A székrekedés a kisgyermekek egyik leggyakoribb emésztőrendszeri problémája. Nem csupán fizikai kellemetlenséget okoz, hanem hosszú távon negatívan befolyásolhatja a gyermek étkezési szokásait és pszichés állapotát is. Fontos tudni, hogy a székrekedés nem csupán azt jelenti, hogy a gyermek ritkán megy vécére; gyakran jár együtt hasi fájdalommal, puffadással és étvágytalansággal.
Sok szülő hajlamos azonnal gyógyszerekhez nyúlni, pedig az esetek túlnyomó többségében a funkcionális szorulásról van szó, amely elsősorban életmódbeli tényezőkkel, főként a táplálkozással és a folyadékbevitellel függ össze. A gyermek bélrendszerének működését a táplálkozási szokások drámai mértékben befolyásolják. A megfelelő diéta összeállításakor nemcsak a rostban gazdag ételekre kell fókuszálnunk, hanem azokra is, amelyek hajlamosak „összerántani” a bélmozgást, vagy amelyek emésztése túlságosan sok energiát von el a szervezettől.
Miért okoznak bizonyos ételek szorulást?
Mielőtt rátérnénk a konkrét listára, értsük meg, miért kerülnek fel bizonyos élelmiszerek a tiltólistára. Az egyik legfontosabb tényező az alacsony rosttartalom. A rostok adják a széklet tömegét és nedvességét, elősegítve a bélmozgást. Ha ezek hiányoznak, a széklet keményebbé és nehezebben üríthetővé válik.
A másik ok a magas keményítő- és finomított szénhidráttartalom. Ezek emésztése nehézkes a szervezet számára, pasztaszerűvé válhatnak az emésztőrendszerben, hozzátapadhatnak a bélfalhoz, és székrekedést okozhatnak. Ráadásul a nagy mennyiségű keményítő kellemetlen gázképződési folyamatot is beindíthat, ami puffadást és hasi panaszokat okozhat.
A magas cukortartalmú ételek, a feldolgozott élelmiszerek és a túlzott zsírbevitel szintén negatívan befolyásolhatják a bélmozgást, lassítva a béltartalom haladását.
A 2 éves kisgyermekeknél szorulást okozó ételek és gyümölcsök
Összegyűjtöttünk tíz olyan ételt és élelmiszertípust, amelyek gyakran okozhatnak székrekedést a 2 éves kisgyermekeknél:
1. Finomított lisztből készült pékáruk
A magyar háztartások zömében a reggeli és/vagy a vacsora valamilyen finomított lisztből készült pékáru: fehér kenyérből készült szendvics, kakaós csiga, túrós batyu, pizza vagy palacsinta. A rost nélküli keményítő emésztése a szervezet számára nehéz, mert az emésztőrendszerben pasztaszerűvé válik, hozzáragad a bélfalhoz, és székrekedést okozhat. A finomított gabonából készült termékek (fehér kenyér, fehér tészta, kekszek, ropik) és a fehér rizs a szorulásos gyermekek étrendjének egyik legnagyobb buktatói. Ezek az élelmiszerek feldolgozásuk során elveszítik a korpát és a csírát, amelyek a legértékesebb rostokat és tápanyagokat tartalmazzák. A fehér rizs különösen hírhedt a székrekedést okozó hatásáról. Mivel szinte teljes egészében hiányzik belőle a rost, ami a széklet tömegét adná, a rizs fogyasztása során a széklet mennyisége csökken, és állaga sűrűvé, tömörré válik. A fehér lisztből készült tészta (durumlisztből készült is) is finomított gabonának számít, és alacsony a rosttartalma, így a szorulás idején hasonlóan problémás lehet, mint a fehér rizs. A székletürítés a bélfalak nyomásérzékelő receptorainak ingerlésével indul be, ehhez pedig megfelelő mennyiségű, puha széklettömeg szükséges.
2. Tejtermékek
A tejtermékekkel kapcsolatban a tudományos álláspont megoszlik, de sok gyermekgyógyász és dietetikus egyetért abban, hogy a túlzott tejtermékfogyasztás súlyosbíthatja a szorulást. A sajt és a tejtermékek általában nem tartalmaznak rostot. Ha egy gyermek étrendjében a tej és a sajt dominál, az automatikusan kiszorítja a rostban gazdag zöldségeket, gyümölcsöket és teljes kiőrlésű gabonákat. Egyes gyermekeknél a tejfehérje-allergia vagy -érzékenység is állhat a krónikus szorulás hátterében. Ha a tejtermékek megvonása után látványos javulás tapasztalható, érdemes szakorvossal konzultálni egy esetleges intolerancia kivizsgálásáról. A tejcsokoládé általában magas zsír- és cukortartalmú, és gyakran tejfehérjét is tartalmaz, ami lassítja az emésztést és tömöríti a székletet. Nem feltétlenül a tejtermék maga okoz gondot, hanem a túlzott mennyiségű, alacsony rosttartalmú tejtermék (különösen a kemény sajt). A szorulás idején minimalizáljuk a bevitelüket. Helyezzük előtérbe a probiotikumokban gazdag, könnyebben emészthető tejtermékeket, mint a natúr joghurtot és a kefirt, mivel ezek támogatják a bélflórát és segíthetik az emésztést.
3. Banán
A banán az egyik legnépszerűbb és leggyakrabban fogyasztott gyümölcs a gyermekek körében. Általában egészségesnek tartjuk, azonban a szorulásos időszakban az érettségi foka rendkívül meghatározó. A rezisztens keményítő, ahogy a neve is mutatja, ellenáll az emésztésnek a vékonybélben. Ez a keményítő csak a vastagbélben bomlik le, de addig is lelassítja a gyomor ürülését, és megnehezíti a bélmozgást. Ha a gyermek szorulással küzd, érdemes teljesen elkerülni az éretlen banánt. Ha ragaszkodunk a banánhoz, kizárólag a túlérett, barna foltos, puha, édes változatot adjuk, amelyben a keményítő már cukorrá alakult, és a rostok könnyebben feldolgozhatók. A banán rostjai segítenek normalizálni a bélmozgást. A zöldes banán nem az ellenség, de a szorulás idején a bélrendszerünknek olyan, mintha kéziféket húznánk be.
4. Magas cukortartalmú ételek és édességek
A magas cukortartalmú ételek, a csokoládé, a sütemény, a kakaó és más egyéb édességek székrekedést okozhatnak. A finomított cukrokkal készült édességek csökkentik a bélmozgásokat, ezáltal lelassítják a béltartalom haladását. A cukorbevitel ráadásul közvetetten hozzájárulhat a székrekedéshez, mivel a magas cukortartalmú diéta táplálja a káros baktériumokat a bélben, és megzavarja a normál bélflóra működését. A csokoládé és a kakaó gyakran kerül tiltólistára szorulás esetén, és ennek több oka is van. A magas zsírtartalom lassítja az emésztést. Ezen felül a csokoládéban lévő koffein és teobromin (bár kis mennyiségben) vízhajtó hatású lehet, ami dehidratálja a szervezetet. A kakaópor és a tejcsokoládé megvonása a szorulásos időszakban rendkívül fontos. Ez magában foglalja a kakaós tejitalokat, a csokoládés desszerteket és a legtöbb bolti müzlit is. Ha a gyermek édességet kíván, próbáljunk meg természetes cukrokat tartalmazó alternatívákat kínálni, mint például aszalt szilva, aszalt sárgabarack (mértékkel, mivel a fruktóz puffadást okozhat), vagy egy kevés méz a joghurtba. A lényeg a finomított cukor és a nulla tápértékű nassolnivalók minimalizálása.
5. Burgonya
A burgonya keményítőtartalma magas, ezért nehéz emészteni, így okozhat szorulásos panaszokat. A burgonya önmagában sem rendelkezik kiemelkedő rosttartalommal, de feldolgozva, különösen sütve vagy olajban sütve, komoly emésztési nehézségeket okozhat. A magas zsírtartalom lassítja a gyomor ürülését és a bélmozgást. A sült burgonya esetében a zsír bevonja az emésztőrendszert, és megnehezíti a salakanyagok gyors és hatékony továbbítását. Az édesburgonya sokkal egészségesebb, mint az általunk mindennap használt fehér burgonya. Az édesburgonya gazdag C-vitaminban és béta-karotinban. De tartalmaz B1, B2, B6, és E vitaminokat is. A krumpli helyett kiváló alternatíva lehet az édesburgonya, amely sokkal több rostot tartalmaz, és természetes módon segít a széklet lazításában. A szorulásos időszakban a burgonyát inkább főzve vagy párolva kínáljuk, és mindig keverjük össze rostban gazdag zöldségekkel, mint a brokkoli vagy a sárgarépa.
6. Snackek és feldolgozott élelmiszerek
Ropi, csipsz, perec, extrudált kukoricapehely - melyik van rajta a nasilistán? Ezek az ennivalók alacsony rost, és magas finomított szénhidrát,- zsír-, és sótartalmú élelmiszerek. Emiatt potenciális felelősök lehetnek a székrekedés kialakulásában, egyéb egészségre ártalmas hatásaik mellett! Nem beszélve arról, hogy rengeteg üres kalóriát tartalmaznak, így hasznos tápanyaggal nem, de felesleges zsiradékkal viszont bőven ellátják a szervezetet. A modern étrend egyik legnagyobb kihívása a feldolgozott élelmiszerek térnyerése. A gyorsételek magas telített zsírtartalma, valamint az alacsony folyadék- és rosttartalom kombinációja igazi „béltömörítő” hatást eredményez. A szorulásos gyermek étrendjét a lehető legtermészetesebb és legkevésbé feldolgozott ételekből kell összeállítani. Ez azt jelenti, hogy friss gyümölcsök, zöldségek, és otthon főzött ételek kerüljenek az asztalra. A feldolgozott ételek megvonása nemcsak a szorulásban segít, de hosszú távon is hozzájárul a gyermek egészséges táplálkozási szokásainak kialakításához. Próbáljuk lecserélni a sós nasikat gyümölcsre, zöldségre, vagy a belőlük készült egészséges csipszre.
7. Mirelit és félkész ételek
Azért szeretjük a mirelit ételeket, mert pillanatok alatt elkészülnek, és szinte lehetetlen elrontani őket. Pedig a fagyos dobozokban legtöbbször alacsony rosttartalmú, félkész ételek vannak, melyeknek ráadásul a sótartalmuk is igen magas. Sajnos a többletben bevitt só a szervezetben okozhat vízvisszatartást, ami szorulásos tünetekkel is járhat.
8. Tápszerek
Babáknál székrekedést okozhat a szoptatás után a tápszerre való áttérés is. Próbáljunk ki többféle tápszert is, és figyeljük a hatásukat!
9. Cukros és savas italok
Mi kerül napközben a pohárba? A legtöbb családban instant kakaó, dobozos tea, cukros üdítők, szénsavas üdítők, vízben oldódó instant italporok, szörpök, szintetikus adalékokkal teli egészségesnek mondott joghurtitalok. Ezek az innivalók amellett, hogy nem tudják csillapítani a szomjat, borzasztóan egészségtelenek, fogrombolóak, de emésztési zavarokat, székrekedést okozhatnak. A bolti gyümölcslevek, még a „100%-os” feliratúak is, általában elveszítették rostjaikat a feldolgozás során, és magas koncentrációban tartalmaznak fruktózt. A szorulás kezelésében a tiszta víz, az enyhén melegített szilvalé, vagy a rostban gazdag zöldséglevek a legjobb választás. A szilvalé természetes szorbitot tartalmaz, ami enyhe hashajtó hatású. A gyermeknek szorulás esetén növelni kell a vízfogyasztást, de ez nem jelenti azt, hogy édesített italokkal pótoljuk a folyadékot. A megfelelő hidráció a bélmozgások olajozott működésének alapja.
10. Diófélék (túlzott fogyasztás esetén)
A dióféléket szokás egészséges zsírforrásoknak nevezni, de a fogyasztásukat semmiképp sem szabad túlzásba vinni. Bár a hús nem tartalmaz rostot, ami önmagában is lassító tényező, a vörös húsok és a magas zsírtartalmú húsételek (kolbászok, szalonna, zsírosabb marhahús) emésztése különösen megterhelő a gyermekek bélrendszere számára. Ha a bélrendszer hosszú ideig dolgozik a zsírok lebontásán, a teljes emésztési tranzitidő megnő. Ez azt jelenti, hogy a széklet tovább tartózkodik a vastagbélben, ahol még több víz szívódik vissza belőle, ami a széklet keményedését okozza. A szorulásos időszakban válasszunk sovány fehérjéket. A csirke, a pulyka, és a hal könnyebben emészthetők, és kevésbé terhelik meg a bélrendszert.
Mit tehetünk a székrekedés ellen?
Amikor a gyermekünk egészsége a tét, minden szülő azonnal a megoldást keresi. A szülő feladata, hogy a hiányzó rostot és folyadékot pótolja az étrendben. Ha kivonjuk a fehér kenyeret, kínáljunk helyette teljes kiőrlésű kenyeret, zabpelyhet vagy lenmaggal dúsított pékárut. A zöldségek bevitele kritikus. A szorulásos időszakban a legjobb választások a párolt brokkoli, a sárgarépa, a sütőtök és a hüvelyesek (ha a gyermek bélrendszere már tolerálja).
A rostbevitel növelése történjen lassan, különben a hirtelen változás puffadást és hasi görcsöket okozhat. Ha a gyermek szervezete nincs hozzászokva a magas rosttartalmú étrendhez, a bélrendszernek időre van szüksége az adaptációhoz. Sok szülő elfelejti, hogy a rost csak akkor hatékony, ha elegendő folyadékkal párosul. A rostok szivacsként működnek: felszívják a vizet, ami megnöveli a széklet térfogatát és puhaságát.
Kínáljunk a gyermeknek vizet gyakran, még akkor is, ha nem szomjas. A langyos vagy szobahőmérsékletű víz a legjobb. A folyadék pótlása nem csak ivással történhet. A levesek, a magas víztartalmú gyümölcsök (dinnye, bogyós gyümölcsök) és zöldségek (uborka) is hozzájárulnak a napi szükséglet fedezéséhez.
A diétás változtatások mellett ne feledkezzünk meg a bélflóra egészségéről sem. A bélben élő baktériumok kritikus szerepet játszanak az emésztésben és a széklet állagának szabályozásában. A probiotikumok (jótékony baktériumok) és a prebiotikumok (a jótékony baktériumok tápláléka, pl. inulin és frukto-oligoszacharidok) bevitele támogathatja a bélrendszer helyreállítását. A natúr joghurt, a kefir, a savanyú káposzta (ha a gyermek már eszik ilyet) kiváló probiotikum források.
A diétás beavatkozás hatása viszonylag gyorsan, akár 24-48 órán belül is érezhető, feltéve, hogy a folyadékbevitel is megfelelő. Igen, a fizikai aktivitás rendkívül sokat segít. A mozgás (futás, ugrálás, biciklizés) serkenti a hasi izmokat és természetes módon stimulálja a bélperisztaltikát, azaz a bélmozgást.
A székrekedés kezelése nem ér véget a tünetek enyhülésével. Ahhoz, hogy a probléma ne térjen vissza, a tiltólistán szereplő ételeket csak fokozatosan és mértékkel szabad visszavezetni az étrendbe. A diéta hosszú távú fenntartása azt jelenti, hogy a gyermek hozzászokik a rostban gazdag ételekhez. Ez magában foglalja a napi legalább öt adag gyümölcs és zöldség, valamint a teljes kiőrlésű gabonák rendszeres fogyasztását.
A székrekedés kezelése nem csupán a táplálkozásról szól. Ha a székletürítés fájdalmas volt, a gyermek gyakran tudatosan elkezdi visszatartani a székletet. A szülői támogatás és a pozitív megerősítés rendkívül fontos. Ne tegyük a vécéhasználatot stresszes élménnyé. Hívjuk fel a figyelmet a rendszeres vécézésre, különösen étkezések után, amikor a gyomor-vastagbél reflex a legerősebb.
Ha mindent megtettünk és ennek ellenére is a székrekedés tüneteit tapasztaljuk, akkor mindenképp érdemes felkeresni a gyermekorvost. Hashajtó készítményt véletlenül se adjunk a gyerkőcnek.
Házi praktikák székrekedés ellen - HillVital
A székrekedés kialakulásának számos oka lehet: a stressz, bizonyos gyógyszerek, étrend-kiegészítők, krónikus betegségek, mozgásszegény életmód, a székelési rutin megváltozása, az ürítési késztetés elkerülése. A jelenlegi táplálkozási irányelvek szerint naponta legalább 25-38 gramm rostot kellene fogyasztanunk. Lássuk, ehhez mely gyümölcsöket iktassuk be rendszeresen az étkezésünkbe!
A székrekedés sok kellemetlenséget okoz, de szerencsére a rostban gazdag gyümölcsök természetes segítséget nyújthatnak.
- Körte: A körte oldható és oldhatatlan rostokat egyaránt tartalmaz. Utóbbiak egyfajta gyengéd hashajtóként működnek, ezért kiválóak a székrekedési problémák orvoslására. A legtöbb oldhatatlan rost a körte héjában található, ezért miután alaposan megmostuk, célszerű hámozatlanul elfogyasztani. A körte azért is kitűnő választás a székrekedés enyhítésére, mert jelentős mennyiségű szorbitot tartalmaz, ami szintén hashajtó hatású vegyület.
- Alma: A körtéhez hasonlóan az alma héja szintén gazdag oldhatatlan rostokban. Ezen felül a húsában egy vízoldékony rost, egészen pontosan pektin található, ami nagyon fontos hatást gyakorol a szervezetünkre. Kedvezően hat a bélflórára, csökkenti a vér koleszterinszintjét és rendezi a székletet. A benne lévő alma- és gyümölcssav kiváló hatást fejt ki a belek és a máj működésére. A reszelt alma székrekedés ellen szintén remek választás a gyümölcs magas rosttartalmának köszönhetően. Ráadásul könnyen emészthető és tápláló is, ezért napi egy almát a székrekedés megelőzése érdekében is érdemes fogyasztani. A héj nélküli vagy pépesített almát érdemes kerülni, amíg a széklet teljesen rendbe nem jön (puha és rendszeres). Ha a gyermek már nem szorul, vezessük vissza a nyers almát, de mindig héjastól, mivel a héj tartalmazza a legtöbb oldhatatlan rostot, ami segíti a bélmozgást.
- Sárga sárkánygyümölcs: A kaktuszfélék családjába tartozó, Peruban, Kolumbiában és Ecuadorban őshonos trópusi gyümölcs sok oldható rostot tartalmaz, melyek vízben és más testnedvekben oldódnak fel. Ahogy áthaladnak a szervezeten, egyfajta gélszerű állagot vesznek fel, és táplálják a belekben lévő jó baktériumokat, amelyeknek köszönhetően javul az emésztésünk. Ezen felül a benne lévő oldható rostok csökkentik a zsírraktározást, a vércukor- és a koleszterinszintet.
- Füge: A krónikus székrekedésben szenvedőknek érdemes a fügét választaniuk, hiszen magas rost- és B-vitamin-tartalma révén jótékony hatással van az emésztésre. Apró magjai segítik a táplálék gyorsabb haladását az emésztőrendszerben, továbbá a belek falára tapadt salakanyagok kiürülését. A méreganyagok távozását követően az emésztőrendszer nagyobb hatékonysággal tud dolgozni, így könnyebbé válik a vitaminok és az ásványi anyagok felszívódása.
A székrekedés minden életkorban, így csecsemő és gyermekkorban is előfordul. A székrekedés gyermekkorban nem ritka, a szülők 3-5%-a ilyen panaszok miatt keresi fel a gyermekorvost. Az első három hónapban a székletek száma átlagosan napi három, és ezek konzisztenciája általában puha. Az anyatejes csecsemőknél gyakori, hogy minden étkezés után kakilnak, de az is normális, ha hetente akár csak egyszer van puha, kenőcsös székletük.
Ha a gyermeknek nincs mindennap széklete, az még nem tekinthető székrekedésnek. Gondold végig, milyen ételeket kínálsz gyermekednek, hiszen vannak olyan alapanyagok, amelyek hozzájárulhatnak a szoruláshoz.
- Finomított gabona, például a fehér kenyér, amely a rost hiánya miatt okozhat bajt, helyettük célszerű pl. teljes kiőrlésű verziót választani.
- A zsíros ételek, amelyekben alig van rost, hozzájárulhatnak a székrekedéshez.
- A tejtermékek még egy olyan kategória, amely székrekedést okozhat egyes gyermekeknél.
A megfelelő mennyiségű folyadékfogyasztás kulcsfontosságú a székrekedésben szenvedő kisgyermekeknél. Megfelelő táplálás mellett egy átlagos testtömegű 6 hónapos kisbaba folyadékigénye 1-2 dl, 9 hónapos korban 3-4 dl, 11 hónapos korban pedig már 6-8 dl víz. Az 1-3 éves kicsiknek pedig már 1,2-1,5 l vizet is meg kell innia naponta! Figyelj rá, hogy gyakran kínálj vizet a gyerkőcnek, és finoman bátorítsd, hogy igya meg.
Fontos, hogy ha funkcionális székrekedés gyanúja merül fel, különös figyelmet kell szentelni a pszichoszociális vagy környezeti tényezőknek, amelyek befolyásolhatják a gyermek bélműködését. Jó ötlet, ha ilyenkor egy tüneti naplót készítesz. Ez azt jelenti, hogy kb. egy hétig írod, mikor mit eszik, iszik a gyermek, mikor és milyet székel, van-e bármilyen egyéb tényező (pl. ovi váltás, költözés, utazás stb.). Ennek kiértékelésében segít a dietetikus, van-e étrendi hiba, illetve más tényező, ami ezt a helyzetet okozhatja.
A mai, modern étrend rengeteg feldolgozott ételt tartalmaz. Kevés rostot, gyümölcsöt, zöldséget.
Rostbevitel - észszerű célja napi körülbelül 5 gramm. Ez úgy érhető el, hogy naponta több adagot kínálsz zöldségekből, gyümölcsökből és magasabb rosttartalmú gabonakészítményekből. A legtöbb zöldség és gyümölcs adagonként kb. .Ha a babánál hirtelen székrekedés lép fel, és egyeztettél a gyermekorvossal, lehet a pürébe gyors megoldásként szilvapürét, esetleg körtepürét keverni.
Alapvető, hogy ne forszírozd és kényszerítsd, szégyenítsd meg gyermekedet emiatt sem. Eljön a maga ideje. Biztosíts nyugodt körülményeket. Lábtámasz: amikor a WC-re ül a gyermek (ha ez nem bili), ne lógjon a lába. Ha fájdalommal találkoznak székelés közben a gyermekek, reagálhatnak rá székrekedéssel.
A székrekedés könnyen megjelenhet, ha nem iszunk elegendő vizet. Napi minimum 2 liter víz fogyasztása javasolt a székrekedés és egyéb betegségek elkerülése érdekében.
A kávé bizonyítottan elősegíti a gasztrin felszabadulását, ami növelheti a belek működését. Az egyik trükk, hogy a kávét a reggelivel együtt fogyasszuk el, így a fokozott bélműködés az étellel együtt indul meg.
Minden, ami adagonként több, mint 5 gramm rostot tartalmaz, magas rosttartalmú ételnek számít, ami kedvezően hat az emésztésre. A chia mag esetében adagonként a rosttartalom az említett duplája.
Ha lassú az anyagcserénk, a kutatók azt mondják, hogy a magas rosttartalmú kivi lehet a segítség, amelyet régóta keresünk. A kivi értágító hatású is lehet, illetve a kalcium felhalmozódását is csökkentheti az artériákban.
A Tennessee Egyetem Táplálkozástudományi Intézetében végzett tanulmányok szerint a kalcium fogyasztása - mely a tejben magas - segítheti a szervezetet a zsír hatékonyabb metabolizálásában.
A narancs egy másik rostos gyümölcs, amely segíthet a dolgok mozgatásában.
Egy 2012-es kutatás szerint a pisztácia hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, mint a probiotikumok, melyek segítenek helyreállítani az egészséges baktériumokat az emésztőrendszerben.
Alapvetően nyugtató tulajdonságai segítenek fellazítani a bélrendszerben lévő izmokat, így a széklet szabadon mozoghat. Kiváló gyógyír lehet a puffadás és a túlzott gázképződés, de még az elhúzódó hasmenés ellen is.
A bab egy A-listás étel, amelyet mindenkinek hozzá kellene adni a diétájához. Az egyik legjobb magas rosttartalmú élelmiszer, és a szénhidrát tartalma lassan szívódik fel.
Egy csésze barna rizs csaknem 4 gramm rostot tartalmaz. A barna rizs fogyasztók körében végzett kutatás kimutatta, hogy 47%-kal kevesebben küzdöttek székrekedéssel.
6 gramm rost található minden 100 gramm aszalt szilvában, emellett a szilvalé és a szilvalekvár is ismert hashajtó. Nagyszerű nasi lehet akár reggelire is müzli mellé, vagy éppen magában rágcsálva.
Az avokádó nagy magnézium-tartalma segít a táplálékok nedvességtartalmát is az emésztőrendszerbe juttatni, ami segít a széklet lágyításában és az áramlás növelésében.
A zöld tea szintén növeli az anyagcserét és segít elolvasztani a zsírt. Koffein tartalmának köszönhetően pedig hashajtó hatású.
Bár a székrekedés esetén a legkedvezőbb folyadék a víz, a kávé és a zöld tea, a kókuszvíz kiváló hidratáló tulajdonságokkal rendelkezik. Jó alternatíva lehet a cukros üdítők és a sportitalok lecserélésére.
A probiotikumok nélkülözhetetlenek az egészséges emésztőrendszer számára, hogy segítsenek a belek mozgásában. Egy 2014-es elemzés szerint a joghurtban található probiotikumok segíthetnek növelni a széklet gyakoriságát.
Nem csak kiváló rostforrás, de a körte természetesen előforduló szorbitot is tartalmaz, amely lazító hatású és fellazítja a székletet.
A szárított gyümölcsök általában, de a mazsola kifejezetten jó táplálék. Magas a természetes szorbit- és rosttartalma, azonban vasban és B-vitaminban is dúskál.