A gyermeknevelés egyre nagyobb terhet ró a családokra, különösen akkor, amikor a szülők visszatérnek a munka világába. Az egyik legfontosabb kérdés ilyenkor a gyermek napközbeni ellátásának biztosítása, amelynek költségei jelentősen eltérhetnek az állami és magánintézmények között. Ez az útmutató átfogó képet nyújt a bölcsődei költségekről Magyarországon, beleértve a díjszabást, a támogatási lehetőségeket és a különbségeket az állami és magánellátás között.
A bölcsődei költségeket befolyásoló tényezők
Az állami bölcsődei ellátás költségei nem egységesek országosan, mivel minden önkormányzat saját hatáskörben állapítja meg a térítési díjak mértékét. Ez a decentralizált rendszer azt jelenti, hogy ugyanazon szolgáltatásért egy budapesti és egy vidéki kisvárosban élő család teljesen eltérő összeget fizethet.
Az önkormányzatok a díjszabás meghatározásakor több szempontot is figyelembe vesznek. Elsődlegesen a bölcsőde működtetési költségeit kell fedezniük, amely magában foglalja a személyzeti kiadásokat, az épület fenntartását, a közüzemi díjakat és a gyermekek ellátásával kapcsolatos költségeket. Ezek az összegek jelentősen eltérhetnek a település méretétől, gazdasági helyzetétől és infrastrukturális adottságaitól függően.
A szociális szempontok szintén kulcsszerepet játszanak a díjmeghatározásban. Az önkormányzatok törekednek arra, hogy a bölcsődei ellátás minden rászoruló család számára elérhető legyen, ezért gyakran alkalmazzák a jövedelemarányos térítési díj rendszerét. Ez azt jelenti, hogy a családok anyagi helyzetének megfelelően differenciált díjakat kell fizetniük.
A bölcsődei ellátásért fizetendő térítési díjak mértékét Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzatának Képviselő-testülete a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokról, valamint a fizetendő intézményi térítési díjakról szóló 7/2022. (III.29.) önkormányzati rendelet 1. mellékletében határozza meg.
Az étkeztetés térítési díja 375 Ft + ÁFA /nap a 4x-i étkezés.
A gondozásért fizetendő térítési díja jövedelemnyilatkozat alapján, az egy főre jutó jövedelem figyelembevételével fizetendő:
- a minimálbér 20 %-áig (0 - 58.160 Ft-ig): 100 Ft/nap
- a minimálbér 50 %-áig (58.161 -145.400 Ft-ig): 150 Ft/nap
- a minimálbér 50 %-a felett a minimálbérrel megegyező összegig: 250 Ft/nap (145.401 - 290.800 Ft-ig)
- a minimálbér összege felett (290.801 Ft felett): 300 Ft/nap
Jövedelemnyilatkozat benyújtása nélkül 1.000 Ft/nap.
Speciális bölcsődei ellátás étkezési térítési díja:
- egész napos térítési díj: 1.490 Ft + ÁFA
- reggeli térítési díja: 340 Ft + ÁFA
- tízórai térítési díja: 125 Ft + ÁFA
- ebéd térítési díja: 685 Ft + ÁFA
- uzsonna térítési díja: 340 Ft + ÁFA
A bölcsőde játszócsoport, valamint időszakos gyermekfelügyelet intézményi térítési díja: 500 Ft/óra.
Amennyiben az időszakos gyermekfelügyeletet a szülő - igazolt munkavégzése okán - legalább napi két órában veszi igénybe, a szolgáltatás intézményi térítési díja 1.000 Ft/nap, gyermekétkeztetés igénybevétele esetén az egyes étkezésekért fizetendő intézményi térítési díj a 1. Április elsejétől sok bölcsődében gondozási díjat is kérnek a szülőktől az étkezési térítés mellett.
A szociális államtitkárság arról tájékoztatta az MTI-t, hogy az önkormányzatoknak és más intézményfenntartóknak eddig az időpontig kell dönteniük arról, hogy bevezetik-e a díjat. Az MTI tudósítóinak körképéből az derül ki, hogy több önkormányzat az utolsó napokra hagyta a döntést, több helyen pedig már jelezték, hogy nem élnek a lehetőséggel, illetve a jogszabályban megengedett felső összeghatárnál kevesebbet kérnek. Van, ahol egységesen napi száz forintban állapították meg a díjat, másutt a szülők anyagi helyzetét veszik figyelembe.
Egy tavaly elfogadott törvény értelmében a bölcsődékben január elsejétől már nemcsak az étkezésre, hanem a gondozásra is kérhető térítési díj. A személyi térítési díj (gondozási díj) összegét az intézményvezető az intézményi térítési díj alapján állapítja meg. Az intézményi térítési díj a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás különbözete, tehát az az összeg, amelyet a fenntartó az ellátáshoz biztosít, vagy saját kiegészítésként, vagy térítési díjakból.
A fővárosban hat kerületi önkormányzat döntött úgy, hogy április elsejétől gondozási díjat kér a szülőktől.
A bölcsődei ellátásért és a gyermekétkeztetésért térítési díjat kell fizetni. A bölcsődében és a mini bölcsődében a fenntartó döntésétől függ, hogy a gondozásra megállapít-e térítési díjat vagy kizárólag a gyermekétkeztetésért kell fizetni.
A jogszabály lehetővé teszi, hogy a szülő (térítési díjra kötelezett) vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését, vagy a mindenkori intézményi térítési díj és a számára megállapítható személyi térítési díj különbözete egy részének a megfizetését. Garanciális szabály, hogy az intézményi térítési díj jelenti a maximumot, tehát ennél magasabb összegben nem állapítható meg a személyi térítési díj.
A személyi térítési díj megállapításánál a család egy főre eső havi jövedelmét kell figyelembe venni.
Az egy főre eső havi jövedelem számításakor az alábbi személyek jövedelmét kell figyelembe venni: a szülő, a szülő házastársa vagy élettársa, a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermek, a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermek, a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermek, valamint korhatárra való tekintettel a tartósan beteg, illetőleg a fogyatékos gyermek.
A törvény szabályai szerint a bölcsődei, mini bölcsődei személyi térítési díj összege étkezéssel együtt nem haladhatja meg a család egy főre eső nettó jövedelmének a 25%-át, étkezés nélkül a 20%-át munkahelyi bölcsőde és családi bölcsőde esetén az 50 %-át.
A szülő, más törvényes képviselő foglalkoztatója részben vagy egészben átvállalhatja a térítési díj megfizetését.
Állami támogatások és kedvezmények
2024 őszétől ismét elérhetővé vált a korábban is népszerű bölcsődei támogatás, melyet azt megelőzően, 2023 márciusától nem tudtak igényelni a családok. A támogatási összeget megemelték alapesetben 50 ezer forintra, SNI-s gyermekek esetében pedig 65 ezer forintra. A bölcsődei támogatást tavaly ősztől visszamenőleg is lehetett igényelni, de a számláknak meg kellett lennie és a feltételeknek is meg kellett felelni.
2024.09.02. napjától kezdődően a szülők ismét támogatás iránti kérelmet nyújthatnak be a Magyar Államkincstárhoz, mellyel havi legfeljebb 50ezer Ft, illetve legfeljebb 65ezer Ft összegben juthatnak bölcsődei térítési díj támogatáshoz a vidéken élők. A támogatás a fővárosban nem vehető igénybe.
A támogatás visszamenőlegesen is igényelhető a 2023. évi EFOP Plusz-6.3.1-23 kódszámú, „Kisgyermeket nevelők munkaerő-piaci visszatérésének célzott támogatása” pályázat keretéből finanszírozzák a támogatást.
Fontos! Gyermekenként legfeljebb havi 50 000 Ft bölcsődei támogatás igényelhető.
Ráadásul már az önkormányzati bölcsődékbe járó gyermekek szülei is igényelhetik a támogatást 2024-től, amelyek jellemzően alacsonyabbak, mint a magánszolgáltatók díjszabása.
A vidéken élő és munkába visszatérő szülők, akiknek gyermeke(i) bölcsődébe jár, igényelhetnek támogatást a bölcsődei térítési díjhoz.
A Magyar Államkincstár (MÁK) az EFOP_PLUSZ-6.3.1-23-2024-00001 kódjelű projekt keretében vissza nem térítendő támogatást biztosít a kisgyermeket nevelő szülők számára, akik a munkaerőpiacra való visszatérésük érdekében gyermeküket bölcsődei ellátásban vagy napközbeni gyermekfelügyeletben helyezik el a munkavégzésük idejére.
A 2021-2027-es uniós fejlesztési időszakban minden tagállam kijelöli azokat a stratégiai fontosságú műveleteket, amelyek jelentősen hozzájárulnak az adott program céljainak teljesítéséhez. Magyarország ezeket a kiválasztott műveleteket közös néven Pillérekként jelöli, utalva fontosságukra, a fejlesztéspolitikai célkitűzések elérésében betöltött szerepükre. Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz (EFOP Plusz) egyik kijelölt Pillére a Koragyermekkori nevelés és gondozáshoz való hozzáférés támogatása.
Mentesség a gondozási díj alól
Mentesülnek a gondozási díj megfizetése alól:
- a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek,
- a három- vagy többgyermekes családok gyermekei,
- a tartósan beteg, vagy fogyatékos gyermekek,
- az átmeneti gondozásban lévő, az ideiglenes hatálylyal nevelőszülőnél, vagy gyermekotthonban elhelyezett, a nevelésbe vett gyermekek,
- a védelembe vett gyermekek.
A kedvezményezetti körön kívül eső családok esetében pedig jövedelemarányosan állapítják meg a személyi térítési díjat, tehát a szabályozás figyelemmel van a szülők jövedelmi helyzetére.
A jogszabály értelmében az önkormányzati fenntartónak lehetősége van arra is, hogy az intézményi térítési díjnál alacsonyabb mértékben állapítsa meg a személyi térítési díjat, illetve egyedi esetekben elengedje.
Bölcsődei étkezés
A gyermekétkeztetés olyan természetbeni ellátás, amely meghatározott feltételek fennállása esetén ingyenesen vehető igénybe.
Ingyenes intézményi gyermekétkeztetésre jogosult azon bölcsődei, mini bölcsődei ellátásban részesülő gyermek, aki:
- rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül (a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 225%-át, egyedülálló szülő, illetve tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek esetében pedig 245%-át),
- tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, vagy olyan családban él, amelyben tartósan beteg, vagy fogyatékos gyermeket nevelnek,
- három vagy több gyermeket nevelő családban él,
- családjában az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér nettó összegének 130%-át,
- nevelésbe vett gyermek.
A bölcsődében, mini bölcsődében a beíratott kisgyermek 60-70%-a ingyenes intézményi gyermekétkeztetésben részesül.
A bölcsődei szolgáltatások típusai és költségei
Magyarországon többféle bölcsődei ellátási forma létezik:
Bölcsőde és Mini bölcsőde
A bölcsőde intézményes komplex szolgáltatás. Egy bölcsődei csoport működtetéséhez 2 fő kisgyermeknevelő és egy bölcsődei egységben - 1 vagy 2 csoport - 1 fő bölcsődei dajka alkalmazása szükséges. Egy bölcsődei csoportban legfeljebb 12 gyermek nevelhető, gondozható, kivéve, ha a bölcsődei csoportban valamennyi gyermek betöltötte a második életévét - ez esetben 14 gyermek -, valamint ha a bölcsődei csoportban sajátos nevelési igényű, illetve korai fejlesztésre, gondozásra jogosult gyermeket is ellátnak.
A mini bölcsőde olyan bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, mely a bölcsőde intézményéhez képest kisebb létszámú csoportban, egyszerűbb személyi, tárgyi és működtetési feltételek mellett nyújt szakszerű gondozást és nevelést. A mini bölcsődében csoportonként szükséges 1 fő kisgyermeknevelő és 1 fő bölcsődei dajka alkalmazása.
Munkahelyi bölcsőde
A munkahelyi bölcsőde olyan bölcsődei ellátást nyújtó szolgáltatás, melyet a foglalkoztató tart fenn elsősorban a nála dolgozó munkavállaló gyermekei részére. Az ellátható gyermekek száma egy munkahelyi bölcsődei csoportban legfeljebb 7 fő lehet (ha minden gyermek betöltötte a második évét - 8 fő).
Családi bölcsőde
A családi bölcsődében is 20 hetes korától 3 éves koráig nevelhető, gondozható a kisgyermek. Családi bölcsődében legfeljebb 5 gyermek nevelhető, gondozható, kivéve, ha a bölcsődei szolgáltatást nyújtó személy mellett segítő személyt is alkalmaznak - ebben az esetben a meghatározott létszámon felül még 2 gyermek ellátása biztosítható.
A családi bölcsődékben átlagosan havonta 34-74 000 Ft a becsült térítési díj összege, amit a szülőknek kell fizetni.
Magánbölcsődék és költségeik
A gyermeknevelésben egyre nagyobb szerep jut a magánóvodáknak, magánbölcsődéknek, hiszen mindenki a legjobbat szeretné gyermekének. A magánbölcsőde kiküszöböli mindazokat a problémákat, amelyek az állami bölcsődével kapcsolatban megfogalmazódnak. Sok helyen ebbe az árba beletartozik az étkezés is, másutt külön kell fizetni érte. A havi díjon felül a legtöbb helyen van egy egyszeri beiratkozási díj, akár kaució is, amelyet az utolsó hónapban írnak jóvá. Kiszámíthatóbbak tehát a várható költségek, a kezdeti kiadások után leginkább csak a havi díj fizetésére kell számítanunk.
A budapesti magánbölcsődék között jelentős különbségek vannak. Az alapszolgáltatások köre szinte ugyanaz. Az árképzésben nagy szerepet játszik viszont a környezet, a medencés, játszóteres kert és az elegáns villa is.
A vidéki magánbölcsődék árai között nincs ekkora különbség, étkezéssel együtt átlagosan 65.000 Ft-ba kerülnek havonta.
A magánbölcsőde költségei bizony jócskán meghaladják az állami bölcsődéét. A különórák is a szolgáltatások részét képezik, tehát a legtöbbért nem kell külön fizetni.
A Pénzcentrum utána járt a budapesti és megyeszékhelyeken található bölcsődék térítési díjainak, bár viszonylag kevés működő magánbölcsődének van honlapja, és még kevesebb helyen tüntetik fel az árakat. Budapesten átlagosan 100 ezer forintos, míg a megyeszékhelyeken átlagosan 60 ezer forintos költséggel lehet számolni.
A térítési és étkezési díjakon felül is vannak olyan költségek, amelyekkel a szülőknek számolniuk kell - ilyen lehet a kötelező felszerelések díja, egyszeri beiratkozási díj vagy beszoktatási díj, stb., bár ezek nem mindenhol jellemzőek.
Egy állami bölcsőde havi díja rosszabb esetben is átlagosan 25-30 ezer forint lehet, míg egy magánbölcsődének ennek duplája, triplája, vagy akár négyszerese is.
Ügyfélszolgálat és elérhetőség
A Magyar Államkincstár (MÁK) ügyfélszolgálatának elérhetősége kérdés eset:
- Magyarországról a 1811-es telefonszámon érhető el (5. Egyéb ügyintézés menüpont alatt, a 2. EFOP Plusz pályázatok almenüt kell választani).
- Külföldről a +36 1 327-3308-as telefonszámon érhető el.
A Kincstárhoz 2025. Telefon: 1811 (5-ös menüpont: Egyéb ügyintézés, majd 2.