A mezei katáng, más néven vadcikória, évezredek óta ismert és használt gyógynövény, melynek gyökerét, levelét és virágát egyaránt felhasználják. Már az ókori egyiptomiak, görögök és rómaiak is előszeretettel alkalmazták emésztési problémákra, máj- és veseerősítésre, valamint zöldségként és pótkávé alapanyagként.
A növény jótékony hatásai sokrétűek, köszönhetően a benne található értékes hatóanyagoknak, mint például az inulin, a keserűanyagok, a szeszkviterpén-laktonok, vitaminok és ásványi anyagok. Az inulin, egy vízben oldódó rost, prebiotikumként viselkedik, támogatja a bélflóra egészségét és elősegíti a jótékony baktériumok szaporodását.
A mezei katáng keserűanyagai serkentik a gyomornedv- és epefolyadék-kiválasztását, ezáltal javítják az emésztést és segítik a zsírok lebontását. Ezen tulajdonságai miatt a növény kiválóan alkalmas fogyókúrás teakeverékekbe, valamint nehezen emészthető, zsíros ételek fogyasztása után is javasolt a tea. A növény epehajtó hatása is kiemelendő, segíti az epehólyag kiürülését és hozzájárulhat az epekövek oldásához.
A máj és vese méregtelenítésében is jelentős szerepet játszik, segítve a szervezet salaktalanítását. Emiatt javasolt máj- és veseelégtelenség, sárgaság, valamint húgyúti problémák esetén. A népi gyógyászatban a reumás és köszvényes panaszok enyhítésére is alkalmazták.
A mezei katáng gyökere magas inulintartalma révén csökkentheti a magas vércukorszintet, a diabétesz során fellépő szomjúságérzetet és az izzadást, valamint mérsékelheti a nagymértékű vizeletürítést. Dél-Afrikai kutatók több mint 100 tanulmány elemzése alapján javasolják cukorbetegeknek a katáng alkalmazását, mivel hatóanyagai növelik az izomsejtek cukorfelvételét és elősegítik az inzulin termelődését.
A növény emésztést serkentő hatása, valamint az, hogy nem engedi az elfogyasztott étel mind felszívódni és lerakódni a szervezetben, hozzájárul a fogyáshoz. Emellett a bélműködést is elősegíti, segít a puffadás és bélrenyheség csökkentésében.
Gyógyteák készítése és alkalmazása
A gyógyteákat általában főzéssel készítjük a növény gyökeréből, leveleiből és virágaiból. Egy csapott evőkanál (kb. 3 g) teafüvet 2,5 dl vízben kell 2-3 percig főzni, majd leszűrni. Lehetőleg ízesítés nélkül fogyassza a maximális hatás érdekében.
Kúraszerű alkalmazás:
- Máj- és epehólyag működésének elősegítésére: Egy hétig minden reggel éhgyomorra igyunk meg egy csésze teát. A második héten minden másnap, a harmadik héten pedig háromnaponként igyunk belőle reggel egy csésze teát.
- Vízhajtásra: Reggel igyunk egy csésze teát két-három napig.
- Lép tisztítására: Egy héten két alkalommal igyunk meg egy-egy csésze teát a nap bármely szakában.
- Étvágygerjesztésre: Napi két csésze teát javaslok, reggel és délben étkezés előtt.
Fogyasztó teának egy rész mezei katáng, egy rész veronika, és egy fél rész fehér árvacsalán (virág, levél) keverékét javaslom. Este 3 dl vízzel egy teáskanál keveréket egy percig főzzünk, pótoljuk az elfőtt vizet, és minden étkezés előtt egy decit megiszunk belőle.
Epekő oldásánál óvatosan járjanak el. Napi fél adaggal (csapott teáskanál teafű, 2,5 dl vízben főzni 2-3 percig, leszűrni, langyosan inni) kezdjék egy hétig. Ha érzik, hogy jó, akkor igyanak teljes adagot (csapott evőkanál teafűvel). Ha érzik, hogy igen-igen jó, akkor emelhetik napi 2, maximum 3 csészére az adagot. Vigyázni kell az étkezéssel is: zsírban szegény ételek, napi 2 evőkanál lenmag megrágva, sok folyadékkal, nyers torma, céklalé, boróka bogyó/lekvár, szója fogyasztása javasolt.
Hashajtó szirup készítéséhez félliternyi nyers levet kell préselni friss növényből, hozzáadni fél kg cukrot. Forralás nélkül melegítjük lassú tűzön, míg szirup sűrűségűre nem válik. Napi 2-4 teáskanállal iszunk belőle reggel éhgyomorra.
Gyógynövények feldolgozásakor kerüljük a fém eszközök használatát. A forrázat lágyabb részekből, míg a főzet keményebb gyökerekből, kérgekből készül. A hideg vizes kivonat hőérzékeny hatóanyagok kivonására alkalmas.
Történeti áttekintés és népi felhasználás
A mezei katáng gyökerét és zsenge leveleit már régóta ételként fogyasztották. A régi magyar konyha salátának használta fel nyár elején, sőt, télire is eltették a föld közé ágyazott gyökérkupacokból kinövő friss hajtásokat.
A katáng csinos, égszínkék virága a nap bizonyos erősségére nyílik csak ki, napkeltekor tárja szét fészkének nyelves virágait, melyek déltájban már össze is csukódnak. Gyakran ültették a növényt úgynevezett virágórába, mivel virágát meghatározott időben nyitja, és öt óra múlva csukja. Linnaeus svéd botanikus is virágórájánál használta fel, mert a növény reggel kinyílik, délben pedig bezáródnak virágai.
A kávépótló cikóriát a XVII. században kezdték nemesíteni a mezei katángból. A gyökér szárításával, pörkölésével, őrlésével készül a cikóriakávé. Magyarországon az 1950-es évekig mintegy 3000 hektáron vetették.
Már az ókorban is általános volt a gyökér és a levelek fogyasztása, mert gyógyhatást tulajdonítottak nekik. Hazai füveskönyveink szerzői, mint Beythe András, Lippay János is dicsérik a kotángkórót.
HILDEGARD VON BINGEN a XII. században gyomorrontás ellen javallotta a vadcikóriát tiszta borban főzve. HIERONYMUS BOCK bőrfertőzések orvosságának tartotta, helyileg alkalmazva tályog, illetve kelés kezelésére. Pikkelysömör, bőrhámlás ellen valóban hatásos, ma is használják. BOCK és kortársa PARACELSUS szemorvosságnak tartották.
LIPPAY JÁNOS ,,Posoni Kert" (1664) című művében írja: ,,Két féle a Katánkóró vagy Cikória. Egyik vad, a másik kerti. Az íze mind levelének, mind gyökerének keserű. [...] A cikória igen hasznos azoknak, akik sárga betegséggel terheltettek, és akiknek hév májok és tüdőjök vagyon, ha megfőzik és azt isszák, főképpen kikeletkor."
CSAPÓ JÓZSEF ,,Új füves és virágos magyar kert" (1775) című művében olvashatjuk a katánkóróról: ,,Ez a kóró mindenütt terem útakon, útfélen."
DIÓSZEGI SÁMUEL ,,Orvosi füvész könyv" (1812) ajánlása szerint: ,,A mezei Katáng gyökere, levele sokkal keserűbb, mint amelyeket kertekben termesztenek, viszont orvosi erőre nézve hathatósabb is ennél. [...] kivált az igen érzékeny asszony személyeknek hasznos orvosságsokféle elgyengítő nyavajákban, p.o. a' napos hideglelések után származott sárgaságban, a belső részeknek, lépnek, májnak dugulásaiban, melankóliában s.a.t. sőt a makats napos hideglelésekben is, melyek a Khinának engedni nem akarnak."
A BÜKKI FÜVESEMBER SZABÓ GYURI BÁCSI szerint: ,,A mezei katángot vad cikóriaként is ismerjük mint nagyon hasznos növényt. A gyökerét és két arasznál nem hosszabb felső részét a tűlevelekkel együtt szedjük."
A görögök, rómaiak és már az egyiptomiak is használták, akárcsak a gladiátorokat gyógyító orvos (Galénosz) vagy a kelták. Javítja az étvágyat, segíti a bélműködést, enyhe hashajtó hatással rendelkezik, magasvérnyomás ellen is itták. Meg nem művelt homokos talajon, utak mentén és mezsgyékben, mint vadontermő növény, főleg Ázsiában és Európában, Ausztráliában, Új-Zélandon (1500 méterig) található meg. Termesztik Németországban, Ausztriában és Magyarországon.
Lelki hatásai
A mezei katáng a jóindulat, a szeretet, az érzelmi tisztaság megnyilvánulásának növénye, a tisztító tüzet hozza az ember lelkébe. Csökkenti az érzelmi túlterheltséget, szennyezettséget, elhajtja a melankóliát fenntartó lelki terheket, így fokozza a létvágyat, az életkedvet, szünteti az elmocsarasodott létállapotokat.
Katángkóró.
Összefoglalás
A mezei katáng egy rendkívül sokoldalú gyógynövény, melynek jótékony hatásait már évezredek óta ismerik és használják. Emésztést segítő, máj- és vese méregtelenítő, vízhajtó, vércukorszint-csökkentő és fogyást elősegítő tulajdonságai révén értékes kiegészítője lehet az egészséges életmódnak.