A családtámogatási törvény 2026. július elsejétől új rendelkezésekkel bővült, amelyek érintik az egyszeri anyasági támogatás jogosultságát. Az új szabályozás értelmében az egyszeri anyasági támogatásra a vér szerinti apa is jogosult lehet. Ez a lehetőség akkor áll fenn, ha a szülő nő az anyasági támogatás igénylését megelőzően elhalálozik, és a gyermekről a vér szerinti apa saját háztartásában gondoskodik. A támogatás igénylésére a gyermek születésétől számított 6 hónapon belül van lehetőség.
Az anyasági támogatás összege egy gyermek esetén 64.125 forint, ikrek esetén pedig gyermekenként 85.500 forint. Ez a támogatás jelentős segítséget nyújthat az új családoknak a gyermekkel kapcsolatos kezdeti költségek fedezésében.
A gyermekneveléshez és a családok támogatásához kapcsolódóan a képviselő-testület is foglalkozik előterjesztésekkel. Korábban Szabó Csaba, Fidesz-KDNP-s képviselő javasolta a születési és karácsonyi támogatások összegének emelését. Célja az volt, hogy az újszülötteknek járó születési támogatást 20 ezer forintról 25 ezer forintra, a 70 éven felülieknek adható karácsonyi támogatást pedig 8 ezer forintról 10 ezer forintra emeljék. A javaslat benyújtásakor a szükséges forrásokat a város idei költségvetésébe tervezték volna beépíteni. Az alpolgármester, Kiss Zsolt azonban felvetette az esetleges társadalmi hatásokat és következményeket, kiemelve, hogy egyelőre nem ismert, mit jelentene az emelés a költségvetésben.
Vác városában többféle szociális támogatási forma létezik, amelyek a lakosság különböző rétegeinek megélhetését hivatottak segíteni. Ezek közé tartozik az átmeneti támogatás, amely olyan személyeknek nyújtható, akik létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerültek, vagy akik időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdenek.
A temetési támogatás aquellosnak nyújtható, akik a elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodtak, még akkor is, ha erre jogszabály nem kötelezte őket, vagy ha tartásra kötelezett hozzátartozóként is a temetési költségek viselése veszélyeztetné saját, illetve családjuk létfenntartását.
A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás a 18. életévét be nem töltött gyermekek számára érhető el, ha családjuk időszakos létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. A gyermekétkeztetési támogatás ugyancsak a 18. életévét be nem töltött gyermekeknek állapítható meg, akik általános vagy középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatnak tanulmányokat. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása szociális rászorultság alapján történik, és a gyermekek számára az ingyenes vagy kedvezményes intézményi gyermekétkeztetéshez, valamint a szünidei gyermekétkeztetéshez biztosít hozzáférést.
A közszolgáltatási díj megfizetése alól szociális helyzete alapján kedvezményben részesülhetnek a Vácott bejelentett lakóhellyel rendelkező ingatlan tulajdonosai, haszonélvezői, vagy önkormányzati lakás bérlői, amennyiben állandó lakcímként vagy tartózkodási helyként az adott ingatlanba vannak bejelentve. A kedvezmény számítása során csak az életvitelszerűen ott lakókat veszik figyelembe.
Az ápolási támogatás a tartósan beteg személy otthoni ápolását vagy állandó és tartós felügyeletét ellátó nagykorú személyeknek jár. A gyógyszertámogatás a szociálisan rászoruló személyek gyógyszerköltségeinek viseléséhez nyújt segítséget. Méltányosságból gyógyszertámogatásra való jogosultság állapítható meg, ha a család egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 160%-át, vagy egyedülélő esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 180%-át, és a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége eléri vagy meghaladja a 3.000 forintot.
A tanulmányi támogatás a felsőoktatásban tanuló, szociálisan rászoruló hallgatók számára érhető el, akiknek taníttatása jelentős anyagi terhet jelent családjuk számára, veszélyeztetve megélhetésüket.
Az Idősek Otthonába történő elhelyezés a 1993. évi III. törvényben meghatározott gondozási szükséglettel rendelkező, de rendszeres fekvőbeteg gyógyintézeti kezelést nem igénylő, a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személyek számára lehetséges. Az otthoni ellátás napi 4 órát meghaladó gondozási szükséglet igazolása alapján nyújtható.
A jegyző hatáskörébe tartozik a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságának megállapítása, az óvodáztatási támogatás, a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása, valamint az iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztése. A jegyző a települési önkormányzat képviselő-testületének feladat- és hatáskörébe tartozó szociális ellátásokra való jogosultság megállapítása, az ellátások biztosítása, fenntartása és megszüntetése céljából nyilvántartást vezet.
Az eljárási határidők tekintetében a jogszabályok előírják, hogy a határozatot, az eljárást megszüntető végzést, valamint a másodfokú döntést hozó hatóság végzését huszonegy napon belül kell meghozni és gondoskodni a döntés közléséről. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az eljáró hatóság haladéktalanul, de legfeljebb nyolc napon belül gondoskodik az eljárási cselekmény teljesítéséről vagy a végzés meghozataláról. Az ügyintézési határidő kivételesen indokolt esetben, legfeljebb huszonegy nappal meghosszabbítható.
A kérelemhez a különböző támogatások igényléséhez általában csatolni kell a lakás nagyságának hitelt érdemlő igazolását (tulajdoni lap vagy bérleti szerződés), a háztartás egészére vonatkozó vagyonnyilatkozatot, az utolsó havi közmű számlákat és jövedelemigazolásokat. A gyógyszertámogatás igényléséhez szükséges a kérelmet megelőző 3 hónapban felírt rendszeres gyógyszerekről és azok havi költségéről szóló háziorvosi igazolás.
A szociális igazgatás és gyermekvédelem terén a jegyző feladatai közé tartozik az államigazgatási és önkormányzati hatósági ügyek ellátása, beleértve a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, gyermekétkeztetést, lakásfenntartási támogatást, ápolási díjat, temetési segélyt, átmeneti segélyt, köztemetést, közgyógyellátást és egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot. Ellátja továbbá a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmények felügyeletét, vezeti a szükséges nyilvántartásokat, koordinálja és ellenőrzi a szakmai és gazdasági munkát, valamint előkészíti és segíti a Szociális, Egészségügyi és Lakásügyi Bizottság munkáját.
A jegyző gondoskodik a megállapított pénzbeli és természetbeni ellátások folyósításáról, felülvizsgálja a rendszeres pénzbeli ellátásokat, és intézkedik a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátások megszüntetéséről, valamint a visszafizetési kötelezettségekről és a végrehajtásról. Működteti a helyi szociálpolitikai kerekasztalt és vezeti a jogszabály által előírt nyilvántartásokat.
A szociális és gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról szóló önkormányzati rendeletek biztosítják a pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátások rendszerét. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény, valamint a kapcsolódó kormányrendeletek határozzák meg az ellátásokra való jogosultság feltételeit és az eljárási szabályokat.
Kapcsolódó jogszabályok:
- 2004. évi CXL. törvény - A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
- 1993. évi III. törvény - A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról
- 63/2006. (III. ...) Korm. rendelet
- 1997. évi XXXI. törvény - A gyámügyi igazgatásról
- 149/1997. (IX. ...) Korm. rendelet
- 1999. évi XLIII. törvény - A temetőkről és a temetkezésről
- 145/1999. (X. 1.) Korm. rendelet
- 15/1998. (IV. ...) Korm. rendelet
- 1/2000. (I. ...) Korm. rendelet
- 6/2015. (...) Önkormányzati rendelet - A pénzben és természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátások helyi szabályzásáról
- 2011. évi (...) törvény
- 20/2012. (VIII. ...) Korm. rendelet
- 1997. évi CLIV. törvény