A terhesség korai szakaszában sajnos nem ritka a veszteség. A legtöbb vetélés a fogantatás utáni első hetekben következik be, sokszor még azelőtt, hogy a várandósság bizonyossá válna. Becslések szerint a fogamzásoknak több mint a fele vetéléssel végződik. A legtöbbször ki sem derül, hogy erről van szó, a nők csupán annyit vesznek észre, hogy a menstruációs ciklusuk néhány napot késik. A felismert terhességek körülbelül tizenöt-húsz százaléka spontán vetéléssel fejeződik be. A vetélések nagy része (hetven-nyolcvan százaléka) az első trimeszterben zajlik le. Az ilyenkor bekövetkező vetélések leggyakoribb kiváltó okai a magzati kromoszóma-rendellenességek.
A terhesség megszakadását a betöltött 24. terhességi hét előtt nevezzük spontán vetélésnek. Ha a terhesség első tizenkét hetében történik az esemény, korai vetélésről, ha a második trimeszterben - a terhesség 12. és 24. hete között - késői vetélésről beszélünk. A vetélésnek konkrét okai és rizikótényezői vannak.
A vetélés okai és rizikófaktorai
A vetélések hátterében állhatnak még a méh veleszületett, vagy szerzett anatómia rendellenességei, hormonális zavarok, fertőzések, toxikus ártalmak, valamint immunológiai és genetikai defektusok is. Jó, ha tudjuk azonban, hogy a spontán vetélések okait a legtöbb esetben nem sikerül felderíteni.
A rizikótényezők közül a dohányzást és az alkoholfogyasztást kell kiemelni, de emeli a kockázatot a kábítószer-fogyasztás, különösen a kokain használata is. A nem szteroid gyulladásgátlók alkalmazása a fogantatáskor szintén emeli a rizikót, ahogyan a túlzásba vitt kávéfogyasztás is (1000 mg fölötti koffeinmennyiségnél). A korábbi spontán vetélés szintén növeli a kockázatot, ahogy az is, ha az ovuláció és a beágyazódás között több mint 10 nap telik el. A lisztérzékenység (cöliákia) és az extrém túlsúly szintén növeli a kockázatot, de ilyen hatása lehet az alacsony folátszintnek is.
A rizikótényezők mellett vannak kromoszómarendellenességek is, amelyek vetélést okoznak - a vetélést az esetek 50 százalékában ezek váltják ki. A Turner-szindróma (amely kizárólag lányokat érintő genetikai rendellenesség) például a terhességek zömében - a becslések szerint mintegy 98 százalékában - a terhesség korai szakaszában vetéléssel végződik. A terhesség ideje alatti dohányzás, jelentősen megnövelheti a vetélés kockázatát.
A bakteriális agyhártyagyulladást okozó Listeria monocytogenes szintén okozhat vetélést, de ez az egyik legsúlyosabb következménye a brucellózisnak is (amely baktérium okozta betegség). A Cytomegalovírus-fertőzés a terheseket különösen veszélyezteti: ez esetben a kórokozó a magzat károsodását okozhatja, de kiválthat vetélést is. Jelentkezhet vetélés antifoszfolipid szindróma (APS) miatt is. Ennél a méhlepény megfelelő keringését akadályozó vérrögök, illetve az antitesteknek méhlepényre közvetlenül kifejtett, de részleteiben még kevéssé ismert károsító hatásai okozzák a vetélést. Bekövetkezhet vetélés mindezeken túl alloimmun eredetű újszülöttkori trombocitopénia (NAIT) miatt is.
A spontán vetélésnek oka lehet a méh nem megfelelő anatómiája is. Lehet például olyan méhnyálkahártya alatt található képlet vagy például polip, illetve miómagöb, amely miatt a megtermékenyült petesejt nem tud megfelelően beágyazódni. Léteznek olyan méhfejlődési rendellenességek is, amelyek sorozatos spontán vetélést okoznak_ ilyen például a méhsövény. Szó lehet úgynevezett méhösszenövésről (Asherman-szindrómáról) is, amely szintén vetéléshez vezethet.
Ismétlődő vetélés
Ismétlődő vetélésről azonban akkor beszélünk, ha a vetélés többször egymás után jelentkezik (általában 3 egymást követő vetélés; 35-36 év felett már 2 egymást követő esetben is javasolt a kivizsgálás). Lényeg: az ismétlődő vetélés nem végállapot. Ritkábban a szülők kiegyensúlyozott kromoszóma‑átalakulásai (pl. Öröklött vagy szerzett trombózishajlam (pl. A cél, hogy szisztematikusan, a legvalószínűbb okoktól haladva feltárjuk a háttértényezőket.
Amennyiben ismétlődő vetélésekről van szó, és a kivizsgálás során sikerül kideríteni, miért történnek, akkor - ideajánlott a kivizsgálás. Miért? Bár a vetélést követően is megmaradhatnak a terhességi tünetek, az azonban változó, hogy ki mennyi ideig tapasztalja ezeket. Sok tünetért a terhesség alatti hormonális változások felelősek. A vetélés után ezeknek a hormonszinteknek a terhesség előtti állapothoz való visszaállása nem egyik napról a másikra történik.A folyamatot egyébként befolyásolhatja a lelkiállapot is. Sőt. A terhesség elvesztésével járó teher akár még fel is erősítheti a tüneteket. Ha nem szűnnek meg, orvosi, pszichológusi segítségre is szükség lehet.
Ha egy kismamának vérzése van (ez lehet barnás pecsételés vagy bővebb vérzés) és görcsöl, mindenképpen fel kell keresnie orvosát, hogy megnézhessék, vetélésről van-e szó vagy sem. Egy barnás pecsételés nem feltétlen jelez vetélést, a bő vérzés viszont már nagyon veszélyes állapot. A komplett vetélés akár otthon is lezajlik bő menstruációs jellegű vérzéssel, de ebben az esetben is szükség van orvosi vizsgálatra. Az inkomplett vetélésnél (tehát amikor a méh nem képes kellőképp összehúzódni és kiürülni) a vérzés folyamatos is lehet, a kismama nagyon rossz állapotba kerülhet, kivérezhet.
Vetéléskor az orvosok általában már a fizikai vizsgálatnál is látják, hogy a méhszáj nyitva van, akár ujjnyira is. A vetélés diagnózisát ultrahangvizsgálattal állítják fel. A vizsgálatot akkor végzik el, ha a kismama vérzéssel és görcsös panaszokkal érkezik a kórházba. Ha az ultrahangvizsgálat során még látszik a szívműködés, akkor nem lehet vetélésről beszélni. Ha a kismama minimális pecsételéssel és enyhe görcsökkel érkezik, de az ultrahangvizsgálat szerint nincs szívműködés, akkor elmaradt vetélés állapítható meg.
A vetélés típusai és kezelése
A vetélés lehet fenyegető vetélés, kezdődő vetélés, komplett vetélés, inkomplett vetélés, elmaradt vetélés és lázas vetélés. A fenyegető vetélésnél görcsök és minimális vérzések jelentkeznek, de a méhszáj zárt marad, az esetek 85 százalékában pedig a terhesség nem szakad meg. Kezdődő vetélésnél a tünetek az előbbihez hasonlóak, de a méhszáj már nyitott.
A komplett vetélés a korai terhességnél fordul elő, 6 hetes korig gyakoribb. Ebben az esetben is kórházi megfigyelés szükséges. A komplett vetélés teljes egészében spontán lezajlik, a magzat bő menstruációs vérzéssel távozik. Elmaradt vetélésnél az elhalt magzat a méhüregben van, a vetélés folyamata be sem indul. Ilyen esetben orvosi beavatkozásra van szükség. Inkomplett vetélésnél a folyamat ugyan beindul, méghozza bő, darabos vérzés és görcsök kíséretében, de nem fejeződik be.
Ha az érintett korábban már szült, akkor a méhszájat nem szükséges érlelni (tágítani), viszont ha még nem történt szülés, akkor a méhszájat mechanikus módszerekkel vagy gyógyszeresen tágítani kell. A vetélést tünetileg progeszteronpótlással lehet kezelni, de a hüvelyi vérzés csillapításához szükség lehet vérzéscsillapítókra is.
A spontán vetélés kezelése attól függ, hogy az elhalt magzat magától távozik-e, vagy pedig orvosi beavatkozás szükséges az eltávolításához. Ha előbbiről, tehát komplett vetélésről van szó, akkor nincs szükség külön kezelésre. Ha elmaradt vetélésről beszélünk, akkor kis várakozási idő után - akár a spontán vetélés lehetőségét megtartva - történik a műszeres befejezés. Ha az elmaradt vetélést követően sem történik vetélés, vagy inkomplett vetélésről van szó, akkor műszeres befejezésre van szükség. A műszeres befejezést műtéti körülmények között, altatásban végzik.
Sokáig azt gondolták, hogy a vetélés után hagyni kell időt a méh és méhnyálkahártya regenerálódására és ezért néhány hónapig valamilyen fogamzásgátlási módszert javasoltak. Azonban több kutatás is igazolta, hogy nem szükséges a várakozás. Ha a vetélés ismétlődik, komplett kivizsgálásra van szükség. A nőgyógyászati vizsgálat mellett a kezelőorvos kérhet általános laboratóriumi vizsgálatot, ellenőrizheti a hormonszinteket, megnézheti, nem áll-e valamilyen fertőzés a probléma hátterében. A teljesség igénye nélkül szükség lehet még immunológiai és genetikai vizsgálatokra, a méh anatómiai rendellenességeit kimutató vizsgálatokra, esetleges véralvadási zavarok fennállásának ellenőrzésére és a partner andrológiai vizsgálatára is.
A vetélést az egészséges életmód, a megfelelő táplálkozás, a testmozgás és a stressz kerülése segít megelőzni, illetve fontos a rizikót növelő alapbetegségek kezelése is. A vetélésnek csak ritkán van szövődménye, a teherbeesés már a következő ciklusban is lehetséges. Akkor is így van, ha a vetélést műszeres beavatkozással fejezik be. Ez azért lehetséges, mert az érintett területek nagyon gyorsan regenerálódnak, és hamar helyreáll a hormonrendszer működése is. Szövődmény akkor lehet, ha a vérzés miatt a várandós kismama kivérzett állapotba kerül. Ilyen esetekben szükség lehet véradásra is.
Ismétlődő vetélés: Mi ez? Mik az okai? Mi a kivizsgálás?
Méh polipok
A méh polipok és a méhnyak vagy méhszáj polipok rendkívül gyakori elváltozások, melyek a méhnyálkahártyából vagy a méhnyak felszíni nyálkahártyájából indulnak növekedésnek. A nőgyógyászati polip növekedésének köszönhetően változatos panaszokhoz és betegségekhez vezethet. A polip műtét egyik leggyakoribb célja, hogy kizárjuk a daganatos sejtek jelenlétét, mely csak szövettani vizsgálattal tisztázható a nőgyógyászati polip műtét után. A második leggyakoribb oka a méh polip műtétnek meddőség. Azok a méhnyak polipok, amelyek láthatóak sima nőgyógyászati vizsgálat során a rákszűrés alkalmával gyakran a méh üregéből indulnak ki, így szintén meddőséghez vezethetnek.
Leggyakrabban 20 éves kortól fordulnak elő, de a sajnos gyermekkortól találkozunk velük egészen az időskorig. Méretük a pár milliméterestől egészen extrém lehet. Amennyiben a méh, méhnyak vagy méhszáj polip diagnosztizálásra került az eltávolítása office hiszteroszkópiával, vagyis ambuláns méhtükrözéssel javasolt.
A méhpolip a méh nyálkahártyából kiinduló jóindulatú képződmény. Bár önmagában jóindulatú, ritkán, de tartalmazhat rákos sejteket, ezért mindenképp komolyan kell venni és kezelni szükséges. Kialakulásának pontos oka egyelőre nem tisztázott, ám feltételezések szerint megjelenésében szerepet játszhat a genetika, ösztrogéndominancia, gyulladások, fogamzásgátlók, fertőzések is. Bár igen hasonló miómához, ám lényeges különbség a kettő között, hogy a mióma a méh izomzatának túlburjánzása, a polipok pedig a nyálkahártyájából indulnak ki.
Amennyiben felmerül a polip gyanúja, első körben az orvos ultrahangos vizsgálatot végez (hüvelyi és hasi ultrahangot is). Ennek során megállapítható a nyálkahártya vastagsága és az is, ha van olyan rész, ahol valamilyen kinövés, túlburjánzás van. Viszont a pontos diagnózisért és a méh üregének alaposabb megfigyelése érdekében célszerű méhtükrözést is végezni, melynek során akár el is távolítható az oda nem illő képlet. A polip műtéti eltávolítása igen fontos (ez lehet kürettel is), akkor is, ha esetleg panaszt (még) nem okoz, mivel a mintát szövettanra szükséges elküldeni, hogy ki lehessen zárni a rosszindulatú elváltozás esélyét.
A polip eltávolításával a tünetek megszűnnek, ám érdemes azzal tisztában lenni, hogy a probléma kiújulásra hajlamos, ezért, ha valakinél egyszer már kialakult, úgy megvan a valószínűsége annak, hogy visszatér a panasz.
Az ambuláns méhtükrözés szerepe
Az ambuláns méhtükrözés egy modern orvosi eljárás, amely számos nőgyógyászati probléma megoldására kínál fájdalommentes, biztonságos és gyors alternatívát. A méhtükrözés során a vetélésen átesett, missed abortion diagnózissal diagnosztizált pároknak nyújtunk segítséget a nyakcsatorna, a méh, illetve a petevezetékek teljeskörű átvizsgálásával.
A méh polipok és a méhnyak vagy méhszáj polipok rendkívül gyakori elváltozások, melyek a méhnyálkahártyából vagy a méhnyak felszíni nyálkahártyájából indulnak növekedésnek. A méhtükrözés segítségével pontosan lokalizálhatóak és eltávolíthatóak, ami nemcsak a tünetek megszüntetésében, hanem a termékenység javításában is segíthet.
A méhfejlődési rendellenességek, mint a T-alakú méh vagy a méhsövény, gátolják a méhtest normál funkcióit, így a megtermékenyített petesejt beágyazódását és a terhesség normál lefolyását is zavarják. Méhtükrözés segítségével azonban az ilyen anatómiai akadályok pontosan feltérképezhetőek és kezelhetőek.
Az Asherman-szindróma a méh belső hegesedésével jár, amely a méhüreget összetapaszthatja, zavarva ezzel a normális menstruációs ciklust és akadályozva a terhesség kialakulását. Ez az eltérés ultrahang segítségével csak nehezen azonosítható, így mindenképpen ajánlott az ambuláns méhtükrözés elvégzése.
Vetélés vagy terhesség után visszamaradt szövetről beszélünk, ha a méh üregében maradnak olyan terhességi szövetek, mint a méhlepény vagy egyéb szöveti elemek. Ezen szövetek eltávolítására a legideálisabb módszer az ambuláns méhtükrözés.
Az ambuláns méhtükrözés előnye az altatásban végzett műtétekhez képest, hogy nem szükséges méhszáj tágítás, mely durva beavatkozás, így roncsolja a kötőszövetet és izomrostokat. Ez utóbbiak épsége a sikeres terhesség egyik alapfeltétele. A további előny az altatás elkerülése, mely felesleges kockázat a hölgy páciensek számára.
A sorozatos veszteség jelentős pszichés terhet ró a párra. Még ismétlődő vetélés esetén is sok párnál születik egészséges gyermek a későbbiekben. A siker kulcsa a kiváltó ok(ok) azonosítása, a következetes kezelés és az életmódtámogatás.