Amikor a környezetünkben kisbaba születik és végre láthatjuk, akkor hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy egy puszi a baba fejére igazán ártalmatlan dolog. Nem is tévedhetnénk nagyobbat.
Primrose Freestone, a Leicesteri Egyetem klinikai mikrobiológusa szerint a kérdés megosztja az embereket: vannak, akik simán megpuszilják a barátaik, családtagjaik kisbabáit, mások pontosan tisztában vannak ennek veszélyeivel. Sőt: a friss szülők egy része sem talál semmi kivetnivalót abban, ha rokonok, barátok, akik meglátogatják a pár hetes csecsemőjüket, puszit is adnak a babának.
A csecsemők immunrendszere még nem teljesen kifejlett, amikor megszületnek, így könnyű belátni, hogy a különböző fertőzések - akár az olyan ránk, felnőttekre ártalmatlan betegség, mint például a nátha - sokkal nagyobb kockázatot jelentenek számukra.
A vírusok mellett a baktériumok is veszélyesebbek a csecsemőknél, főleg az intracelluláris kórokozók, amelyek a gazdatest sejtjeibe is behatolnak. Ilyen Streptococcus B, amely gyakran anélkül is megtalálható a bélrendszer és nemi szerv flórájában, hogy bármilyen panaszt okozna. Kisbabáknál viszont szepszist, tüdőgyulladást és agyhártyagyulladást is kiválthat.
„A szülőknek nem szabad kényelmetlenül érezniük magukat, ha arra kérik a látogatókat, hogy ne puszilgassák vagy érintsék meg gyermekünket. Ha a látogató valóban törődik a kicsi jóllétével, akkor nem fogja támadásnak venni a kérést. Nem kell úgy érezniük a szülőknek, hogy túlreagálják a dolgot” - tanácsolja a mikrobiológus. Hozzáteszi, hogy egy vendég részéről az a legkedvesebb gesztus, ha nem teszi ki veszélynek az újszülöttet. „Tartsd mindig észben, hogy a babák nagyon fogékonyak a fertőzésekre.
Sokszor látjuk, hogy a nagyszülők vagy a közeli rokonok is hajlamosak túlzásba esni a babusgatással. „A lányom meg bennem lakik, de en már elore tisztaztam a fogdosas dolgot a nagyszulokkel. Egyszeruen szemtol szemben megmondtam, hogy az elso latogatasnal senki ne erjen a babahoz, csak nezni szabad. Nem csak a bacik miatt, de a szagok miatt is. Boven eleg az ujszulottnek 2 emberrel ismerkedni. Es kesobb, majd ahogy en jonak erzem, ugy engedem at nekik. Jogos!” - osztja meg tapasztalatait egy édesanya.
Mások is hasonlóan vélekednek: „Nálunk 3 hónapos koráig a nagyon szűk családon kívül nem is látta senki, de ők sem nyúltak hozzá kézmosás nélkül!”
Egy másik édesanya így ír: „Az én kis újszülött lányomra, mikor hazahoztam a kórházból, első körben ráprüszkölt az unokatestvére! Hát, ne tudjátok meg... soha nem tudtam és soha nem is tudom megérteni az olyan embereket, akik betegen mennek egy gyermek közelébe, vagy nem figyelnek a veszélyes időszakokra.”
Egy kuwaiti édesanya tapasztalata is hasonló: „Itt, nálunk az a szokás (kuwait), hogy úton-útfélen (boltban, utcán, bárhol) az idegenek megfogdossák a kezét, arcát és meg is puszilják a vad idegen babát. Illetve vadidegenek az én babámat. Szólni sincs értelme, mert csak néznek bambán, hogy miért nem. Ráadásul olyan sebességgel „támadnak”, hogy egyszer csak azt veszem észre, hogy valaki már megint babrálja szegénykémet. A multkor ruzsos lett a szaja csucsken. K.va duhos lettem!”
Ugyanakkor vannak, akik szerint a túlzott sterilitás sem tesz jót a babának: „Nem baj, ha a baba találkozik néhány bacival, mert erősödik az immunrendszere. Ha nagyon sterilen „tartják”, akkor amint közösségbe viszik, beteg lesz. Tehát nagymama, nagynéni.”
Azonban a szakértői vélemény egyértelmű: a kisbabák immunrendszere még fejletlen, ezért fontos őket megóvni a fertőzésektől. A szülőknek joguk van megvédeni gyermeküket, és nem kell szégyellniük, ha kérik a látogatókat, hogy ne puszilgassák a babát.
A cikkből kiderül, hogy a magyar közösség Ausztriában is aktív életet él, számos kulturális és oktatási programot szerveznek. Például a bécsi oktatási lehetőségek széles skáláját kínálják, a Savaria Történelmi Karneválon is képviseltetik magukat a burgenlandi magyarok, és a Bécsi Egyetemen is megrendezik a Nemzetközi Finnugor Kongresszust. Emellett számos kisebb rendezvény, mint táncházak, konferenciák, és ünnepségek színesítik az évet.
Csecsemőgondozás: Biztonság és higiénia
A Bécsben és Burgenlandban működő magyar oktatási intézmények, mint az AMAPED, a Délibáb Magyar Kultúregyesület és a Magyar Média- és Információs Központ (UMIZ), fontos szerepet játszanak a magyar nyelv és kultúra ápolásában. Ezek az egyesületek rendszeresen szerveznek programokat, tanfolyamokat, táncházakat, hogy fenntartsák a kapcsolatot a diaszpórában élő magyarokkal és átadják a hagyományokat a fiatalabb generációknak.
A különböző kulturális események, mint a Savaria Történelmi Karnevál, a Nemzetközi Finnugor Kongresszus, vagy a bécsi Szent István ünnep, lehetőséget teremtenek a magyar közösségek találkozására és az együttműködésre. Ezek a rendezvények nemcsak a szórakozást szolgálják, hanem a magyarságtudat erősítését és a kulturális értékek megőrzését is célozzák.
A magyar nyelv oktatása Ausztriában kihívásokkal és lehetőségekkel is jár. A Bécsi Egyetem Finnugor Tanszéke rendszeresen szervez pódiumbeszélgetéseket és workshopokat a magyartanárok számára, hogy megvitassák a felmerülő problémákat és fejlesszék a tanítási módszereket.
A magyar kultúra napjának ünneplése, Petőfi Sándor és Madách Imre születésének 200. évfordulója, valamint az 1956-os forradalom és szabadságharc megemlékezései is kiemelt szerepet kapnak az ausztriai magyar közösség életében. Ezek az események segítik a nemzeti identitás megőrzését és a történelem iránti tiszteletet.
Az ausztriai magyar szervezetek, mint az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége, aktívan részt vesznek a közös megemlékezéseken és kulturális programok szervezésében, ezzel is erősítve a közösséget és a magyar kultúra jelenlétét Ausztriában.
A Pannon kulináris sorozat és a gyógynövény workshopok, mint például a Binder Grete által vezetett program Alsóőrött, lehetőséget kínálnak a hagyományos magyar gasztronómia és a népi gyógyászat megismerésére. Ezek a rendezvények hozzájárulnak a kulturális örökség megőrzéséhez és továbbadásához.
A felső-ausztriai magyar közösség kettős jubileumot ünnepelt: a Felső-Ausztriai Magyarok Kultúregyesülete alapításának 55. évfordulóját és a Welsi Hétvégi Óvoda és Iskola 20 éves fennállását. Ez is mutatja a magyar közösségek hosszú távú elkötelezettségét és a magyar kultúra ápolását az országban.
A Grazi Magyar Egyesület által szervezett Grazi Magyar Bál, valamint a Bécsi Magyar Színház előadásai, mint a "Vérszipoly", színesítik a magyar kulturális életet Ausztriában, és lehetőséget adnak a kikapcsolódásra és a művészeti élményekre.
A magyar népzenei együttesek, mint a Szélforgók és a Csörge, sikeresen szerepelnek országos és Kárpát-medencei versenyeken, bizonyítva a magyar népzene és néptánc élő hagyományát Ausztriában is.
A különböző ünnepségek, mint a Magyar Kultúra Napja, vagy a 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc emlékünnepségei, fontosak a nemzeti összetartozás érzésének erősítésére és a történelmi tudat ápolására.
A magyar nyelvű játszó- és tanulócsoportok elindítása Grazban, valamint az új nyelvpedagógiai keretkoncepciók kidolgozása a többnyelvűség érdekében, mind azt szolgálják, hogy a jövő generációi is megismerkedjenek és használják a magyar nyelvet.
A nyári élménynapok, mint a tenisztábor, és a fordítói workshopok a CENTRAL-Projekt keretében, lehetőséget adnak a fiataloknak a sportolásra, a nyelvtanulásra és a szakmai fejlődésre.