A szülés a magzat világrahozatala a terhesség végén. Megindulását a megrepedt magzatburokból elfolyó magzatvíz és/vagy a ritmikus méhösszehúzódások jelzik. A szülés egy természetes, több fázisból álló folyamat, amelyet a terhesség végén a megrepedt magzatburokból elfolyó magzatvíz, valamint a rendszeres méhösszehúzódások jeleznek. A szülés folyamata három módon indulhat meg: a magzatburok megrepedése folytán elkezd folyni a magzatvíz, vagy rendszeres méhtevékenység, fájások jelentkeznek, esetleg magzati- vagy anyai ok miatt a szülés megindítására van szükség.
A szülés szakaszai
A szülés három szakaszból áll. Az elsőben a méhnyak elsimul és tágul, a másodikban a magzat megszületik (a két elsőt nevezik munkaszakasznak), a harmadikban kiürül a méhlepény (lepényi szak). A szülést követő időszakot gyermekágynak nevezzük.
1. Vajúdás (tágulási szak)
Ez a szülés első szakasza, amelyben a méhösszehúzódások hatására a méhszáj kitágul. Az első, azaz latens fázisban elkezdődik a méhszáj kitágulása, de még nem jelentkeznek erős fájások. A szakasz akár 24 órát is eltarthat. Ebben az időszakban a szülési fájások már rendszeresen és egyre gyakrabban jelentkeznek. Megnő a fájások ideje és erőssége is. Jelentkezhet az úgynevezett tágulási vérzés is, ám ez maximum a menstruáció mennyiségével megegyező lehet. A szülési fájdalmakat sokszor összekeverik a jóslófájásokkal. A jósló fájások már hetekkel a szülés előtt jelentkezhetnek, de nem annyira erősek és nem rendszeresek. A szülési fájások rendszeresen jelentkeznek, az egész hasra kiterjednek és nem enyhülnek pozíció változásakor. Eleinte 20-25 másodpercig tartanak, majd hosszabbá és intenzívbbé válnak - a tágulási szakasz vége felé már 30-35 másodpercig is eltart egy fájás. A magzatvíz általában az aktív fázis végén folyik el, ilyenkor már legtöbbször a kórházban van a kismama. Fontos tudni, hogy a közhiedelemmel ellentétben egyáltalán nem biztos, hogy egyszerre távozik, erős folyással. Előfordulhat, hogy csak kisebb szivárgást érzékelsz. Néhány esetben előfordul, hogy a magzatburok idő előtt, még a fájások megjelenése előtt elreped, és a magzatvíz elkezd szivárogni. A latens fázis vége felé, az aktív fázis elején érdemes elindulni a kórházba. Általánosságban elmondható, hogy az ideális időpont akkor van, amikor a fájások már kb. 10 percenként jelentkeznek.
A vajúdás során az orvosok és a szülésznők végig figyelemmel kísérik, segítik, nyugtatják, bíztatják a kismamát, aki kiválaszthatja a számára legkényelmesebb testhelyzetet: vajúdhat szülőágyon, labdán hintázva, állva, vagy akár a zuhany alatt is. Amennyiben igény van, a fájdalomérzet csökkentése a vajúdás során, lehetőség van az epidurális fájdalomcsillapítás kivitelezésére is. A szülő nőt arra biztatni, hogy ne fekvő pozícióban vajúdjon. A vajúdás összetett élettani folyamat, így annak helyzetéről nem lehet egyetlen jelből, mérésből, vagy vizsgálat alapján tájékozódni. Ha eltérést nem tapasztalnak, a kórházi felvételre csak megindult szülés esetén kerül sor, ami azt jelenti, hogy rendszeres méhösszehúzódások vannak.
A vajúdás idejét kötelező fekve tölteni, másutt lehet sétálgatni is, ha jólesik. Ha a kismama fekszik, akkor folyamatos CTG (magzati szívhang és méhtevékenység) monitorozásra is lehetőség van. A vajúdás alatt hüvelyi vizsgálatot a szükséges gyakorisággal végeznek a szülés haladásának megfelelően. Mindaddig nem szükséges beavatkozni, amíg az anya és a magzat állapota ezt szükségessé nem teszi. Ilyen beavatkozás lehet például a burokrepesztés, a méhösszehúzódásokat támogató (oxitocint) tartalmazó infúzió, bizonyos esetekben a gerinckörüli (epidurális) érzéstelenítés, vagy egyéb gyógyszer (pl. fájdalomcsillapító) alkalmazása. Ezek megfelelő, biztonságos használata a szülés további lefolyását segítheti.
A vajúdást megkönnyítő eszközök állhatnak rendelkezésre (például: bordásfal, vajúdó labda, kád, zuhanyzó, zene, szülőszék, állítható szülést segítő ágy, szék, franciaágy, függeszkedő kötél, kis matrac stb.). Amíg a szülés élettani folyamatként halad, Önnek lehetősége van arra, hogy a vajúdási és szülési testhelyzetet megválassza. A vajúdás alatt minden testhelyzetet, ami az Ön számára kényelmes és megfelelő (ülve, állva, sétálva, guggolva, térdelő pozícióban, négykézláb stb.), a szakemberek is támogatják.
Alacsony kockázatú várandós anya vajúdása esetén a magzati állapot nyomon követésére folyamatos szívhanghallgatás (CTG ellenőrzés) nem feltétlenül szükséges. A tágulási és a kitolási szakban is ezzel egyenértékű az időközönként végzett (intermittáló) szívhang ellenőrzés. Ha az időközönként végzett szívhanghallgatás során rendellenességet észlelnek, akkor áttérnek a folyamatos CTG észlelésre. A folyamatos CTG észlelés a várandósság utolsó heteiben végzett magzati szívhang ellenőrzéssel és a méhösszehúzódások mérésével azonos vizsgálat. Ekkor két érzékelőt rögzítenek egy-egy rugalmas széles szalaggal az Ön hasára. Az egyik a magzat szívhangját, míg a másik a méhösszehúzódásokat észleli.
A szülés elhúzódása, a szülőfájások gyengesége esetén is szükséges az orvosi beavatkozás. Ha a szülés spontán nem indul meg oxitocint (az agyalapi mirigy hátsó lebenyének hormonját) adnak (általában infúzióban), amely a méh simaizomzatát erőteljes összehúzódásra serkenti. A gyógyszeres kezelés módosítja a méhösszehúzódásokat. Az oxytocinumok (mesterséges osytocin-hormon tartalmú anyagok) erőteljesebbé teszik az összehúzódásokat. A görcsoldó szerek leküzdik a túl erőseket.
2. Kitolási szak
Amikor a méhszáj teljesen kitágult, szinte eltűnt, elkezdődik a kitolási szakasz. A fájdalom ebben a szakaszban a legerősebb, és már a tolófájások jelentkeznek, erős nyomási késztetéssel. Ilyenkorra a magzatburok már megrepedt, és távozott a magzatvíz. A magzat tehát ebben a szakaszban halad végig a szülőcsatornán. Szabályos fekvés esetén először a feje bújik ki, arccal az anyuka feneke felé fordulva. Majd kissé elfordul, és először az egyik, majd a másik váll követi. A kitolási szakasz elején kell felvenni a szülési pozíciót. Fontos a szabad mozgás megteremtése, hiszen a tested tudja/érzi milyen testhelyzetet vegyen fel kitolási szakaszban.
Az elölfekvő rész (a magzat azon pólusa, amely elsőnek jut le a kismedencébe), áthalad a medence felső bemenetén (behatol), forgás közben lefelé halad és kiszabadul (áthalad az alsó kismeneten). E három jelenség a magzat valamennyi testrészére (fej, váll, ülep) kiterjed. Ez a szak 8-10 órát tart a primiparáknál (első ízben szülő nők) és 2-6 órát a multiparáknál (ismételten szülők). A második szakasz a magzat kitolási szaka. A tágulás teljessé válásakor kezdődik: a nő ekkor tolási kényszert érez, ezzel a méh akaratlan összehúzódásaihoz hozzáadja a hasizmok és a rekeszizom akaratlagos kontrakcióit.
A kitolási szak általában 10-20 percig tart. Megrövidíthető gyengéd, hasra gyakorolt nyomással (kéznek a méhfenékre gyakorolt egyenes hatásával), episiotomiával (gátmetszés), a szülő nő testhelyzetének változtatásával (álló, guggoló vagy térdelő testhelyzetbe, azaz függőlegesbe) vagy egy szülészeti fogó behelyezésével.
A magzat elölfekvő része lehet a fej: ez a fejfekvés (a leggyakoribb). Fejvégű fekvés esetében, ha a fej flexióban (behajlítva) van, koponyatartásról beszélünk: ez a fekvés a legjobb és a leggyakoribb. Ha a fej deflexióban (elhajlásban) foglal helyet, arctartásról beszélünk: ez ritkább és kevésbé kedvező. A magzat medencevégű fekvése esetén fartartásról szólunk: ez elsősorban először szülőknél figyelhető meg, és gyakran a méh formai rendellenességével függ össze.
Lehetséges, hogy a terhesség végén a magzat haránt v. ferde fekvésben helyezkedik el. A spontán szülés ebben az esetben nem lehetséges. Ilyenkor belső beavatkozás (fordítás) válik szükségessé v. császármetszés.
A nehéz szülés esetenként a méhösszehúzódások, tehát a méhizomzat rendellenességeire vezethető vissza. Az esetek többségében gyógyszeres kezeléssel a normális és hatásos méhösszehúzódások helyreállíthatók. A nehéz szülés a magzat útjába álló akadályok rendellenességeivel is összefügghet: a méhnyak és a gát fokozott ellenállása episiotomiával vagy fogó behelyezésével leküzdhető. A medence formájával és méreteivel összefüggő csontos szülőúti ellenállás manapság sokkal ritkább (ennek legfőbb oka régebben az angolkór volt); ilyen esetben császármetszés javallt. Néha maga a magzat okozza a nehéz szülést (túlságosan nagysúlyú magzat). A köldökzsinór megjelenése előtti leszállás miatt a magzat keringése annak következtében állhat meg, hogy a köldökzsinór a medence falához préselődik: ilyen esetben is a császármetszés segít.
A szülésznő gondoskodik a gátvédelemről, sokszor olajos masszázs formájában. Amennyiben szeretnéd gátadat masszázzsal felkészíteni gyűjts információt a gátmasszázs helyes technikájáról és az erre a célra megfelelő olajokról. Ma már viszonylag ritkán alkalmaznak gátmetszést szülés közben. A gátsérülés oka nem a fel nem készített gát és nem is a túl nagy baba születése. Oka lehet a nem megfelelő szülési pozíció, illetve az ok nélküli "nyomatás".
A fájdalomcsillapításban a nem gyógyszeres, így mellékhatások nélkül alkalmazható fájdalomcsillapítási lehetőségeket (például: speciális légzési technikák és lazító gyakorlatok, masszázs, illóolajok, meleg víz lazító hatása kádban vagy zuhanyban, szabadon választható testhelyzet a szülőszoba felszerelései között leírt eszközök használatával) érdemes előnyben részesíteni. Ezeket a módszereket a szülésre felkészítő programok során részletesen megismerheti, megtanulhatja kísérőjével együtt.
Gyakran alkalmaznak oxitocin-infúziót a fájások erősségének és hatékonyságának növelésére, a vajúdás meggyorsítására. Gyakori kellék a fitlabda és a bordásfal, és sokszor veled tarthat a leendő apuka vagy a közeli családtag is. A társas támasz az egyik legfontosabb tényezője a szülésnek. Kórházanként változik, hogy alkalmaznak-e beöntést szülés előtt, ott érdemes tájékozódni a témában. Lehetőség van még fájdalomcsillapító gáz (N2O) belélegzésére is.
Ha császármetszés elvégzése válik szükségessé, a műtét alatti fájdalomcsillapítás gerincközeli (spinális vagy epidurális) érzéstelenítéssel történik. Altatásban csak igen ritkán végeznek császármetszést. Sürgős császármetszés esetén előfordulhat, hogy anyai vagy magzati érdekből az írásbeli tájékoztatásra nincs lehetőség. Ilyen esetben a szülést kísérő szakemberek a műtét előtt röviden tájékoztatják a kialakult helyzetről.
3. Lepényi szak
A harmadik szak a lepényi szak; ekkor válik le a méhlepény és ürül ki. Hozzávetőlegesen 300 ml-es vérveszteség kíséri. Néha a vérveszteség nagyobb is lehet: a lepényi szakban fellépő vérzés súlyos szövődmény lehet.
A gyermek megszületését követően a méhlepénynek és a burkoknak is meg kell születni. Ennek időtartama változó, általában 1 órán belül magától, gyógyszer és más beavatkozás nélkül lezajlik. A másik eljárás során a lepény megszületését aktívan irányítják. Ez úgy történik, hogy a magzat megszületése után intravénásan vagy izomba oxitocint adnak. A köldökzsinór leszorítást és elvágást 1 perc után, de 5 percen belül végzik, és a lepény megszületését pedig annak ellenőrzött, óvatos húzásával segítik elő.
Ha a lepény 1 órán belül nem születik meg, akkor gyakrabban fordul elő súlyos szülés utáni vérzés, magasabb a méhnyálkahártya-gyulladás (endometritis) és a műtétes beavatkozást igénylő kórállapot kockázata. Ilyen esetben szükség lehet a méhlepény kézzel történő eltávolítására, amelyre leggyakrabban műtői körülmények között kerül sor, a megfelelő fájdalomcsillapítás és higiénia elérése érdekében.
4. Megfigyelési szak (gyermekágy)
A gyermekágy (post partum - szülés utáni időszak) a szülést követő 6 hétig tart. Jellemzője, hogy a nemi szervek fokozatosan visszatérnek a terhesség előtti állapotukba és megkezdődik a szoptatás.
A szülést követő első 2 órán keresztül az újdonsült család együtt tölti az aranyórát, fontos szakasza ez a szülővé válás folyamatának. Ilyenkor a szülésznő rendszeresen ránéz a babára, hogy minden rendben van-e, de az anyuka és az újszülött vizsgálatai, mérése, fürdetése csak ezután történik meg. Ha mindent rendben találnak, akkor az újszülöttet mellre helyezik, és megtörténik az első szoptatás. Ilyenkor még csak az úgynevezett előtejet termeli az anya szervezete - ám ebben rengeteg fontos tápanyag, immunanyag található.
Az újszülöttet a megszületés után - állapotának figyelembevételével - az esetek többségében az anya hasára, mellkasára teszik és közvetlen bőr-bőr kapcsolatban betakarják. Ajánlott már a lepényi szakban elősegíteni a kötődés kialakulását és a szoptatás megkezdését. Az újszülött mellre jutása növeli az anya saját oxitocin termelését, ami elősegíti a méh összehúzódását, így a lepény természetes leválásának valószínűségét. Ezen idő alatt is ellenőrzik az Ön és újszülöttje általános állapotát.
Minden szopásra képes, kiegyensúlyozott, jó állapotú újszülött számára biztosítják az azonnali bőr-bőr kapcsolatot (kontaktust) és a szopás lehetőségét, azaz az újszülöttet hasra fektetve az Ön hasára, mellkasára helyezik. A lepény megszületése után ajánlott a bőr-bőr kapcsolat folyamatos, megszakítás nélküli fenntartása. Az életjelenségek figyelésén túl a további vizsgálatokat az aranyóra utáni időszakra ajánlott halasztani. Az aranyóra elnevezés azt a születést követő egy órás időszakot jelenti, amikor az újszülöttek döntő többsége saját maga elkúszik az anya melléig és ott önállóan szopni kezd. Az újszülött a következő, nagyjából újabb egy órán keresztül - kisebb, nagyobb megszakításokkal - a mellre tapadva marad. A szakemberek támogatják ezt a folyamatot, segítik az anya és az újszülött zavartalan kötődési folyamatát már az első 2 órában és azt követően is. Ha mindketten jó általános állapotban vannak, orvosi vizsgálatok, mérések, öltöztetés - az Ön kérését is figyelembe véve - akkor történik, amikor ezt a kapcsolatot nem zavarják meg.
A szoptatásban a kórházban dolgozó szakemberek, de legfőképpen a csecsemőgondozó nővérek, kórházi védőnők és az újszülött ellátásában résztvevő orvosok segítenek az édesanyának. Számos intézményben laktációs tanácsadó is működik, aki kérésére tanácsot ad Önnek az anyatejes táplálásban. A kórházi benntartózkodás során - többek között - elvégzik az újszülött számára előírt vizsgálatokat és beavatkozásokat.
Szülés helyszíne és módjai Magyarországon
Ma Magyarországon a legelterjedtebb a kórházi szülés, gyakran előre választott orvossal. Szintén gyakori az ún. apás szülés, amikor az apa jelen van a szülőszobán. Lehetőség van dúla (asszonytársi segítő) jelenlétére is, aki egy laikus anyatárs. A tervezett otthonszülés vagy háborítatlan szülés országunkban ritka, ekkor a szülő nő saját otthonában hozza világra gyermekét, általában bába és dúla, valamint az apa segítségével. A szülésnek ez a módja külföldön elfogadott, nálunk 2011 óta legális: a 35/2011. (III. 21.) kormányrendelet szabályozza az intézeten kívüli szülés szakmai szabályait.
Vannak bizonyos intézmények, ahol alternatív szülőszoba is a vajúdók rendelkezésére áll. Ez olyan, otthonosan berendezett szülőszoba, amelyben nem kötelező a fekvés és számos, a vajúdás folyamatát könnyítő berendezés is a kismama rendelkezésére áll (pl. bordásfal, fiziológiás labda). Ide csak azok a kismamák kerülhetnek, akik problémamentes terhesség után várhatóan komplikációmentesen fognak szülni. Természetesen nem kötelező a fekvés, ha a kismama úgy kívánja, akkor a kitolási szakban sem. Gátmetszésre kevesebb esetben kerül sor, gyakoribb a gátvédelem. Az otthonos, kellemes környezetben a vajúdók jobban érzik magukat, emiatt a szülés is gyorsabban haladhat. Néhány kórház fel van szerelve szülőszékkel is.
Bár mostanság egyre több szó esik róla, a vízben szülésre (vagy vízben vajúdásra) Magyarországon csak kevés helyen van lehetőség. A langyos fürdő kellemesen ellazítja a szülőnő testét, gyorsabban halad a tágulás. A kitolási szakra azonban általában kiszáll a kismama a vízből.
Szülés körüli teendők és jogok
A várandósgondozás során, a gondozást végző szakemberek segítségével készíthet szülési tervet, amely segít átgondolni a szülés egyes szakaszaiban azokat a körülményeket, amelyekben döntési lehetősége van. Fontos tudnia, hogy a szülési terv nem biztos, hogy minden esetben és részletében teljesülhet majd. Ennek lehetnek egészségügyi okai és más, előre nem látható körülmények befolyásolhatják azt.
Egészségügyi szakemberképzés céljából az egyetemi és szakképzésben résztvevők jelen lehetnek az ellátása során, amennyiben Ön ehhez hozzájárul. Oktatókórház esetén azonban tudnia kell arról, hogy a képzésben részesülők az Ön előzetes hozzájárulása nélkül is jelen lehetnek. A képzésben résztvevők természetesen minden esetben figyelemmel vannak az Ön emberi méltóságára, így szeméremérzetére és valamennyi betegjogát tiszteletben tartják.
A családközpontú szülészeti ellátás egyik alapja a szülés természetes lefolyásának támogatása. Az orvos és a szülésznő törekszik arra, hogy a szülés a lehető legkevesebb beavatkozás mellett történjen. Támogatják, hogy a szülés lehetőleg magától induljon meg, elsősorban a betöltött 41. hét (40 hét + 6 nap) előtt, de kellő mérlegelés és az Önnel történő közös döntés alapján a betöltött 42. hétig (41. hét + 6 nap) is kivárható.
Ha a szülés az élettani, természetes módon, megfelelő ütemben halad, a méhszáj fokozatosan tágul, a magzat szívműködése kifogástalan, jó esély van arra, hogy a magzat hüvelyi úton megszületik. Ilyen esetben felesleges korábban szükségesnek tartott beavatkozásokat végezni (például vénás infúzió adása a méhtevékenység erősítésére, evés és ivás tiltása, a magzati szívműködés folyamatos ellenőrzése, gyógyszeres /pl. epidurális, azaz gerincbe adott/ érzéstelenítés, gátmetszés). A feleslegesen alkalmazott rutineljárások ronthatják az Ön komfortérzetét, emelhetik a gátmetszés, vagy a császármetszés előfordulásának esélyét.
Mind a vajúdás, mind a szülés ideje alatt joga van arra, hogy az Ön által megjelölt nagykorú személy folyamatosan Önnel lehessen. Ahhoz is joga van, hogy az Ön által választott személy az esetleges műtétes szülésbefejezés (császármetszés) esetén is Ön mellett legyen.
Amennyiben nem magyar az anyanyelve, Önnek lehetősége van arra, hogy a vajúdás és a szülés alatt tolmács legyen jelen. Amennyiben szükséges, és igényli, jeltolmácsot is igénybe vehet.
Az egészségügyi szolgáltató figyelembe veszi, és biztosítja az Ön egészségi állapotának megőrzéséhez, javításához indokolt étrendet, és lehetőség szerint az Ön igényének megfelelően biztosítja az élelmezését. Az Ön kulturális és vallási meggyőződéséből származó kéréseit a lehetőségek adta keretek között figyelembe veszik és tiszteletben tartják az ellátás során. Javasolt ezeket a kéréseket a szülési tervben is rögzíteni.
A szülészorvos által kiváltott v. irányított szülés három szakaszból áll.
Szülés utáni teendők
A gyermekágy a szülést követő 6 hétig tart. A méhszáj visszazárulása, a tejbelövellés és a szoptatás kezdete jellemzi ezt az időszakot. A szülést követő első hat hét a gyermekágy. A gyermekágyas időszak alatt az édesanya és az újszülött vizsgálataira is sor kerül.
Az újszülött vizsgálatait a kórházban végzik el. Az Ön és az újszülött állapotától függően bocsátható haza Ön és gyermeke a kórházból, melyről lehetőség szerint legalább 24 órával a tervezett elbocsátást megelőzően tájékoztatják Önt. Az egészségügyről szóló törvény lehetőséget biztosít az anyának azonban arra, hogy a kórházat a fentiektől eltérően korábban elhagyja, amennyiben ezzel mások testi épségét nem veszélyezteti (például az újszülött egészségi állapota megfelelő, és a háziorvosi, védőnői ellátás biztosított).
A vajúdás szakaszai | Szülés 4 szakasza és fázisai | Memória trükkök
