A magyar védőnői szolgálat egyedülálló intézmény, amely a születéstől a gyermek 18 éves koráig kíséri a családokat, és kulcsfontosságú szerepet játszik az egészségvédelemben, a betegségek megelőzésében és az egészségfejlesztésben.
A védőnői szolgálat története és jogi háttere
A magyar védőnői szolgálat 1915-ben, Stefánia belga főhercegnő javaslatára jött létre az Országos Stefánia Szövetség keretein belül. Célja a kor népegészségügyi problémáinak - magas csecsemő- és anyai halandóság, járványok - megoldása volt. A védőnői hálózat fő célkitűzése az általuk gondozott családok - különösen a nők, csecsemők, gyermekek, fiatalok - egészségének védelme és fejlesztése tanácsadással, családközpontú gondozással. A védőnői rendszert 2015-ben hungarikummá nyilvánították, elismerve komplex prevenciós jellegét.
A védőnők feladatait az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény és a 49/2004 ESzCsM rendelet szabályozza. Ezek a jogszabályok meghatározzák a család- és nővédelmet, a tanácsadást, a családgondozást, a szűrővizsgálatok szervezését, a védőoltások előkészítését, valamint az egészségnevelő és közösségi programok biztosítását.
A jogszabályok rendelkeznek a védőnői tanácsadás rendjéről, a kötelező családlátogatások gyakoriságáról, az ellátandó gondozottak számáról (jelenleg egy védőnő legfeljebb 250 tanköteles korú gyermeket gondozhat) és a dokumentációs feladatokról. A védőnői tevékenység szakmai felügyeletét a kormányhivatalok szervezeti rendszerében dolgozó vezető védőnők látják el járási és megyei szinten.
A védőnői munka fő feladatai
A védőnők munkája több szinten zajlik, a betegségek megelőzésére összpontosítva:
- Elsődleges (primer) megelőzés: Az egészségi állapot javítása, a rizikótényezők elkerülése/csökkentése, az egészséges életmódra és a mindennapos testmozgásra való nevelés.
- Másodlagos (szekunder) megelőzés: A rizikótényezők, az elváltozások, a megbetegedések korai felismerése és jelzése.
- Harmadlagos (tercier) megelőzés: A tartós megbetegedésben, fogyatékkal, hátrányos helyzetben élők gondozása, egészségi állapotuk és szociális helyzetük nyomon követése, segítségnyújtás.
A védőnők strukturálisan az egészségügyi alapellátás részeként működnek, de tevékenykednek oktatási intézményekben, részt vesznek a szociális alapellátásban, a gyermekvédelemben és a civil-karitatív szférában is. Szakmai tevékenységüket önállóan látják el.
A védőnői hálózat szintjei és a védőnők típusai
A védőnői hálózat több szinten működik:
- Területi védőnők: Feladatuk az óvodai védőnői feladatok és a nővédelemmel kapcsolatos teendők ellátása.
- Iskolai védőnők: Feladatuk a 6-18 évesek, valamint a 18 év feletti, középfokú nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevők iskola-egészségügyi ellátása; közreműködés az előírt orvosi vizsgálatok, szűrővizsgálatok, védőoltások lebonyolításában; a fokozott gondozást igénylők nyilvántartása, állapotuk nyomon követése, segítése.
- Kórházak szülészeti osztályán dolgozó védőnők: Feladatuk a várandós és gyermekágyas anyák ellátása, az anyák segítése a szoptatásban; az újszülött hazabocsátásának előkészítése és az egészségnevelés.
- Családvédelmi szolgálatban dolgozó védőnők: Feladatuk az oktatási intézményen kívüli családtervezési ismeretek terjesztése, a válsághelyzetben lévő várandós anyák segítése, a terhességmegszakítás előtti és utáni tanácsadás biztosítása.
Védőnői feladatok a várandósgondozástól a gyermek 3 éves koráig
A védőnők kulcsszerepet töltenek be a magzat-, a gyermek- és az anyavédelem területén. Elsődleges feladatuk ebben az időszakban az egészséges csecsemő és gyermek fizikai, mentális és szociális fejlődéséhez szükséges környezeti feltételek megteremtése, az ezt akadályozó tényezők felismerése, betegség vagy környezeti veszélyeztetettség esetén pedig fokozott gondozás és látogatás.
Várandósgondozás
A védőnővel a várandósgondozás elején kerül kapcsolatba először a kismama. A szülész-nőgyógyász szakorvostól a várandósság megállapításáról szóló igazolással kell felkeresnie a lakóhely (vagy tartózkodási hely) szerint illetékes védőnőt, aki kiállítja a várandósgondozási könyvet. A védőnői tanácsadáson általában 4-6 hetente kell megjelenni, de minimum 4 alkalommal - koraszülés esetén legalább egy alkalommal -, hogy a kismama jogosult legyen a szülést követően az anyasági támogatásra.
A védőnő a tanácsadások során általában az alábbi vizsgálatokat végzi:
- Testsúly, testmagasság mérése
- Vérnyomás és pulzus mérése
- Haskörtérfogat mérése
- Magzati szívműködés vizsgálata
- Vizeletvizsgálat
- Alsó végtag megfigyelése és vizsgálata
- Általános tanácsadás a terhességgel, babavárással kapcsolatban, válaszadás az anya kérdéseire.
Gyermekgondozás
A gyermek megszületését követően a védőnő a gyermekágyas anya felépülését és a gyermek fejlődését kíséri figyelemmel. A kisbaba megszületéséről a kórháztól kap értesítést, így már a hazaengedést követő 48 órán belül (kivétel a hétvége és munkaszüneti nap) meglátogatja a családot, majd a szülést követő első hat hétben hetente, utána havonta (az anya kívánságára gyakrabban is) látogatja a családot.
A védőnő ilyenkor tanácsot ad az édesanyának a felmerülő feladatokról, problémákról: szoptatás, pelenkázás, öltöztetés, fürdetés, altatás stb.
A védőnői tanácsadáson az édesanyának gyermekével eleinte havonta, később évente kell megjelennie, ezeken kívül az úgynevezett kötelező státuszvizsgálatokon, amelyek csecsemőkorban 1, 2, 3, 4, 6 és 9 hónapos korban esedékesek a szokásos havi méréseken felül.
A védőnő a státuszvizsgálatok alkalmával:
- Megméri a kisbaba súlyát és hosszát; bizonyos életkorokban pedig fejkörfogatot és mellkörfogatot is.
- Megbeszéli az édesanyával a kisbaba fejlődésével, táplálásával, gondozásával kapcsolatos teendőket.
- Ellenőrzi, hogy a baba fejlődése megfelel-e az életkorának.
- A gyermek egyéves kora után a beszéd- és mozgásfejlődéssel, szobatisztasággal kapcsolatos teendőkben, valamint a neveléssel, a közösségbe való szoktatással kapcsolatos problémákban segíthet.
Szűrővizsgálatokra 1 évesen, 18 hónaposan, 2 és 3 éves korban kerül sor. A kötelező státusz vizsgálatokon kapják a kis paciensek a kötelező védőoltásokat.
A szoptatás fontossága és a védőnői szerep
A szoptatás a csecsemőtáplálás legbiztonságosabb és legtökéletesebb módja, mert az anyatej mindent megfelelő mennyiségben és arányban tartalmaz. Nemcsak tápanyag és energiaforrás, hanem hormonokat, növekedési faktorokat, védőanyagokat is tartalmaz, így az immunológiai védekezésre képtelen újszülött az anyatejjel kapja a segítséget. Az anyatej élő anyag, folyamatosan változik, követve a baba alakuló igényeit.
A szoptatásnak jó hatása van az anya egészségére is: csökkenti a vérszegénység, a mell- és petefészekrák, valamint a csontritkulás kialakulásának esélyét.
A védőnők kiemelt szerepet játszanak a szoptatás támogatásában, tanácsadással és gyakorlati segítséggel.
Egész délelőttöt felölelő programmal ünnepelte a Paksi Védőnői Szolgálat a szoptatás világhetét.
A pelenkázás és a köldökcsonk ápolása
A pelenkázás során fontos a higiénia betartása. Kislányoknál felülről lefelé irányuló mozdulatokkal kell törölni a kényes területeket, kisfiúknál pedig óvatosnak kell lenni, mert a pelenka levétele után elkezdhetnek pisilni.
A pelenkával fedett bőrfelületet, hajlatokat be kell kenni a gyermekorvos által felírt popsikenőccsel. Hintőport nem ajánlott használni, mert összecsomósodik és kidörzsölheti a baba bőrét.
Amíg a köldökcsonk le nem esik, tisztán és szárazon kell tartani. Minden pelenka cserénél ellenőrizni kell a köldököt. Ha a köldökcsonk bőrrel érintkező részén rászáradt szöveti darabok láthatóak, vagy esetleg vizelettel, széklettel szennyeződik, akkor azt meg kell tisztítani Octenisept vagy gyógyszertári alkohol segítségével.
Néhány csepp szövetnedv, vér megjelenése nem kóros. Ha tartósan nedvezik, vérzik a köldök, vagy genny ürül belőle, azonnal orvoshoz kell fordulni.
A fürdetés és a levegőztetés
A fürdetéskor a szoba hőmérséklete kb. 26-28 fok legyen. Az ideális vízhőmérséklet a baba fürdetéséhez 36-37 Celsius fok. Fürdetés után rögtön szárazra kell törölni, és öltöztetni a babát, mielőtt a hűvösebb szobába visszük át.
Fürdetéshez a baba bőrének a legjobb a gyógyszertári fürdetőkrém. A hajlatok, bőrredőket alaposan, körültekintően kell szárazra törölni.
A levegőztetést meleg hónapokban 2-3 hetes, hideg hónapokban 4-6 hetes korban lehet elkezdeni. A legfontosabb a fokozatosság: első nap öltöztessük úgy fel a babát, mintha kimennénk, de a szobában maradva nyitott ablaknál levegőzzön kb. 10-15 percig. Vigyázzunk, hogy huzat ne érje.
Télen a babakocsiban a baba alatt is legyen egy meleg takaró vagy báránybőr és rajta is, érdemes beletenni egy bundazsákba. A sapkák közül azokat válasszuk, amik jól rálógnak a fülre és az áll alatt összeköthetők.
A láz és a lázgörcs kezelése
A láz mindig tünet, nem pedig betegség. A hónaljban mért hőmérséklet mellett szájban, fülben, illetve végbélben is mérhetünk lázat. Lázas betegség alatt a szülő lehetőleg legyen a gyermekével.
A lázcsillapítás sikerét kedvezően befolyásolja, ha megfelelő mennyiségű folyadékot itatunk a beteg gyermekkel. A kínált ital ne legyen szénsavas, leginkább a tea javasolható.
Hűtőfürdő esetén engedjünk a fürdőkádba a lázzal azonos hőmérsékletű vizet, majd hideg víz hozzáadásával fokozatosan hűtsük a vizet. Arra vigyázzunk, hogy ne hűtsük le nagyon gyorsan, illetve ne hűtsük le 22 °C alá, mert görcsöt okozhat a gyermeknek.
A lázgörcs a gyermekkori görcsös állapotok leggyakoribb formája, mely általában 6 hónapos és 6 éves kor között fordul elő leggyakrabban. A tünetek észlelésekor azonnal mentőt kell hívni, addig lázat kell csillapítani.
A védőnői szolgálat a gyakorlatban
A védőnők nap mint nap a családok életének részei, segítve őket a gyermeknevelés kihívásaiban. Bár a hivatalos ügyek intézése néha bonyolultnak tűnhet, a védőnők rugalmasak és segítőkészek. Gitidisz Krisztina, aki sok külföldön élő anyával van kapcsolatban, kiemeli a magyar védőnői rendszer fontosságát, amelyet sok országban hiányolnak.
A védőnők nemcsak a tanácsadó helyiségekben dolgoznak: a családokat, valamint az óvodákat és az iskolákat is felkeresik. Az anyai, csecsemő- és gyermekvédelem, a várandós és gyermekágyas anyák gondozása mellett kiterjed a 0-7 éves gyermekek gondozására az iskola megkezdéséig, a komplex családgondozásra, valamint a nővédelemre.
A védőnői munka összetett és sokrétű, magában foglalja a szülőkkel való kapcsolattartást, a gyermekorvosokkal való együttműködést, és a legfrissebb szakmai információk átadását.
