A terhesség korai szakaszában felmerülő kérdések és aggodalmak természetesek, különösen, ha az első várandósságról van szó. A szédülés és a gyakori vizelési inger is normálisnak tekinthető tünetek ilyenkor.
Az első lépések a terhesség megállapítása után
Az első orvosi látogatás és a terhesség megállapítása általában a szívhang megjelenését követően történik. Addig senki sem beszél hivatalosan megerősített terhességről. A protokoll szerint a szülész-nőgyógyász szakorvos állapítja meg a méhen belüli terhességet, végzi el a rizikó-besorolást, és erről igazolást ad a várandósnak. Ezt követően a várandósnak fel kell keresnie a területileg illetékes védőnőt, hogy tisztázza, melyik körzethez tartozik. A védőnő állítja ki a terhesgondozási kiskönyvet, amelyet a kismamának a terhessége során végig magánál kell hordania.
Fontos, hogy a kismama figyelmesen meghallgassa az orvos és a védőnő utasításait, mivel a gondozási terv személyre szabott, és a védőnői tanácsadások gyakorisága is változhat. Általában 4-6 hetente kell megjelenni, de ez lehet sűrűbb is.
A genetikai szűrések és a Down-szindróma vizsgálata
Az első genetikai szűrővizsgálat a 12. hét körül történik. A Down-szindróma vizsgálatát a protokoll szerint a 11-13. hét között végzik, leggyakrabban a 12. héten. Ez az időpont azonban eltérhet a változó időben bekövetkező ovuláció miatt. A nyaki redő vastagságának mérése 14 hetesen már értékelhetetlen lehet, ezért fontos, hogy a vizsgálat időben megtörténjen.
Egyes esetekben a helyi főorvos vérvételből és ultrahangból javasolhatja a Down-szindróma vizsgálatát már korábbi terhességi héten. Azonban egy 8 hetes magzatnál a nyaki redő mérése nem lehetséges.
Az új terhesgondozási szabályozás és a korai bejelentkezés
Az új terhesgondozási szabályozás szerint a védőnők a 12. hét előtt nem állítanak ki terhesgondozási könyvet a sok felesleges adminisztráció miatt. Gyakorlatilag telefonos egyeztetés szükséges, és azt kérik, hogy a kismamák a 10. hét előtt ne jelenjenek meg, mert az felesleges. Laborbeutalót sem adnak ki a 12. hét előtt, kivéve, ha kérdéses a terhesség, és béta-hCG vizsgálatra van szükség.
A protokoll szerint élő terhességgel küldik a kismamát a védőnőhöz, ami azt jelenti, hogy a magzatnak már hallható a szívhangja. Öthetesen ez általában még nem jellemző, de 5-8 hetesen már sok esetben hallható a szívhang. A várandósgondozás akkor kezdődik, amikor a szülész-nőgyógyász szakorvos megállapítja a méhen belüli terhességet és elvégzi a rizikó-besorolást.
Fontos tudni, hogy nincs arra vonatkozó szabály, hogy a védőnőnél történő bejelentkezés pontosan mikor történjen meg. Mivel az első genetikai szűrővizsgálat a 12. héten történik, jó, ha addigra már a védőnővel is felveszi a kapcsolatot a kismama.
Terhesség: Az első trimeszter
A védőnő szerepe a terhesség alatt és után
A védőnő a terhesség alatt személyre szabott gondozási tervet készít a várandóssal közösen. A kisbaba megszületését követően is fennmarad a kapcsolat a védőnővel, hiszen ezután már a gyermek egészséges fejlődését követi nyomon. A baba megszületése után a kórházi szülésznő értesíti a védőnőt, aki általában 48 órán belül felkeresi az újszülöttet és az édesanyát otthonukban.
