A petesejt-megtermékenyítés és a lombikbébi eljárások részletes útmutatója

A meddőség napjaink népbetegsége; az Egészségügyi Világszervezet szerint minden hatodik ember küzd ezzel a problémával világszerte, és ez a lakosság minden rétegét érinti. Magyarországon is becslések szerint 200-300 ezer meddő pár él. A modern orvostudomány eszközeivel azonban ma már szinte minden párnak lehet gyermeke, melynek egyik alapvető módja a mesterséges megtermékenyítés, közismertebb nevén az in vitro fertilizáció (IVF), vagyis a lombikbébi-eljárás.

A mesterséges megtermékenyítés (asszisztált reprodukció) a meddőség kezelését szolgáló eljárások összefoglaló neve. Alkalmazása során közösülés nélkül, külső segítséggel valósul meg a petesejt megtermékenyítése, így olyan pároknak is megadathat a gyermekáldás, akik természetes úton nem tudnak utódot nemzeni.

Mikor lehet szükség mesterséges megtermékenyítésre?

Meddőségről beszélünk, ha 12 hónap - 35 év felett 6 hónap - sikertelen próbálkozás után sem következik be terhesség. Az esetek 40%-ában a nő, 40%-ában a férfi, 20%-ában pedig mindkét fél meddősége áll a háttérben. A vizsgálatok alapján az orvos dönt a kezelésről; általában először gyógyszeres kezeléssel próbálkoznak, és ha ez sikertelen, akkor javasolják a mesterséges megtermékenyítést.

Az eljárás segíthet olyan esetekben, mint:

• Női meddőség okai: PCOS, endometriózis, szervi eltérés (pl. kétoldali elzáródott petevezeték), előrehaladott életkor.
• Férfi meddőség okai: gyenge minőségű spermakép.
• Ismeretlen eredetű meddőség.

A mesterséges megtermékenyítés feltételei és alapvető tudnivalók

Magyarországon a társadalombiztosítás jelenleg 45 éves korig állja az asszisztált reprodukciós kezeléseket. A kezelés ingyenes, inszeminációból hat alkalmat, míg a lombikbébi-eljárásból öt alkalmat áll a társadalombiztosító (egy gyermek születését követően pedig további négyet). Az ehhez szükséges gyógyszerek is ingyenesen hozzáférhetőek. Az állami támogatás azonban csak akkor vehető igénybe, ha a kezelés még a nő 45. életéve betöltése előtt megkezdődik.

Fontos változás, hogy 2022 nyarától csak az állami meddőségi klinikákon kezelhetők az erre jogosult nők. Meddőségi kivizsgálásokra továbbra is van lehetőség magánintézményekben, de ezeken a helyeken már nem végeznek meddőségi beavatkozásokat. A kormány célja az volt, hogy minél szélesebb körben elérhetővé tegye az államilag finanszírozott meddőségi kezeléseket, segítve a gyermekszületések számának növelését.

Öt sikertelen beavatkozás után az állami klinikákon is fizetni kell az eljárásért, bár lényegesen kevesebbet, mint korábban a magánszektorban. A meddő párok egy jó része a magyarországi állami rendszer (és az azt jellemző szakemberhiány) helyett inkább külföldre utazik lombikkezelésre (pl. Csehország, Szlovákia, Ausztria).

A leggyakoribb eljárások

Ovuláció indukció

A női meddőség egyik leggyakoribb oka az ovulációs zavar: amikor az ovuláció (peteérés) rendszertelen vagy hiányzik, ami jellemzően a hormonrendszer egyensúlyának felborulására vezethető vissza. Az ovuláció indukció a petefészkekben található petesejtek növekedésének és érésének hormonális támogatása, melyet természetes megtermékenyülés követ. Ez tehát nem mesterséges megtermékenyítés, de fontos megemlíteni, hiszen sok nőnek ez a módszer hozza meg a várt sikert.

Intrauterin inszemináció (IUI)

Méhszáj eredetű meddőség, vagy enyhe és középsúlyos endometriózis esetén javasolt az inszemináció, vagyis a méhen belüli mesterséges megtermékenyítés. Az inszeminációt a petesejt kilökődése (tüszőrepedés) ideje körül kell elvégezni, ehhez fontos a peteérés követése, vagy a sikeresség növeléséhez akár az ovuláció indukció is alkalmazható. A kezelés napján a férfi spermamintát ad, ezt a laboratórium feldolgozza, majd az orvos egy katéter segítségével bejuttatja a feldolgozott mintát a méhüregbe. Sikertelen beavatkozás esetén sincs szükség várakozásra a következő próbálkozásig, mindössze az a feltétele, hogy a petefészek és a méh megfelelő állapotban legyen.

In vitro fertilizáció (IVF)

Az in vitro fertilizáció szervezeten kívül történő megtermékenyítést jelent. Rövidítése IVF, és köznyelven lombik programként, lombikbébi-eljárásként ismert. Több sikertelen inszemináció, hormonprobléma, komolyabb szervi eltérés, előrehaladott anyai életkor, gyenge minőségű spermakép, ismeretlen eredetű meddőség esetén ajánlott.

Az IVF eljárás menete:

1. Petefészek stimuláció: A nő hormontartalmú készítményeket (injekciókat, tablettákat) kap, melyek hatására a szokásos havi egy petesejt helyett a petefészek több, megtermékenyítésre alkalmas petesejtet termel. A kezelőorvos mindenkinek egyénileg tervezett stimulációs protokollt állít össze. Mivel menstruációs ciklusonként általában csak egy petesejt érik meg, a lombikkezelés során hormonálisan stimulálják a petefészkeket, ily módon akár 10-15 petesejtet is lehet nyerni. A hormoninjekciókat minden beteg más és más dózisban, személyre szabottan kapja.
2. Petesejt-leszívás: A petesejtek leszívása egy hüvelybe helyezett ultrahang és egy úgynevezett punkciós tű segítségével történik, műtéti körülmények között, általában rövid altatásban. A szakorvos, a hüvelyen keresztül egy hosszú tű segítségével, ultrahangos ellenőrzés mellett, sorban szúrja meg a petefészkekben található tüszőket. A leszívott petesejt a tüszőfolyadékkal együtt az embriológiai laboratóriumba kerül.
3. Petesejtek megtermékenyítése: Az embriológus a petesejteket egy speciális tápoldatba helyezi, ezt követően egy inkubátorba kerülnek. A megtermékenyítés manapság standard aktív mikromanipulációs módszerekkel (ICSI, PICSI) megy végbe. Az embriológus kiértékeli a petesejtek minőségét és a spermiumokkal megtermékenyíti minden megfelelő petesejtet.
4. Embriók tenyésztése: A megtermékenyült petesejtek, vagyis az embriók, ezután 2-5 napig tápoldatban, mesterséges körülmények között fejlődnek. A lombikeljárás során a petevezetőkhöz és a méh nyálkahártyájához hasonló élettani körülményeket biztosítanak az embriók fejlődéséhez. Az osztódás során az embriók szelektálódnak, a rossz minőségű, gyenge embriók megállnak a fejlődésben. A leszívott petesejtek körülbelül 70 százaléka termékenyül meg és indul osztódásnak, de ezeknek nagyjából csak a fele jut el az 5-6. napig, a blasztociszta stádiumig. Pácienseinknek modern MIRI Time-lapse inkubátorok használatát kínáljuk a kultiváció során. Ezek az inkubátorok az embriók lehető legjobb gondozását teszik lehetővé, külön kultivációs helyet biztosítanak miközben az embriók fejlődését folyamatosan rögzítik egy beépített kamera segítségével. Azokban a ciklusokban, amelyekben az embriók preimplantációs genetikai vizsgálata (PGT) is tervezve van, a fejlődés 5-6. napján az embrió sejtjeiből mintavétel történik.
5. Embrióbeültetés (embriótranszfer): Az embriókat 5-6 napig, vagyis a blasztociszta stádiumig tenyésztik. Az embriótranszfer leggyakrabban a petesejt-leszívást követő 3. vagy 5. napon történik. Az embriókat műanyag katéter segítségével, a méhnyakon keresztül a méh üregébe helyezik. 35 éves kor alatt, kiváló minőségű blasztociszta esetén egy embrió beültetése javasolt, ezt követően további hormonpótlás szükséges. Terhességi tesztre, vérvételre a beültetéstől számított 14. napon kerül sor.

Intracitoplazmatikus spermium injekció (ICSI)

Az intracitoplazmatikus spermium injekció (ICSI) az in vitro megtermékenyítési eljárás egyik fajtája. Alkalmazására a férfi gyenge spermaképe esetén kerül sor: kiválasztják a legjobb minőségű spermiumokat és egy speciális tűvel minden leszívott petesejtbe közvetlenül egy spermiumot fecskendeznek be. Az embriológus kiértékeli a petesejtek minőségét és a spermiumokkal megtermékenyíti minden megfelelő petesejtet.

Az alábbi esetekben javasolt az ICSI:

• Rossz minőségű spermiumok (nagyon alacsony spermiumszám, a mozgó spermiumok aránya 20% alatti, több mint 70% az abnormális spermiumok aránya, gyenge célirányos mozgás).
• Súlyos endometriózis.
• FSH magas szintje.
• Kevés petesejt.
• 40 év feletti életkor.
• Több sikertelen IVF kezelés.

PICSI módszer

A PICSI eljárás akkor alkalmas Önnek, ha az ICSI-vel megtermékenyített petesejtek aránya az előző ciklusokban alacsony volt, ha az embriók fejlődése nem optimális vagy ha vetélés történt. A PICSI esetében a főszerepet a hialuronán játsza, amely a petesejt burkának egyik fontos természetes összetevője. Az érett spermiumok feje egy specifikus receptort hordoz, amely lehetővé teszi a hialuronhoz való kötődést. Ez az eljárás az optimális spermiumok kiválasztásához szolgál.

MACS módszer

A MACS (magnetic-activated cell sorting, magyarul: mágnesesen aktivált sejtválogatás) a spermiumválogatás fejlett módszere, amely eltávolítja a hibás, töredezett DNS-t tartalmazó spermiumokat. A MACS-módszer a sérült spermiumokat mágnesesen megjelöli, és a mágneses mezőnek köszönhetően rögzíti is őket. A megmaradt egészséges spermiumok, amelyek átjutnak a módszerrel, használhatók inszemináció, IVF, ICSI eljárás során is. Az optimális spermiumok kiválasztásához szolgáló módszerek a korábbi laboratóriumi vizsgálatokon, a páciens igényein és az aktuális spermiogram paraméterein alapulnak.

Asszisztált hatching (AHA)

Az embrió körüli zona pellucida réteget mesterségesen (mechanikusan vagy lézerrel) megnyitják, így elősegítve az embrió jobb fejlődését. 35 éves kor felett, két sikertelen IVF ciklus után alkalmazzák az AHA kezelést.

Fagyasztott embrió transzfer (FET)

A FET a korábbi ciklusban vagy ciklusokban lefagyasztott embriókat felengedik, majd beültetik a méh üregébe. Az embriókat általában 5-6 napos állapotban fagyasztják le és így (-196 fokon) károsodás nélkül lehet őket tárolni, jelenlegi ismereteink szerint gyakorlatilag korlátlan ideig. A fagyasztás szóba jöhet akkor, ha a pár később is szeretne még gyermeket, vagy a termékenységet valamilyen küszöbönálló kezelés, betegség fenyegeti.

Mesterséges megtermékenyítés előtti vizsgálatok

Asszisztált reprodukciót megelőzően a nő és a férfi célzott kivizsgálása is szükséges.

Férfi partner vizsgálata

A férfi fél kivizsgálásának első lépése az ondó laboratóriumi vizsgálata (spermatogram), amely magában foglalja a spermiumok koncentrációjának, morfológiájának, mozgásának vizsgálatát. Kóros spermatogram lelet esetén hormonvizsgálatok (FSH, LH, tesztoszteron, prolaktin) és genetikai vizsgálatok elvégzése is szükséges. Kötelező a HIV-AIDS szűrése, továbbá ajánlott a hepatitis-B és hepatitis-C vizsgálata, a szifilisz szűrése és a gonococcus fertőzés kizárása. Mérlegelendő a TORCH vizsgálat elvégzése, illetve a Chlamydia és Ureaplazma fertőzés szűrése is. Az IVF előtt három hónapon belül kötelező a friss ondóvizsgálat és a bakteriológiai tenyésztés is.

Női partner vizsgálata

A női fél kivizsgálásának első lépése a nőgyógyászati vizsgálat (citológia, kolposzkópia, általános váladékvizsgálat). Ajánlott a Chlamydia fertőzés, illetve az egyéb gyakoribb nemi úton terjedő fertőzés szűrése, különösen gyulladásos előzmények és a petevezető elzáródása esetén. A hüvelyi ultrahang vizsgálat a méh, a petevezető, a petefészkek és a kismedence anatómiájának tisztázását, a méhnyálkahártya változásainak és a tüszők érésének megfigyelését, valamint a peteérés bizonyítását szolgálja. Az állapotfelmérés fontos részét képezik a hormonvizsgálatok. Szükséges továbbá megvizsgálni a petevezető átjárhatóságát és a méhüreget képalkotó eljárással (hystero-salpingographia vagy hystero-contrast-sonographia). Amennyiben e vizsgálatok során akár a legkisebb eltérésre is fény derül, méhtükrözés elvégzése javasolt. Az általános orvosi és laboratóriumi vizsgálatok kötelező HIV-AIDS-szűrést, általános laboratóriumi vizsgálatokat és EKG-t foglalnak magukban. Ajánlott továbbá a hepatitis B és hepatitis C, valamint a szifilisz szűrése és a TORCH vizsgálat elvégzése is.

Kockázatok és mellékhatások

Mesterséges megtermékenyítés esetén nagyobb a többes terhesség kockázata. Ez még inkább megterheli az anyai szervezetet, számos terhességi és szülési komplikációval fenyeget, ezért különös odafigyelést igényel. Ha túl sok embrió fogan meg, rontják egymás túlélési esélyeit - ilyen esetben lehetőség van arra, hogy egy vagy több embriót eltávolítsanak, így javítva a többi esélyét.

A mesterséges megtermékenyítéssel létrejött terhesség esetén nagyobb a vetélés vagy abortusz valószínűsége, mint spontán terhesség esetén. Emellett az eljárás a méhen kívüli terhesség esélyét is növeli kismértékben.

Fontos tudni a petefészek-túlstimulálási szindrómáról is, mint lehetséges mellékhatásról. Ritka esetben a szervezet túlzott mértékben reagál a hormonokra, és ennek következtében a vártnál több tüsző kezd megnagyobbodni. Ritkán előfordulhat hasűri vérzés az ultrahanggal vezérelt petesejtleszívást követően, ami azonnali sebészi beavatkozást igényel. Egyéb sérülések és gyulladásos szövődmények is előfordulhatnak.

A mesterséges megtermékenyítés céljából alkalmazott reprodukciós technikákkal járó kockázatról mindig kérjen tájékoztatást kezelőorvosától!

Sikerráták

A sikerráták az eltérő szabályozások, protokollok miatt országonként eltérőek - sőt még klinikánként és orvosonként is vannak eltérések. Az inszemináció sikeressége világszerte 15-17 százalék, a lombikbébi program (IVF) sikerrátája a Magyarországhoz hasonló szabályozással rendelkező országokban 35-40 százalék (ez az embrióbeültetésre számított klinikai terhességek aránya).

A mesterséges megtermékenyítés sikerességét számos tényező befolyásolja:

• Életkor: 35 év alatt a legnagyobb a siker valószínűsége (kb. 45%), 35 felett 20-30%, 40 felett 10-15%.
• Petesejt, spermium és embrió minősége.
• Meddőség oka: egyes problémák könnyebben kezelhetők, mint mások.
• Korábbi próbálkozások: ha egy nőnek korábban már volt sikeres terhessége, a siker esélye nagyobb. Ha már több sikertelen mesterséges megtermékenyítése vagy vetélése volt, a siker esélye kisebb.
• Stimulációs protokoll: a petefészek stimulációjához használt protokoll is sokat számít - ezt az orvos életkor, hormonszintek és egyéb tényezők alapján határozza meg.
• Életmódbeli tényezők: a dohányzás, alkoholfogyasztás, súlyfelesleg és stressz is negatív hatással lehet a kezelésre.

A lombik sikerráta magasabb a természetes úton való teherbeesés esélyénél, ami 30 évesen havonta kb. 20%, 35-40 között 5-10%, 40 felett kevesebb mint 5%.

A meddőség csaknem minden esetben kezelhető! A gyermek után vágyó párok majdnem 90%-ában a meddőség kezelése lehetséges - gyógyszer, sebészeti beavatkozás vagy asszisztált reprodukció, azaz mesterséges megtermékenyítés segítségével.

tags: #tulerett #petesejt #megtermekenyitese