A toxoplasmosis egy fertőző betegség, amelyet a Toxoplasma gondii nevű parazita okoz. Ez a mikroszkopikus egysejtű az egyik legelterjedtebb parazita világszerte, amely képes megfertőzni az embereket és az állatokat egyaránt. Az emberek leggyakrabban fertőzött állatok húsának nem megfelelő hőkezelése, mosatlan zöldségek és gyümölcsök fogyasztása, vagy a parazita petéit tartalmazó macskaürülékkel való érintkezés révén fertőződnek meg. A toxoplasmosis az egészséges immunrendszerrel rendelkező emberek többségénél enyhe tüneteket okoz, azonban terhes nőknél a fertőzés átjuthat a magzatra, súlyos születési rendellenességeket okozva. Az immunhiányos személyeknél, például HIV-fertőzötteknél vagy szervátültetetteknél, a toxoplazmózis súlyos szövődményekhez vezethet, például agyi gyulladáshoz.
A Toxoplasma gondii egy protozoon parazita, amely a toxoplasmosis fertőző betegséget okozza. A T. gondii egyetlen sejtből áll. Olyan kicsi, hogy csak mikroszkópos vizsgálattal, több százszoros nagyítás alatt figyelhető meg.
A parazita életciklusa bonyolult. Az elsődleges gazda a macska, amelyben a parazita szaporodik és petéket termel. A macska ürülékével a szabadba jutó Toxoplasma petesejtek a szennyezett talajról a zöldségekre, gyümölcsökre kerülnek és ezek elfogyasztásával jutnak az emberbe. A fertőzött talaj közvetlenül is bekerülhet az emberbe: kisgyermekeknél nem ritka a földevés szokása, de a kertészkedő ember keze is szennyeződhet a fertőzött talajjal. A fertőzés másik útja az, hogy az ember fertőzött állat húsát fogyasztja el. A sütés-főzés ugyan elpusztítja a T. gondii-t, de rosszul előkészített húsételek, vagy nyers hús fogyasztása (tatárbifsztek!) veszélyes lehet.
A harmadik és legveszélyesebb módja az emberi fertőzésnek: ha egy várandós anya frissen fertőződik meg, akkor a T. gondii az anyából a méhlepényen keresztül eljuthat a magzatba.
A macskák ürülékében található meg a Toxoplasma gondii. Az élelmiszerek, mint a fertőzött hús vagy a nem megfelelően hőkezelt zöldségek is hordozhatják a parazita petéit.
A toxoplasmosis tünetei
A toxoplasmosis tünetei változhatnak, és sok esetben enyhe vagy tünetmentes is lehet, különösen egészséges, erős immunrendszerrel rendelkező embereknél. Ép immunrendszerű emberben a fertőzés legtöbbször nem okoz tüneteket, de olykor hőemelkedés, általános gyengeség, nyirokcsomó megnagyobbodás jelentkezhet. A fertőzés egészséges embereknél a legtöbb esetben tünetmentes, esetleg influenzaszerű tüneteket (láz, megduzzadt nyirokcsomók, fejfájás, fáradtság, izomfájdalom) okoz. Leggyakoribb tünete a kétoldali, fájdalmatlan nyaki nyirokcsomó-megnagyobbodás. Ezek a tünetek általában maguktól elmúlnak, és csak tüneti kezelést igényelnek.
Azonban bizonyos esetekben a toxoplasmosis súlyosabb lehet. A fertőzött magzatban és az újszülöttben a szem egyes részeinek gyulladása, vakság, agyi elmeszesedés, vízfejűség okoz súlyos panaszokat, ha csak már korábban be nem következett a magzati elhalás. A legyengült immunrendszerű embereknél, például az AIDS-ben szenvedőknél vagy a kemoterápián átesett rákos betegeknél, a parazita szaporodása és terjedése gyorsabban zajlik, és ez súlyos szervi, agyi elváltozáshoz vagy tüdőfertőzéshez vezethet.
A toxoplasmosis okai és terjedése
A toxoplasmosis kórokozója a Toxoplasma gondii nevű parazita protozoon. A macskák kulcsszerepet játszanak a parazita életciklusában, mivel kizárólag a macskafélékben képes a parazita szaporodni. A fertőzött macskák petéket ürítenek a székletükkel, amelyek a talajban, vízben vagy növényeken megmaradva megfertőzhetik más állatokat és embereket.
A toxoplasmosis több módon terjedhet. Az emberek leggyakrabban nyers vagy nem megfelelően hőkezelt hús fogyasztásával fertőződnek meg, amely a parazita cisztáit tartalmazza. További gyakori forrás a szennyezett talaj vagy víz, például mosatlan zöldségek és gyümölcsök fogyasztásával, valamint a macskaürülékkel való érintkezés, amely a parazita petéit tartalmazhatja.
A fertőzés terhes nőknél transzplacentális úton átjuthat a magzatra, különösen, ha a nő először fertőződik meg a terhesség alatt. Ez a magzatnál súlyos szövődményeket, például agyi vagy szemkárosodást okozhat.

A toxoplasmosis diagnosztizálása
A toxoplasmosis diagnosztizálása általában vérvizsgálattal történik, amely kimutatja a Toxoplasma gondii elleni antitestek (IgM és IgG) jelenlétét. Az antitestek szintjéből megállapítható, hogy a fertőzés friss vagy korábbi. A klinikai tünetek hiányoznak, vagy nem jellegzetesek, így ezek alapján nagyon nehéz a toxoplasmosist diagnosztizálni. A diagnózis felállítása ezért általában laboratóriumi vizsgálatokon alapul. Leggyakrabban és legeredményesebben az úgynevezett szerológiai diagnosztikai módszert alkalmazzák. Ez azon alapszik, hogy a Toxoplasma fertőzést az ember immunrendszere általában gyorsan felfedezi és hamarosan megindul a Toxoplasma-val szembeni jellegzetes ellenanyagok termelődése. Ezek laboratóriumi vizsgálatokkal kimutathatók. Az ellenanyagok minden Toxoplasma fertőzés után kifejlődnek, és az élet végéig megmaradnak. Így a korábbi fertőzést az élet végéig bármikor ki lehet mutatni.

A toxoplasmosis kezelése
A toxoplasmosis kezelése általában gyógyszeres terápiával történik. Az elsődleges gyógyszerek közé tartozik a pirimetamin és a szulfadiazin, amelyeket gyakran folinsavval egészítenek ki a mellékhatások, például a csontvelő-károsodás megelőzése érdekében. Ezek a gyógyszerek hatékonyak a parazita aktivitásának csökkentésében és a fertőzés kordában tartásában. Vannak hatékony Toxoplasma-ellenes gyógyszerek. Mindegyiket tabletta formájában kell szedni. A fontos, hogy a várandós anya kezelése minél hamarabb elkezdődjék és a gyógyszert folyamatosan szedje egészen szülésig. A frissen fertőzött anyáknak az újszülöttjeit is kezelni kell hat hetes korig, még akkor is, ha születéskor tünetmentesnek látszanak.
A legtöbb egészséges személynek nincs szüksége aktív kezelésre, mert a toxoplasmosis enyhe vagy tünetmentes, és az immunrendszer általában képes legyőzni a fertőzést. A gyengébb immunrendszerű betegek és a várandósok esetében azonban a kezelés kiemelten fontos.
A toxoplasmosis megelőzése
A toxoplasmosis megelőzése érdekében fontos az alapos kézmosás, különösen ételkészítés, kertészkedés vagy állatokkal való érintkezés után. Az élelmiszereket, különösen a húst, megfelelő hőkezelésnek kell alávetni, hogy elpusztuljanak a parazita ciszták. A zöldségeket és gyümölcsöket fogyasztás előtt alaposan mossuk meg.
A legfontosabb a macskák fertőződésének és újrafertőződésének megelőzése, valamint az, hogy a macskák által ürített petesejtek minél kisebb eséllyel kerülhessenek be az emberbe, illetve a háziállatokba. A kóborló macskákat állatmenhelyeken kell elhelyezni, hogy megóvjuk a sétatereket, játszótereket, homokozókat a Toxoplasma-val való szennyeződéstől. A macska ugyanis előszeretettel üríti bélsarát az ilyen helyeken. Az egerek gyakran fertőzöttek Toxoplasma-val. Az egerekre vadászó macskák könnyen fertőződnek. Ajánlatos tehát a macskákat kereskedelmi táppal etetni. A macskatartók szoktassák állataikat macskaházhoz és ezt rendszeresen takarítsák.

Az ember a kutyákkal, macskákkal (főleg a kismacskákkal) való közvetlen kontaktus esetén ügyeljen a higiénés magatartásra (szájjal való kontaktus kerülése, érintés vagy simogatás utáni kézmosás, stb). Kertészkedéskor nagyon ajánlatos a védőkesztyű használata. A kisgyermekeket nem tilthatjuk el a játszóterektől, homokozóktól, de óvjuk őket a földevéstől és ügyeljünk a gyakori kézmosásra. A földről szedett gyümölcsöt (pl. epret!), vagy nyers zöldségféléket (pl. salátát!) fogyasztás előtt mindig mossuk meg, mert szennyezett lehet Toxoplasma-val. Kerüljük a nyers, vagy gyengén főtt húsételeket.
Toxoplasmosis és terhesség
Ahogy azt korábban is írtuk, a toxoplasmosis terhesség alatt súlyos hatással lehet a magzatra, különösen, ha az anya először fertőződik meg. A fertőzés átjuthat a méhlepényen, és koraszülést, valamint súlyos fejlődési rendellenességeket okozhat, például agykárosodást, szemproblémákat vagy hallásvesztést. Ritkább esetekben a fertőzés vetéléshez vezethet.
Azokat a várandós anyákat kell tehát különös gonddal kiszűrni és figyelni, akiknek még nincs ellenanyaguk, mert ők kaphatnak friss fertőzést és ők adhatják át a fertőzést védtelen magzatuknak is. Nem minden toxoplasmosisos anya magzata fertőződik. Azokat a várandós nőket, akik még sohasem fertőződtek, körülbelül 2 hónaponként ajánlatos ismételten vizsgálni, hogyha esetleg közben friss fertőzés lépett volna fel, azt még idejében észleljék. A frissen fertőzötteknél ugyanis azonnal meg kell kezdeni a kezelést.
Miért nem szűrik a terhes nőket toxoplazmózisra?
Amennyiben az IgG ellenanyag mutatható ki önmagában, nagy valószínűséggel korábban lezajlott infekcióval állunk szemben, az IgG és IgM típusú ellenanyagok együttes kimutatása esetén szükséges az ismételt mintavétel, az úgynevezett titerváltozás megfigyelése, valamint az IgG aviditásának vizsgálata, amely segít megállapítani, milyen “régi” a kimutatott IgG ellenanyag.
A fertőzés átvitelének szempontjából legveszélyeztetetteb esetek azok, melyekben az édesanya a fogantatás előtti 3 hónapban fertőződött. A korai terhesség során lezajló fertőződés esetén 6%-nál kisebb a valószínűsége a magzat érintettségének, ez a szám azonban 70%-ra emelkedik az esetben, ha az édesanya a terhesség utolsó szakaszában, a harmadik trimeszterben találkozik a kórokozóval. Ebben az esetben az újszülött kifejezetten veszélyeztetett az úgynevezett veleszületett (congenitalis) toxoplasmosis szempontjából, mely mindenek előtt az idegrendszert, a látást, a hallást érintő fejlődési rendellenességekkel járhat.
Toxoplasmosis és háziállatok
A háziállat-tulajdonosok, különösen a macskatartók, fontos szerepet játszanak a toxoplazmózis megelőzésében. A macskák ürüléke tartalmazhatja a Toxoplasma gondii petéit, ezért a macskaalmot naponta cserélni kell, és használat közben gumikesztyűt viselni. A terhes nőknek és immunhiányos személyeknek kerülniük kell az alom tisztítását.
Fontos, hogy a macskákat főtt ételekkel vagy kereskedelmi tápokkal etessük, elkerülve a nyers hús fogyasztását, amely fertőzést okozhat náluk. Az állatorvosi ellenőrzés és a megfelelő vakcinázás hozzájárulhat a háziállatok egészségének fenntartásához, minimalizálva a parazita terjedésének esélyét. Emellett ügyeljünk a kertészkedés során a kesztyű viselésére, ha az állatok a szabadban is tartózkodnak.
A macskák ürülékével való szennyeződés kerülése, a közvetlen macskakontaktus kerülése, az alapvető higiéniai szabályok betartása a nehezen mosható, tisztítható élelmiszerek (saláták, brokkoli, karalábé, földre hulló gyümölcsök, nem hámozható zöldségek) kerülése is fontos.
A macska ugyanis előszeretettel üríti bélsarát az ilyen helyeken. A macskatartók szoktassák állataikat macskaházhoz és ezt rendszeresen takarítsák.
A macskatartók szoktassák állataikat macskaházhoz és ezt rendszeresen takarítsák.
A macskatartók szoktassák állataikat macskaházhoz és ezt rendszeresen takarítsák.
A toxoplazmózis kockázatai és szövődményei
A toxoplazmózis súlyos szövődményeket okozhat, különösen immunhiányos embereknél, például HIV-fertőzötteknél vagy szervátültetetteknél. Az egyik leggyakoribb szövődmény az agyvelőgyulladás, amely fejfájással, zavartsággal és rohamokkal járhat, súlyos esetben halálhoz is vezethet. Emellett a szemfertőzések, például toxoplazmás retinochoroiditis, látásvesztést okozhatnak.
A hosszú távú egészségügyi problémák közé tartoznak a tartós neurológiai károsodások, például mozgás- és tanulási nehézségek, különösen magzati fertőzés esetén. A krónikus fertőzés inaktív formában is jelen lehet, amely későbbi immunhiány esetén újra aktiválódhat, súlyos szövődményeket okozva.

A fertőzött magzatban és az újszülöttben a szem egyes részeinek gyulladása, vakság, agyi elmeszesedés, vízfejűség okoz súlyos panaszokat, ha csak már korábban be nem következett a magzati elhalás.
tags: #toxoplasma #terhesen #pozitiv