A város polgári kórházai még a XVIII. század elejének nagy pestisjárványai közepette épültek. Budapest a kiegyezés után világvárosi ambícióihoz méltó modern kórházakat igényelt. Ezek közül volt az első az 1885-ben alapított Szent István Kórház. Előnyei, hogy a régi barakk kórházak modern felfogásaként kényelmesebb munkakörülményeket jelentett az orvosoknak, egészségesebb környezetet a betegeknek, az épületek közötti tágas tereket parkosítani lehetett.
1911-ben fiókkórházat kapott a Szent István Közkórház, az elemi iskola és kisdedóvó céljára épült Telepy utcai épületet. Májusban a közkórházi biztosi ülés Semmelweis Közkórházra változtatta az Intézmény nevét, átmenetileg e néven működött.
1922. júliusban a pozsonyi Erzsébet Tudomány Egyetem Bakay Lajos által vezetett Sebészeti Klinikáját költöztették a Szent István Közkórházba. 1924. szeptember 1-ig, a Klinika Pécsre költözéséig tartózkodtak itt. 1930-tól a budapesti Pázmány Péter Tudomány Egyetem újonnan szervezett III. Sebészeti Klinikája kapott helyet, az egyik legnagyobb sebészegyéniség, Ádám Lajos egyetemi tanár igazgatásával, 1946-ig.
1946-ban az ágyak száma 1532 volt, 38 707 beteget kezeltek. 21 épületben, 43 kórteremben 60 orvos, 143 ápolónő és 90 szerzetes nővér látta el a betegeket.
A népjóléti és munkaügyi miniszter 1932-ben a Szent István Közkórház kórházcsoportjába sorolta a Maglódi úti új közkórházat és a Bakáts téri szülészeti osztályt is. Kőbányán, a Maglódi úton 1932. június 21-én nyílt meg az új közkórház, amely eredetileg a szegény és elaggott betegeknek nyújtott volna otthont és kórházi ellátást.
1935. szeptember 19-én ünnepelték a kórház fennállásának 50. évfordulóját. Ekkor - a kezdeti 8 osztállyal és 656 ággyal szemben - 14 osztályról és 1476 ágyról számolhattak be. A betegforgalom 1886-ban 7396, míg 1934-ben 25 156 volt.
1940-es évben megalakult a szájsebészeti osztály, ami új feladatok ellátását kívánta meg a kórház vezetőitől. 1943-ban már erősen érezhető volt a háború valamennyi nehézsége. Számtalan tényező nehezítette a betegellátást. A harctérre került orvosok helyett gyakran orvostanhallgatók végezték el a feladatokat. 1944-ben a gyakori bombatámadások miatt a Gyermekosztályt kiürítették és ide vonták össze a kórház pince és óvóhely nélküli földszintes épületeiből a betegeket. A gégészeti osztályt és a fülészeti osztályt összevonták.
Az 1945-ös év is sok nehézséget okozott a kórház munkájában is. A háborús károk miatt sérült épületben elpusztultak a kórházi ágyak is és így számuk jelentősen csökkent.
Az 50-es évek elején a Magyarországon elsőként megszervezett Gyermek bőrbeteg osztályt átköltöztették az István Kórházba. 1951-ben a 19 osztályon összesen 25 000 beteget láttak el.
1952-ben a kórház C épületében megnyílik a fül-orr-gége osztály. A mind több radiológiai feladat ellátását az eddigi épület és berendezés nem tudta elvégezni. 1957-ben Kardiológiai Laboratórium létesül, majd egy évvel később a III. belgyógyászati osztály Országos Kardiológiai Intézetté alakul. Az intézethez szívsebészeti osztály is csatlakozott, amelyet 36 ágyon alakítottak ki. Az 1959. évben tovább bővül a kardiológiai ellátás, mert működik a kardiológiai ambulancia és megalakul 43 ágyon a IV. belgyógyászati osztály.
1960-ban ünnepelte az István Kórház 75 éves fennállását. Emlékkötetet adtak ki, két emlékérmet készíttettek.
1972-ben megnyílik a felújított A épület, valamint szociális helyiségek létesítésére, ápolónő öltözők kialakítására, óvoda, bölcsőde bővítésére került sor. Az év végén a kórházi ágyak száma: 1186. Az évtized közepére jelentősen javult a kórház úthálózata és átalakítás kezdődött a Kórbonctani és Kórszövettani osztályon.
1977. január 1-én megalakult a Budapest Fővárosi István Kórház - Rendelőintézet, valamint új épületben kezdte meg működését az Országos Kardiológiai Intézet. Intézetünk ekkor 4 fekvőbeteg intézeti telephelyen, 3 szakorvosi rendelőintézetben, 6 szakgondozóban, 69 körzeti orvosi rendelésen, 114 üzemben, 78 üzemi telephelyen működő üzemorvosi rendelésen biztosította a főváros IX. és XIX. kerületeinek egészségügyi ellátását.
Az István Kórház 100 éves évfordulóját 1985-ben ünnepelték.
A területi védőnők a családok egészségének megőrzésére, segítésére irányuló preventív feladataikat meghatározott földrajzi területen (védőnői körzetben) végzik, a megelőző ellátásban betöltött szerepük az alapellátás rendkívül fontos része.
A területi védőnői ellátás általánosságban a várandóság idején, majd a gyermek születését követően az iskoláskor kezdetéig tart. A területileg illetékes védőnő és a gondozott között a kapcsolatfelvételre általában az első várandóság idején kerül sor. Ez a lak/tartózkodási hely szerint illetékes védőnői tanácsadóban történik. Az anamnézis felvétele után a kismama megkapja „várandós kiskönyvét”, ezzel kezdetét veszi a védőnői gondozás. A gondozás minden esetben egyéni, személyre szabott, kölcsönös együttműködésen alapuló terv szerint történik. Később a védőnő a családot, közösen egyeztetett rendszerességgel otthonában keresi fel. Ebben az időszakban segítséget nyújt a helyes életmód kialakításában, a gyermek fogadására, szülésre, szoptatásra való felkészülésben.
A baba születése után figyelemmel kíséri a gyermek testi - értelmi - érzelmi fejlődését, tanácsot ad az életkornak megfelelő gondozásról, táplálásról, tájékoztat a védőoltások fontosságáról. A védőnői tanácsadáson elvégzi az életkorhoz kötött kötelező védőnői szűrővizsgálatokat (1-2-3-4-6-9-12-(15)-18 hónapos kor, 2-(2,5)-3-4-5-6 éves (7 éves ha nem kezdte meg általános iskolai tanulmányait) korig évente).
A védőnők szociális tevékenységet is folytatnak. Kiszűrik, figyelemmel kísérik a szociálisan veszélyeztetetteket, s próbálnak segíteni a nehéz helyzetbe került családoknak.
A Dél-pesti Centrumkórház - Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet 411 védőnői körzet működtetését vette át 2023. július 1-től. A védőnői hálózat az átalakítást követően országosan, egységes rendszerként folytatja tevékenységét. Az új rendszerben a területi védőnők országosan összehangolt szakmai irányítás alatt nyújtanak ellátást, ezáltal a korábbinál is eredményesebben, az egyéni igényeknek is megfelelő, magas színvonalú szolgáltatások biztosíthatók.
A DPC Budapest és Pest Vármegyei Védőnői Szolgálat Osztálya I. vezetője: Szakálné Balázs Erika - vármegyei kollegiális védőnői mentor (ellátási területe: VII. VIII. IX. kerületek). A DPC Budapest és Pest Vármegyei Védőnői Szolgálat Osztálya II. vezetője: Lőrinczi Orsolya - vármegyei kollegiális védőnői mentor (ellátási területe: X. és XVII. kerületek). Kissné Fodor Emese - városi kollegiális mentor védőnő (illetékességi területe: XVIII., XIX., XX. és XXI. kerületek). Szakálné Balázs Erika - városi kollegiális mentor védőnő (illetékességi területe XXIII. kerület).
A Védőnői Szolgálat Története és Jelene
Hazánkban a gyermek- és családvédelem a már alapintézménynek számító védőnői szolgálaton keresztül valósul meg. 2015-ben a 100 éves védőnői szolgálatot hungarikummá nyilvánították, az indoklás szerint „az európai ellátórendszerekben nincs ennyire komplex, a lakosság szinte teljes spektrumát érintő prevenciós ellátás", mint a magyar védőnői rendszer.
A magyar védőnői szolgálat feladata napjainkban is az egészségvédelem, a betegségek kialakulásának megelőzése, valamint az egészségfejlesztés. A védőnők az egészségügy sajátos határterületén, a különböző társszakmák képviselőivel együttműködve látják el a törvények és jogszabályok, a módszertani útmutatók és a szakmai irányítás által meghatározott feladataikat.
Összetett, egészségmegőrző családvédelmi szolgáltatást biztosítanak: szoros kapcsolatot tartanak a gondozottjaikkal, tanácsot adnak a különféle - egészségügyi, szociális, mentálhigiénés - problémákban; szűrővizsgálatokat szerveznek; védőoltásokat készítenek elő; egészségnevelő és más egészségvédő közösségi programokat biztosítanak a gondozottak számára.
A védőnők feladataival az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény és a 49/2004 ESzCsM rendelet foglalkozik, mely szerint a legfontosabb védőnői feladatok a következők: család- és nővédelem, ezen belül a tanácsadás, a családgondozás; a 25-65 év közötti nők részére szűrővizsgálatok szervezése (pl. emlőszűrés).
A jogszabályok rendelkeznek a védőnői tanácsadás rendjéről, a kötelező családlátogatások gyakoriságáról, az ellátandó gondozottak számáról (jelenleg egy védőnő legfeljebb 250 tanköteles korú gyermeket gondozhat) és a dokumentációs feladatokról. A védőnői tevékenység szakmai felügyeletét a kormányhivatalok szervezeti rendszerében dolgozó vezető védőnők látják el járási és megyei szinten.
A hazai szabályozás szerint a védőnői munka a betegségek megelőzésén alapul, az alábbiak szerint:
- Elsődleges (primer) megelőzés: az egészségi állapot javítása, a rizikótényezők elkerülése/csökkentése, az egészséges életmódra és a mindennapos testmozgásra való nevelés stb.
- Másodlagos (szekunder) megelőzés: a rizikótényezők, az elváltozások, a megbetegedések korai felismerése és jelzése.
- Harmadlagos (tercier) megelőzés: a tartós megbetegedésben, fogyatékkal, hátrányos helyzetben élők gondozására, egészségi állapotuk és szociális helyzetük nyomon követése, segítségnyújtás.
A Védőnői Hálózat Szintjei
A védőnők strukturálisan az egészségügyi alapellátás részeként működnek, de tevékenykednek oktatási intézményekben, részt vesznek a szociális alapellátásban, a gyermekvédelemben, a civil-karitatív szférában is. Szakmai tevékenységüket önállóan látják el.
- Területi védőnők: feladatuk az óvodai védőnői feladatok és a nővédelemmel kapcsolatos teendők ellátása.
- Iskolai védőnők: feladatuk a 6-18 évesek, valamint a 18 év feletti, középfokú nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevők iskola-egészségügyi ellátása; közreműködés az előírt orvosi vizsgálatok, szűrővizsgálatok, védőoltások lebonyolításában; a fokozott gondozást igénylők nyilvántartása, állapotuk nyomon követése, segítése.
- Kórházak szülészeti osztályán dolgozó védőnők: feladatuk a várandós és gyermekágyas anyák ellátása, az anyák segítése a szoptatásnál; az újszülött hazabocsátásának előkészítése és az egészségnevelés.
- Családvédelmi szolgálatban dolgozó védőnők: feladatuk az oktatási intézményen kívüli családtervezési ismeretek terjesztése, a válsághelyzetben lévő várandós anyák segítése, a terhességmegszakítás előtti és utáni tanácsadás biztosítása.
Védőnői Feladatok a Várandósgondozástól a Gyermek 3 Éves Koráig
A védőnők kulcsszerepet töltenek be a magzat-, a gyermek- és az anyavédelem területén, elsődleges feladatuk ebben az időszakban az egészséges csecsemő és gyermek fizikai, mentális és szociális fejlődéséhez szükséges környezeti feltételek megteremtése, az ezt akadályozó tényezők felismerése, betegség vagy környezeti veszélyeztetettség esetén pedig fokozott gondozás és látogatás.
Várandósgondozás
A védőnővel a várandósgondozás elején kerül kapcsolatba először a kismama: a szülész-nőgyógyász szakorvostól a várandósság megállapításáról szóló igazolással kell felkeresnie a lakóhely (vagy tartózkodási hely) szerint illetékes védőnőt, aki kiállítja a várandósgondozási könyvet. A védőnői tanácsadáson általában 4-6 hetente kell megjelenni, de minimum 4 alkalommal - koraszülés esetén legalább egy alkalommal -, hogy a kismama jogosult legyen a szülést követően az anyasági támogatásra.
A védőnő a tanácsadások során általában az alábbi vizsgálatokat végzi:
- testsúly, testmagasság mérése;
- vérnyomás és pulzus mérése;
- haskörtérfogat mérése;
- magzati szívműködés vizsgálata;
- vizeletvizsgálat;
- alsó végtag megfigyelése és vizsgálata;
- általános tanácsadás a terhességgel, babavárással kapcsolatban, válaszadás az anya kérdéseire.
Gyermekgondozás
A gyermek megszületését követően a védőnő a gyermekágyas anya felépülését és a gyermek fejlődését kíséri figyelemmel. A kisbaba megszületéséről a kórháztól kap értesítést, így már a hazaengedést követő 48 órán belül (kivétel a hétvége és munkaszüneti nap) meglátogatja a családot, majd a szülést követő első hat hétben hetente, utána havonta (az anya kívánságára gyakrabban is) látogatja őket.
A védőnő ilyenkor tanácsot ad az édesanyának a felmerülő feladatokról, problémákról: szoptatás, pelenkázás, öltöztetés, fürdetés, altatás stb.
A védőnői tanácsadáson az édesanyának gyermekével eleinte havonta, később évente kell megjelennie, ezeken kívül az úgynevezett kötelező státuszvizsgálatokon, amelyek csecsemőkorban 1, 2, 3, 4, 6 és 9 hónapos korban esedékesek a szokásos havi méréseken felül.
A védőnő a státuszvizsgálatok alkalmával:
- megméri a kisbaba súlyát és hosszát;
- bizonyos életkorokban pedig fejkörfogatot és mellkörfogatot is;
- megbeszéli az édesanyával a kisbaba fejlődésével, táplálásával, gondozásával kapcsolatos teendőket;
- ellenőrzi, hogy a baba fejlődése megfelel-e az életkorának;
- a gyermek egyéves kora után a beszéd- és mozgásfejlődéssel, szobatisztasággal kapcsolatos teendőkben, valamint a neveléssel, a közösségbe való szoktatással kapcsolatos problémákban segíthet.
Szűrővizsgálatokra 1 évesen, 18 hónaposan, 2 és 3 éves korban kerül sor.
Az utóbbi években végbement szemléletváltozás következtében a védőnői munka egyre inkább a partneri viszonyra épülő segítő tevékenység: a védőnők a családközpontú gondozásukkal az egészség megtartását, fejlesztését szolgálják.
A Védőnői Szolgálat Története
1915-ben Stefánia belga főhercegnő javaslatára jött létre az Országos Stefánia Szövetség, majd az utódszervezete, a Védőnői Szövetség. Megalakulásának célja a kor népegészségügyi problémáinak - magas csecsemőhalandóság, anyák halálozásának magas száma, súlyos járványügyi helyzet (pl. tbc) - megoldása volt. A védőnői hálózat fő célkitűzése az általuk gondozott családok - különösen a nők, csecsemők, gyermekek, fiatalok - egészségének védelme, fejlesztése tanácsadással, családközpontú gondozással. Elévülhetetlen érdemeket szereztek pl. a védőoltási rendszer kidolgozásban és megvalósításában is.
A magyar védőnői szolgálat különleges ellátási forma, a világban sehol nem találunk hasonlót. A védőnői rendszer uniós szinten nem szabályozott. A tagállamokban is létezik a magyar védőnői hálózathoz hasonló feladatokat ellátó rendszer, de nincsen ilyen átfogó jellegű, a születéstől 18 éves korig tartó, az édesanya és gyermekét érintő összehangolt egészségügyi ellátás. Magyarországon a védőnők magasan képzett, diplomás szakemberek - védőnői munkát csak védőnői szakon szerzett főiskolai oklevéllel rendelkező személy végezhet -, az unióban a végzettséget tekintve sincs egységes szabályozás.
Mi a közegészségügy??
Vonatkozó jogszabály: 2015. évi CXXIII. törvény az egészségügyi alapellátásról, 49/2004 ESzCsM rendelet a területi védőnői ellátásról.