Az idegrendszer fejlődése a fogantatást követően néhány héttel kezdődik, majd elképesztő tempóban és intenzitással folytatódik a megszületésig. A sokmilliárdnyi idegsejtünk magzati korban alakul ki. Új idegsejtek ugyan csak nagyon kis számban képződnek, de összeköttetéseik folyamatosan alakulnak.
A mozgásfejlődés nem egyszerűen csak egy sor új képesség megjelenése - sokkal inkább egy bonyolult, egymásra épülő idegrendszeri folyamat eredménye, amely minden gyermeknél más ütemben zajlik. Az első fejfordítás, a kúszás, majd a járás mind-mind komoly idegrendszeri érést feltételeznek, és ha ezek a lépcsők kimaradnak vagy jelentősen késnek, az nemcsak a mozgásra, hanem a beszédfejlődésre, tanulásra és viselkedésre is kihatással lehet. Ezért rendkívül fontos, hogy a szülők felismerjék azokat a jeleket, amikor egy gyermek mozgásfejlődése támogatásra szorul.
A központi idegrendszer fejlődése során az agy „tanulja” a mozgásokat: az idegsejtek közötti kapcsolatok a gyakorlással erősödnek, új „pályák” alakulnak ki. Ez az úgynevezett neuroplaszticitás, amely különösen gyermekkorban aktív. A jó hír, hogy ez a képesség akkor is működik, ha az idegrendszer valamilyen sérülést szenvedett - de ilyenkor célzott fejlesztésre van szükség, hogy az agy más útvonalakon keresztül „pótolja” a kiesett funkciókat.
A gyermekek mozgásfejlődését rengeteg tényező befolyásolja, a teljesség igénye nélkül például a környezet, a családi háttér, a testi adottságok és az idegrendszeri érettsége is. Az első kilenc hónapban a babának meg kell tanulnia leküzdeni a gravitációt, felfedezni a testét és alkalmazkodnia kell a megváltozott, új környezethez és táplálkozáshoz.
Egy gyermek sem egyforma, ezért sem nagy baj, ha gyermekünk, kisbabánk nem a „nagykönyv” szerinti időben kezd el fordulni, kúszni, mászni. Nem kell kétségbeesni 1 - 2 hét vagy akár 1 - 2 hónapos késés miatt, nagyon nagy különbségek és eltérések lehetnek egészséges gyermekek között is.
A fejlődési mérföldkövek és a normál variánsok
A különböző fejlődési mérföldkövek a gyermek életében jól bejósolható sorrendben következnek. A folyamat dinamikája viszont lehet hullámzó.
0-2 hónapos kor
- Szeret a hasán és hátán feküdni, végtagjait hajlított helyzetben tartja, kezei ökölben.
- Fejét hason és háton is mindkét irányba fordítja.
- Hason fekve körülbelül 6 hetes kortól emelgeti a fejét.
3 hónapos kor
- Alkartámasz, fejét függőleges helyzetig is emeli.
- Ülésbe húzáskor fejét emeli.
- Kezébe adott tárgyat megfogja, nézegeti, szájához emeli.
Tipikusan fejlődő csecsemőknél 6 hetes korban megfigyelhetjük már az ún. szociális mosolyt, 7 hónapos korban pedig a különbségtételt ismerős és ismeretlen arcok közt. Utóbbival párhuzamosan változó mértékű szorongás indul el.
A nyelvi fejlődésmenetre illesztve a fenti leegyszerűsítést, a 8 hónapos csecsemő még jelentés nélkül szótagokat kombinál (baba, mama stb.) illetve a neve említésére valamilyen módon reagál.
A fejlődésneurológiai vizsgálat és az értékelés
Az újszülöttek megfigyelésekor röviden az éberséget, a fejformát, fejkörfogatot, a kutacsok állapotát, szembetűnő bőrelváltozásokat (különösen a keresztcsont felett), a gerinc mozgásait, a szemmozgások összerendezettségét, a pupillák fényre mutatott reakcióit, síráskor az arcszimmetriát, spontán végtagmozgást és testhelyzetet, a nyakizmok erősségét nézzük és különböző ingerekkel (kontrasztos, sakktáblamintás ábra, később emberi arc) a látás/hallás épségét mérjük fel.
Mindez kezdetben döntően reflexes és ingerhelyzettel (pl. A csecsemőkorban, a hónapok előrehaladtával, egyre nagyobb szerep jut a spontán mozgások tanulmányozásának, különös tekintettel a szimmetriára, az öklök ellazíthatóságára (ellentéte az ún. öklözés mindenképpen figyelemfelhívó jel), a kezek spontán a test középvonalába hozására, célirányos kézhasználatra, később a csippentő fogásra.
A látási vagy hallási figyelem elkülönítetten vizsgálandó vagy vizuális vagy auditoros ingerrel.
Kisdedkorban a vizsgáló még inkább a megfigyeléseire támaszkodhat, hiszen ebben az életkorban az orvossal való együttműködési hajlandóság csekély. Ideális esetben a vizsgálószoba játszószoba jellegű, ahol alkalom nyílik a járás, lehajoláskor és forduláskor az egyensúly a játék/színezés közben a kezek használatának tanulmányozására.
A kisgyermeknevelők feladata sem elhanyagolható, megfigyeléseik megfontolandók.
Mikor és hogyan kérjünk segítséget?
Előfordul, hogy gyermek lemarad a fejlődésben, ilyenkor érdemes kicsit megsegíteni ebben. A célunk nem a siettetés, hanem, hogy a helyes mozgásfejlődéshez szükséges feltételeket megteremtsünk, valamint hogy a mozgásformákat helyesen, pontosan kivitelezze.
A mozgásfejlődés problémáit leggyakrabban az agy izomtónus-szabályozó és mozgatóközpontjának funkciózavar okozza. Minden mozgásterápiás módszer más-más okra tud fókuszáltabban hatni, azonban globálisan szinte minden területre tudunk egyszerre hatni.
Nagyon feszesen tartja magát, csak alvás során tud lazítani. A csecsemő- és kisgyermek tornát érdemes minél hamarabb elkezdeni, akár már újszülött kortól, hiszen annál jobb eredményeket tudunk elérni.
A minimális eltérésekkel és érdemes foglalkozni, hogy későbbiekben minél jobb minőségben alakuljanak ki a különböző mozgásformák, a velük együtt a gyermek más irányú fejlődése is, például a mozgáskoordináció, térbeli orientáció, a helyes statikus és dinamikus testtartás, az egyenlő testsúlyeloszlás, a talp megfelelő terhelése és a kognitív funkciók.
Reggel az indulás kész idegbaj. Az öltözésnél a gyereked lefagy, ellenkezik, sír, vagy egyszerűen nem csinálja, hiába kéred, magyarázol neki, kérleled. Egy bevásárlás, egy vendégség, egy játszótér olyan feszültséggel jár, hogy már előre görcsbe rándul a gyomrod.
A gyermeked érzelmei hirtelen csapnak át egyik végletből a másikba. Mintha nem lenne köztes állapot. Nevetésből sírás, nyugalomból dühkitörés: sokszor olyan gyorsan, hogy te sem érted, mi váltotta ki. Kiabálsz, majd bűntudatod van. Megígéred magadnak, hogy legközelebb másképp csinálod.
A legnehezebb talán az, hogy a megszokott nevelési eszközök nem működnek. Nem hat a magyarázás. Nem segít a következetesség. A jutalmazás és a büntetés sem hoz valódi változást. És ettől elkezded megkérdőjelezni magad:vajon elrontottál valamit? túl engedékeny vagy? túl szigorú? Közben a külvilág sem könnyíti meg a helyzetet. Kapod a kéretlen tanácsokat, az összehasonlításokat, a félmondatokat: „nálunk ez nem volt gond”, „csak határozottabbnak kellene lenned”. Ez az a pont, ahol a legtöbb szülő elfárad. Nem azért, mert nem szeretné a gyerekét.
A gyerekek idegrendszere nem egyszerre, nem egyenletesen és nem egyformán fejlődik. Van, akinél bizonyos területek gyorsabban érnek, más területek viszont lassabban. Amikor egy gyermek idegrendszere egy adott fázisban még éretlenebb, akkor nem azért reagál túl, mert ezt akarja, hanem mert nincs meg hozzá a belső eszköztára, hogy megfelelően reagáljon. Még nem tudja megfelelően szabályozni az érzelmeit, a feszültségét és az ingereket, amelyek őt érik. Amikor pedig ez történik, a gyermek idegrendszere túlterhelődik. A gondolkodó, szabályozó agyi területek háttérbe szorulnak és az idegrendszer vészüzemmódba kapcsol. Ez kívülről dühkitörésnek, ellenkezésnek, sírásnak, lefagyásnak vagy szétesésnek látszik. Ezért nem működik ilyenkor a magyarázás. Ezért nem segít a büntetés vagy a következetesség.
A jó hír az, hogy az idegrendszer fejlődik. Érik. Alakul. De ehhez nem fegyelmezésre, hanem megértésre, támogatásra és megfelelő eszközökre van szükség.
Te vagy a gyermeked legjobb megfigyelője és támogatója. Ha úgy érzed, valami nem a megszokott módon zajlik, ne félj utánajárni.
A szülő dolga ilyenkor az, hogy továbblendítse ezt a helyzetet valamilyen módon. Akár csupán azzal, hogy felfigyel rá. Nem dicsérni kell, hanem osztozni a tevékenység mozgásos vagy fantázia részében.
A korai fejlesztés és a terápiás módszerek
A Pedagógiai Szakszolgálat a szülők és a pedagógusok megsegítésére létrejött intézményrendszer. Kötelezően tíz szakfeladatot lát el, ezek közé tartozik a korai fejlesztés, valamint a Szakértői Bizottsági tevékenység.
A Pedagógiai Szakszolgálat által biztosított korai fejlesztés és gondozás megvalósulhat otthoni ellátás vagy bölcsődei gondozás (ún. utazó gyógypedagógusok) keretein belül, fogyatékosok ápoló-nevelő otthonában, gyermekotthonban, valamint a Pedagógiai Szakszolgálattal szerződést kötött speciális intézményekben (ún.
A Szent Vincent Kids központban olyan robotizált mozgásfejlesztő eszközökkel dolgozunk, amelyek képesek a gyermek mozdulatait támogatni, korrigálni, és közben visszajelzést adnak az idegrendszer számára. Ezek a gépek nem a gyermeket helyettesítik, hanem a tanulást segítik: épp csak annyit segítenek a mozdulatban, amennyi szükséges ahhoz, hogy az agy megtanulja azt.
Mindezt komplex, több szakember által összeállított terápiás programba illesztve végezzük, személyre szabottan. A mozgásfejlesztés nem egy különálló „feladat” - szorosan összefügg a beszéd, a szociális készségek és az önállóság fejlődésével is. Éppen ezért a Szent Vincent Kids-nél holisztikus szemlélettel dolgozunk: a gyermek fejlődését nem darabokban, hanem egészben látjuk. Így tudunk valódi, tartós eredményt elérni - és mindehhez a legkorszerűbb eszközök mellett egy empatikus, elhivatott szakmai csapat áll rendelkezésre.
A JERR terápia (Játék-Egyensúly-Reflex-Reguláció) egy innovatív fejlesztési módszer, amely célzott mozgásos és érzékszervi ingerekkel támogatja az idegrendszeri érés folyamatát.
A JERR terápia (Játék-Egyensúly-Reflex-Reguláció) egy speciális mozgásfejlesztő módszer, amelynek célja az idegrendszer érésének és fejlődésének támogatása. A JERR terápia egyedisége abban rejlik, hogy integrált megközelítést alkalmaz, kombinálva a mozgásos gyakorlatokat a szenzoros ingerekkel.
A JERR terápia különösen ajánlott olyan gyermekek számára, akiknél az idegrendszeri érés késése vagy eltérése tapasztalható. Ez magában foglalhatja a mozgáskoordinációs problémákat, tanulási nehézségeket, figyelemzavarokat vagy szenzoros feldolgozási zavarokat.
A JERR terápia célzott mozgásos és érzékszervi ingerek segítségével támogatja az idegrendszer érését. Az idegrendszer fejlődése szorosan összefügg a mozgással, hiszen az aktív mozgásos tapasztalatok révén alakulnak ki az agyi kapcsolatok és az idegpályák közötti hatékony kommunikáció. A gyermekkorban végzett mozgások kiemelten fontosak az idegpályák kialakulása és megerősödése szempontjából.
Az idegrendszeri fejlődésben kiemelt szerepe van annak, hogy a gyermek képes legyen megfelelően feldolgozni és összehangolni a különböző érzékszervi ingereket. A JERR terápia egyik fő célja az egyensúly és a mozgáskoordináció fejlesztése, amely alapvetően meghatározza a gyermek mozgásfejlődését és tanulási képességeit.
Ha gyermekének támogatásra van szüksége a fenti területeken, keressen fel bennünket az Újbuda gyermekfejlesztő központban, a 11. A JERR terápia (Játék-Egyensúly-Reflex-Reguláció) egy komplex fejlesztő módszer, amely célzottan támogatja az idegrendszer érését és fejlődését. A mozgásfejlődés késése vagy eltérése esetén a JERR terápia segít a megfelelő mozgásminták kialakításában és az idegrendszeri kapcsolatok erősítésében.
A TSMT (Tervezett Szenzomotoros Tréning) és a szenzoros integrációs terápia (DSzIT) egyaránt a szenzoros információfeldolgozás és a mozgáskoordináció fejlesztésére irányulnak. A TSMT strukturált, egyénre szabott mozgásos feladatok sorozatát alkalmazza, míg a szenzoros integrációs terápia során a gyermek játékos tevékenységeken keresztül tapasztalja meg a különböző érzékszervi ingereket, elősegítve azok megfelelő feldolgozását.
A JERR terápia integrálja a mozgásos és kognitív fejlesztési elemeket, felismerve, hogy a testi és szellemi fejlődés szorosan összefügg. A mozgásos gyakorlatok során nemcsak a motoros képességek fejlődnek, hanem a figyelem, az észlelés és a gondolkodás is. A JERRterápia rugalmasan illeszthető az egyéni fejlesztési tervekbe.
A terápia megkezdése előtt a szakemberek részletes felmérést végeznek, amely során azonosítják a gyermek erősségeit és fejlesztendő területeit. Ezek alapján személyre szabott gyakorlatsort állítanak össze, figyelembe véve a család napi rutinját és lehetőségeit is.
A JERR terápia hatékonysága érdekében a gyakorlatok rendszeres végzése ajánlott. A szülők által otthon végzett "home-training" során a gyakorlatokat hetente legalább két-három alkalommal érdemes elvégezni. Az Újbuda gyermekfejlesztő központ szakemberei személyre szabott kezelési és fejlesztési tervet állítanak össze gyermekének!
Játék és fejlesztés a mindennapokban
Korai életkorban csak játékkal lehet segíteni, sőt, úgy fogalmaznék, hogy csak örömet okozó, az énhatékonyságot megjelenítő játékkal lehet segíteni. Az a kisgyermek, aki elmélyülten homokozik, sarazik, hintázik, majd később mászókázik, fára mászik, járdaszegélyen egyensúlyozik, pontosan ezt teszi. Őket erre nem kell rávenni, de félteni sem szükséges. Ezek a szerencsés gyerekek eközben „szervezik meg” az idegrendszerük működését, finoman hangolják az alkalmazkodásukat.
„Minden lehet játék, amit a gyerek „feltalál” magának. A szülő dolga ilyenkor az, hogy továbblendítse ezt a helyzetet valamilyen módon. Akár csupán azzal, hogy felfigyel rá. Nem dicsérni kell, hanem osztozni a tevékenység mozgásos vagy fantázia részében.”
Ha egy másfél éves gyerek előszedi a szekrényből a szitát, és előbb jobbra-balra mozgatja, majd megtölti apró játékokkal, dünnyög hozzá, és maga is jobbra-balra dülöngél, akkor az ide vonatkozó mondókával (Szita, szita, sűrű szita…) beszállhat a szülő a tevékenységébe. Ez nagyon jó móka, miközben a kisgyermek egyensúly- és ritmusérzéke is nagyszerű kihívásnak tesz eleget.
Az óvodásokkal ősszel szedhetünk szép leveleket, és levélcsokorral a kezünkben lecsúszhatunk mindenféle lejtős felületen, miközben integetünk egymásnak a csokrokkal. Ezeket aztán haza is vihetjük, lepréselhetjük, majd elővehetjük és a finom erezeteket csodálva montázsokat készíthetünk. Festékkel, csillogó zselével még izgalmasabbá tehetjük az alkotásokat, amikhez csodálatos meséket is kitalálhatunk. Ezek által fejlődik a gyermekek finommotorikus képessége, és az ügyességi mozgásaik is.
Az udvaron összegereblyézett levélhalom is nagyszerű kihívás a beleugrálásra, hempergőzésre, természetesen amennyiben a gyermekünk utána segít a levelek összeszedésében. Rengeteget tanulnak egy ilyen játék során a saját testük térbeliségéről. A szokatlan közegben végzett spontán mozgás a saját testképük differenciálásában is segít.
Szintén remek játék a terményekkel - makk, gesztenye, mogyoró, lencse, bab - végzett tevékenységek arzenálja. Öröm az ujjaknak akár csak a bennük turkálás is. De elővehetünk egy kalapot, amibe belehelyezzük a terményeket, egyéb apró játékokat, ajándékokat, amit aztán lefedünk egy kendővel. Ezután csukott szemmel, csak tapintás útján kell felismerni a kezünkbe kerülő tárgyakat. Jó szórakozás a termények lapos edénybe szortírozása, fejtetőn egyensúlyozása, egyik edényből a másikba öntése, lejtőn legurítása, majd a folyamat végén az összeszedésük is.
Ha az időjárás miatt beszorulunk a lakásba, játszhatunk a szobában például alagutast vagy sátorosat, amikor a bútorokból, plédekből, párnákból építünk olyan térformákat, amelyek alatt át lehet bújni, bizonytalan felszínén át lehet egyensúlyozni. Ha ez elkezdődik, csak a vacsora kezdete szab határt a gyermeki és felnőtti fantázia újabb és újabb megoldásainak. Ráadásul a lakás is egyben marad, mert nem a feldúlásról szól a történet, hanem a koncentrált figyelemmel végzett precíziós mozgásról.
Ennél jobbat már csak a vízzel lehet játszani: egy kevés folyékony szappannal és szívószállal habosítsuk fel egy pohárban, majd egy-két csepp festéket beleejtve kövessük a színek útját. A szem-kéz-száj koordináció pompás fejlesztési lehetősége ez a tevékenység. A játékok sora végtelen, de ha hagyjuk, a gyerekek általában maguk is megtalálják azokat a mozgásos játékokat, amik számukra a legmegfelelőbbek.
Egy igazán jó játékot nem kell erőltetni, megy az magától is. Ha viszont ellenállást tapasztalunk a gyerek részéről, akkor semmiképpen ne erőltessük a választott játékformát. Inkább keressünk olyat, amit szeret és élvez. Később esetleg vissza lehet térni az elutasítotthoz is, elképzelhető, hogy akkor már élvezetessé tud válni, mert az alapját adó fejlettséget a gyerek időközben már elérte.
Minden körülményből ki tudják válogatni a gyerekek azt, ami jó hatású, sőt erősen keresik is ezeket. Ami rossz, az a felnőttek figyelmetlensége, közömbössége, érzéketlensége, valamint, ha ezek következtében egy gyerek kénytelen a képernyők világába menekülni.
Omega-3 zsírsavak: Az omega-3 zsírsavak elengedhetetlenek az idegrendszer megfelelő fejlődéséhez. Gazdag forrásai a tengeri halak, mint a lazac, makréla és szardínia. Tojás: A tojás B12-vitaminban, D-vitaminban és kolinban gazdag, amelyek támogatják az agy fejlődését és a kognitív funkciókat. Alvás és pihenés: A megfelelő mennyiségű és minőségű alvás elengedhetetlen az idegrendszer regenerációjához és fejlődéséhez.
Mi az a KO-REGULACIÓ? Állítsa vissza gyermeke idegrendszerét
tags: #masfel #eves #babaknak #idegrendszeri #fejlodesre #mit