Szarvasmarha szülészeti problémák: Az ellés utáni nehézségek és megoldásaik

Sok gazda szembesül azzal a problémával, hogy a tehén az ellés után nem kel fel. Ez különösen a kezdő állattartók számára okozhat aggodalmat és pánikot. Azonban megfelelő ismeretekkel és gondoskodással a beteg tehenek is képesek talpra állni és gondoskodni utódaikról.

A szarvasmarhák életciklusának fontos szakasza az ellés, amikor a nőstény utódot hoz a világra. Általában 2-3 napon belül a tehén már talpra áll, és nem igényel különösebb felügyeletet. A megfelelő táplálás és gondozás kulcsfontosságú a gyors felépüléshez.

Vannak azonban olyan esetek, amikor a tehén szülés utáni betegségek vagy külső tényezők akadályozzák a talpra állásban. Ha egy tehén nem tud felkelni az első ellés után, az komoly problémákra utalhat, amelyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni.

A nőstény testének felépítése viszonylag egyszerű, a farizmok felelősek a fenéktől a lábakig terjedő mozgásért. A combizmok a keresztcsont izmaihoz kapcsolódnak, amelyek a borjú alsó hátsó részén találhatók. A medence körüli idegvégződések sérülékenyek, így a legkisebb kellemetlenség is okozhatja, hogy a tehén nem kel fel ellés után.

A comb izmainak és a fenék sérülései is okozhatnak problémákat, különösen fiatal, először ellő teheneknél. Egy fiatal tehén sérülhet csak az egyik oldalán, ami lehetővé teszi ugyan a felállást, de a járást akadályozza. Az egyik oldalra való dőlés ilyenkor nagyon feltűnő. A szülés utáni görcsök szintén negatív változásokat jelezhetnek. Fontos, hogy minél hamarabb megtaláljuk az okát annak, miért nem kel fel a tehén, hogy az állat állapota ne romoljon tovább.

A rendellenesség okai

A borjú nem mindig születik meg könnyen, és nem lehet előre megjósolni az utód méretét. Nagy méret vagy nehéz ellés esetén a tehén nem képes felállni. Ha a borjú súlya normális, akkor más okokat kell keresni a tehén képtelenségére.

A tehén rossz közérzetének gyakori kiváltó okai lehetnek:

• Keskeny medence (az ellés során a csontok nem oszlottak el egyenletesen).
• A csontszövet patológiája (egy fiatal üszőnél az első ellés után jelentkezhet).
• Az első, bonyolult szülés egy gyenge nősténynél.

A gyengeség okát a medence felépítése alapján is meg kell keresni. Lehetséges, hogy egy tehén, főleg egy fiatal, nem áll készen az ellésre. Ha az üsző az ellés után néhány nappal sem áll a hátsó lábain, érdemes állatorvost hívni. Az orvos diagnózisa után meg tudja állapítani, hogy a kismedencei csontok szerkezete befolyásolhatja-e a nő jólétét a szülés utáni időszakban.

A tehén erős állat, de néha szüksége van emberi segítségre, különösen a borjú születése után. A nem megfelelő ellés következményei életveszélyesek lehetnek. A gyengeség első jele, ha a tehén nem tud felállni a hátsó lábain, ha sokat lélegzik és sokáig nem kel fel.

Téli ellés

A téli ellés során az üsző rossz közérzete gyakran a vitamin- és tápanyaghiányra vezethető vissza.

A tehén felkészítése az ellésre több szakaszban történik. Először leállítják a fejést, és fokozatosan csökkentik a lefejt tej mennyiségét. Ennek oka, hogy a született borjúnak szüksége van a tejre, amely minden szükséges tápanyagot tartalmaz a növekedéséhez.

A tehén táplálkozása meghatározza utódai egészségét. A fejés csökkenésével a tehenet elválasztják más állatoktól, és speciális kiegészítő táplálékra állítják át. A nőstény kis mennyiségben fogyaszt szénát és szalmát. Ha a téli ellést helyesen szervezik meg, a tehén vitaminhiánya minimális lesz. A kiegyensúlyozatlan étrend, vagyis az üsző éhezése oda vezethet, hogy az ellés végén nem tud felállni.

A szarvasmarhák gyengeségéhez és a hátsó lábakra eséséhez vezető problémák közé tartoznak:

• Szűk tér és kicsi élettér.
• Mozgáshiány.
• Trauma szülés közben (fiatal üszőknél).
• Helytelen étrend szoptatás alatt.

Az, hogy a tehén nem áll a négy lábán, nem csak súlyos traumák miatt következhet be. Néha az üsző más helyre történő áthelyezése megoldja a jólétével kapcsolatos problémákat. Ne vonjunk le gyors következtetéseket. A gazda elsődleges feladata a tehén gyengeségének okának felkutatása, mielőtt az egyszerű rosszullét súlyos belső szervi betegséggé válik. Az üszőnek nehéz, sőt lehetetlen szűkös körülmények között egyedül felépülnie. Milyen intézkedéseket kell tennie a gazdának ebben az esetben?

Miért nem kelnek fel a tehenek ellés után?

Mi a teendő, ha a borjú mozgáskoordinációja romlik? Az elsődleges feladat az állatorvos felhívása, aki ellenőrzi a test belső szerveinek állapotát. Ha a nemrégiben szült nő általános problémáit nem erősítik meg, akkor érdemes tovább keresni a tehén siralmas állapotának okát.

Ha egy nő nyilvánvaló ok nélkül elesett, mit tegyünk? Első alkalommal, ha a nőstény korábban nem ellett, a szülés utáni szövődmények valószínűsége majdnem 50%. Ha az alsó hátsó és a kismedencei csontok normálisak, akkor a női betegség lehetséges okai a következők lehetnek:

Tejláz (Hipokalcémia)

Ha az első alkalommal (a borjú nehezen adott életet borjúnak), a tünetek az elülső vagy a hátsó végtagok leesésének formájában maradnak, nagy a valószínűsége, hogy az üsző lázas. A betegség tüneteit az állat általános gyengesége és a testhőmérséklet emelkedése fejezi ki (bazális hőmérővel mérhető).

Metritis (Méhgyulladás)

Nehéz születés után a tehenek olyan betegségeket okozhatnak, mint a metritis. A betegség tünetei a második vagy a harmadik napon jelentkeznek, amikor a tehén az elülső végtagokban gyengül. A szülő nőt azonnal kezelni kell, minden késés életébe kerülhet. Az üszőt folyamatosan gondozni kell, és meg kell mérni a testhőmérsékletét. Metritisszel a láz helyettesíti a gyengeséget és az alacsony hőmérsékletet. Ritka és veszélyes ok az állatok halálához vezethet.

Tőgygyulladás (Mastitis)

Az emlőmirigyeket érintő fertőzés olyan nőstényekben fordul elő, akik nem jól étkeznek, vagy szennyezett vizet fogyasztanak. A fertőzés átterjed a tőgyre, és a tehén lázas lesz. Nem okos figyelmen kívül hagyni a gyengeség ilyen okait.

Paresis

Ennek a problémának az okai az állat helytelen étrendje és a gazda gondatlan bánásmódja. A paresis kialakulása az állat vérösszetételének változásával jár. Az állatállomány testében nincs elegendő foszfor. Ilyen okok nemcsak a nőstényeknek, hanem a bikáknak is árthatnak. A bika sem állhat végtagjain. Az egész állatállomány betegségei olyan személy hibája, aki nem a saját gazdaságának életét szervezte meg megfelelően.

A gazda segítsége

Fontos, hogy az állat a lehető leggyorsabban felkeljen. Ez az elsődleges cél mind a kezdő, mind a tapasztalt gazdálkodó számára. Ha a vajúdó nő hosszú ideig fekszik, az az egész test megbénulásához vezethet. A helytelen és természetellenes testtartásban maradás következményekkel jár a belső szervekre nézve.

Állatorvos segítségével meghatározzák a betegség okát, majd megszüntetik. A külső és belső kedvezőtlen tényezők nem befolyásolhatják az üszőt. Másodlagos feladat a tehén és borja életének különleges feltételeinek megteremtése.

Ha a problémák a belső csonttörésekkel kapcsolatosak, akkor a nőnek sürgős orvosi ellátásra és műtétre lehet szüksége. A csontdarabok vérzést okoznak, és befolyásolják az állat teljes testének állapotát (a szarvasmarha fájdalmában és gyengeségében nyilvánul meg). A láz kezelésének folyamata magában foglalja az orvos által felírt speciális gyógyszerek szedését. Ha tehén vagy bika fekszik (az összes szarvasmarha leesett), lehetetlen öngyógyítani az állatokat.

Mennyibe kerül az üsző kezelése? Ha hosszú ideig fekszik, a további rehabilitáció többe kerül a gazdának. Mielőtt arra kényszerítené a tehenet, hogy felkeljen, el kell gondolkodnia az utódok biztonságán, különben az anya megütheti, vagy akár meg is fojthatja őket. Különböző oldalról több ember egyszerre biztosítja a nőstényt.

Az első lépés az állat farkának óvatos megcsavarása (felesleges mozdulatok nélkül), és fél percig ebben a helyzetben tartása. Az üszőnek fel kell kelnie. Ha az első módszer nem működik, akkor a nősténynek meg kell ijednie. Bármilyen hangos, félelmetes hang megtörténik. A szarvasmarha-tenyésztés radikális módja az állat orrának 10 másodpercig történő elzárása. Ezzel a módszerrel ne vigyük túlzásba.

Kutatási összefoglaló és célkitűzések szakemberek számára

A projekt futamideje alatt az ellés körüli időszak viselkedési és élettani hatásait vizsgáljuk tejelő teheneken és borjakon, nagyrészt nem invazív stressz és jóllét vizsgálati módszerekkel. Vizsgálatainkban a nehézellés és a szülészeti segélynyújtás viselkedés-élettani vonatkozásait tervezzük kutatni. A veszélyeztetett vemhességek korai előrejelzésére újabb ultrahangos diagnosztikai módszereket szeretnénk tesztelni.

Vizsgálataink főbb célkitűzései:

1. Elfogadott és kis költségű ultrahangos vizsgálati módszerek kifejlesztése a borjak születési testtömegének előrejelzésére.
2. A szívritmus-változékonyság (heart rate variability, HRV) és a kérődzési idő vizsgálata a nehézellés előjelzésére.
3. Vizsgáljuk az ellési segítségnyújtás idejének hatását a tehenek vegetatív idegrendszeri (HRV) és hormonális (nyál kortizol) stressz reakcióira.
4. A szülészeti segélynyújtás (és a nehézellés) hatásának vizsgálata az újszülött borjak szívműködésére (HRV), hormonális (nyál kortizol) és viselkedési (fekvési idő, lefekvési gyakoriság) alkalmazkodására.
5. A nyál kortizol koncentráció alkalmazásának lehetősége, mint a fájdalom jelzője nehézelléssel született borjak esetében.
6. A nem szteroid gyulladáscsökkentők lehetséges jótékony hatásának vizsgálata nehézelléssel született borjakban (nyál kortizol, HRV és fekvési viselkedés vizsgálatával).
7. A nem szteroid gyulladáscsökkentők lehetséges jótékony hatásának vizsgálata a korai postpartum időszakban nehézellésen átesett tejelő tehenekben (nyál kortizol, HRV és fekvési viselkedés vizsgálatával).

Mi a kutatás alapkérdése?

1. A nem invazívan mérhető élettani mutatók mennyire hasznosak a nehézellés előrejelzésében? Hipotézis: A HRV és a kérődzéssel töltött idő előre jelezheti a nehézellést.
2. Az ellési segítségnyújtás idejének van-e hatása az elléssel összefüggő élettani változásokra? Hipotézis: Az ellés körüli HRV, nyál kortizol és kérődzési idő összefüggésben lehet az ellési segítségnyújtás technikájával.
3. A HRV és/vagy nyál kortizol koncentrációk előre jelezhetik-e a korai (születés után 48 órán belül) borjúelhullást? Hipotézis: A HRV és a nyál kortizol koncentrációja összefüggésben van a borjú életképességével és előre jelezheti a korai (48 órán belüli) borjúelhullást.
4. A HRV és/vagy nyál kortizol koncentrációk megfelelőek-e a nehézellés során született borjak fájdalmának vizsgálatára? Hipotézis: A HRV és a kortizol megfelelő mutatók az újszülött borjak fájdalmának vizsgálatára.
5. Javítható-e az újszülött borjak életképessége nem szteroid gyulladáscsökkentők adásával? Hipotézis: Az újszülött borjak életképessége és egészsége nem szteroid gyulladáscsökkentők adásával javítható. A különböző terápiák (injekció gyakorisága, dózisa) fájdalomcsillapító hatása eltérő lehet.
6. Javítható-e a nehézellésen átesett tehenek jólléte a korai postpartum időszakban nem szteroid gyulladáscsökkentők adásával? Hipotézis: A nehézellésen átesett tehenek jólléti mutatói tükrözik a nem szteroid gyulladáscsökkentők fájdalomcsillapító hatásait.
7. Előre jelezhető-e a borjak születési testtömege hasfalon keresztül végzett ultrahangvizsgálattal? Hipotézis: A modern ultrahang készülékekkel előre jelezhetjük a borjak születési testtömegét, s így a nagy magzatok miatti nehézellés veszélye megállapítható.

Mi a kutatás jelentősége?

Bízunk benne, hogy alapkutatási adataink gyakorlati szempontból is hasznosak lesznek a tejtermelő tehenészetek vezetői és állatorvosai számára. A nehézellés vagy a nem megfelelő időben megkezdett szülészeti segélynyújtás okozta stressz nem invazív stresszvizsgálati módszerekkel felderíthető, és így az ellés folyamatának menedzselése javítható. A tejtermelő tehenészetek számára fontos az ellés körüli veszteségek (korai borjú elhullás és az újszülött borjak egészségi problémái) megelőzése, ami az általunk használt nem invazív mutatók (pl. HRV, kérődzési idő) alkalmazásával lehetséges lesz.

Viselkedési és hormonális vizsgálatokkal értékelhetőek lesznek a nem szteroid gyulladáscsökkentők hatásai a nehézellésből született borjak és a nehézellésen átesett tehenek fájdalomszintjeire. A HRV mutatók és a nyál kortizol koncentrációk nagy valószínűséggel megfelelőek a korai (48 órán belüli) borjúelhullás előjelzésére. Tervezett munkánk alapján azt várjuk, hogy a borjak születés körüli elhullásának előfordulása csökkenthető, az újszülött borjak életképessége és ezáltal jólléte javítható lesz a tejtermelő tehenészetekben.

A borjak születési testtömegének becslésében és jóllétének vizsgálatában a hasfalon és a végbélen keresztül végzett ultrahang vizsgálat hatékony lehet. Azt várjuk, hogy a kutatási eredményeink hozzájárulnak majd a születés körüli borjúelhullás előfordulásának csökkentéséhez és az ellés után a tehén és az újszülött borjú egészségének javításához.

Kutatási összefoglaló és célkitűzések laikusok számára

A kutatás során a tejelő tehenek és az újszülött borjak jólléte, egészsége és a termelés szempontjából fontos ellés körüli problémák (nehézellés, korai borjú elhullás) viselkedés-élettani szempontú vizsgálatát tervezzük. Elsősorban nem invazív (az állatnak kellemetlenséget nem okozó) technikákkal [szívritmus-változékonyság, kérődzési idő, a nyál kortizol (stressz hormon) koncentráció] vizsgáljuk az állatok egészségét és élettani reakcióit.

A szívritmus-változékonyság elemzése a legújabb kutatások szerint megfelelő módszer tejelő tehenekben a stressz mérésére, a vegetatív idegrendszeri működés vizsgálatán keresztül. Eredményeink alapján lehetővé válik a nehéz ellés okozta stressz csökkentése és az újszülött borjak és a tehenek ellés utáni egészségének javítása. A szívműködési jelzőszámok és a kérődzési idő változásainak elemzésével, ill. a nyál kortizol koncentrációk mérésével adatokat kapunk az ellési segítségnyújtás technikájának (a beavatkozás időszerűségének és szakszerűségének) állatjóllétére gyakorolt hatásáról is.

Munkánk során többféle nem szteroid gyulladáscsökkentő szer hatását igyekszünk tesztelni az nehézellésből született borjak és a nehézellésen átesett tehenek fájdalomszintjére. Azt várjuk, hogy vizsgálati eredményeink a gyakorlat számára is hasznosak lesznek. A borjak születés körüli elhullásának előfordulása csökkenthető, a tehenek és az újszülött borjak jólléte növelhető lesz a tejtermelő tehenészetekben.

tags: #szuleszeti #resz #szarvasmarha