Amikor egy kisbaba eléri azt a mérföldkövet, hogy az anyatej vagy a tápszer mellé új ízek is kerülnek a tányérjára, a szülők gyakran izgalommal és némi bizonytalansággal tekintenek a zöldségek színes világára. A spenót az egyik legmeghatározóbb szereplő ebben az időszakban, hiszen nemcsak harsány zöld színe, hanem rendkívüli tápanyagtartalma is kiemeli a többi alapanyag közül. Bár sokunkban élnek ambivalens gyermekkori emlékek a menzai főzelékekről, a modern konyhatechnológia és a tudatos hozzátáplálás lehetővé teszi, hogy gyermekünk már az első falatoknál megkedvelje ezt az értékes levelet.
A spenót, latin nevén Spinacia oleracea, már évszázadok óta a konyhák alapköve, ám a csecsemők esetében különleges figyelmet igényel. Gazdag klorofillban, ami nemcsak a színét adja, hanem jelzi a benne rejlő életerőt is. Az édesanyák számára a spenót gyakran a „szuperétel” kategóriába esik, és nem véletlenül.
Mikor és hogyan vezessük be a spenótot a baba étrendjébe?
A szakmai ajánlások szerint a spenót bevezetése általában 6 és 8 hónapos kor között javasolt, de sokan óvatosságból megvárják a 8 hónapos kort. Ennek oka a növényekben természetesen jelen lévő nitráttartalom, amellyel a nagyon pici babák szervezete még nehezebben birkózik meg. Érdemes a spenótot olyan alapanyagok után bevezetni, mint az alma, az őszibarack, a sárgarépa vagy az édesburgonya. Ezek a természetesen édesebb ízek segítenek a babának hozzászokni a szilárd ételekhez, így a spenót karakteresebb íze már egy stabilabb alapra érkezik.
Ha a baba már elfogadta a semlegesebb zöldségeket, egy kis mennyiségű spenóttal színesíthetjük a palettát. A napszak megválasztása is lényeges lehet az első próbálkozásnál. Javasolt a délelőtti vagy a kora délutáni órákban kínálni az új ételt, hogy a nap hátralévő részében megfigyelhessük, nem okoz-e puffadást vagy esetleges allergiás reakciót. Bár a spenótallergia ritka, a fokozatosság elve minden új alapanyagnál aranyat ér.
A spenót szezon idején érdemes az értékes zöldségből betárolni, mert nagyon egészséges. A vitamin - és rost, tartalma igen magas, így rendszeres fogyasztásával a spenót hatása érezhető a szervezet számára is. Ráadásul számos módon felhasználható.
A spenót azon zöldségek közé tartozik, amik nagyjából 10-11 hónapos kor körül adhatók a babáknak. A 6 hónapos kor nagyjából a hozzátáplálás időszakának a kezdete. Ekkorra ugyanis a legtöbb baba pocakja már megérik az új ízek emésztésére.
A spenótról nem kell külön reklámozni, hogy nagyon egészséges, azt azonban tudni kell, hogy az alapanyagot jól meg kell választani, mielőtt spenótos étel készítésébe kezdesz.
Mindig friss, zöld leveles spenótot vegyünk (ha sárgás, sérült, fonnyadt inkább ne vegyük meg). Alaposan meg kell mosni a zöldséget több váltóvízről is, de ne áztassuk sokáig a vízben. A fő ereit vegyük ki a leveleknek, hogy ne legyen kesernyés.
Fagyasztott spenótból is készíthetjük a pürét. Inkább pároljuk, mint főzzük. Alaposan turmixoljuk össze, ne maradjanak benne darabok, mert az félrenyelést, fulladást okozhat.
Hetente csak egyszer adjunk a magas nitrát tartalma miatt. Itt is érvényes az alapszabály, mely szerint egyszerre csak egy új étel bevezetésére kerüljön sor. Ugyanis, mint ahogy számos zöldség vagy gyümölcs a spenót is okozhat allergiát.
Érdemes más zöldségekkel - burgonya, édesburgonya, sütőtök - illetve gyümölcsökkel is - alma, banán - keverni.
A spenótot készíthetjük nekik csirkehússal, -májjal, később habarva is.
A spenótot készíthetjük nekik csirkehússal, -májjal, később habarva is.
A spenót elkészítése nemzetenként változik. Ahogy a cikk elején utaltam rá, itthon legtöbbször főzeléknek vagy kísérő köretnek készítjük el rántással, pedig ebben az esetben veszít a legtöbbet vitamintartalmából.
A spenót tápanyagtartalma és egészségügyi előnyei
A spenót kitűnő forrása a következő vitaminoknak: K-vitamin, A-vitamin, mangán, folsav, magnézium, vas, C-vitamin, B2-vitamin, B6-vitamin, kalcium, kálium, réz, foszfor, cink és E-vitamin. A spenót kevésbé ismert “szuperképessége” az elképesztő mennyiségű K-vitamin tartalma és a nagy mennyiségű jótékony növényi vegyület tartalma, amelyek támogatják a csontok, a vér és a sejtműködés egészségét.
Nagy mennyiségű B-vitamin tartalma miatt is célszerű bevezetni a gyerkőc étrendjébe, mert ez segíti a baba növekedését, valamint a növényi alapú antioxidánsok, az ún. karotinoidok, támogatják a baba fejlődő látását.
A spenót hírneve nem véletlen; tápanyagtartalma lenyűgöző. Kimagasló mennyiségben tartalmaz A-vitamint béta-karotin formájában, amely nélkülözhetetlen a látás fejlődéséhez és az immunrendszer megerősítéséhez. A K-vitamin tartalmát is ki kell emelnünk, amely a csontképződésben és a véralvadási folyamatokban játszik szerepet.
Bár a közhiedelemmel ellentétben - amit egy régi elírás táplált - a spenót vastartalma nem kiugróan magasabb más zöldségekénél, mégis értékes forrás. A spenótban található vas úgynevezett nem-hem vas, ami nehezebben szívódik fel, mint az állati eredetű forrásokból származó társai.
A folsav, vagy B9-vitamin szintén bőségesen megtalálható a spenótban. Ez a vitamin alapvető fontosságú a DNS-szintézishez és a vörösvértestek képződéséhez. A csecsemőkori gyors növekedés szakaszában a szervezet folsavigénye megnövekszik, így a spenót rendszeres, de mértéktartó fogyasztása nagyban hozzájárulhat a kiegyensúlyozott fejlődéshez.
A paraj évszázadokkal ezelőtt fontos szerepet kapott a népi gyógyászatban. Ajánlották többek között mind magas, mind alacsony vérnyomás, vérszegénység és székrekedés ellen, illetve várandósoknak is.
Magas karotinoid- és klorofill-tartalma miatt ajánlható rákos megbetegedések megelőzésére. Nyersen a bélműködést serkentő és vastagbéltisztító hatású, a benne lévő kálium vérnyomásszabályzó. Antioxidáns összetevői védenek a szív- és keringési rendellenességektől. Spenótfogyasztással csökkenthető a vércukorszint, erősíthető az immunrendszer, a látás, és frissen tartható az időskori emlékezet. Alacsony energiatartalmának köszönhetően fogyókúrás étrendben is tökéletes helye van.
Óvintézkedések a spenót fogyasztásával kapcsolatban
Fontos tudni, hogy a spenótban nitrát van, ami a meleg hatására nitritté alakul. Éppen ezért ajánlott, hogy a gyerekek csak frissen elkészített spenótot egyenek (mert ők érzékenyek a nitritre), illetve a maradékokat mihamarabb tegyük hűtőszekrénybe.
Sok szülőben kelt aggodalmat a nitrátok jelenléte a zöldleveles zöldségekben. A nitrátok a talajból kerülnek a növénybe, és bár a felnőttek számára veszélytelenek, a csecsemők szervezetében nagy mennyiségben akadályozhatják az oxigénszállítást. Emiatt elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk a kockázatcsökkentés módszereivel.
A tárolás módja szintén meghatározó. A nitrát az idő múlásával és nem megfelelő hőmérsékleten nitritté alakulhat, ami már valóban kerülendő a legkisebbek számára. Mindig frissen vásároljuk a spenótot, és lehetőleg aznap, de legkésőbb másnap használjuk fel. Ha nem tudjuk azonnal elkészíteni, a mélyhűtés kiváló alternatíva.
Az elkészítés során is tehetünk a biztonságért. A spenót szárát és a vastagabb ereket érdemes eltávolítani, mert ezekben koncentrálódik leginkább a nitrát. A levelek alapos, többszöri váltott vízben történő mosása szintén kötelező lépés. A főzővizet soha ne használjuk fel a püré hígításához, mert a nitrátok egy része a vízbe oldódik a hőkezelés során.
A spenótban oxalát is található. Az oxalátok gátolhatják bizonyos ásványi anyagok (pl. kalcium, vas) felszívódását. Ezért fontos, hogy a spenótot változatos étrend részeként, mértékkel fogyasszuk, és mindig figyeljünk a vasbevitelre más forrásokból is.
A hagyományos magyar spenótfőzelék elmaradhatatlan eleme a tej vagy a tejszín. A baba étrendjében azonban a tehéntej fogyasztása italként egyéves korig nem javasolt. A natúr görög joghurt például remekül passzol a spenóthoz, krémessé teszi és ad egy enyhe savanykás ízt, ami frissíti az ételt. A túró is jó választás; a spenótos-túrós krém kenyérkatonákra kenve is nagyszerű reggeli lehet a nagyobb babáknak. Fontos azonban megjegyezni, hogy a tejtermékekben lévő kalcium gátolhatja a vas felszívódását.
A sajtok közül a reszelt, nem túl sós fajtákat (például mozzarella vagy fiatal gouda) is bevethetjük. Egy kevés spenótos tészta egy csipetnyi reszelt sajttal igazi ünnepi fogás a babának. A sajtok extra kalciumot és zsírt biztosítanak, ami a növekedéshez szükséges energiát adja.
Receptek csecsemőknek és kisgyermekeknek
A spenót elkészítésekor a legfontosabb cél a tápanyagok megőrzése és a textúra optimalizálása. A bő vízben való főzés a legkevésbé ajánlott módszer, hiszen a vitaminok jelentős része a főzővízbe távozik, amit a nitráttartalom miatt amúgy sem használhatunk fel. Ehelyett válasszuk a párolást. A párolási idő rendkívül rövid; a spenótleveleknek mindössze 2-4 percre van szükségük ahhoz, hogy összeessenek és megpuhuljanak. Amint a levelek sötétzöldre váltanak és elveszítik tartásukat, már készen is vannak. Túl hosszú hőkezelés hatására a spenót elveszíti friss ízét és barnássá válik, ami kevésbé vonzó a baba számára.
Ha nincs párolóedényünk, egy kevés vízzel vagy zöldségalaplével a serpenyőben is „megfonnyaszthatjuk” a leveleket fedő alatt. Ez a módszer is kíméletes, és lehetővé teszi, hogy a levelek a saját nedvességtartalmukban puhuljanak meg. A lényeg, hogy ne használjunk feleslegesen sok folyadékot, és tartsuk szem előtt a gyorsaságot.
Spenótpüré (egy adag, 6 hónapos kortól)
Hozzávalók: 10 dkg megtisztított spenótlevél, egy darab 5 dkg-os burgonya, 2 dkg csirkemell, 1,5 dkg banán, 1 mokkáskanál olaj.
Elkészítés: A spenótot levelenként megmossuk, szárait, esetleg fonnyadt részeit letépjük, majd 4-5 percig forró vízben főzzük, aztán hideg vízzel leöblítjük (csak így marad élénk zöld). Közben a burgonyát sós vízben puhára főzzük. A húst is vékony szeletekre vágjuk, és kis lábasban 2-3 evőkanál vízben körülbelül 8 percig pároljuk. Az egészhez hozzáadjuk a kevés olajat, és a banánnal együtt robotgéppel pépesítjük.
A hozzátáplálás első heteiben a cél az alapanyag tiszta ízének megismertetése. Ez a recept egyszerű, biztonságos és kiváló alapja a későbbi kombinációknak. Szükségünk lesz két nagy marék friss babaspenótra és egy kevés anyatejre vagy tápszerre a hígításhoz. Helyezzük a leveleket a párolókosárba, és gőzöljük őket 3 percig. Amikor elkészültek, hagyjuk egy percet hűlni, majd tegyük egy botmixer kelyhébe. Adjunk hozzá egy kevés anyatejet vagy tápszert, és turmixoljuk teljesen simára. A babák az elején a nagyon híg, folyós állagot kedvelik, mert ez emlékezteti őket a megszokott táplálékukra. Kínáljuk langyosan, és ne lepődjünk meg, ha az első falat után a baba furcsálló arcot vág. A spenót íze intenzív és szokatlan. Ha elsőre elutasítja, ne erőltessük, próbálkozzunk újra néhány nap múlva. Sokszor 10-15 kóstolás is szükséges, mire egy baba valóban elfogad egy új ízt.
Spenótkocka (egy adag, 6 hónapos kortól, ha a baba nem tejérzékeny)
Hozzávalók: 10 dkg burgonya, 5 dkg spenótlevél, 1 tojás, 1 teáskanál zsemlemorzsa, 6 evőkanál tej, 1 teáskanál sovány tejföl (helyettesíthetjük tejszínnel), a kikenéshez margarin.
Elkészítése: A burgonyát sós vízben puhára főzzük. A spenótot megtisztítjuk, a leveleket forrásban lévő vízbe dobjuk, az újraforrástól számított 3 percig hagyjuk a vízben, leszűrjük, a leveleket konyharuhán hagyjuk lecsöpögni, majd konyhai robotgéppel finomra aprítjuk. A főtt krumplit szétnyomkodjuk, és a spenóttal, a tojással és a zsemlemorzsával elkeverjük. Egy kis tűzálló formát (kb. 300 ml) kizsírozunk, a zöldségpépet beletesszük. A formát egy fazékba állítjuk, amelybe annyi vizet öntünk, hogy a forma kétharmad részét ellepje. Lefedjük, és közepes tűzön a forrástól számítva körülbelül 15 percig főzzük. Közben a tejet a tejföllel elkeverjük, és megmelegítjük. A zöldséges kockát a végén a tejjel körbelocsoljuk.
Ha az alappüré már sikert aratott, vagy ha a baba idegenkedik a spenót magányos ízétől, hívjuk segítségül az édesburgonyát. Ez a zöldség a babák egyik nagy kedvence természetes édessége és krémes állaga miatt. Az édesburgonya lágyítja a spenót karakterességét, és egy olyan harmonikus egyveleget alkot, amelynek kevés csecsemő tud ellenállni. Az elkészítéshez tisztítsunk meg és kockázzunk fel egy közepes édesburgonyát. Pároljuk puhára - ez körülbelül 10-12 percet vesz igénybe. Amikor az édesburgonya már majdnem kész, szórjuk mellé a spenótleveleket a párolóba az utolsó 3 percre. Így minden egyszerre puhul meg, és az ízek már a gőzben elkezdenek barátkozni. Ez a kombináció nemcsak ízletes, hanem laktatóbb is, mint a tiszta spenót. Kiváló ebéd válhat belőle, amely energiát ad a délutáni felfedezésekhez.
Családi ebéd: spenótos spagetti (két felnőtt és egy baba, 8 hónapos kortól)
Hozzávalók: 1 csomag gyorsfagyasztott paraj, fél csomag spagetti (tojás nélküli tésztát válasszunk!), 12,5 dkg (1 doboz) krémsajt, 1-2 gerezd fokhagyma, olívaolaj, 2 kávéskanál margarin.
Elkészítés: A tésztát megfőzzük, a babának 10-15 szálat félreteszünk. Egy kis olívaolajat és 2 kávéskanál margarint felforrósítunk, rátesszük az 1-2 gerezd apróra vágott fokhagymát, aztán a spenótot is beletesszük, 5 perc után hozzáadjuk a krémsajtot, és meglocsoljuk körülbelül 2 merőkanálnyi tésztafőző vízzel. Összefőzzük, majd kiveszünk 1 merőkanállal a babának a szószból, a többit pedig a felnőtteknek fűszerezhetjük sóval, borssal, szerecsendióval, majd összekeverjük a tésztával.
A baba szószát összekeverjük a tésztával, ha szükséges robotgéppel egy kicsit pürésítjük, de csak annyira, hogy a szósz krémes legyen, a tészta pedig apró darabkákban legyen.
Bár elsőre furcsának tűnhet a zöldség és a gyümölcs keverése, a spenót és az alma párosa zseniálisan működik. Az alma savassága és édessége kiemeli a spenót frissességét, a benne lévő C-vitamin pedig - ahogy már említettük - segít a spenót vastartalmának felszívódásában. Válasszunk egy édesebb almafajtát, például Gála vagy Golden almát. Hámozzuk meg, magozzuk ki és vágjuk szeletekre. Kevés vízben vagy gőz felett pároljuk az almát 5 percig, majd adjuk hozzá a spenótot. További 2 perc párolás után az egészet turmixoljuk le. Ez a püré hűtve is nagyon finom, és nyári napokon különösen frissítő lehet a babának.
Amikor a baba étrendjébe már bevezettük a glutént vagy a különböző gluténmentes gabonákat, mint a rizst vagy a kölest, a spenót újabb dimenziókat nyit meg. A spenótos rizs vagy köles remek alapja lehet egy kiadós főzeléknek vagy egy bababarát „rizottónak”. A köles különösen ajánlott, mert lúgosító hatású és rendkívül gazdag ásványi anyagokban. Főzzük meg a kölest háromszoros mennyiségű vízben, amíg teljesen megpuhul és „kivirágzik”. Eközben készítsünk egy sűrű spenótpürét. A kettőt keverjük össze, és ha a baba már 8-9 hónapos, adhatunk hozzá egy kevés jó minőségű növényi olajat (például hidegen sajtolt repce- vagy olívaolajat).
A vashiány megelőzése érdekében a hozzátáplálás során központi szerepet kapnak a húsfélék. A csirke- vagy pulykamell semleges íze kiválóan passzol a spenóthoz. Ebben a korban a húst nagyon apróra vágva vagy pépesítve adjuk a zöldség mellé. Készítsük el a húst: pároljuk meg apró kockákra vágva egy kevés vízben, amíg teljesen puha lesz. A főzés utolsó szakaszában dobjuk mellé a spenótot. Ha a baba már rágicsál, a húst villával nyomkodjuk szét, a spenótot pedig vágjuk egészen apróra. Ez a „darabosabb” verzió segít a rágóizmok fejlődésében.
A BLW (Baby-Led Weaning), azaz a falatkás hozzátáplálás hívei számára a spenót elsőre kihívásnak tűnhet, hiszen egy levéllel nehéz önállóan megbirkózni. Azonban a spenót remekül integrálható olyan ételekbe, amelyeket a baba a saját kezével tud a szájába venni. A spenótos amerikai palacsinta egyszerűen elkészíthető bababarát módon: a tésztába (ami állhat zabból, tojássárgájából és reszelt almából) keverjünk finomra vágott vagy turmixolt spenótot. Süssük ki kevés zsiradékon, apró korongokat formázva. Ezeket a baba könnyen megfoghatja és rágcsálhatja.
A spenótos-túrós gombóc vagy muffin is kiváló választás 10 hónapos kor felett. A túró fehérjéi és a spenót rostjai laktató és egészséges kombinációt alkotnak. A muffinokba rejthetünk más zöldségeket is, például reszelt cukkinit, így egy igazi vitamindús falatkát kapunk.
A spenót és a tojás párosa klasszikus, és a babák étrendjébe is előkelő helyet foglal el. A tojássárgája már a hozzátáplálás elején (általában 6-7 hónapos kortól) bevezethető, és rendkívül gazdag kolinban, ami az agy fejlődéséhez elengedhetetlen. Készítsünk el egy alap spenótpürét, és keverjünk bele egy keményre főzött, majd villával áttört tojássárgáját. Később, amikor már a tojásfehérje is bevezetésre került (általában egyéves kor körül, de modern ajánlások szerint akár korábban is), készíthetünk spenótos rántottát vagy omlettet is. Ez a kombináció azért is előnyös, mert a tojásban lévő zsírok segítik a spenót vitaminjainak hasznosulását. A sárga és a zöld kontrasztja pedig vizuálisan is vonzóbbá teszi az ételt. Ügyeljünk rá, hogy a tojás mindig alaposan át legyen főve vagy sülve, hogy elkerüljük a szalmonellafertőzés kockázatát.
Sok szülő fél a fűszerezéstől, pedig a babák ízlelése rendkívül kifinomult, és szeretik a változatos aromákat. A sót és a cukrot kerülni kell a baba ételeiben, de a zöldfűszerek és egyes édesebb fűszerek kaput nyitnak a gasztronómiai élvezetekhez. Egy egészen kicsi darab sült fokhagyma (ami sokkal lágyabb és édesebb a nyersnél) csodákat művel a spenótpürével. A bazsalikom frissességet, a kapor pedig egy különleges, magyaros karaktert ad neki. A szerecsendió a felnőtt spenótételek klasszikus kísérője; a babáknak egy késhegynyi is elég belőle, hogy mélyítsük az ízeket. Ne féljünk a petrezselyem használatától sem. A petrezselyem zöldje szintén rengeteg C-vitamint tartalmaz, így tovább segíti a vas felszívódását. Aprítsuk nagyon finomra, és keverjük a kész pürébe.
Tippek a spenót tárolásához és felhasználásához
Amikor a zöldségesnél vagy a piacon válogatunk, keressük a mélyzöld, feszes leveleket. Kerüljük azokat a csomagokat, amelyekben fonnyadt, sárgás vagy nyálkás foltokat látunk, mivel ezek a romlás jelei és a tápanyagtartalom csökkenését jelzik.
A tárolás során a spenót legnagyobb ellensége a nedvesség és a levegő hiánya. Ha előre csomagolt spenótot veszünk, bontsuk ki, és tegyünk a zacskóba egy papírtörlőt, ami felszívja a felesleges párát. A hűtőszekrény zöldséges rekeszében tároljuk, de ne feledjük: a spenót „él”, és minden percben veszít a vitamintartalmából.
A mélyhűtött spenótpüré-kockák praktikus megoldást jelentenek a mindennapokban. Egy-egy jégkockatartóban lefagyasztott adag éppen elegendő egy-egy étkezés dúsításához. Fontos azonban, hogy a felolvasztott spenótot soha ne fagyasszuk vissza, és ne tartsuk el sokáig a hűtőben sem.
Hagyományosan a spenótot főzelék formájában fogyasztjuk, amihez gyakran rántást vagy zsemlét használunk. Azonban ez a módszer jelentős mértékben csökkentheti a spenót értékes tápanyagtartalmát. A kíméletesebb elkészítési módok, mint a párolás vagy a gyors blansírozás, jobban megőrzik a vitaminokat.
A spenót főzése után érdemes azonnal elfogyasztani vagy lefagyasztani. Hűtőben légmentesen 4-5 napig is eláll, ha nem megmosva teszed el. A víz miatt ugyanis hamarabb romlásnak indul. Fagyasztáshoz viszont mindenképp készítsd elő, vagyis blansírozd, esetleg pürésítheted is.
Spenót videó recept (Spinach)
A gyerekeknek is szívesen adok spenótot, mert egészséges és finom, valamint nagy előnye, hogy már viszonylag hamar 7-8 hónapos kortól adható.