Az Asherman-szindróma alatt azokat a méhen belüli összenövéseket értjük, amelyek miatt rendszertelen, fájdalmas menstruáció, a menstruáció elmaradása, illetve vetélés és meddőség is jelentkezhet. Nincsenek pontos adatok arról, hogy az Asherman-szindróma milyen gyakori, de a világ különböző országaiból származó statisztikák szerint 1,5 és 25 százalék között változik az előfordulása. Ha az összenövés nem jelentős, akkor a probléma csak a gyerekvállalás idején derül ki.
Asherman-szindróma leginkább akkor alakul ki, ha a méh belső falát valamilyen trauma éri. Egyrészt a terhesség utáni műszeres betapintás okozhat ilyesmit, amelyre egyebek mellett akkor lehet szükség, ha a méhlepény nem vált le rendesen. Okozhat ilyen jellegű sérülést terhességmegszakítás miatt végzett méhkaparás is. Megnő a méhösszetapadás rizikója azt követően is, hogy a méh belső felszínéről miómát távolítanak el hiszteroszkópos (méhtükrözéses) beavatkozással. Ilyenkor egy apró optikai eszközt vezetnek fel a hüvelyen, majd a méhnyakcsatornán keresztül a méhüregbe, és ennek segítségével végzik el a műtétet.
Feltételezések szerint a méh szülés utáni vérzésekor alkalmazott speciális vérzéscsillapító öltés is fokozhatja az Asherman-szindróma rizikóját. Megesik, hogy az Asherman-szindróma semmilyen panaszt nem okoz, pusztán véletlenszerűen ismerik föl.
A tünetek és a diagnózis
Ha van tünet, akkor általában abnormális, teljesen rendszertelen menstruációs ciklus: lehet, hogy egyáltalán nincs vérzés, vagy a menstruációs vérzés rövidebb 5 napnál, és a vérzés is enyhébb. Ennek oka, hogy a méh belső felszíne az összenövés miatt kisebb, így a leváló nyálkahártya sem jelentős. Az Asherman-szindróma miatt a havi vérzés nem csak rendszertelen, hanem fájdalmas is lehet. Az összenövések miatt meddőség is kialakulhat, de jelentkezhet ismétlődő vetélés is.
Az Asherman-szindróma gyanúját már ultrahangvizsgálat is felvetheti, de biztosat csak méhtükrözést követően lehet mondani. Ha a meddőség vagy a vetélés kivizsgálása miatt hiszteroszkópos beavatkozást végeznek, akkor egyértelműen láthatóvá válik az összenövés.
Kezelés és megelőzés
A kezelés műtéti: a méh összenövéseit kamerával követve, hiszteroszkópos beavatkozással oldják fel. Vágásra nincs szükség hozzá, az eszközt a hüvelyen keresztül juttatják be a méhbe. Kérdés, hogy az összenövések az oldás után összetapadnak-e újra. Ha igen, akkor a beavatkozást akár többször is meg kell ismételni. Egyes anyagokat (úgynevezett barriereket) be tudnak tenni a méh üregébe annak érdekében, hogy az összetapadást a gyógyulás idejére, a sebfelszín kialakulásáig meggátolják.
A rendszertelen menstruáció és vetélés egyéb okai
A terhesség első 12 hetében a vetélés kockázata viszonylag magas. A magzat elvesztése rendkívül megviseli a párokat és ilyenkor mindenki a miértekre keresi a választ. Most a leggyakoribb nőgyógyászati és hormonális okokat soroljuk fel, melyek vetéléshez vezethetnek. A vetélések egy részének hátterére soha nem derül fény - ekkor nagy valószínűséggel kromoszóma-rendellenesség miatt következett be (idősebb korban igen gyakori), ám van, hogy alapos utánajárással kideríthető az ok.
Spontán vetélés
Spontán vetélésről akkor beszélünk, amikor a terhesség a 24. hét előtt valamilyen oknál fogva, spontán megszakad. Ez leggyakrabban az első trimeszterben szokott megtörténni - statisztikák szerint a kezdődő terhességek közel egynegyede így végződik, és sokszor olyannyira korán, hogy a kismama még csak nem is tudott az állapotáról. A vetélés jelei a vérzés és a hasi görcsök, mely során a méhszáj fokozatosan kinyílik. Attól függően, hogy a spontán vetélés során teljesen kiürül-e a méh, vagy sem, szükség lehet műszeres befejezésre.
Progeszteronhiány
A progeszteronhiány igen gyakori állapot, mely teherbe esési nehézségeket és korai vetélést eredményezhet. A progeszteron ugyanis igen fontos hormon, mely -többek között-segíti a tökéletes beágyazódást. Minél nagyobb mértékű a hiány, annál nagyobb eséllyel következik be vetélés. Már a várandósság előtt is lehetnek tünetei - pl. menstruáció előtti barnás folyás, elhúzódó vérzés-, így már ekkor el lehet kezdeni a kezelést. Természetesen, ha a terhesség során derül fény az állapotra fenyegető vetélés miatt - vérzés, görcsök-, akkor mihamarabb progeszteronpótlásra van szükség, csakúgy, mint a tervezési időszakban (a ciklus második felében).
Pajzsmirigyzavar
Akár pajzsmirigy alulműködésről, akár túlműködésről van szó, mindkét állapot nagyban befolyásolja mind a teherbe esést, mind a várandósságot. A szerv rendellenes hormontermelése ugyanis negatívan hat a menstruációs ciklusra, a peteérésre, a megfelelő beágyazódásra és a magzat egészséges fejlődésére. Ráadásul a pajzsmirigy alulműködés gyakran progeszteronhiányt von maga után, ami tovább rontja a kihordási esélyeket. Az esetek többségében zavar esetén a terhesség nem is jön létre, ám ha mégis, akkor fennáll a vetélés és a fejlődési rendellenességek esélye. Éppen ezért érdemes a pajzsmirigy funkciók ellenőrzése a várandósság során, hogy szükség esetén az anyuka megfelelő terápiában részesüljön és egészséges gyermeknek adhasson életet.
PCOS (Policisztás ovárium szindróma)
A PCOS során a petefészkekben kisebb-nagyobb ciszták alakulnak ki, és statisztikák szerint ekkor 30-35% is lehet a korai vetélés esélye. Az állapot mögött gyakran komplex hormonzavar áll. A betegség gyakran társul pajzsmirigyzavarral és progeszteronhiánnyal, ami még inkább rontja a kilátásokat. Sajnos kezeletlen esetben nem csak vetélést okozhat, de ekkor nagyobb eséllyel alakul ki a várandósság során magas vérnyomás és cukorbetegség is. A PCOS ultrahangos vizsgálattal és vérvétellel állapítható meg, és kezelésében nagy szerepe van a speciális, személyre szabott diétának, a rendszeres mozgásnak és szükség esetén a gyógyszeres kezelésnek.
Fertőzések
Várandósság során a hüvely ph-ja megváltozik, és ezért a kismama lényegesen fogékonyabbá válik különböző fertőzésekre. Amennyiben az anyuka figyel a tünetekre (égő, viszkető érzés, megváltozott hüvelyi folyás), és mihamarabb felkeresi a kezelőorvosát, akkor nagy eséllyel megelőzhető a baj. Ellenkező esetben a felszálló fertőzés a méhet és a burkot is elérheti, és vetélés -később koraszülés- következhet be. A terhes nőknek ezért fokozottan kell ügyelniük az intim higiéniára, és már a legapróbb tünetnél orvoshoz kell fordulniuk!
További okok a vetélések hátterében
- Véralvadási zavar (trombofília, Antifoszfolipid-szindróma)
- Anatómiai okok (pl. méhsövény, méh rendellenességei, gyenge méhszáj)
- Autoimmun betegségek
A menstruáció ciklusát számos tényező befolyásolhatja. A menstruációs ciklus a legtöbb nőnél átlagosan 28 naponta ismétlődik és 4-7 napig tart. Kezdjük a sort a legáltalánosabb okokkal, hiszen a szabálytalanná váló menstruációt az esetek jelentős részében valamilyen életmódbeli tényező idézi elő, amitől például megváltozik a mindennapi rutin.
A perimenopauza, vagy egy olyan hormonális állapot, amely évekkel megelőzi az utolsó menstruációt. A menopauza a menstruáció periódusok végét jelenti, amikor már 1 éve nincs havi vérzés. Ez az időszak az amerikai nőkben átlagosan az 51. év. Ezért a perimenopauzát úgy szokták definiálni, mint azt az időszakot, amely a menopauzához vezet és átlagosan 10 évvel megelőzi annak bekövetkezését.
A menstruáció enyhe késése általában nem ok az aggodalomra, mint ahogyan az sem, ha néhány nappal lerövidül a ciklus. Az egyik leggyakoribb nőgyógyászati probléma, amit szinte minden nő megtapasztal életében legalább egyszer, de inkább többször.
PCOS és menstruációs ciklus magyarázata - Tünetek, meddőség, okok és kezelés - Orvosi animáció
A fogamzásgátló tabletta káros hatásai közé tartozik, hogy kimeríti a tápanyagraktárakat, növeli a gyulladás mértékét, felborítja a stresszreakciót, hatással van a pajzsmirigyhormonokra, inzulinrezisztenciához vezethet és az emésztőrendszeri egészséget is megzavarhatja. Ezek mind befolyásolhatják a tabletta elhagyása utáni menstruációs ciklust vagy annak hiányát. A pajzsmirigybetegséget az amenorrhea egyik általánosan elfogadott okaként tartja számon. Sok tényezőnek van hatása a menstruációs ciklusra. A táplálkozási zavarok, elégtelen tápanyagbevitel, tápanyaghiány vagy a magas intenzitású testedzés mind megzavarhatják a menstruációs ciklust. Sok stressz éri és nem alszik eleget?
Ha valakinél régóta nem jelentkezett menstruációs vérzés, akkor ideje utánajárni, hogy mi lehet ennek az oka. Terhességi teszt. FSH, LH és ösztradiol. Az agyalapi mirigy termeli a follikuluszstimuláló (vagy tüszőérlelő (FSH)) és a luteinizáló (vagy sárgatestserkentő (LH)) hormonokat, amelyeken keresztül kommunikál az agy a petefészekkel. Prolaktin. A prolaktin gátolja az FSH szekrécióját, aminek a hatására elmarad a menstruációs vérzés. Ugyanaz a mechanizmus okozza a prolaktinszint megemelkedését, mint ami a pajzsmirigy-stimuláló hormon (TSH) magas szintjét is okozza. Pajzsmirigy panel. A pajzsmirigy nem megfelelő, alul- vagy túlműködésének hatása befolyásolja a menstruációs ciklust, beleértve azokat az állapotokat, amikor vagy van menstruációs vérzés és ovuláció, vagy nincs. Ez volt az egyik háttérben álló ok Amanda amenorrhea eseténél: a laborvizsgálatok hipotireózis állapotát mutatták, ami azt jelenti, hogy a fogamzásgátló tabletták nem oldották volna meg a problémát.
A hormonháztartás átmeneti zavara lehet, ami vagy beáll, vagy hormonvizsgálat után kell "beállítani".
A vetélések nagy része (hetven-nyolcvan százalék) az első trimeszterben zajlik le. Az ilyenkor bekövetkező vetélések leggyakoribb kiváltó okai a magzati kromoszóma-rendellenességek. A fogamzás elmaradásának hátterében állhatnak még a méh veleszületett, vagy szerzett anatómia rendellenességei, hormonális zavarok, fertőzések, toxikus ártalmak, valamint immunológiai és genetikai defektusok is. Jó, ha tudjuk azonban, hogy a spontán vetélések okait a legtöbb esetben nem sikerül felderíteni.
A terhesség megtartásában nagyon fontos szerepe van az életkornak, hiszen ennek a növekedésével párhuzamosan a vetélés esélye is növekszik. A terhesség megszakadását a betöltött 24. terhességi hét előtt nevezzük spontán vetélésnek. Ha a terhesség első tizenkét hetében történik az esemény, korai vetélésről, ha a második trimeszterben - a terhesség 12. és 24. hete között - késői vetélésről beszélünk. Mivel a spontán vetélések hátterében leggyakrabban kromoszóma-rendellenességek állnak, ezért a vetélés megelőzésére nem létezik biztos módszer. Amennyiben ismétlődő vetélésekről van szó, és a kivizsgálás során sikerül kideríteni, miért történnek, akkor - ideális esetben - kezelésükkel csökkenthető vagy megakadályozható a következő vetélés.
Ha a vetélés ismétlődik, komplett kivizsgálásra van szükség. A nőgyógyászati vizsgálat mellett a kezelőorvos kérhet általános laboratóriumi vizsgálatot, ellenőrizheti a hormonszinteket, megnézheti, nem áll-e valamilyen fertőzés a probléma hátterében. A teljesség igénye nélkül szükség lehet még immunológiai és genetikai vizsgálatokra, a méh anatómiai rendellenességeit kimutató vizsgálatokra, esetleges véralvadási zavarok fennállásának ellenőrzésére és a partner andrológiai vizsgálatára is.
A menstruációs ciklusok általában 28 naponta ismétlődnek. A menstruáció ciklusa a legtöbb nőnél átlagosan 28 naponta ismétlődik és 4-7 napig tart.
A kismedencei gyulladások bakteriális fertőzések, amelyeket általában szexuális úton terjedő betegségek okoznak. Daganatos elváltozás: A nőgyógyászati daganatok szintén hatással lehetnek a menstruációs ciklusra. A menstruációs ciklus rendszertelenné válásának számos más egyéb okai is lehetnek, amelyek nem betegségek, mint inkább külső hatások és állapotok.
tags: #veteles #utan #rendszertelen #menstruacio