Nitrit és nitrát a csecsemőtáplálásban: Mire figyeljünk oda?

Ahogy beköszönt a tavasz, egyre több friss és ízletes idényzöldséggel találkozhatunk az élelmiszerboltokban vagy a piacon. Azonban a zöldségek fogyasztása során érdemes tudatosan odafigyelni néhány fontos tényezőre, például a nitrát tartalomra. A nitrátok vegyületek, melyek természetes módon jelen vannak a talajban, és a növények számára fontos tápanyagforrást jelentenek. A növények felveszik a nitrátokat a talajból, majd azokat a növényi fehérjék és egyéb vegyületek felépítéséhez használják fel.

A műtrágyázás során a növények számára szükséges tápanyagokat is bejuttatják a talajba, ideértve a nitrátot is. A túlzott műtrágyázás vagy a nagy mennyiségű műtrágya használata növelheti a talaj nitrát tartalmát. Ha a talajban túl sok nitrogén van, akkor a növények többet vesznek fel, mint amennyire szükségük lenne, és az feleslegként megmarad bennük. Ennek eredményeként a növények magasabb nitrát tartalommal rendelkezhetnek.

A nitrát sok forrásból kerülhet a szervezetünkbe, egyes húskészítményekben, sajtokban, zöldségekben, de még az ivóvízben is megtalálható. A növények anyagcseréjéhez nélkülözhetetlen, de egyes fajok, mint például a saláta, cékla, sárgarépa, káposzta, spenót, retek, karalábé, jelentős mennyiségben képesek felhalmozni ezt a vegyületet. A szintjét számos tényező befolyásolja, többek között a talaj ásványi anyag-tartalma, vízellátása, a műtrágyázás mértéke, sőt még a fényviszonyok is. A salátafélékben a borúsabb hónapokban jobban felhalmozódik a vegyület.

A nitrát elsősorban a szárban, a levelekben és a gyökerekben található. A biozöldségek használata általában csökkentheti a nitrátok jelenlétét az otthon készített pürékben, ételekben. A biogazdálkodás során tilos vagy korlátozott az ökológiai rendszerekre káros hatással bíró vegyszerek, műtrágyák és növényvédő szerek használata.

A spenóttal és különösen a nitrátokkal végzett vizsgálatok kimutatták, hogy a nem megfelelő tárolás és előkészítés esetén a nitrátszint valóban megemelkedhet. A zöldségek főzése nem feltétlenül távolítja el a nitrátokat, mivel azok hőstabilak, azaz a főzés során nem bomlanak le. Azonban, ha a zöldségeket vízben főzzük, akkor a víz egy része kimoshatja a szennyező anyagok egy részét, így célszerű leönteni a zöldségek főzővizét.

A nitrátból a bélrendszerben nitritté alakulhat, amely mérgező, methemoglobin-képző vegyület. A keletkező methemoglobin lebontásáért felelős enzim csecsemőknél még nem működik megfelelően. A mérgezés következtében a nitrit a vérben lévő hemoglobinhoz kötődik, amely így képtelen ellátni oxigén szállító feladatát, ezért oxigénhiány jön létre. A tünetek jellegzetesek: a kisbaba bőre és szája kékeslila színűvé (cianotikussá) válik, amit légzési nehézség kísér. Súlyosabb esetben, azonnali orvosi beavatkozás nélkül a kórkép fulladásos halállal végződhet. A megbetegedést methemoglobinémiának nevezi a szakirodalom.

A csecsemőknél magasabb a kockázata annak, hogy a nitrátok nitritekké alakulnak át, ami a vérben metahemoglobin képződést okozhat, ami csökkenti a vér oxigénszállító képességét. A nitritek megzavarják a vörösvértestek oxigénszállítását, ami cianózishoz, (a bőr vagy nyálkahártya kék, illetve lila elszíneződése, amely a bőrfelszín közeli szövetek alacsony oxigénszintjének következménye) egy súlyos állapothoz vezethet. A három hónapnál fiatalabb csecsemők különösen érzékenyek. Mert a baba szervezetében akkor termelődik már, azaz enzim, ami le tudja bontani a nitrátot. Enzim hiányában egyfajta mérgezés következik be, a nitrátból az emésztés hatására kialakuló nitrit a vérben lévő hemoglobinhoz kötődik, amely így képtelen ellátni oxigén szállító feladatát, ezért oxigénhiány jöhet létre.

A felhalmozódott nitrát csak a 10 hónapnál fiatalabb csecsemőket veszélyezteti. Az orvosok tíz hónapra teszik azt az életkort, amikorra a csecsemők szervezetében nagy valószínűséggel kialakul a diaforáz enzim, amely megakadályozza, hogy a nitráttartalom (NO3) nitritté (NO2) bomoljon le. Ha a nitrit megjelenik a szervezetben, megköti a vörösvérsejtek oxigénszállítását, a csecsemő bekékül, és ha nem kerül nagyon gyorsan megfelelően felszerelt kórházba, fulladásos halált halhat.

A nitrát az ivóvíz révén is a szervezetbe kerülhet, de ez csak ásott kút esetében lehetséges. Tanyákon, majorokban vizsgálni szokták a kutak vizét, amely a több évtizedes nitrogénműtrágyahasználat miatt szinte mindenütt több nitrátot tartalmaz a megengedettnél. Mostanában jöttek rá, hogy nemcsak a rossz víztől, hanem a sok nitrátot felhalmozó zöldségektől is lehet nitritmérgezést kapni.

A legtöbb gyökérzöldség - és közülük is leginkább a cékla - “hajlamos” a nitrát/nitrit halmozására. Ez egyszerűen a “természetükből” fakad, nem feltétlenül a környezetből vagy a műtrágyázásból. Bizonyos zöldségeket - például a cékla - magas nitráttartalma miatt nem ajánlott csecsemőknek adni. Magas nitráttartalma miatt nem tanácsos céklát adni csecsemőknek. A Nébih vizsgálatai több éve következetesen magas nitráttartalmat állapítanak meg cékla esetében. Az ellenőrzések tapasztalatai alapján fogyasztása kisgyermekek és csecsemők számára nem ajánlott!

Különösen azok a tavaszi zöldségek tartalmazhatnak sok nitrátot, amelyek üvegházban, fólia alatt nevelkedtek. Az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok felső határértékeinek meghatározásáról szóló rendelet szerint az élelmiszeripar által előállított bébiételek esetében 200 mg/kg nitrit határérték van meghatározva. Az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok felső határértékeiről és az 1881/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2023/915/EU rendelet szerint az élelmiszeripar által előállított bébiételek esetében 200 mg/kg nitrát határérték került meghatározásra.

Kivételt képeznek ugyanakkor a kereskedelmi forgalomba kerülő bébiételek, melyek összetételét szigorúan ellenőrzik, így elviekben nem jelenthet veszélyt a csöppség egészségére. A kutató hangsúlyozza: a gyárban készült bébiételek és -italok veszélytelenek, mert kivonják belőlük a nitrátot.

Tipp: Ha bébiételt készítesz, minél frissebb zöldségeket válassz és a lehető leghamarabb használd fel azokat. Minél tovább állnak a konyhapulton vagy a hűtőszekrényben, annál több nitrát halmozódik fel bennük. Te is készíthetsz egészséges házi bébiételeket, de fontos, hogy azokat mindig megfelelően tárold. Távolítsd el a szárat és a külső réteget. Például a répa pürénél, mindig vágd le a répa 2 végét, mert itt koncentrálódik a nitrát! Ha plussz mennyiséget készítettél, vagy nem fog elfogyni a már elkészített bébiétel, akkor miután kihűlt fagyaszd le, például szilikon pürétartóban. Öntsük le a főzővizet a zöldségekről, s ne tartogassuk napokig a hűtőszekrényben. Mivel az étel tárolása során a baktériumok hatására a nitrát egy része szintén nitritté alakulhat, így a hosszasan hűtőben tárolt étel fogyasztása még kockázatosabb. Inkább kis adagokat főzzünk, amit egyszerre megeszik a baba!

A batáta ezredannyi nitrátot halmoz fel, mint a cékla. A világ kilenc térségéből származó céklát és batátát hasonlítottak össze - a különbség mindannyiszor egyértelmű volt. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hatóság is felfigyelt a veszélyre. Kérték a védőnőket, hogy hívják föl erre a figyelmet, illetve megpróbáltak helyettesítő megoldást találni. Arra az eredményre jutottak, hogy a répa és a cékla a babák esetében kiválóan helyettesíthető a batáta különböző fajtáival.

Záró gondolatként szeretném hangsúlyozni, hogy a főként a hozzátáplálás kezdetekor kiemelten fontos odafigyelni a nitrátok jelenlétére. A tudatosság és az elővigyázatosság segíthet abban, hogy minimalizáljuk a nitráttal kapcsolatos egészségügyi kockázatokat, és biztosítsuk gyermekeink számára az egészséges táplálkozás alapjait. Az információk és az óvintézkedések betartása mellett a friss, szezonális és lehetőleg biotermesztésű zöldségek választása segíthet csökkenteni a nitrátok expozícióját.

A nitrát ivóvízbe kerülésének egyik lehetősége az ásott kutakból származó, talajvíz eredetű ivóvíz, mely a mezőgazdasági tevékenység miatt tartalmazhat nagyobb mennyiségű nitrátot. A másik forrás a galvanizált vezetékekben pangó víz. Ezekben a csövekben, amennyiben nitráttartalmú víz van jelen oxigénszegény környezetben, a Nitrosomonas baktériumok közreműködésével a nitrátból nitrit keletkezhet.

A nitrát önmagában viszonylag veszélytelen, de reakció-termékei, pl. a nitrit, az N-nitrozo vegyületek az egészségre károsak lehetnek. A nitráttal és a nitrittel járó elsődleges egészségügyi probléma a methemoglobinémia, más néven „kék”, vagy „kéküléses” betegség. A folyamat során a szervezetbe vitt nitrát a gyomorban nitritté alakul, mely utóbbi forma az oxigénszállításért felelős hemoglobint (Hb) methemoglobinná (metHb) alakítja. A methemoglobin nem képes oxigént szállítani a szervezetben, így amennyiben koncentrációja eléri a normál hemoglobin koncentráció 10%-át, oxigénhiány léphet fel. 25% metHb koncentráció felett gyengeség, szapora pulzus jelentkezik, 50-60% esetén eszméletvesztés, kóma, illetve végső esetben halál következik be (50%-os metHb szint nagyon ritkán fordul elő).

A vízben oldott nitrát hatását vizsgálva megállapítható az összefüggés a nitrát bevitel és a megváltozott pajzsmirigyműködés között, mivel a nitrát gátolja a jód felvételét. Csecsemők esetében a mérgező hatás ennél jóval alacsonyabb nitrátbevitelnél is jelentkezik: a nitrát 80%-ának redukciójával számolva 3 hónapnál fiatalabb gyermek esetében a toxikus dózis 1,5-2,7 mg/testtömeg kg , más adatok szerint 37,1-108,6 mg/testtömeg kg.

Magyarországon évente mintegy tíz „kék csecsemő” szindrómás megbetegedés fordul elő. Azok a babák betegszenek meg, akiknek túl sok nitrát kerül a szervezetébe az ivóvízzel, illetve egyes ételekkel.

A fent említett zöldségek rendkívül egészségesek, ezért kár lenne teljesen kiiktatni az étrendből őket. A termesztett zöldségek és gyümölcsök nitrát tartalma függ a termesztett növény fajtájától, a termesztési módszertől, a felhasznált műtrágyától, az évszaktól, valamint a fénytől. A nitráttartalom alapján 3 csoportot különböztetünk meg.

Egészségünk megőrzésében kulcsfontosságú a zöldségek rendszeres fogyasztása, vitamin- és ásványianyag-tartalom szempontjából pedig kiemelkedően jól teljesít például a cékla. Fontos antioxidáns-forrás, B9-vitamin-tartalma miatt pedig jelentős vérképző hatású. Felnőtt embernek mindennap kellene céklát ennie vagy belőle készült ivólét, teát innia.

A nitrát ugyanakkor pozitív hatással is lehet szervezetünkre. A bartsi és londoni egyetemek orvosai kimutatták, hogy a céklalé fogyasztása kiválóan kezeli a magas vérnyomást, elsősorban nitráttartalmának köszönhetően.

tags: #repa #babaknak #nitrit