkozó jogszabályok között szerepel az 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról, a 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról, valamint az Európai Parlament és a Tanács 883/2004/EK rendelete a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról.
tags: #meltanyossagi #gyed #beszamitasa #a #nyugdijba