A személyiség fogalmának jelentését sokan próbálták már tisztázni, de mivel egy bonyolult jelenségről van szó, ez sokféle meghatározást szült.
Egy ember személyiségének eszerint két fontos jegye van. Egyrészt, viszonylag állandó, vagyis ugyanaz az ember hasonlóan viselkedik a különböző helyzetekben. Másrészt, az emberek, személyiségük tekintetében eltérnek egymástól, vagyis minden ember valamiképp különbözik.
Elsőként talán az a kérdés merülhet fel egy szülőben, hogy gyermeke személyisége vajon csak a környezet hatására formálódik, vagy vannak olyan személyiségjegyek, amiket gyermeke tőle örökölt?
Vannak arra utaló jelek, miszerint egy gyermek bizonyos személyiségvonásokat már születésétől fogva hordoz, és ezek a későbbiekben sem szűnnek meg.
Az aktivitás szintje, vagyis hogy az adott gyermek mennyit mozog, játszik, illetve mennyi időt tölt passzívan. A barátságosság mértéke, vagyis hogy a kisgyermek mennyire nyitott, milyen könnyen ismerkedik új emberekkel, helyzetekkel. És végül az érzelmek mintázata, vagyis hogy a kicsi kiegyensúlyozott-e, avagy szorongó.
Így beszélhetünk könnyű, lassan felmelegedő és nehéz babákról aszerint, hogy milyen gyorsan képesek alkalmazkodni környezetükhöz.
A fenti vonások minden embernél másként jutnak kifejezésre, a temperamentumbeli jellegzetességek tehát nem határozzák meg közvetlenül egy ember személyiségét.
A velünk született tényezőkön túl a gyermek személyiségének formálásában legnagyobb hatása a szülőknek van.
Ez a felismerés vezetett el ahhoz, hogy a kisgyermekkori személyiség fejlődésének egyes állomásait részletesen leírják különböző szerzők.
A személyiségre alapvetően jellemző a viselkedés, mely csecsemőkorban elsősorban a belső közérzetből és a környezeti ingerekre adott válaszokból tevődik össze.
Érzelmi intenzitás: hirtelen indulatos vagy szomorú lesz a gyermek. A kapcsolati intenzitás: az a hajlam, amikor a gyermek különösen örömét leli a szociális kapcsolatok megtapasztalásában, azok visszajelzéseiben. Szeret mások társaságában lenni, szívesen vesz részt közös tevékenységekben.
Már a megszületést követő néhány napon megfigyelhető, milyen irányultságú lesz a gyermek.
Az erős érzelmi töltésű csecsemők sokat sírnak, nehezen nyugtathatók meg. A meglehetősen aktív apróságok sokat mozognak, és keveset alszanak. A kapcsolatorientált kisdedek kimutatják vonzalmukat, szeretik, amikor felveszik őket, könnyen megnyugtathatók.
A nagy mozgásintenzitású gyermekek sok odafigyelést igényelnek, mozgásigényüket finoman tartsuk keretek között.
Minden szülő szeretné, ha gyermeke kiegyensúlyozott személyiséggé fejlődne.
A csecsemőkor fejlődési szakaszain minden gyermek átesik. Persze vannak, akik kicsit hamarabb és olyanok is, akik később érnek az egyes mérföldkövekhez, hiszen minden kicsinek megvan a saját fejlődési ritmusa.
1. Mivel az újszülött nem képes önmaga ellátására, egészséges fejlődése szempontjából gondozójára van utalva. Ezáltal szoros szülő-gyermek kapcsolat alakul ki, amely elengedhetetlen mozzanata a kiegyensúlyozott lelki fejlődésének.
Ez a világba vetett bizalom, negatív esetben bizalmatlanság kialakulásának időszaka.
A gyermek első évében alakul ki a bizalom vagy a bizalmatlanság. Ha mások gondoskodnak az ő alapvető szükségleteiről, a baba környezete megfelelően reagál rá, akkor megtanul bízni. A szülő legfontosabb feladata ilyenkor, hogy a csecsemő igényeinek megfelelően alakítsa a kicsi környezetét, jól reagáljon az ő igényeire.
Az első életév során ehhez a három személyiségi szinthez egy további fontos tulajdonság adódik hozzá: a bizalom vagy a bizalmatlanság. Sok anyuka nagyon aggódik amiatt, hogy ha egyszer is hibázik, akkor máris elveszítette az ősbizalmat. Emiatt nem kell félni. A hangsúly itt azon van, hogy az esetek többségében reagálj a baba igényeire, segíts neki - de nyilván vannak olyan esetek, amikor ez nem sikerül. Vannak pl. olyan babák, akik minden erőfeszítés ellenére az első hetekben végigsírják, aztán kinövik ezt a korszakot. A bizalmatlanság kialakulására általában a nagyon elhanyagolt csecsemők esetében beszélhetünk, ahol pl. a szülők alkoholisták, vagy ha csecsemőotthonban nevelődik a baba és nincs módja érzelmi kötődést kialakítani a nevelői iránt.
2. Amikor a gyermek felfedezi akaratát, személyisége gyors fejlődésbe kezd, az ő erősebb akaratával tud hatni egy másik személyre.
A kézügyesség és a járás képességének kifejlődése a gyermeket új tapasztalással, a szabadság és függetlenség érzésével ajándékozza meg.
A záróizmok megerősödésével kontrollálni tudja testi működéseit, azonban szégyellni fogja magát, ha egy kis „baleset” történik, és ezért leszidják.
A második évben alakul ki a gyermek önkontrollja.
A második életév kezdetén, amikor a gyermek csecsemőkorból kisgyermekkorba lép, egy másik fontos fejlődési állomáshoz érkezik: kialakul az un. éntudat.
A második életév a totyogó önkontrolljának kialakulásáról szól. De nem csak arról van itt szó, hogy megtanulja kezelni az indulatait, hanem egy sokkal fontosabb dologról is: a szégyenérzet és az önbizalom kialakulásáról is. Ha állandóan rászólnak, amikor függetlenedni, önállósodni próbál, ha azt mondják rá, hogy „rossz gyerek vagy”, akkor bizony kialakul benne a szégyenérzet és ez az egész életét végigkíséri majd. Ebben a korban a legfontosabb számára, hogy kiszámítható, állandó határok legyenek az életében, de ezeken belül szabadon mozoghasson, fejlődhessen.
Mahler szerint a pszichológiai értelemben vett születés az egyéniség kialakulásával esik egybe, ami nagyjából kétéves korra tehető. Véleménye szerint az első két hónapban a baba a külvilágra még nem nyitott. Ez akkor változik meg, amikor a baba először mosolyodik el édesanyja meglátásakor. Nagyjából tíz hónapos korától a gyermek már egyre önállóbban mozog, a járást is megtanulja, és boldogan fedezi fel, hogy mi mindent képes egyedül is megtenni. Másfél éves kora körül a kisgyermek belátja azt, hogy egyedül mégsem képes akármit megtenni, de a szülővel való korábbi nagyon szoros viszonyt sem óhajtja többé, hiszen személyiségének központi magjává vált viszonylagos önállósága.
Később, amikor a gyermek már képes bizonyos fokú önállóságra, a szülővel való kapcsolata is átalakul. Már nem igényli a szoros testi közelséget, önállóságra törekszik. A szülőnek pedig meg kell tanulnia szavakkal (is) szeretni gyermekét.
Két éves kor után, a mozgásos és nyelvi képességek további fejlődésével lesz csak képes arra a gyermek, hogy megtalálja azt a neki megfelelő érzelmi távolságot, amiben az anya se túl messze, se túl közel nincs számára.
3. A gyermek ekkor már megtanulja külön kezelni a kezdeményezést a szégyenérzettől. Tevékenységeit képes célirányosan végezni, ilyenkor határozottabb, sőt agresszívabb, mint egyébként, különösen, ha fiú. Könnyen konfliktusba kerül az azonos nemű szülővel, ami bűntudatot kelthet benne.
A harmadik és hatodik év közt a gyermekek megtanulnak kezdeményezni bizonyos bonyolultabb viselkedéseket. Nem egyszerűen függetlenségüket akarják érvényesíteni, mint a dackorszakban, hanem már konkrét elképzeléseik vannak arról, hogy mit szeretnének tenni. Ha ezt nem tehetik meg, akkor áthatja őket a bűntudat önállósodási törekvéseik miatt.
A 3-6 éves kor közötti időszak a bűntudatról szól a kicsi életében. Ilyenkor már tudatosan cselekszenek, nem csak egyszerűen lázadni próbálnak, mint a 2. év során, hanem pontosan tudják, mit akarnak csinálni és ehhez támogatásra, megerősítésre van szükségük. Tipikus helyzet, amikor a gyerek „alkot” valami nagyot, például egy szép legóvárat és büszkén mutatja anyának, mit alkotott.
Az óvodáskor nagy változásokat hoz a gyermek életében. Mozgása finomodik, ügyesedik, teste hatéves korra megváltozik.
Az óvodás számára kinyílik a világ, nyelvi és értelmi fejlődése már lehetővé teszi, hogy a környezetét hatékonyabban explorálja, kíváncsiságát kielégítse.
Mire óvodába kerül a gyermek három éves korában, már sok mindenre képes, sok tudást és képességet elsajátított.
A járás és a beszéd képességének elsajátításával új távlatok nyílnak meg előtte, más perspektívából látja a világot, kevésbé függ a környezetétől, könnyebben ki tudja fejezni magát.
A szülővel való kapcsolata is átalakul, a gyermek már nem igényli a szoros testi közelséget, önállóságra törekszik, a szülőnek pedig meg kell tanulnia szavakkal (is) szeretni gyermekét.
Bár a teste még kerekded, a gyerek eleven és mozgékony. Többnyire elsajátította a nyelv használatát, és így nemcsak kiélheti közlési vágyát, hanem új módszerrel fedezheti fel a világot, a miért és hogyan kérdések sorával.
A kisgyermekek 3-6 évesen jellemzően oviba járnak. Ebben az életszakaszban robbanásszerűen nyílik ki a gyermekek számára a világ. Testi- és lelki fejlődésük szempontjából is rendkívül nagy változásokon mennek keresztül, ami nagyon eltérő mértékű vagy ütemű lehet. Kifejezetten jellemző a nagy mozgáséhség, ahogy mondani szokás, nem bírnak egyhelyben megülni. Nagyon fontos ez az időszak, hiszen elkezd kialakulni a saját gondolkodás- és mozgásmódjuk.
Annyi és olyan gyors változást kell figyelni, hogy az ember kapkodja a fejét. De vajon mi az a különbség, ami valami testi vagy lelki lemaradásra utal, vagy éppenséggel minden rendben van? Szerencsére az eligazodáshoz van segítség úgynevezett fejlődési mérföldkövek. Azaz a hazai és külföldi szakirodalom által megállapított olyan események, melyeket a legtöbb gyermek megtesz egy bizonyos életkorig.
Az óvodáskor fejlődési mérföldköveiAz óvodáskor egy izgalmas és fontos időszak a gyermekek életében. Ebben az időszakban a gyerekek nyelvi, szociális, motorikus és kreatív készségeikben jelentős fejlődésen mennek keresztül.
Kommunikáció és nyelvi fejlődés
A 3-5 éves korban a gyermekek nyelvi fejlődése hihetetlenül gyors és változatos. Ebben az időszakban a gyermekek:
- Szókincse bővül: Egyre több új szót és kifejezést sajátítanak el.
- Mondanivalója változatosabbá válik: Elkezdenek összetettebb mondatokat alkotni.
- Mesevilága szélesedik: Imádják a meséket hallgatni és elmesélni.
Én-identitás és szociális készségek
A 3-5 éves korosztályban a gyerekek én-identitása és szociális készségei is jelentős fejlődésen mennek keresztül.
- Önállóság és döntéshozatal: Egyre inkább igénylik az önállóságot és a döntéshozatal lehetőségét.
- Barátságok és együttműködés: Elkezdik kiépíteni az első barátságokat, és fokozatosan tanulják az együttműködés fontosságát.
- Érzelmek felismerése és kezelése: Már képesek felismerni, megnevezni és megosztani az érzelmeiket.
Motorikus készségek és kreativitás
Az óvodás korú gyermekek motorikus készségei és kreativitása is lenyűgöző módon fejlődik.
- Finommozgások fejlődése: Az apró mozdulatok, mint a ceruzafogás, a rajzolás és az írás, fokozatosan finomodnak.
- Nagyobb mozgások és sport: Tele vannak energiával, amit futkározásban, ugrálásban és más nagymozgású tevékenységekben vezetnek le.
- Kreativitás kibontakozása: Imádnak rajzolni, festeni és különféle kreatív tevékenységekben részt venni.
Bruce D. Perry: Szociális és érzelmi fejlődés kora gyermekkorban [CC]
A gyermekek szexuális felvilágosításuk túlnyomó részét más gyerekektől és médiaforrásoktól szerzik. Ez az információ gyakran téves lehet. Néha a televíziós főműsor időbe, a reklámokba és a rajzfilm/gyermek csatornák műsoraiba is belekerülhetnek felnőtt szexuális jellegű tartalmak, amik befolyásolhatják a gyermekek fantáziáját, viselkedését.
Annak ellenőrzése, hogy a gyerek milyen médiatartalmakat néz és a megfelelő alternatívák biztosítása fontos része a gyermekek szexuális nevelésének. Éppen ezért fontos, hogy megismerd a játékok, filmek és tévéműsorok minősítési rendszereit és bátran használd a „szülői felügyelet” funkciót számos internet, kábel és műholdas szolgáltató esetében.
A mindennapi életben vagy épp tévézés közben sok apropó akadhat, aminek a segítségével beszélhettek a szexualitásról és ezzel megalapozhatod azt, hogy később jó döntéseket hozzon ezen a téren.
Nagyon fontos, hogy tisztában legyél azzal, mit néznek gyermekeid a televízióban és az interneten, és hogy szakíts időt a közös tévézésre.
Tanítsd meg arra, hogyan legyen biztonságban idegenek között. (Pl. 4-5 éves kor a szociális készségek és a függetlenedés fejlődésének a kora, ilyenkor bárkivel szívesen szóba állnak.) Tanítsd meg hogyan, mennyire kommunikáljon idegenekkel (pl. szólj, ha szeretnél valaki idegen felnőttel beszélgetni a játszótéren).
Ha elkeverednél egy áruházban, akkor maradj az épületben és keress egy olyan felnőttet, akinek névtáblája van, tőle kérj segítséget (ezt többször el is játszhatjuk velük, hogy begyakorolják).
Senkitől ne fogadj el semmi.
A gyermeki produktumok, a rajzok, alkotások nyújtják a legmélyebb betekintést lelki világukba. Kérésre vagy spontán készített alkotás egyaránt alkalmas az elemzésre. Következtetéseket egy rajz alapján sosem szabad levonnunk, de vegyük észre, ha segélykérés. Szóban még nem tudják (esetleg nem akaráják) elmondani gondolataikat, bánataikat, félelmeiket, örömeiket minden esetben, sok esetben nem is tudják, mitől érzik magukat rosszul.
Fontos tudni, hogy a személyiség nem egyenlő a viselkedéssel, 1-2 éves kora között minden gyerek akaratosabbá és agresszívabbá válik, mint korábban volt, de itt is vannak egyéni fokozatok: vannak alapból temperamentumosabb, hangosabb gyerekek és vannak eleve csendesebb, visszahúzódóbb babák.
Nézzük, mi határozza meg a baba személyiségének fejlődését az első években!
1.
2.
3.
Ezeken az alap tulajdonságokon változtatni nem lehet, de a kicsit élményei, tapasztalatai, a családi környezet sokat változtathat azon, mennyire válik a szorongó típusú baba szorongóvá, mennyire fél a zárkózott baba az emberektől.
Ha például sokat járunk társaságba, emberek közé, találkozunk gyerekekkel, akkor a zárkózott baba is barátságosabbá válhat.
Ha ezt a három tulajdonságot meghatározod a gyermekeddel kapcsolatban, máris közelebb kerültél a megértéséhez.
Az aktivitás szintjével szokott a legtöbb probléma lenni, hiszen látszólag minden baba nagyon aktív egy felnőtthöz képest. Gondolj arra, milyen volt a gyermeked az első 6 hétben! Az aktív gyerekek már akkor kevesebbet alszanak, sokat nézelődnek, érdeklődőek, aktívan szopiznak, ha valami problémájuk van hangosan, élesen sírnak, zeng tőlük a ház 🙂 A passzív gyerekek sokat alszanak, nehezen, lassan szopiznak, csendesebben sírdogálnak, sokszor inkább csak nyöszörögnek.
A szülő legfontosabb feladata ilyenkor, hogy a csecsemő igényeinek megfelelően alakítsa a kicsi környezetét, jól reagáljon az az ő igényeire.
A kisgyermek személyiségének fejlődése olyan összetett folyamat, amit régóta, számos kutató vizsgál.