A várandósság során a szervezetben számos természetes és kórosnak is tekinthető változás történik. Ezek egyike a vérszegénység (anémia), mely a szülés idejére - még a fejlett országokban is - a várandósok 20-25%-ában kialakul. Az anémia oka 95%-ban vashiány, ritkábban folsav- vagy B12-vitamin-hiány. A háttérben más, a várandóssággal össze nem függő okok is lehetnek, pl. vérképzőszervi betegség és gyomor-, bélbetegségek.
A vas az emberi szervezet számára esszenciális nyomelem. Az egészséges, nem várandós női szervezet 2500-3000 mg vasat tartalmaz. Az emberi és állati szervezetekben az oxigén szállításában és tárolásában (ez a teljes vastartalom 70%-a), illetve enzimatikus anyagcsere-folyamatokban (4,9%) játszik szerepet. Mivel a szabad vasion mérgező szabadgyökképző, szállításkor a transzferrin (0,1%), tároláskor a ferritin és hemosziderin (25%, máj-lép-csontvelő) nevű vérfehérjékhez kötődik.
A vas a vörösvérsejtekben az oxigénszállítást végző vérfesték (hemoglobin) nélkülözhetetlen alkotóeleme. A hemoglobin szállítja az oxigént a szervezet valamennyi sejtjéhez, így a méhlepényhez és a magzat számára is. Vashiány esetén csökken a hemoglobin szint, az oxigénellátás.
Egy felnőtt nő napi vasszükséglete 12-15 mg, várandósság és szoptatás során ez megduplázódik, 30 mg-ra nő. A megfelelő vasellátottságról már a várandósság korai szakaszától gondoskodni kell. A vas ugyanis elengedhetetlen a magzati idegrendszer, és valószínűleg más oxigén-érzékeny szerv fejlődéséhez is.
Ha vasraktáraink kimerülnek, akkor különböző jeleket és tüneteket tapasztalhatunk, például: fáradtság, hideg végtagok, szédülés, gyengeség, mellkasi fájdalom, törékeny körmök, sápadtság, rendszertelen szívritmus, fejfájás, alacsony testhőmérséklet, légszomj.
A vashiány komolyan befolyásolja a várandós szervezetet: fáradékonyság jelentkezik, csökken a koncentrálóképesség, a stressz-tűrő- és védekező-képesség. Változik a hőszabályozás, a hidegérzet nő. Gyakori a szapora szívverés, légszomj és/vagy szédülés. Hajhullás, körömelváltozások észlelhetők. Emellett nagyobb a terhességi magasvérnyomás, az ún. preeklampszia kockázata is.
A vashiányos vérszegénység jellemzően akkor alakul ki, ha valaki étrend vagy étrend-kiegészítés útján nem jut elegendő vashoz; valamilyen okból sok vért veszít (pl. erős menstruáció, gyomor-bélrendszeri vérzés, gyomorfekély); vagy szervezetében nem szívódik fel megfelelően a táplálékokból a vas (pl. cöliákia vagy Crohn-betegség miatt).
A vashiány és a vashiányos vérszegénység jelentősen több nőt érint, mint férfit. A probléma legnagyobb mértékben a termékeny korban lévő vagy várandós nőknél van jelen.
A vasszükséglet jelentősen megnövekszik terhesség alatt, ugyanis a vas elengedhetetlen a baba normális növekedéséhez és fejlődéséhez, különösen a terhesség második felében.
A vashiányos vérszegénység kockázata sokkal magasabb terhesség alatt. Kialakulása ilyenkor alapvetően két fő okra vezethető vissza: a vér volumene számottevően megemelkedik (5 literről kb. 7,5 literre!), amitől a vér vastartalma felhígul, és a már teherbeesés előtt is vashiányos vérszegénységben szenvedő nők általában még vashiányosabbak lesznek, ezért szorosabb orvosi felügyeletre van szükségük.
A vas az egyik legfontosabb tápanyag, amihez étrend vagy étrend-kiegészítés útján egy terhes nőnek mindenképp hozzá kell jutnia. Nemcsak azért, mert a szervezetnek extra vért kell előállítania, hogy a méhlepényt a növekedéshez szükséges tápanyagokkal el tudja látni - a vérképzéshez pedig vas kell -, hanem azért is, mert a vas segít megelőzni az anya és gyermek egészségét veszélyeztető állapotokat.
A nőknek várandósan kétszer annyi vasra van szükségük, mint nem várandósan. Ez napi 25-30 mg elemi vasat jelent. Így az édesanya, a méhlepény és a magzat is elegendő oxigénhez tud jutni.
A vérszegénységet nagyon fontos még a baba születése előtt kezelni, azért, hogy ezzel ellensúlyozzuk a normál szülés alatt várható vérveszteséget. A szülés előtti vérszegénység fokozza a vérátömlesztés szükségességének kockázatát. Ezenkívül a vérszegénység összefüggésbe hozható az alacsony születési súllyal, koraszüléssel, preeklampsziával, anyai halálozással és a szülés körüli (perinatális) magzati és újszülött halálozással. A koraszülés és az alacsony születési súly egyaránt növeli a születési és gyermekkori fejlődési problémák kockázatát.
A szoptatás nehezebb lehet vérszegénységgel, valamint a szülés utáni depresszióhoz is hozzájárulhat.
Az első vérmintát a várandósság kiderülése után, de legalább a 12. héten javasolt levenni.
A vashiány mértékét és a kezelés lehetséges módjait minden esetben orvos állapítja meg.
A vas pótlását vasban gazdag tápanyagok bevitele is segítheti. Ilyenek elsősorban a vörös húsok, a máj, az olajos magvak közül különösen a lenmag, napraforgómag, szezámmag, pisztácia, de sok vasat tartalmaz a szója és a bab is. Súlyosabb esetben azonban gyógyszerek szedésére is szükség lehet.
A vasban gazdag élelmiszerek közé tartoznak a vörös húsok, a hal, a baromfi, amelyek úgynevezett hemvasat tartalmaznak, amit a szervezet könnyebben tud felhasználni. A vas felszívódását segíti a C-vitamin, ezért ajánlott például C-vitaminban gazdag gyümölcsöt vagy zöldséget is fogyasztani mellé. A tea és a kávé pedig nehezítheti a vas felszívódását az élelmiszerekből a bennük található polifenolok miatt.
A vas- és folsavpótlás szájon át szedhető vaspótló készítmények segítségével történhet, egyeztetve a kismama orvosával.
A vasbevitel fokozására elsősorban megfelelő étrend és szájon át szedhető vaskészítmény alkalmas. A szájon át szedhető készítmények újabb generációja az ún. szukroszomális készítmények csoportja. Az elemi vasat zsír-cukor burokban tartalmazzák, ezáltal a vas nem kerül érintkezésbe a szervezet nyálkahártyáival. Így elmarad a vas oxidáló hatásának számos következménye, mint fémes íz érzete, gyomorpanasz, hányinger-hányás. Elmarad a széklet elszíneződése is, mivel lebomlás nélkül átjut a patkóbél nyálkahártyáján. Gluténmentes, tejfehérjét tartalmaz. Alkalmazható cöliakia esetén is.
A Floradix Kräuterblut szirup illetve a Floradix Floravital szirup táplálékkiegészítő szerves kötésű vasat, B1-, B2-, B6-, B12- és C-vitaminokat tartalmaz, melyek hozzájárulhatnak a fáradtság és a kimerültség csökkentéséhez, valamint részt vesznek a normál energiatermelő anyagcsere-folyamatokban. Ezenkívül a vas, valamint a B6- és a B12-vitaminok hozzájárulhatnak a normál vörösvértest- és hemoglobin képződéshez. A Floradix Floravital szirup nem tartalmaz alkoholt, tartósítószert, mesterséges színező- és aromaanyagokat, laktózmentes, élesztőmentes, gluténmentes, vegetáriánusok és vegánok számára is alkalmas.
Ha szeretnéd növelni a vasbeviteled, akkor válassz természetes alapú étrend-kiegészítőt. Ilyen például a folyékony állagú Floradix Kräuterblut szirup, amely a vasat különösen jól felszívódó vas(II)-glükonát formájában tartalmazza. A Floradix Kräuterblut szirup további előnye, hogy a vason kívül tartalmaz még B1-, B2-, B6- és B12-vitaminokat, valamint C-vitamint is.
A vashiányos vérszegénység és a vashiány kezelése során a vas étrend-kiegészítő rendszeres szedésével is hatékonyan pótolható. Érdemes figyelni arra, hogy szerves formát válasszunk, mert ez nemcsak jobban szívódik fel, de a gyomorhoz is sokkal gyengédebb. Emellett az is hasznos, ha a készítmény egyéb, a vas felszívódását és a vérképzést segítő tápanyagokat is tartalmaz, például C-vitamin, folát, B12-vitamin, réz.
A felszívódás maximalizálása érdekében a vasat tartalmazó készítményeket éhgyomorra, savas gyümölcslével (pl. narancs, grapefruit) ajánlott fogyasztani. A magas rosttartalmú ételek, teljes kiőrlésű gabonák, kalcium, magnézium, tea, kávé, tej és tejtermékek, savcsökkentők, antibiotikumok, hormon készítmények mind gátolják a vas felszívódását - jobb, ha ezeket a vasfogyasztás körüli 1-2 órában elkerüljük.
A vashiány és a vérszegénység súlyosabb eseteiben előfordulhat, hogy nem elegendő a szájon át szedett vas, vagy a várandós nem viseli a szájon át szedhető készítményeket. Ilyen esetekben a 2. trimesztertől kezdődően a vas vénásan is adható. Ennek szigorú szakmai szabályai vannak, melyek Klinikánkon rendelkezésre állnak.
A szülés utáni hetekben-hónapokban sok nő javulást tapasztal a vashiányos vérszegénység okozta tüneteiben, mivel a szoptatás alatt menstruáció az esetek 80 százalékában nem jelentkezik. Az sem ritka azonban, hogy a vasraktárak terhesség után is hiányosak vagy alacsonyabbak a szükségesnél. A terhesség utáni vashiányos vérszegénységnek jellemzően a terhesség alatti nem megfelelő vasbevitel vagy a szülés miatti nagy fokú vérveszteség az oka.
Fontos tudni, hogy a szoptatás is elvon annyi vasat a kismama szervezetéből, mint a menstruáció. Ezért a szoptatás ideje alatt az édesanyáknak az átlagosnál több, napi 20 mg elemi vasra van szükségük. Ha a szoptatás időszaka alatt menstruáció is jelentkezik, akkor még ennél is magasabb bevitel lehet indokolt.
A szülés utáni vérszegénység felerősítheti a szorongással, stresszel és depresszióval összefüggő tüneteket, valamint gyengítheti az anya-csecsemő kötődést. Súlyos esetben akár intravénás vaspótlásra vagy vérátömlesztésre is szükség lehet.
A kismamák sokszor félnek attól, hogy ha nem táplálkoznak megfelelően, akkor a tejükben nem lesz elegendő tápanyag a kisbabájuk számára. Szerencsére ez csak nagyon szélsőséges esetekben fordul elő. Az anyukáknak ettől függetlenül figyelniük kell magukra, hiszen ha nem visznek be a szervezetükbe minden nyomelemet és ásványi anyagot, akkor a tartalékaik előbb-utóbb kimerülnek. A pici babák gondozása egyébként is megerőltető feladat, ha pedig az édesanya emellett vashiányos állapotba kerül, az tovább súlyosbíthatja a fáradtságérzést és a gyengeséget.
A szakemberek számos tanácsot fogalmaztak meg a szoptatós kismamák számára.
A terhesség során a szervezetnek nagyobb mennyiségű vért kell termelnie, hogy ellássa a babát a méhlepényen keresztül tápanyagokkal és oxigénnel - ehhez azonban vasra van szüksége. A WHO ajánlása szerint a terhes nőknél napi 30-60 mg vas bevitelére van szükség.
A vashiányos vérszegénység megelőzése és kezelése: a kezelőorvosok általában elvégeznek egy vérszegénység szűrést a terhesség kezdetén, illetve később, a második és harmadik trimeszterben is. Szülés után a terhesség alatt vérszegénységet tapasztaló vagy szüléskor sok vért vesztő édesanyáknál szintén el szoktak végezni egy szűrést.
Kutatások bizonyították, hogy azoknál a kismamáknál, akiknél vaspótlás segítségével sikerült a vérszegénységet kezelni, kisebb arányban fordultak elő fertőzések (légúti, húgyúti), véralvadási zavarok, de a súlyosabb terhességi rosszullétet, hányást is ritkábban tapasztalták. A vaspótlás ugyanakkor csökkenti a koraszülés és a szülés utáni depresszió kockázatát is.
A vas elengedhetetlenül szükséges mind az anyai, mind a magzati vérképzéshez. A vashiány ugyanis vérszegénységet, a vérszegénység pedig nemcsak levertséget, fáradékonyságot, hanem a baba esetében oxigénhiányt is okozhat. Ma Magyarországon minden harmadik terhes nő vashiányos vérszegénységben szenved. A vaspótlás különösen fontos ebben az életszakaszban, hiszen vas szükséges mind az anyai, mind a magzati vérképzéshez. Ha az anyánál vérszegénység alakul ki, ez magzati oxigén hiányhoz vezethet, mely súlyos magzati károsodás okozója lehet. A vérszegénység elsősorban az idegrendszeri fejlődésre gyakorol káros hatást. Éppen ezért terhesség alatt mindenképpen vaspótlást ajánl a szakember. Különösen a harmadik trimeszterben érdemes erre odafigyelni, hisz a baba fejlődése ebben az időszakban a legintenzívebb.
A vashiányos állapot sajnos sokszor megmarad szülés után is. A nagyon alacsony vas szint befolyásolhatja a hangulatot, a kismama ingerlékennyé válhat, ráadásul ekkor megnő a szülés utáni depresszió esélye is. Sokan úgy gondolják, hogy maga a szoptatás okoz vashiány, illetve vérszegénységet, ám ez valójában nagyon kevés vasat vesz ki a szervezetéből, körülbelül 0,3 milligrammot naponta. Ezért a szülés után az anyukák vashiányát nem a szoptatás okozza, hanem nagy valószínűséggel már a terhesség során fellépett a probléma (vagy már előtte is jelen volt).
Laborvizsgálattal könnyen megállapítható a latens vashiány és a vashiányos vérszegénység is. Amennyiben vashiányt/vérszegénységet állapítottak meg, úgy a kezelés annak mértékétől függ. Általánosságban elmondható, hogy a vasban gazdag táplálkozást minden esetben követni kell (húsokból szívódik fel a legjobban a vas), amit vastartalmú étkendkiegészítő szedésével érdemes kombinálni.
Súlyosabb esetben az orvos receptre vas tablettát írhat fel, de az is előfordulhat, hogy állapota vénás vaspótlást indokol (orvosi felügyelet mellett), ám annak már igen szigorú indikációi vannak.
