A zöld óvodákat, mint tevékenységközpontú, környezeti nevelést végző intézményeket 2006 óta ismeri el az állam a pályázat útján elnyerhető Zöld Óvoda címmel, melynek azóta több mint 300 birtokosa van.
Újbudán egyedülálló módon már a bölcsődékben is környezettudatos nevelés zajlik - mondta Molnár László alpolgármester a „Környezeti nevelés a bölcsődékben” konferencián a B32 Galéria és Kultúrtérben.
A konferencián Fűrész Tünde, a bölcsődei rendszer átalakításáért felelős miniszteri biztos a kormányzat rendszert érintő fejlesztési terveiről és az elért eredményekről beszélt.
Elmondta, kiemelt cél, hogy 60 ezerre bővüljön a bölcsődei férőhelyek száma, a gyakorlatban is alkalmazzák a feladatalapú finanszírozást, és januártól pályázati formában vezetik be a hazai bölcsődei fejlesztési programot.
Az Újbuda által bemutatott bölcsődei környezettudatos nevelés mintaként szolgálhat minden önkormányzatnak, ezért érdemes mindent megtenni, hogy a jó gyakorlat az országossá váljon.
Hégli Imre, az Újbudai Polgármesteri Hivatal Környezetvédelmi Osztály vezetője az óvodákban zajló, a bölcsődék számára mintaként szolgáló környezeti nevelés céljait részletezte.
A kerületi bölcsődék PET-palack gyűjtőjét, papírmaséból készített minikertjét és lepkével díszített bokorágait vitték a nevelők a „Környezeti nevelés a bölcsődékben” című konferenciára a B32 Galéria és Kultúrtérbe.
A rendezvényen polgármesteri dicséretben részesültek a bölcsődében dolgozó, a környezeti nevelés során kimagasló munkát végző szakemberek.
A környezeti nevelés alapjai a bölcsődékben
Zöld óvoda cím birtokosaiként pedagógiai munkánk alapját a környezeti nevelés jelenti.
Erre építkezik az összes pedagógiai teendő, amelyekben kiemelt szerepe van a szülői közösségnek is.
Feladatunk általános természet- és környezetvédelmi ismeretek, feladatok, kihívások megismertetése a gyerekekkel.
A pedagógiai program vezérfonala a környezeti kultúrára való nevelés, ami nem más, mint az élő és élettelen természeti környezetünkkel való harmonikus együttélés.
Elsősorban életmód, gondolkodás és viselkedésmód, szokás és értékrendszer.
Legfontosabb az értékek formálása.
Legelső feladatuk az érzelmi nyitás a környezet felé.
Bízunk abban, hogy pedagógiai munkánk eredményes lesz, és a felcseperedő gyerekek követik mindazt, amit kisgyermekkorukban oly nagy érdeklődéssel sajátítottak el.
A Bölcsődei Nevelés-Gondozás Országos Alapprogramja rögzíti, hogy a bölcsőde a családi nevelés kiegészítője.
Nevelési tevékenységünknek ez a kiinduló pontja.
A környezeti nevelők is gyakran hangsúlyozzák, hogy a környezeti nevelés a bölcsőtől a sírig tartó folyamat.
Kodály Zoltánhoz hasonlóan mi is korábbra tehetjük az időpontot, s nemcsak 9 hónappal.
Hisz az ember szocializációját meghatározza a családja, azaz végül is a szülők születéséig is visszamehetünk.
Igaz, hogy a korai szocializáció életre szólóan meghatározó, de korunkban egyre fontosabb szerepet kap az élethosszig tartó tanulás.
A bölcsődei gondozási és nevelési tevékenységet a fenntarthatóság szempontrendszere szerint kell szervezni és végezni.
A holisztikus szemléletnek meg kell jelennie minden területen.
A környezettudatosan cselekvő személyzet sokféle tevékenységeiben, a természetes anyagok használatában, az energia minimalizálásra való törekvésben is meg kell mutatkoznia.
Törekedni kell a vegyszerek csökkentésére (pl. takarítás), az ételek minőségének javítására, a zöldségek, gyümölcsök közül a helyben termeltek előtérbe helyezésére, a termékek életciklusának figyelembevételére.
Ugyanez fontos a játékok kiválasztásánál, hogy azok nem csak biztonságosak, életkornak megfelelőek, hanem környezetbarátok is legyenek.
A gyermekek jólétének biztosításakor a mennyiségi szemlélet helyett a minőségi kell, hogy előtérbe kerüljön.
A nevelő-gondozó nem csak érzelmi biztonságot nyújt, (gondozás közben is) hanem mintaként szolgál.
Verbális, nonverbális kommunikációjával is „tanít”.
A környezettudatosság gyakorlati megvalósítása a bölcsődében
A Napsugár Bölcsőde volt vezetőjeként már a program indulása előtt lelkes követője volt a környezettudatos szemléletnek, melyet munkája során is alkalmazott és sokat tett azért, hogy a környezettudatosság elterjedjen a bölcsődékben.
Közel 30 éve dolgozik a Napsugár Bölcsődében, mint kisgyermeknevelő.
Kiváló szakmai munkája mellett kiemelten nagy figyelmet fordít a környezettudatos neveléssel kapcsolatos feladatokra is, a környezetvédelmi koordinátor szerepét is ellátja.
Természeti környezetére igényes.
A gyermekeket a természet, az állatok szeretetére neveli.
Példamutató elhivatottsággal erősíti a környezet tudatos nevelést.
Felébreszti a szülőkben a környezet szeretetét, védelmét.
2016. évtől a leglátványosabb fejlődésen ment keresztül a külső és belső környezet átalakításával.
A bölcsőde vezetője és a dolgozók együttműködésének köszönhetően a bölcsőde teljesen átalakult.
A kollektíva nagy elkötelezettje lett a környezeti nevelésnek.
A bölcsőde megjelenése, annak „zöldítése” a nevelési gyakorlat tükröződése.
A díszítő elemek színvilága, a helyi hagyományokhoz való ragaszkodás, a fa és műanyagok aránya mind-mind fontos.
Az udvar milyenségére Bölcsődei Nevelés-Gondozás Országos Alapprogram sok kritériumot megfogalmaz, ezek mellett a környezetbarát, madárbarát kert kialakítására mégis sok lehetőség adódik.
A növények, bokrok, fák őshonosak legyenek, válogassuk az illatosakat, a gyógynövényeket, a különböző színűeket.
A természet változását, körforgását a kerten keresztül is jól érzékelhetik a gyermekek.
Természetes, hogy a vegyszermentesen is termő ellenálló fajtákat választunk.
A gyógy- és fűszernövények tea készítésre, nyáron hűsítő ital készítésre (menta, citromfű), de rovarok elűzésére is alkalmasak.
A gyermekek az érzékszervek fejlesztése révén a differenciált tapintás, szaglás mellett a hagyományos kertek mára elfeledett fűszereit is megismerik (rozmaring, borsmenta).
A sokféleség, mint alapvető ökológiai érték elfogadása ilyen módon is alapozható.
A szülők egy más fajta kultúrában nevelődtek, a fogyasztói társadalom tagjaiként léteznek, így a bölcsőde kötelessége, vagy küldetése a szülői társdalom fenntartható életviteléhez nyújtott segítségadás.
Sok felnőttkori betegség megelőzése már ebben a korban elkezdődik.
A bölcsőde tevékenységében kiemelt szerepű a gyermekek táplálkozása.
A modern, jóléti társadalmakban, de lassan már a szegény társadalmi csoportokban is, egyaránt van jelen az alultápláltság és a túltápláltság.
Mindkettő igényli a korai prevenciót.
A mozgásszegény életmód civilizációs betegség.
A kisgyermek mozgásfejlődése kiemelt nevelési- gondozási terület.
Bár a gyermek lételeme a mozgás, a szülők motivációja, támogatása mégis fontos.
Fontos a gyalogos, kerékpáros közlekedés népszerűsítése körükben.
Egészségfejlesztés és környezettudatosság
A mai élő felnőtt generációknak azzal az etikai kérdéssel kell szembenézniük, hogy mi vagyunk azok, akik rosszabb minőségű Földet hagynak utódaikra, mint amilyet mi kaptunk.
Ugyanis a ’70-es évek közepétől mi földlakók a Föld bio-kapacitásánál többet fogyasztunk, többet szennyezünk.
Folytatjuk szüleink által kezdett felelőtlen viselkedést.
„A mi nemzedékünk a XX. század gondolkozásával próbál megfelelni a XXI. század kihívásainak. Nem csak haszontalan ez - hanem veszélyes is.” - írja erről a Budapest Klub létrehozója: László Ervin.
Ezen leggyorsabban úgy változtathatunk, ha a fenntartható életvitelhez minél gyorsabban igyekszünk visszatérni.
Az Egészségügyi Világszervezet definíciója szerint az egészség a testi (fizikai) lelki (pszichikus) és a társas-társadalmi (szociális) jólét állapota nem csupán a betegség hiánya.
Selye János által kidolgozott stressz-elmélet szerint a szervezetünk a megterhelő külső és belső hatásokra stressz-elhárító reakciókkal válaszol.
Bizonyos esetekben a túlzott tisztaság az immunrendszer erősödését akadályozza, míg máskor (pl. a sok vegyszerrel) allergiás túlműködését idézzük elő.
Gyermekeknél a testi egészség magába foglalja a gondozás, ápolás, a mozgásfejlesztés, az edzéssel kapcsolatos tevékenységeket.
A lelki egészség pedig az érzelmi biztonságon túl az értelmi képesség fejlesztést.
Az életmód azon tevékenységek (cselekvések) magatartási rendszere, amelyeket életünk formálására, szükségleteink kielégítésére szervezünk.
Az egészséges életmódnak környezeti (tárgyi) feltételei vannak.
Ezek jelentős részének az intézményben való meglétéről törvény rendelkezik.
A fenntartó, az intézményvezető kompetenciájába tartoznak.
A tárgyi környezet minősége azonban jelentős mértékben vezetői, óvodapedagógusi értékrendet is képvisel.
Ez jelzés a szülők, a külső megfigyelők számára, tehát nevelési elveinknek, gyakorlatunknak ebben is tükröződnie kell.
Az épület esztétikája, a berendezések harmóniája, a természetes anyagok használata, a játékszerek minősége, a növények, az árnyékolás minősége mind fontos üzenet.
Fontos továbbá az udvar kialakítása, az udvaron és a környéken lévő fák árnyékot vagy gyümölcsöt is adnak-e, esetleg allergének-e, vegyszermentes-e a takarítás.
A munkaszervezés is az óvodai lét harmóniáját kell, hogy szolgálja.
A szociális környezet, a gyermekeket gondozó, nevelő személyisége, felkészültsége, tudása meghatározó a kisgyermek, csecsemő személyiségfejlődésére.
Az érzelmi biztonság, a szelíd, halk, és agresszió-mentes környezet, a „szeretve lenni” állapot alapfeltétel ebben a korban.
Az egészségnevelés tehát a szocializáció és a szociális érzékenység fejlesztése.
A játéktevékenység, mint a kisgyermeki tevékenység fő formája alkalmas a szocializáció megerősítésére, elmélyítésére.
A felsorolt tevékenységeket erősíti a róluk való spontán és indukált beszélgetés, az információk megosztása, a személyes példamutatás.
Az utánzás lehetősége a pozitív példák folyamatos megerősítésén keresztül hat.
Az eredményesség záloga az is, ha az irányított vagy spontán játékokban ezeket gyakorolhatják.
Eljátszva ezeket a helyes tevékenységeket egymást is tanítják, egymástól is tanulják az egészséges életvitel komponenseit.
A szülők bevonása és a fenntartható életmód népszerűsítése
A szülők élethelyzete, attitűdje, testi- lelki egészségi állapota széles skálán mozog.
Az ő támogatásuk sok emberi, pedagógiai érzékenységet, felkészültséget kíván.
A sok egyéni tanács, konzultáció mellett érdemes néhány kiemelkedő fontosságú problémára fókuszálni:
- A szülők mozgásszegény életmódja azért is ellentmondó, mert a gyermekeiknek ebben az életkorban még létezési formája a mozgás.
- Hívjuk tehát bátran akár sétára, kísérőnek is a GYES-en lévő anyukákat, a nagyszülőket is.
- Érdemes készíteni magunknak humán erőforrás térképet.
- A szülőknek csapatépítő, ismerkedési sportprogramokat is szervezhetünk a gyermekeikkel együtt.
- Nagyon fontos a gyalogjárást, a kerékpározást népszerűsítenünk.
- A feltételek (pl. kerékpártároló) a szülői munka megszervezésével vagy pályázatból megvalósíthatók.
- Az aktív pihenést, a gyermekekkel közös mozgásos tevékenységeket, szabadban végzet játékokat, túrákat, kertészkedést népszerűsítenünk kell.
- (A megnövekedett szabadidő passzív, számítógép, tv előtt eltöltött óráiról a felmérések lesújtó adatokat közölnek.
- Ugyanakkor az ingerszegény környezetben való pihenés (alvás) hiányzik a városi emberek életéből, pedig az agykutatási eredmények az alvásnak a tanulásban játszott szerepét erősítik meg.
- Nagyon sok deviáns viselkedés, betegség forrása az idegrendszer pihenésének hiánya, az állandósult ingergazdag környezet.
Súlyos egészségügyi problémák forrása az egészséges táplálkozás.
Az étel minősége, frissessége, mennyisége egyaránt gondot jelent.
A mai szülői generáció már gyors éttermekhez, félkész ételekhez szokott, pedig a fenntartható, egészséges táplálkozás olcsó is lehet.
A hagyományos, frissen készített ételek gazdaságosak, s nem utolsó sorban együtt készíthetők el a családtagokkal.
Próbáljuk tehát e vonatkozásban is megnyerni a családot.
A szülőknek úgy is próbáljunk segíteni, hogy bevonjuk a gyermekek nagyszüleit is, s így a hagyományos ételeket ők is megismerhetik.
A közös sütés-főzés, recept-csere, tartósítás növeli a generációk közötti szolidaritást is.
Szervezhetünk tréninget, projektet, témanapot, bált, de a jeles napokat is felhasználhatjuk erre a célja.
A kommunikáció e területen is nagyon fontos, használjuk a szülők által megszokott lehetőségeket, honlapot, közösségi oldalakat, fordítsunk nagy figyelmet az interaktivitásra és igyekezzünk minél több sikerélményhez juttatni a családokat.
Fontos a fűszerekhez való szoktatás, hogy a hagyományos só, bors, paprika mellett, helyett a sokszor gyógyító hatású fűszereket is ismerjék.
Használjuk ki a gyermeki kíváncsiságot, hisz a gyermekek szívesen kóstolnak meg új dolgokat.
Súlyos probléma a gyermekek alultápláltsága és a túltápláltsága egyaránt.
Ezek az egészség kilátásokat egész életükben meghatározzák.
A mai ember ételhez fűződő viszonya is megváltoztatandó.
A hagyományos paraszti gazdálkodásban az ételhez etikus íratlan viselkedési szabályok kapcsolódtak.
Mára a pazarló életvitel e téren is jelen van, miközben a jövő egyik súlyos problémája az élelmiszer szükséglet biztosítása.
Újra kell tanulnunk, hogy a táplálékkal kapcsolatos takarékos bánásmód nem a szegénység, hanem a tudatosság jele.
A rostszegény, vitaminszegény, rossz fehérje összetételű ételek gyakorlata ellen szerencsére elindult a változtatás igénye a köznevelési intézményekben.
Fontos, hogy ezek ne csak kampány jellegűek legyenek.
A túlzott cukorfogyasztás, az édes íz iránti állandó igény sajnos a gyermekekre is jellemző.
A természetes édesítőszerekre való szoktatás, a savanyú ízek elfogadása, megszerettetése is a közösségi nevelés feladatává vált.
A friss étel vitamin- és íz gazdagsága, a frissen szedett zöldség, gyümölcs ízére, illatára újra érzékenyíteni kell.
A gyermekek sokszor jobban ismerik a távolról idehozott, korán szüretelt mesterségesen érlelt, esetleg vegyszermaradványos, drága gyümölcsöket, mint a helyben termelt idény jellegű gyümölcsöket.
A helyi hagyományos gyümölcsök, zöldségek termelése, felhasználása, tartósítása hiányzik a szülők kultúrájából, lehet, hogy ezeket is az intézmény segítségével kell megtanulniuk.
Mozgás és baleset-megelőzés a bölcsődében
A testnevelés az óvodai nevelés folyamatában a gyermekek egészséges testi- és mozgásfejlesztése útján szolgálja személyiségük fejlődését.
Az óvónő feladata a megfelelő mozgás-feltételek megteremtése, amelyek elősegítik a biológiai fejlődést, növelik a szervezet teherbíró, ellenálló és alkalmazkodó képességét.
Fontos a jó levegőjű, tiszta környezet biztosítása.
A különböző mozgások elsajátításának folyamatát az óvónő a gyermekek mozgástapasztalatára, játékos kedvére építi, szem előtt tartva, hogy a testnevelés legértékesebb anyaga a mozgásos játék.
Lehetőséget ad arra is, hogy ki-ki képességei szerint hajtsa végre a gyakorlatokat.
A testnevelési feladatok teljesítésére felhasználja még a mindennapos testnevelést is. (kocogás, futás, fogójátékok, játékos gimnasztika)
Az eltérő korosztályoknál más és más követelmény alapján állítja össze a feladatokat.
A mozgás megszerettetésében együttműködik a családdal (közös kirándulások, szánkózások)
A mozgáshoz fontos a megfelelő öltözék biztosítása, a gyerekek rászoktatása arra, hogy a mozgáshoz kevés ruhát, megfelelő cipőt viseljenek.
Nagyon fontos a szabad levegőn való, kötetlen mozgás, ahol a gyermek saját indíttatásból, erejéhez mérten mozoghat.
Minél több időt kell biztosítani az udvari játékra.
Rossz idő esetén sétával, a betonos udvaron történő játékkal ill. szellőztetéssel biztosítja a friss levegőt a gyerekek számára.
A néphagyományok ápolásához szorosan kapcsolódva az óvónő megismerteti a helyi népi mozgásos és versenyjátékokat a gyermekekkel.
A testileg egészségesen fejlődő gyermek 6-7 éves korára eljut az első alakváltozásra. (testarányok, fogváltás, teherbírás, összerendezett mozgás, finommotorika)
Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes.
Önállóan végzi a testápolást, önkiszolgálást, étkezést, öltözködést.
2006 nyarán elkészült az udvaron az ütéscsillapító felület, a kisház, hinták, csúszda alatt.
Az udvar befüvesítése is sikeres volt.
A csoportokban a radiátor előtt védőkorlát van, nincsenek balesetveszélyes eszközök, anyagok a gyerekek környezetében.
A mosdókban a felső, magas szekrényekben elzárva tároljuk a takarítószereket, vegyi anyagokat.
EU-KONFORM Elsősegély Felszerelést kapott az óvoda, amely a vezető irodában található, adott esetben könnyen hozzáférhető.
7 fő kapott tanúsítványt a csomag használatához.
Bátorító kezek - Inkluzív nevelés a bölcsődében
tags: #egeszseges #kornyezet #bolcsode