A zenei nevelés már a legkisebb korban elkezdődik, és számos előnye van a gyermekek fejlődésére nézve. A Magyarországon elterjedt Kodály-módszer, amely Kodály Zoltán zenepedagógiai elveire épül, kiemelten fontosnak tartja a korai ének-zene oktatást. Ez a módszer nem csupán zenei ismereteket ad át, hanem egy átfogó eszmerendszert is képvisel, amelynek középpontjában az ember áll, bármilyen kicsi is.
A Kodály-módszer alapelvei
Kodály Zoltán fontosnak tartotta, hogy az éneklést korán kezdjék el a gyermekek, hogy ne szakadjanak ki abból a természetes közegből, amibe beleszülettek. A csecsemő ugyanis már gagyogni, intonálni próbál. Aki elveszti ezt a természetes folyamatosságot, azt nagyon nehéz megtanítani énekelni. A filozófia másik fontos része, hogy a zenei és a művészi tápláléknak mindig a legjobbnak és legértékesebbnek kell lennie; fércáruval nem szabad a gyermeket nevelni. Egy magyar számára pedig a legautentikusabb zenei táplálék a magyar népdal, amely rengeteg vizsgán átment, míg megmaradt, de ugyanolyan forrás a keresztény világ zenéje, a gregorián is.
Szabó Dénes, a Magyar Örökség díjas Cantemus Gyermekkórus vezető karnagya, szintén kiáll a Kodály-módszer mellett, támadhatatlannak tartva annak filozófiáját. „Valljuk, hogy a gondolkodásunkban a népdal, a tiszta forrás nagyon fontos” - fogalmaz Szabó Dénes. A kórus rengeteg Kodály-, Bartók-, Bárdos-népdalfeldolgozást énekel, ezeket egy magyar együttestől a külföldi versenyeken, koncerteken el is várják; emellett azonban autentikus, eredeti megformálásában is bemutatják a dallamokat a kórus tagjainak.
A Kodály-módszernek tulajdonítják az ötvenes-hatvanas évek hazai zeneoktatásának nagyszerű eredményeit. Kodály Zoltán az ókori filozófusok, a nagy európai gondolkodók véleményével egyezően alakította ki nevelési elveit: „Legyen a zene mindenkié!” Azt vallotta, hogy az ember személyisége akkor teljesedhet ki, ha a tanulás során megismeri az esztétikai értékeket, és megkapja a természetes művészi önkifejezés lehetőségét is. Az éneklés lehetősége minden gyermek számára adott.
A zenei nevelés hatása a gyermekekre
A zenehallgatás és az éneklés fejleszti a gyermekek szókincsét, kifejezőképességét és önbizalmát. Az éneklés segít a gyermekeknek abban, hogy kifejezzék érzéseiket, és ezáltal jobban megértsék önmagukat és a világot. A zenei nevelés hozzájárul a harmonikus személyiségfejlődéshez.
A cikkben említett példa is jól illusztrálja ezt: egy ötéves kislány a villamoson kedélyesen elbeszélgetett egy nyugdíjas bácsival, amit egy idős hölgy úgy kommentált, hogy ritkán látni ilyen választékosan beszélő, tájékozott, talpraesett, nyitott gyereket. Az édesanya elmondta, hogy közel 35 évesen kezdte az anyaságot, és mindent megtett azért, hogy gyermeke számára a lehető legtöbb szeretetet és minőségi időt biztosítsa. A rengeteg szeretet és együtt töltött minőségi idő meghozta a gyümölcsét: a kislány hihetetlen önbizalma abból eredeztethető, hogy hatalmas szeretet és elfogadás veszi körül a kezdetek óta.
Az édesanya hozzátette, hogy gyakorlatilag a születésétől kezdve folyamatosan beszélt hozzá, kommentálta, amit csinált, mesélt neki az évszakokról, a fákról, virágokról, méhecskékről. Minden áldott nap mesélt neki, eleinte szivacskönyvekből, később pedig egyre hosszabb és komolyabb történeteket választott. A kutatások szerint azok a babák, akiket az anyjuk a testén hordoz, sokkal kevesebbet sírnak és általában véve nyugodtabbak. Ezt a gyakorlatban is megtapasztalta: a kislány iszonyú jókat aludt az édesanyja hátán, miközben a lakásban tette-vette. A fantasztikus kifejezőképességét és szókincsét annak köszönheti, hogy gyakorlatilag a születésétől kezdve folyamatosan beszélek hozzá.
A zenei oktatás kihívásai és lehetőségei
A zenei oktatás társadalmi presztízse sajnos nagyot esett az elmúlt évtizedekben. Szabó Dénes szerint a minisztérium nem kérdezi meg az illetékeseket, a tanárokat a zeneoktatással kapcsolatos döntéseknél, és ezért az ügy rossz irányba halad. Kodály Zoltán halála után a magyar zeneszerző-társadalom sokan elavultnak, provinciálisnak gondolták a kodályi módszert, és próbálták behozni lemaradásukat a nyugati új módszerekkel szemben. Ez azonban azt eredményezte, hogy a mosdóvízzel együtt a gyereket is kiöntötték.
Ugyanakkor a zenei lobbinak önös érdeke is, hogy ne engedjen a követeléseiből, hiszen az ő piaca vész el, ha eltűnik a közönség a hangversenytermekből. Üres házaknak értelmetlen zenét írni és játszani. A kórusszene közönsége még megvan, hiszen ez a művészeti ág eleve nagyobb létszámú együtteseket vonultat fel, és kifejezésmódja nagyon személyes, vonzza a közönséget. A kórusmuzsika azt is felemeli, aki hallgatja, és azt is, aki műveli.
A zenei nevelés fontosságát hangsúlyozza az is, hogy a művészetek, közöttük a zene ismerete, élvezete a harmonikus személyiség egyik ismérve. Sőt, újabban már a multik is felismerték, hogy jó vezető, tehát piacképes munkaerő csak a sokoldalúan képzett, kiművelt ember lehet.
Bár a zenetanárok társadalmi presztízse csökkent, és a zeneoktatás támogatása is nehézségekbe ütközik, a Kodály-módszer és a zenei nevelés továbbra is kiemelkedő szerepet játszik a gyermekek fejlődésében. A Cantemus Gyermekkórus sikerei, valamint az olyan zenepedagógusok, mint Szabó Dénes, Forrai Katalin és Andor Ilona munkássága bizonyítják ennek fontosságát.
tags: #villamoson #enekeltek #kisgyereknek