Az NST (Non-Stressz Teszt) vizsgálat egy fontos diagnosztikai eszköz, amelyet gyakran alkalmaznak terhes nőknél és magzataiknál az egészségük monitorozására.
Ez a vizsgálat segít az orvosoknak megfigyelni a magzat szívverését és mozgását, hogy felismerjék az esetleges problémákat és időben intézkedjenek.
Az NST (Non-Stressz Teszt) egy nem invazív vizsgálat, amelynek során a magzat szívverését és mozgását monitorozzák.
Az NST során a terhes nő egy kényelmes pozícióban helyezkedik el, és az orvos egy speciális szonda segítségével rögzíti a magzat szívverését és a méhösszehúzódásokat.
Az NST vizsgálat segít az orvosoknak megfigyelni a magzat jólétét és egészségét.
Az egészséges magzatok általában aktívak és rendszeresen mozognak, és szívverésük is stabil.
Magyarországon és a legtöbb fejlett országban a várandósgondozás és a szüléskísérés része, hogy műszerrel ellenőrzik a baba pulzusát és a méhtevékenységet, gyakran a vajúdás alatt folyamatosan.
Először is nézzük a rövidítéseket! Magát az eszközt hívják CTG-nek.
Ez a név a cardiotocogram vagy cardiotocograph elnevezés rövidítése, ami arra utal, hogy a mazgat szívhangját és a méhtevékenységet méri illtve grafikusan kijelzi a műszer.
A várandósság alatt két típusú CTG-vel végzett vizsgálattal találkozhatsz.
A leggyakoribb az NST, ami a non-stress teszt rövidítésből kapta a nevét.
Az NST vizsgálat során a baba hogylétéről igyekeznek képet kapni.
Az NST során tipikusan 20 percig mérik az esetleges méhtevékenységet és leginkább a baba pulzusát és annak változásait.
Az NST reaktív (vagyis jó) akkor, ha a baba pulzusa változik a vizsgálat során, a mozgásával összhangban.
Az NST-hez ezért nemcsak a két tappancsot rögzítik a pocakodhoz, de általában adnak egy kézi eszközt is a kezedbe, amin jelezned kell a baba mozgását.
Ha a húsz perces vizsgálat alatt a baba szívhangja nem változott kielégítő mértékben, ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy bármi gond lenne!
Könnyen előfordulhat például az is, hogy a baba aludt a vizsgálat alatt.
Ezért ha az NST eredménye nem kielégítő, az első lépés általában a hosszabbítás (mint a fociban!)…még 20 percig rögzítik a baba szívhangját, abban bízva, hogy felébred és mozgolódik.
Ha még ekkor sem megnyugtató az eredmény, még ez sem jelenti feltétlenül azt, hogy bármi baj lenne!
Az NST ugyanis egy picit olyasmi, mint a dinnye-kopogtatás…utalhat arra, hogy valami nincs rendben, de az is lehet, hogy minden a legeslegnagyobb rendben van, ugyanúgy, ahogy egy dinnye is lehet nagyon finom attól még, hogy elbukott a kopogtatós teszten!
Ha az NST non-reaktív vagy nem kielégítő a baba szívhangjának a változása, akkor általában további vizsgálatokkal (ultrahang, flowmetria stb ) igyekeznek meggyőződni a baba hogylétéről.
Magyarországon a várandósság során végzett NST része a terhesgondozási protokolnak.
De az egyik kórházban a 36. héten kezdik, a másikban a 38. héten a harmadikban pedig lehet, hogy csak a betöltött 39. hét után…Ha az orvosod csak egy későbbi időpontban javasolja az NST-t, egyáltalán ne ess kétségbe és ne ijedj meg emiatt, sőt inkább örülj annak, hogy haladóbb gondolkodású az orvosod!
Az NST-ről még fontos azt is tudni, hogy ezt a vizsgálatot nem fekve kell végezni, hanem ülve!
Sajnos sok kórházban az édesanyákat lefektetik, sőt mi több, gyakran a hátukra fektetik, ami a lehető legrosszabb!
Milyen gyakran kell NST vizsgálatra járni a 36. hét után?
Általános esetben hetente egyszer javasolt a megjelenés.
Amennyiben túlléped a kiírt időpontot (40. hét után), akkor gyakrabban is szükség lehet rá.
Vannak azonban olyan helyzetek, amikor az orvos már korábban, akár a 28-30. héttől elrendelheti a rendszeres CTG ellenőrzést.
Fontos megérteni, hogy a korábban elkezdett vizsgálatok nem feltétlenül jelentenek bajt, csupán a fokozott odafigyelést és a megelőzést szolgálják.
A legtöbb kismama számára az NST az egyik legkedvesebb vizsgálat, hiszen ilyenkor húsz-harminc percen keresztül hallgathatják gyermekük szívverését, ami sokszor egy vágtató kiscsikó dobogásához hasonlít.
A folyamat teljesen fájdalommentes és biztonságos mind az anya, mind a baba számára.
A vizsgálat során a kismama általában egy kényelmes székben ül vagy egy ágyon fekszik bal oldalfekvésben.
Ez utóbbi azért javasolt, mert így elkerülhető a vena cava szindróma, vagyis az, hogy a nehéz méh elnyomja a fő visszeret, ami szédülést okozhat az anyának és rontatja a baba oxigénellátását.
A szülésznő két rugalmas övet helyez a hasra, amelyek a mérőfejeket rögzítik.
A kismama kezébe gyakran adnak egy kis nyomógombot is.
Ezt akkor kell megnyomni, amikor érezhető a baba mozgása.
A gép ilyenkor egy kis jelet tesz a papírra a görbe mellé, így az orvos láthatja, hogy a mozgás és a szívfrekvencia-emelkedés egybeesik-e.
Az NST papírcsíkján vagy a képernyőn megjelenő vonalak az laikus számára kuszának tűnhetnek, de a szakemberek számára egyértelmű üzenetet hordoznak.
A kiértékelés során több paramétert is figyelembe vesznek, amelyek együttesen adják ki a végső eredményt.
Az első és legfontosabb a alap-szívfrekvencia (baseline).
Ez egy egészséges, érett magzatnál percenként 120 és 160 ütés között mozog.
A következő fontos mutató a variabilitás.
Ez a szívverés apró, ütemről ütemre történő ingadozását jelenti.
A görbe sosem egyenes vonal, hanem egy finom cikk-cakk.
Ha ez a variabilitás megvan, az azt jelzi, hogy a magzat központi idegrendszere jól működik, és képes finomhangolni a keringést.
A vizsgálat során keressük az akcelerációkat, vagyis azokat az átmeneti pulzusgyorsulásokat, amelyek legalább 15 ütés/perccel magasabbak az alapértéknél és legalább 15 másodpercig tartanak.
Természetes, hogy minden kismama szíve egy kicsit gyorsabban dobog, ha az orvos vagy a szülésznő többször is ránéz a papírra, vagy ha a gép sípolni kezd.
Azonban fontos tudni, hogy egy „nem reaktív” lelet nem egyenlő a katasztrófával.
A leggyakoribb ok egyszerűen az, hogy a baba alszik.
Ha a görbe nem mutat elég mozgást vagy variabilitást, az orvos először általában megismételteti a vizsgálatot egy kis szünet után.
Egy pohár hideg víz, egy szelet csokoládé vagy egy rövid séta gyakran csodákat tesz.
Ha a lelet továbbra is gyanús, akkor kerülhet sor a decelerációk elemzésére.
Vannak úgynevezett „korai decelerációk”, amelyeket gyakran a baba fejére nehezedő nyomás okoz a fájások alatt - ezek általában ártalmatlanok.
A „variábilis decelerációk” a köldökzsinór átmeneti összenyomódására utalhatnak, például amikor a baba ráfog vagy ráfekszik a zsinórra.
A legfigyelemreméltóbbak a „késői decelerációk”, amelyek a méhösszehúzódás után jelentkeznek, és a lepényi keringés elégtelenségére utalhatnak.
Míg az NST elsősorban a babára koncentrál, a CTG másik görbéje az anyai méh aktivitását mutatja.
A hasra rögzített nyomásérzékelő méri a méhfal feszülését.
A jóslófájások a görbén általában rendszertelen, alacsonyabb domborulatokként jelennek meg.
Ezek a méh „edzései”, amelyek felkészítik az izomzatot a nagy napra, de nem okoznak méhszájtágulást.
A CTG ezen része különösen fontos a vajúdás alatt.
Az orvosok látják, hogy milyen erősek és milyen gyakoriak a fájások, és ami a legfontosabb: hogyan reagál rájuk a baba szívverése.
A legtöbb esetben, amivel egy kismama találkozik, az a külső monitorozás.
Ez az, amikor a fejek a bőrre kerülnek.
Ez kényelmes, nem invazív és bárki számára biztonságos.
Ilyenkor merülhet fel a belső monitorozás lehetősége.
Ez csak akkor végezhető el, ha a méhszáj már nyitva van és a magzatburok megrepedt.
Egy vékony, spirális elektródát vezetnek fel a méhszájon keresztül, és óvatosan a baba fejbőréhez rögzítik.
Ez közvetlen EKG-jelet ad a magzat szívéről, kiküszöbölve minden külső zajt és interferenciát.
A belső monitorozás mellett a méh nyomását is lehet belsőleg mérni egy speciális katéterrel, bár ezt ritkábban alkalmazzák.
Fontos tudni, hogy az NST/CTG eredménye egy pillanatnyi állapotot tükröz, amelyet számos külső és belső tényező befolyásolhat.
A kismama érzelmi állapota, a stressz vagy a fáradtság kihatással lehet a baba aktivitására.
Ha az anya szervezetében magas az adrenalinszint, az a lepényi keringésen keresztül a babát is élénkítheti vagy éppen ellenkezőleg, passzivitást válthat ki nála.
A napszak is számít.
Sokan tapasztalják, hogy a babájuk este, a kismama pihenésekor válik a legaktívabbá, míg a reggeli órákban inkább alszik.
Ha az NST vizsgálat éppen a baba alvási idejére esik, a görbe monotonabb lesz.
Az étkezés szintén kulcsfontosságú: a vércukorszint emelkedése után 15-30 perccel a legtöbb magzat mozgékonyabbá válik.
Végül ne feledkezzünk meg a technikai tényezőkről sem.
A technológia elérhetősége miatt ma már bárki vásárolhat otthoni használatra szánt magzati szívhanghallgató készüléket (dopplert).
Az otthoni doppler nem helyettesíti az orvosi NST/CTG vizsgálatot.
Míg a kismama csak annyit hall, hogy „dobog a szíve”, a szakember a CTG görbén a szívritmus legapróbb összefüggéseit elemzi.
Egy laikus nem tudja megállapítani a variabilitást vagy felismerni a veszélyes decelerációkat.
Ugyanakkor a túlzott használat felesleges aggodalmat is szülhet, ha a baba éppen olyan pozícióban van, hogy nem hallható tisztán a szívverése.
Mint minden orvosi eljárás köré, a magzati monitorozás köré is épültek mítoszok az évek során.
Az egyik leggyakoribb tévhit, hogy az ultrahangos mérőfej károsíthatja a babát vagy „zavarja” őt.
A valóságban a CTG készülék igen alacsony intenzitású ultrahanghullámokat használ, amelyeknek nincs bizonyított káros hatása a fejlődő szervezetre.
Egy másik tévhit, hogy a vizsgálat eredményéből meg lehet mondani a baba nemét.
Bár régen úgy tartották, hogy a gyorsabb szívverés lányt, a lassabb fiút jelez, a tudományos kutatások ezt cáfolják.
Sokan gondolják azt is, hogy ha az NST eredménye jó, akkor a szülésig már semmi baj nem történhet.
Azt mutatja meg, hogy a baba a mérés idején és az azt megelőző rövid időszakban jól érezte magát.
A várandósság utolsó szakasza érzelmileg megterhelő lehet.
A CTG vizsgálatokon való részvétel egyfajta ritmust ad ezeknek a heteknek.
Sok anyuka számára ez az idő az „én-idő” és a „baba-idő” keveréke.
A szívhang hallgatása megerősíti a kötődést.
Ilyenkor a baba már nem csak egy domborulat vagy egy rúgás, hanem egy önálló lény, akinek saját ritmusa van.
Ez a tapasztalat segít a kismamáknak mentálisan is felkészülni a szülésre.
Bár a vizsgálat nem igényel különösebb előkészületet, van néhány apróság, amivel gördülékenyebbé és élvezetesebbé teheted az alkalmat.
Válaszd a kényelmet!
Olyan ruhát vegyél fel, amelyben könnyen szabaddá tehető a pocakod.
Gondoskodj a saját kényelmedről is.
Vigyel magaddal egy palack vizet, és ha tudod, hogy a babád reggelente lustább, egy kis egészséges nassolnivalót (például egy almát vagy egy müzliszeletet).
Ne felejtsd el magaddal vinni a terhesgondozási kiskönyvedet és az előző vizsgálatok eredményeit sem.
Ha kérdéseid vannak a baba mozgásával vagy az érzéseiddel kapcsolatban, írd fel őket előre, hogy a vizsgálat utáni rövid konzultáción ne felejtsd el feltenni őket az orvosnak vagy a szülésznőnek.
A magzati szívhang vizsgálatok a modern bábai és orvosi gondoskodás tartóoszlopai.
Lehetőséget adnak arra, hogy a technológia segítségével még közelebb kerüljünk a születendő gyermekünkhöz, miközben a legnagyobb biztonságban tudhatjuk őt.
Legyen szó a 36. héttől végzett rendszeres NST vizsgálatról vagy a vajúdás alatti folyamatos monitorozásról, ezek a vizsgálatok kulcsfontosságúak a magzat egészségének megőrzésében.
Okozhat-e fájdalmat a vizsgálat a babának vagy nekem?
Egyáltalán nem.
Az NST és a CTG teljesen fájdalommentes és nem invazív eljárás.
Mi a teendő, ha a baba végigalszik a vizsgálat alatt?
Ez nagyon gyakori jelenség.
Ilyenkor a szülésznő megpróbálhatja óvatosan megmozgatni a hasadat, megkérhet, hogy igyál egy kis hideg vizet, vagy változtass testhelyzetet.
Mit jelentenek a gép által kiadott sípoló hangok?
A sípolás leggyakrabban technikai okokra vezethető vissza: például a mérőfej elmozdult a baba szívétől, vagy a jel átmenetileg megszakadt a magzat mozgása miatt.
Befolyásolja-e a kávéfogyasztás az eredményt?
Igen, a koffein élénkítő hatása a magzatnál is jelentkezik, ami emelkedett alap-szívfrekvenciát és fokozott mozgást okozhat.
Miért kell bal oldalamon feküdnöm a mérés alatt?
A bal oldalfekvés optimális a vérkeringés szempontjából, mivel így a méh súlya nem nyomja el a hátad mögött futó nagyereket (vena cava).
Mennyi ideig tart egy átlagos CTG vizsgálat?
Egy rutin vizsgálat általában 20 percet vesz igénybe.
Ez az időtartam elegendő ahhoz, hogy láthatóvá váljanak a baba aktivitási ciklusai és a szívfrekvencia válaszreakciói.
Egy teljesen fájdalommentes és biztonságos módszer, amely semmilyen negatív hatással sincs az újszülöttre.
Hogy mi az az NST?
Mivel a terhesgondozási protokoll országonként eltér egymástól, fontos kiemelni, hogy Magyarországon minden kismama számára kötelező a terhesség 36. hetétől az NST vizsgálat elvégzése.
Az NST során a cél az, hogy nyomon kövessék a magzat szívverését, hiszen a pulzusszámnak mozgás hatására meg kell növekednie.
Előfordulhat olyan eset, hogy a gyermek egyáltalán nem mozog, vagy ha mégis, a pulzusszám ennek hatására nem változik.
Tudni kell továbbá, hogy a 28. héttől is elrendelhetik az NST vizsgálatot bizonyos esetekben.
Mint azt fentebb már írtuk, a magyarországi terhesgondozási protokoll szerint a 36. hét után hetente szükséges az NST vizsgálat.
Vannak azonban olyan esetek, amikor ennél gyakrabban indokolt a teszt elvégzése.
Túlhordás: amennyiben a terhesség túllépte a 40. hetet, az NST-t gyakrabban végezhetik.
Veszélyeztetett terhesség: a veszélyeztetett vagy magas kockázatú terhesség minden esetben nagyobb odafigyelést, ezáltal gyakoribb NST-t igényelhet.
A kisbaba nem fejlődik megfelelően: előfordulhat, hogy a kisbaba bár aktív, fejlődése nem megfelelő, túl kicsi a korához mérten.
Vércsoport-problémák: a terhesség során vércsoport-problémák is kialakulhatnak, így amennyiben a kismama Rh-negatív, de a magzat Rh-pozitív, a szervezet antitesteket termelhet, ami szintén súlyos szövődményekkel járhat.
A vizsgálat az esetek döntő többségében minden kismamánál ugyanúgy zajlik függetlenül attól, hogy az első NST-re vagy a sokadikra kerül sor.
A kismama kényelmesen elhelyezkedik egy dönthető széken vagy egy vizsgálóasztalon.
A kisbabák azon túl, hogy gyakran nagyon aktívak a pocakban, rengeteget alszanak is, így előfordulhat, hogy éppen az NST vizsgálat során is nyugalmi állapotban vannak.
Ez többféle módszerrel történhet.
Reaktív NST-ről akkor beszélhetünk, ha a magzat aktív volt a vizsgálat során és a mozgás hatására a görbékről leolvasható a szívverés gyorsulása.
A non-reaktív NST eredmény az, amikor a magzat vagy nem mozog, vagy a mozgást nem követi a szívverés felgyorsulása.
Az esetek döntő többségében általában elegendő lehet az NST vizsgálat ismétlése egy olyan időszakban, amikor a kisbaba aktív.
Az NST alapvetően nem igényel felkészülést a kismama részéről.
Már a non-stressz teszt elnevezés alapján is kikövetkeztethető, hogy az NST semmilyen kockázattal nem jár.
A magyar terhesgondozási protokoll szerint az első NST vizsgálat elvégzésére a harmadik trimeszterben, a 36. héten van szükség.
Ezt követően a 40. hétig hetente, vagy ha a kiírt időpontot túlléped, gyakrabban is végezni kell.
Vannak olyan terhességek, amikor már a 36. hét előtt is elrendelhetik az NST-t, például magas kockázatú terhesség esetén.
Az NST ülő és fekvő pozícióban is elvégezhető.
A kismama pocakjára tappancsot helyeznek, majd rögzítenek, egyet a méhcsúcshoz közeli ponton, a másikat a magzat szívének közelében.
A vizsgálat során elsősorban az figyelhető meg, hogy a magzatmozgások következtében miként változik a méhtevékenység és a baba szívverése.
A non-stressz teszt elsődleges célja a magzat szívfrekvenciájának mérése saját mozgásaira adott válaszként.
Egy egészséges csecsemő esetében a szívritmus fokozottá válik a mozgás során, azonban később, nyugalmi állapotban lecsökken a pulzusszám.
A magzati aktivitás és ideális pulzusszám eléréséhez szükséges a megfelelő oxigénszint.
Amennyiben az oxigénszint alacsony, a magzat nem reagál normálisan az aktivitásra.
A vizsgálat során három eredmény születhet: reaktív, nem reaktív és gyanús.
A reaktív eredmény arról árulkodik, hogy megfelelő a magzat véráramlása és oxigénellátottsága.
A nem reaktív eredmény esetén baba szívfrekvenciája nem emelkedik a mozgások után, a görbe kóros eredményt mutat.
Ez további vizsgálatra ad okot (ultrahang, majd az NST ismétlése).
Gyanús eredmény esetén nincs egyértelmű jele kóros eltérésnek, sokszor abban az esetben születik, amikor a baba a vizsgálat ideje alatt alszik.
Az NST (Non-Stressz Teszt) vizsgálat egy fontos diagnosztikai eszköz, amelyet gyakran alkalmaznak terhes nőknél és magzataiknál az egészségük monitorozására.
Az NST során a terhes nő egy kényelmes pozícióban helyezkedik el, és az orvos egy speciális szonda segítségével rögzíti a magzat szívverését és a méhösszehúzódásokat.
Az NST vizsgálat segít az orvosoknak megfigyelni a magzat jólétét és egészségét.
Az egészséges magzatok általában aktívak és rendszeresen mozognak, és szívverésük is stabil.
Magyarországon a várandósgondozási protokoll szerint a 36. terhességi héttől kezdődően hetente szükséges az úgynevezett non-stressz teszt elvégzése (ez indokolt esetben akár napi rendszerességű is lehet).
Az eljárás fájdalommentes úgy a magzat, mint a kismama számára, és nem igényel semmiféle beavatkozást.
A 28. héttől is elrendelhetik az NST vizsgálatot bizonyos esetekben.
Ha az NST eredménye nem kielégítő, az első lépés általában a hosszabbítás, még 20 percig rögzítik a baba szívhangját, abban bízva, hogy felébred és mozgolódik.
Ha még ekkor sem megnyugtató az eredmény, további vizsgálatokkal (ultrahang, flowmetria stb.) igyekeznek meggyőződni a baba hogylétéről.
Az NST reaktív, vagyis jó, akkor, ha a baba pulzusa változik a vizsgálat során, a mozgásával összhangban.
A non-reaktív NST eredmény az, amikor a magzat vagy nem mozog, vagy a mozgást nem követi a szívverés felgyorsulása.
A reaktív eredmény arról árulkodik, hogy megfelelő a magzat véráramlása és oxigénellátottsága.
A nem reaktív eredmény esetén a baba szívfrekvenciája nem emelkedik a mozgások után, a görbe kóros eredményt mutat.
Gyanús eredmény esetén nincs egyértelmű jele kóros eltérésnek, sokszor abban az esetben születik, amikor a baba a vizsgálat ideje alatt alszik.
Az NST vizsgálat során a cél az, hogy nyomon kövessék a magzat szívverését, hiszen a pulzusszámnak mozgás hatására meg kell növekednie.
Előfordulhat olyan eset, hogy a gyermek egyáltalán nem mozog, vagy ha mégis, a pulzusszám ennek hatására nem változik.
A magyarországi terhesgondozási protokoll szerint a 36. hét után hetente szükséges az NST vizsgálat.
Vannak azonban olyan esetek, amikor ennél gyakrabban indokolt a teszt elvégzése, például túlhordás, veszélyeztetett terhesség, vagy ha a kisbaba nem fejlődik megfelelően.
Vércsoport-problémák is indokolhatják a gyakoribb NST-t.
A vizsgálat az esetek döntő többségében minden kismamánál ugyanúgy zajlik függetlenül attól, hogy az első NST-re vagy a sokadikra kerül sor.
A kismama kényelmesen elhelyezkedik egy dönthető széken vagy egy vizsgálóasztalon.
A kisbabák azon túl, hogy gyakran nagyon aktívak a pocakban, rengeteget alszanak is, így előfordulhat, hogy éppen az NST vizsgálat során is nyugalmi állapotban vannak.
Az NST ülő és fekvő pozícióban is elvégezhető.
A kismama pocakjára tappancsot helyeznek, majd rögzítenek, egyet a méhcsúcshoz közeli ponton, a másikat a magzat szívének közelében.
A vizsgálat során elsősorban az figyelhető meg, hogy a magzatmozgások következtében miként változik a méhtevékenység és a baba szívverése.
Egy egészséges csecsemő esetében a szívritmus fokozottá válik a mozgás során, azonban később, nyugalmi állapotban lecsökken a pulzusszám.
A magzati aktivitás és ideális pulzusszám eléréséhez szükséges a megfelelő oxigénszint.
Amennyiben az oxigénszint alacsony, a magzat nem reagál normálisan az aktivitásra.
Az NST alapvetően nem igényel felkészülést a kismama részéről.
Már a non-stressz teszt elnevezés alapján is kikövetkeztethető, hogy az NST semmilyen kockázattal nem jár.
A vizsgálat teljesen fájdalommentes és biztonságos mind az anya, mind a baba számára.
A kismama kezébe gyakran adnak egy kis nyomógombot is, amit akkor kell megnyomni, amikor érezhető a baba mozgása.
A gép ilyenkor egy kis jelet tesz a papírra a görbe mellé, így az orvos láthatja, hogy a mozgás és a szívfrekvencia-emelkedés egybeesik-e.
Az NST papírcsíkján vagy a képernyőn megjelenő vonalak a szakemberek számára egyértelmű üzenetet hordoznak.
A kiértékelés során több paramétert is figyelembe vesznek, amelyek együttesen adják ki a végső eredményt.
Az első és legfontosabb a alap-szívfrekvencia (baseline), amely egy egészséges, érett magzatnál percenként 120 és 160 ütés között mozog.
A következő fontos mutató a variabilitás, ami a szívverés apró, ütemről ütemre történő ingadozását jelenti.
Ha ez a variabilitás megvan, az azt jelzi, hogy a magzat központi idegrendszere jól működik.
A vizsgálat során keressük az akcelerációkat, vagyis azokat az átmeneti pulzusgyorsulásokat, amelyek legalább 15 ütés/perccel magasabbak az alapértéknél és legalább 15 másodpercig tartanak.
Fontos tudni, hogy egy „nem reaktív” lelet nem egyenlő a katasztrófával.
A leggyakoribb ok egyszerűen az, hogy a baba alszik.
Ha a görbe nem mutat elég mozgást vagy variabilitást, az orvos először általában megismételteti a vizsgálatot egy kis szünet után.
Ha a lelet továbbra is gyanús, akkor kerülhet sor a decelerációk elemzésére.
A CTG másik görbéje az anyai méh aktivitását mutatja.
A hasra rögzített nyomásérzékelő méri a méhfal feszülését.
A jóslófájások a görbén általában rendszertelen, alacsonyabb domborulatokként jelennek meg.
A CTG ezen része különösen fontos a vajúdás alatt.
Az orvosok látják, hogy milyen erősek és milyen gyakoriak a fájások, és ami a legfontosabb: hogyan reagál rájuk a baba szívverése.
A legtöbb esetben külső monitorozást alkalmaznak, ami nem invazív és biztonságos.
Belső monitorozás csak akkor végezhető el, ha a méhszáj már nyitva van és a magzatburok megrepedt.
Fontos tudni, hogy az NST/CTG eredménye egy pillanatnyi állapotot tükröz, amelyet számos külső és belső tényező befolyásolhat.
A kismama érzelmi állapota, a stressz vagy a fáradtság kihatással lehet a baba aktivitására.
A napszak és az étkezés is befolyásolhatja a magzat aktivitását.
Az otthoni doppler nem helyettesíti az orvosi NST/CTG vizsgálatot.
A CTG készülék igen alacsony intenzitású ultrahanghullámokat használ, amelyeknek nincs bizonyított káros hatása a fejlődő szervezetre.
A CTG vizsgálatokon való részvétel egyfajta ritmust ad a várandósság utolsó heteinek.
Sok anyuka számára ez az idő az „én-idő” és a „baba-idő” keveréke.
A szívhang hallgatása megerősíti a kötődést.
Ez a tapasztalat segít a kismamáknak mentálisan is felkészülni a szülésre.
Válaszd a kényelmet!
Olyan ruhát vegyél fel, amelyben könnyen szabaddá tehető a pocakod.
Vigyel magaddal egy palack vizet, és ha tudod, hogy a babád reggelente lustább, egy kis egészséges nassolnivalót.
Ne felejtsd el magaddal vinni a terhesgondozási kiskönyvedet és az előző vizsgálatok eredményeit sem.
Ha kérdéseid vannak a baba mozgásával vagy az érzéseiddel kapcsolatban, írd fel őket előre, hogy a vizsgálat utáni rövid konzultáción ne felejtsd el feltenni őket az orvosnak vagy a szülésznőnek.
A magzati szívhang vizsgálatok a modern bábai és orvosi gondoskodás tartóoszlopai.
Lehetőséget adnak arra, hogy a technológia segítségével még közelebb kerüljünk a születendő gyermekünkhöz, miközben a legnagyobb biztonságban tudhatjuk őt.
Az NST (Non-Stressz Teszt) vizsgálattal rendszerint a terhesség utolsó, harmadik trimeszterében találkozik a kismama.
Az NST vizsgálat során a méhtevékenységet, a magzati szívműködést és a magzatmozgást figyelik.
Az eljárás fájdalommentes úgy a magzat, mint a kismama számára, és nem igényel semmiféle beavatkozást.
A 28. héttől is elrendelhetik az NST vizsgálatot bizonyos esetekben.
A non-stressz teszt elsődleges célja a magzat szívfrekvenciájának mérése saját mozgásaira adott válaszként.
Egy egészséges csecsemő esetében a szívritmus fokozottá válik a mozgás során, azonban később, nyugalmi állapotban lecsökken a pulzusszám.
Ha az NST eredménye nem kielégítő, az első lépés általában a hosszabbítás, még 20 percig rögzítik a baba szívhangját, abban bízva, hogy felébred és mozgolódik.
Ha még ekkor sem megnyugtató az eredmény, további vizsgálatokkal (ultrahang, flowmetria stb.) igyekeznek meggyőződni a baba hogylétéről.
A TritonLife Kapos Medicalnál forduljon bizalommal szülész-nőgyógyász szakorvosainkhoz, akik a várandósság teljes ideje alatt állnak rendelkezésre a szükséges és fontos vizsgálatokkal, szűrésekkel!
