A gyermek születése után az édesanyák (vagy az apukák, ha ők gondozzák a gyermeket) több-kevesebb ideig otthon maradnak a kicsivel. Elérkezik azonban az a pont, amikor újra munkába szeretnének állni. Fontos tudni, hogy a Munka Törvénykönyve (Mt.) szerint a munkáltató nem szüntetheti meg a munkaviszonyt felmondással többek között a várandósság, a szülési szabadság és a gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság ideje alatt. Főszabály szerint tehát az anyának lehetősége van arra, hogy visszatérjen abba a munkakörbe, ahol a gyermekgondozás előtt dolgozott.
A szülési szabadság 24 hete alatt (amikor a csecsemőgondozási díjat, azaz a CSED-et folyósítják) nem lehet dolgozni. A gyermekgondozási díj (GYED) folyósítása alatt azonban, amikor a szülő egyébként fizetés nélküli szabadságon van, már korlátlanul lehet munkát vállalni.
Ahhoz, hogy a munkavállaló sikeresen visszatérhessen a munkahelyére, ajánlott legalább egy-két hónappal korábban szólnia a munkáltatójának (vezetőjének és/vagy a HR osztálynak), hogy fel tudjanak készülni a változásra. Úgy kell számolni, hogy miután a szülő kérte a fizetés nélküli szabadsága megszüntetését, a rá következő 31. nap lesz az első munkanap, amikor meg kell jelennie a munkahelyén dolgozni.
Ez az "elvileg" azért fontos, mert a gyermekkel otthon töltött idő egy részére szabadság jár a szülőnek. Ezt a szabadságot a szülési szabadság 24 hete, és a fizetés nélküli szabadság első hat hónapja után kell kiadni, a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő 60 napon belül. Fontos, hogy erről előre egyeztessenek a munkáltatóval: mennyi szabadság jár, és mikor szeretné azt kivenni a szülő. Például, ha a gyermeket közösségbe kell szoktatni, akkor érdemes jelezni, ha rögtön a fizetés nélküli szabadság lejárta után venné ki a szabadságot a szülő.
A szabadság számítása és kiadása
Először meg kell határozni, hogy pontosan hány nap szabadság jár a 24 hét szülési szabadság (168 nap) plusz a hat hónap fizetés nélküli szabadság (ebben lehetnek 28-29-30 és 31 napos, illetve tört hónapok is) után. Az alapszabadság 20 nap. Ehhez jönnek még a következők:
- Életkor után járó pótszabadság: abban az évben, amelyikben a munkavállaló betölti a 25., 28., 31. életévét, további egy-egy nap jár. Ezt követően kétévente jár további egy-egy nap, egészen 45 éves korig, amikor eléri az évi maximális, életkor után járó +10 nap szabadságot.
- Gyermekek után járó pótszabadság: évente, egy gyermekre 2 nap, két gyermekre 4 nap, legalább három gyermekre 7 nap jár (tartósan beteg gyermekre további 2 nap).
A szülési és fizetés nélküli szabadság időtartama alatt a szabadság nem évül el, hanem felhalmozódik, és azt a munkába állást követően ki kell adni. A munkáltatónak a visszatérés napjától számított 60 napon belül gondoskodnia kell a felhalmozott szabadság kiadásáról. Ezen időszak alatt a munkavállaló - tényleges munkavégzés nélkül - távolléti díjra jogosult.
Gyakori kérdés, hogy ha a munkavállaló részmunkaidőben kívánja folytatni a munkát, akkor a felhalmozódott szabadságot a teljes munkaidő, vagy a részmunkaidő alapján kell-e elszámolni. Ha a munkaszerződés módosítása a szabadság kiadásakor már megtörtént, akkor a szabadságot a részmunkaidőnek megfelelő óraszám alapján kell elszámolni. Azaz, ha már megtörtént a munkaszerződés módosítása, akkor az alacsonyabb, a részmunkaidőnek megfelelő díjazást kell figyelembe venni.
Visszatérés a részmunkaidőbe
A gyermekgondozás céljából igénybe vett szabadság utáni visszatérés egyik közkedvelt módja, hogy a szülő egy ideig csak részmunkaidőben áll vissza dolgozni. Bizonyos esetekben a munkáltató a munkavállaló erre irányuló kérelmét köteles elfogadni.
A munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek négyéves koráig - három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek hatéves koráig - köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató nem utasíthatja el a munkaidő csökkentését napi 8 óráról 4 órára, ha a munkavállaló ezt kéri, feltéve, hogy a gyermek még nincs hároméves (illetve ötéves, több gyermek esetén).
Ha a munkavállaló kérelme bármely elemében eltér a törvényben foglaltaktól (például nem napi négy órás munkaidőt szeretne, vagy még a gyermek hároméves kora előtt szeretne visszaállni teljes munkaidőre), akkor az már a munkáltató beleegyezését is igényli.
A részmunkaidő folyománya, hogy - az időarányosság elve alapján - a munkaidő mértékével összefüggő juttatások is arányosan csökkennek ilyenkor. Ez az arányosítás nem alkalmazható viszont a szabadság mértékére. Ugyanannyi nap szabadság jár részmunkaidőben is, mint teljes munkaidőben, azzal, hogy egy nap szabadság természetesen arányosan kevesebb napi munkaidőnek felel meg.
Béremelés és egyéb jogok
A munkába visszatérő munkavállaló foglalkoztatását főszabály szerint az eredeti munkaszerződés feltételei szerint kell folytatni. A munkabér nem csökkenthető, és a korábbi munkakört is biztosítani kell, kivéve, ha annak ellátása már nem lehetséges. Ebben az esetben a munkáltató köteles a munkavállaló képzettségének és tapasztalatának megfelelő másik munkakört felajánlani.
A munkáltató köteles ajánlatot tenni a munkabér módosítására a szülési szabadság és fizetés nélküli szabadság megszűnését követően. Mivel ezalatt az időszak alatt a bérek gyakran emelkednek, a munkáltatónak az azonos munkakörű munkavállalók számára időközben megvalósított átlagos éves béremelés mértékét kell alapul vennie. Ha nincs hasonló munkakörű munkavállaló, akkor a vállalatnál ténylegesen megvalósult éves átlagos béremelés mértéke az irányadó.
Ha az eredeti munkakör stresszesebb vagy több utazással jár, a munkavállaló kérheti, hogy más, kevésbé megterhelő munkakörben foglalkoztassák, ami jobban összeegyeztethető a családi kötelezettségeivel.
A munkáltató köteles a munkavállaló kérésére a teljes munkaidőt részmunkaidőre módosítani a gyermek 4 éves koráig, három vagy több gyermek esetén pedig a gyermek 6 éves koráig. A törvény szerint ez az általános teljes munkaidő felére vonatkozik, így a munkáltató nem utasíthatja el a munkaidő csökkentését napi 8 óráról 4 órára, ha a munkavállaló ezt kéri.
A Mt. szabályai szerint a munkavállalónak joga van a rugalmas foglalkoztatás iránti kérelem benyújtására, amelyet a munkáltatónak a gyermek 8 éves koráig biztosítania kell. Ez magában foglalja a munkahely, munkarend, részmunkaidő megválasztását. A kérelem elutasítása esetén a munkáltatónak meg kell indokolnia a nyilatkozatát.
Ha a munkavállaló a gyermek születése után már a szoptatási időszak alatt visszatér a munkába, munkaidő-kedvezményre jogosult. A szoptatás első 6 hónapjában naponta kétszer 1 órára, ikrek esetén kétszer 2 órára mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. Az ezt követő 3 hónapban ez a mentességi idő naponta 1 óra, ikrek esetén 2 óra.
A munkáltató nem kötelezheti a munkavállalót arra, hogy a fizetés nélküli szabadságot egy meghatározott időpontig igénybe vegye, és nem kérheti a visszatérés indoklását sem. A munkáltató a munkaviszony megszűntetésére irányuló lehetőségei korlátozottak a visszatérő munkavállaló tekintetében, a gyermek hároméves koráig.
A gyermekes munkavállalók foglalkoztatásával kapcsolatban érdemes tájékozódni a hatályos jogszabályokról és a legfrissebb szakmai útmutatókról.
tags: #szulesi #szabadsag #utan #jaro #szabadsag #reszmunkaido