Hazánkban a gyermek- és családvédelem a már alapintézménynek számító védőnői szolgálaton keresztül valósul meg.
A magyar védőnői szolgálat feladata napjainkban is az egészségvédelem, a betegségek kialakulásának megelőzése, valamint az egészségfejlesztés.
A védőnők az egészségügy sajátos határterületén, a különböző társszakmák képviselőivel együttműködve látják el a törvények és jogszabályok, a módszertani útmutatók és a szakmai irányítás által meghatározott feladataikat.
Összetett, egészségmegőrző családvédelmi szolgáltatást biztosítanak: szoros kapcsolatot tartanak a gondozottjaikkal, tanácsot adnak a különféle - egészségügyi, szociális, mentálhigiénés - problémákban; szűrővizsgálatokat szerveznek; védőoltásokat készítenek elő; egészségnevelő és más egészségvédő közösségi programokat biztosítanak a gondozottak számára.
A jogszabályok rendelkeznek a védőnői tanácsadás rendjéről, a kötelező családlátogatások gyakoriságáról, az ellátandó gondozottak számáról (jelenleg egy védőnő legfeljebb 250 tanköteles korú gyermeket gondozhat) és a dokumentációs feladatokról.
A védőnői tevékenység szakmai felügyeletét a kormányhivatalok szervezeti rendszerében dolgozó vezető védőnők látják el járási és megyei szinten.
A hazai szabályozás szerint a védőnői munka a betegségek megelőzésén alapul, az alábbiak szerint:
- Elsődleges (primer) megelőzés: az egészségi állapot javítása, a rizikótényezők elkerülése/csökkentése, az egészséges életmódra és a mindennapos testmozgásra való nevelés stb.
- Másodlagos (szekunder) megelőzés: a rizikótényezők, az elváltozások, a megbetegedések korai felismerése és jelzése.
- Harmadlagos (tercier) megelőzés: a tartós megbetegedésben, fogyatékkal, hátrányos helyzetben élők gondozására, egészségi állapotuk és szociális helyzetük nyomon követése, segítségnyújtás.
A védőnők strukturálisan az egészségügyi alapellátás részeként működnek, de tevékenykednek oktatási intézményekben, részt vesznek a szociális alapellátásban, a gyermekvédelemben, a civil-karitatív szférában is.
Szakmai tevékenységüket önállóan látják el.
A védőnői hálózat szintjei
- Területi védőnők - feladatuk az óvodai védőnői feladatok és a nővédelemmel kapcsolatos teendők ellátása.
- Iskolai védőnők - feladatuk a 6-18 évesek, valamint a 18 év feletti, középfokú nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevők iskola-egészségügyi ellátása; közreműködés az előírt orvosi vizsgálatok, szűrővizsgálatok, védőoltások lebonyolításában; a fokozott gondozást igénylők nyilvántartása, állapotuk nyomon követése, segítése.
- Kórházak szülészeti osztályán dolgozó védőnők - feladatuk a várandós és gyermekágyas anyák ellátása, az anyák segítése a szoptatásnál; az újszülött hazabocsátásának előkészítése és az egészségnevelés.
- Családvédelmi szolgálatban dolgozó védőnők - feladatuk az oktatási intézményen kívüli családtervezési ismeretek terjesztése, a válsághelyzetben lévő várandós anyák segítése, a terhességmegszakítás előtti és utáni tanácsadás biztosítása.
A védőnők kulcsszerepet töltenek be a magzat-, a gyermek- és az anyavédelem területén, elsődleges feladatuk ebben az időszakban az egészséges csecsemő és gyermek fizikai, mentális és szociális fejlődéséhez szükséges környezeti feltételek megteremtése, az ezt akadályozó tényezők felismerése, betegség vagy környezeti veszélyeztetettség esetén pedig fokozott gondozás és látogatás.
Védőnői feladatok a várandósgondozástól a gyermek 3 éves koráig
Várandósgondozás
A védőnővel a várandósgondozás elején kerül kapcsolatba először a kismama: a szülész-nőgyógyász szakorvostól a várandósság megállapításáról szóló igazolással kell felkeresnie a lakóhely (vagy tartózkodási hely) szerint területileg illetékes védőnőt, aki kiállítja a várandósgondozási könyvet.
A védőnői tanácsadáson általában 4-6 hetente kell megjelenni, de minimum 4 alkalommal - koraszülés esetén legalább egy alkalommal -, hogy a kismama jogosult legyen a szülést követően az anyasági támogatásra.
A védőnő a tanácsadások során általában az alábbi vizsgálatokat végzi: testsúly, testmagasság mérése; vérnyomás és pulzus mérése; haskörtérfogat mérése; magzati szívműködés vizsgálata; vizeletvizsgálat; alsó végtag megfigyelése és vizsgálata; általános tanácsadás a terhességgel, babavárással kapcsolatban, válaszadás az anya kérdéseire.
Gyermekgondozás
A gyermek megszületését követően a védőnő a gyermekágyas anya felépülését és a gyermek fejlődését kíséri figyelemmel.
A kisbaba megszületéséről a kórháztól kap értesítést, így már a hazaengedést követő 48 órában (kivétel a hétvége és munkaszüneti nap) meglátogatja a családot, majd a szülést követő első hat hétben hetente, utána havonta (az anya kívánságára gyakrabban is).
A védőnő ilyenkor tanácsot ad az édesanyának a felmerülő feladatokról, problémákról: szoptatás, pelenkázás, öltöztetés, fürdetés, altatás stb.
A védőnői tanácsadáson az édesanyának gyermekével eleinte havonta, később évente kell megjelennie, ezeken kívül az úgynevezett kötelező státuszvizsgálatokon, amelyek csecsemőkorban 1, 2, 3, 4, 6 és 9 hónapos korban esedékesek a szokos havi méréseken felül.
A védőnő a státuszvizsgálatok alkalmával: megméri a kisbaba súlyát és hosszát; bizonyos életkorokban pedig fejkörfogatot és mellkörfogatot is; megbeszéli az édesanyával a kisbaba fejlődésével, táplálásával, gondozásával kapcsolatos teendőket; ellenőrzi, hogy a baba fejlődése megfelel-e az életkorának; a gyermek egyéves kora után a beszéd- és mozgásfejlődéssel, szobatisztasággal kapcsolatos teendőkben, valamint a neveléssel, a közösségbe való szoktatással kapcsolatos problémákban segíthet.
Szűrővizsgálatokra 1 évesen, 18 hónaposan, 2 és 3 éves korban kerül sor.
A védőnői szolgálat története és fejlődése
1915-ben Stefánia belga főhercegnő javaslatára jött létre az Országos Stefánia Szövetség, majd az utódszervezete, a Védőnői Szövetség.
Megalakulásának célja a kor népegészségügyi problémáinak - magas csecsemőhalandóság, anyák halálozásának magas száma, súlyos járványügyi helyzet (pl. tbc) - megoldása volt.
A védőnői hálózat fő célkitűzése az általuk gondozott családok - különösen a nők, csecsemők, gyermekek, fiatalok - egészségének védelme, fejlesztése tanácsadással, családközpontú gondozással.
Elévülhetetlen érdemeket szereztek pl. a védőoltási rendszer kidolgozásban és megvalósításában is.
A magyar védőnői szolgálat különleges ellátási forma, a világban sehol nem találunk hasonlót.
A védőnői rendszer uniós szinten nem szabályozott.
A tagállamokban is létezik a magyar védőnői hálózathoz hasonló feladatokat ellátó rendszer, de nincsen ilyen átfogó jellegű, a születéstől 18 éves korig tartó, az édesanya és gyermekét érintő összehangolt egészségügyi ellátás.
Magyarországon a védőnők magasan képzett, diplomás szakemberek - védőnői munkát csak védőnői szakon szerzett főiskolai oklevéllel rendelkező személy végezhet -, az unióban a végzettséget tekintve sincs egységes szabályozás.
A védőnői hálózat az átalakítást követően országosan, egységes rendszerként folytatja tevékenységét.
Az új rendszerben a területi védőnők országosan összehangolt szakmai irányítás alatt nyújtanak ellátást, ezáltal a korábbinál is eredményesebben, az egyéni igényeknek is megfelelő, magas színvonalú szolgáltatások biztosíthatók.
A területi védőnők a családok egészségének megőrzésére, segítésére irányuló preventív feladataikat meghatározott földrajzi területen (védőnői körzetben) végzik, a megelőző ellátásban betöltött szerepük az alapellátás rendkívül fontos része.
A területi védőnői ellátás általánosságban a várandóság idején, majd a gyermek születését követően az iskoláskor kezdetéig tart.
A területileg illetékes védőnő és a gondozott között a kapcsolatfelvételre általában az első várandóság idején kerül sor.
Ez a lak/tartózkodási hely szerint illetékes védőnői tanácsadóban történik.
Az anamnézis felvétele után a kismama megkapja „várandós kiskönyvét”, ezzel kezdetét veszi a védőnői gondozás.
A gondozás minden esetben egyéni, személyre szabott, kölcsönös együttműködésen alapuló terv szerint történik.
Később a védőnő a családot, közösen egyeztetett rendszerességgel otthonában keresi fel.
A baba születése után figyelemmel kíséri a gyermek testi - értelmi - érzelmi fejlődését, tanácsot ad az életkornak megfelelő gondozásról, táplálásról, tájékoztat a védőoltások fontosságáról.
A védőnői tanácsadáson elvégzi az életkorhoz kötött kötelező védőnői szűrővizsgálatokat (1-2-3-4-6-9-12-(15)-18 hónapos kor, 2-(2,5)-3-4-5-6 éves (7 éves ha nem kezdte meg általános iskolai tanulmányait) korig évente).
A védőnők szociális tevékenységet is folytatnak.
A legmarkánsabb módosítás, hogy védőnői tevékenység kizárólag egészségügyi szolgálati jogviszonyban végezhető majd.
Vállalkozói formában 370 területi, és 136 iskolai védőnői szolgálat működik, azonban ilyen formában a jövőben nem működhetnek.
Vállalkozóként azok sem alkalmazhatóak, akik nyugdíj után folytatják a védőnői tevékenységet, nekik az OKFŐ ad majd továbbfoglalkoztatási engedélyt.
A jelenleg 4042, önkormányzati, intézményi, és egyetemi fenntartású területi védőnői szolgálatnál dolgozók hamarosan megkapják a működési engedélyük felmondását, ezzel egy időben vehetik kézhez kijelölésüket az új munkahelyükre.
A védőnői körzetek nem változnak, így a kinevezés arra a területi védőnői körzetre vonatkozik majd, ahol az érintett jelenleg is ellátja a feladatát.
Ugyanakkor az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény lehetővé teszi a munkáltató számára a kirendelést „egészségügyi közfeladat ellátása érdekében”.
Mivel a védőnők a jövőben ennek hatálya alá tartoznak, így ez a passzus rájuk is vonatkozni fog.
Nem járnak automatikusan a jövőben azok a pótlékok és béren kívüli juttatások, amelyeket az önkormányzatok eddig biztosítottak a védőnőknek.
Bár egyes önkormányzatok biztosítottak biciklit a területi védőnőknek a munkavégzéshez, autót, vagy gépjármű fenntartást jellemzően nem fizettek, és ez a jövőben sem változik.
Számos más kérdést önkormányzati hatáskörbe rendel az OKFŐ.
Ilyen például az is, ha a helyhatóság szolgálati lakást biztosított a védőnőnek.
A főigazgatóság álláspontja szerint ilyen esetekben helyben kell megegyezésre jutni.
A jövőben a megyei intézmény adja ki a szabadságokat és határozza meg a helyettesítések rendjét és annak díjazását, itt döntik el a továbbképzésre rendelkezésre álló napok számát is, a védőnők évenkénti minősítését pedig a vármegyei kollegiális védőnői mentor végzi majd, amelyet a munkáltató hagy jóvá.
Az egységes informatikai rendszer bevezetése úgy szerveződik majd, hogy az lehető legkisebb adminisztrációs terhet jelentse a védőnők számára.
A tanácsadók minimumfeltételeit és működtetését az irányító kórház és az önkormányzatok közösen biztosítsák - javasolja az OKFŐ.
Bemutatkozik a védőnői szolgálat, a nők egészsége - családok egészsége program
A védőnői munka legnagyobb értéke a személyesség, az empátia és a magas szintű szakmai felkészültség harmonikus egysége.
Ezek azok az alapelvek, amelyek a mindennapi gyakorlatban irányt mutatnak, és amelyek mentén a jövőben is kívánjuk erősíteni a védőnői hivatás szakmai rangját.
A védőnők tevékenysége sok esetben láthatatlan, mégis felbecsülhetetlen értékű.
Jelenlétük biztonságot, szakmai iránymutatást és lelki támaszt nyújt a családok számára, különösen az élet legérzékenyebb időszakaiban.
A személyes kapcsolatokon alapuló munka lehetővé teszi a problémák korai felismerését, a megelőzést és a támogatást, ezáltal hozzájárul a gyermekek egészséges fejlődéséhez, a szülők megerősítéséhez és a közösségek jóllétéhez.
A Magyar Védőnők Egyesülete azzal a szándékkal jött létre, hogy szakmai közösségbe szervezze a védőnőket, képviselje érdekeiket, és támogassa őket a folyamatos szakmai megújulás útján.
Különösen fontosnak tartjuk a védőnők társadalmi megbecsülésének növelését.
Meggyőződésünk, hogy a védőnők munkája olyan értéket képvisel, amely nélkülözhetetlen a családok támogatásában, az egészségmegőrzésben és a jövő generációinak jólétében.
Honlapunk célja, hogy hiteles, naprakész és közérthető információkat kínáljon mind a védőnők, mind az érdeklődők számára.
Itt bemutatjuk Egyesületünk tevékenységeit, szakmai programjait, rendezvényeit, továbbképzési lehetőségeit és állásfoglalásait, valamint tájékoztatást adunk a védőnői hivatást érintő aktuális kérdésekről.
Meggyőződésünk, hogy a védőnői hivatás jövője a szakmai együttműködésben, az egymástól való tanulásban és a közös felelősségvállalásban rejlik.