A fogainkra egész életünkben szükségünk van, így minél tovább meg kell őriznünk egészségüket. Szülőként a gyerekek fogainak fejlődésére, épségére kiemelten fontos ügyelni.
A Fogzás Kezdete és Normál Menete
A fogfejlődés már magzati korban megkezdődik, mind a 20 tejfog csírája megtalálható az állcsontban, amikor megszületünk. Nagyon hamar, 2-3 hónapos korban már jelentkezhetnek a fogzás tünetei, a nyálképződés, nyűgösség, sírás, étvágytalanság, alvás problémák. Láthatjuk, hogy a fogzás egy hosszú folyamat, egészen 3 éves korig is eltarthat. Ugyanakkor a fenti időrendiség és sorrend csak nagy általánosságban igaz, az ettől való akár jelentős eltérés, is teljesen rendben van. Ez csupán a statisztikai átlag, az egyes babák fogzása nagyon változatos és időben komoly eltérések is lehetnek.
Az első tejfogak megjelenése általában 6-8 hónapos korban kezdődik, de előfordul, hogy 6 hónapos kor előtt, vagy csak később, 10-12 hónapos korban bújnak ki az első fogak. A tejfogak megjelenési sorrendje egyénenként változó. A fogak megjelenése általában párosával történik, középről indulva és folyamatosan haladva hátra. Az első fogacskák 5 és 7 hónapos kor körül bukkannak fel. Az első fogak leggyakrabban az alsó középső metszőfogak, ahol a 2 fog nagyjából egyszerre érkezik meg. A két alsó fog után a két felső metszőfog jelenik meg, nagyjából 6-8 hónapos korban. Ezek után kezdenek kibújni az oldalsó metszőfogak, először fent, majd lent, a már kibújt középső fogak mellett. 1 éves kor után, legjellemzőbben 14 hónapos körül, egymás után megjelennek az alsó és felső szemfogak. Másfél éves kor tájékán bújnak elő az első kisőrlők, majd 2 éves kor után előtörnek a szájüregben hátrébb elhelyezkedő második kisőrlők, előbb az alsók, majd a felsők. 3 éves korra rendszerint mind a 20 tejfog megjelenik: a metsző- és a szemfogak, valamint a kisőrlők.
A fogzás általában 3 éves korban fejeződik be. Egy óvodás 20 tejfoggal rendelkezik.
A fogfejlődés örökletes, ezért ha a szülők tisztában vannak azzal, hogy milyen volt az ő fogzásuk, nagyjából következtetni tudnak majd a gyermekükére is. Érdemes már a legelső időszakban, az első fogacskák megjelenésével együtt elkezdeni megtanítani gyermekünknek a fogtisztítás folyamatát.
Mi Van, Ha Egy Éves Korig Nincs Fog?
Némely kisgyerek még egyévesen is fogatlanul mosolyog a világra. A szülők félelme lehet, hogy ki sem nőnek a fogak. Ha egy babának közel egy évesen nincs egyetlen foga sem, akkor hogyan tud darabos ételt enni, rágni? Ebben az esetben D-vitamin-cseppet érdemes (napi 2 cseppel) adni a babának, mellé egy kis kalciumkészítményt. Személyes tapasztalatom, hogy kibújnak a fogacskák, csak van, akinél később. Érdemes átgondolni, hogy volt-e a családban valaki, akinek későn jöttek ki a fogai. Gyermekfogorvossal lehet még felvenni a kapcsolatot konzultáció céljából.
Általánosságban mondható, ha a tejfogak előtörése később indult be, akkor a fogváltás is később fejeződik be. Az alsó-felső tejőrlők például 16-36 hónapos korban törnek elő, és 9-12 éves korban váltódnak.
A fogváltás 5-7 éves korban kezdődik, de fontos azt tudni, hogy a tejfogak cserélődnek, viszont melléjük 12 új fog, a nagyőrlők és a bölcsességfogak is kibújnak.
A maradófogak száma 32. Az első maradófogak 6 éves korban jelennek meg, fogváltás nélkül. Sokan tejfognak vélik, és nem fordítanak nagy figyelmet a megóvásukra.
Emellett nem árt, ha a fogváltás folyamatát végigkíséri egy fogorvos, aki az esetlegesen fellépő gondokat mielőbb fel tudja fedezni és meg is tudja oldani, szükség esetén pedig a fogszabályozást elkezdeni.
A Fogzás Tünetei és a Fájdalom Csillapítása
Az első fogak előbújásakor számos kérdés merülhet fel a szülőkben. Mikor indul meg a folyamat? Normális-e, ha hőemelkedés vagy hasmenés kíséri? Mit lehet tenni a fájdalom enyhítése érdekében?
Előfordulhat, hogy a kemény ínyen, ahol a fog várható, kékes, sötét bevérzés látható. A fogzási fájdalom enyhítésére a masszírozás egy bevált módszer. Ujjunkkal vagy nedves gézzel gyengéden masszírozzuk a gyermek ínyét.
Bababoltokban, különböző formájú, BPA-mentes műanyag, hűthető rágókák kaphatók. Gyógyszertárakban pedig beszerezhetők a fogzást enyhítő gélek és ecsetelők. Ha a kisgyerekek már kaphatnak szilárd élelmiszert, akkor kínálhatjuk hűtött nyers sárgarépával, uborkával.
Ha a kicsi széklete nem bűzös, nyálkás, akkor lehet a fogzás miatt. Ilyenkor fokozott a nyálelválasztás, és ez okozza a gyakoribb székletürítést. Az időtartama változó szokott lenni, lehet, hogy csak néhány napig tart, lehet, hogy egy kicsit tovább, amíg a fog ki nem jön. Teendő - a fájdalomcsillapításon kívül - nincs sok, krémezzék a kicsi fenekét, hogy nehogy kicsípje a sok kaki, és pótolják az elveszett folyadékot. Ha megváltozik a széklet jellege, esetleg láz, elesettség társul hozzá, akkor keressék fel a háziorvost!
A fogzással valóban együtt járhat hőemelkedés, illetve a lazább széklet. Mozgás során eleve magasabb hőmérséklet alakul ki, illetve ahogy mozgás során a bőr, a ruha dörzsölődik a lázmérőhöz, nyilván magasabb érték jön létre. Lázat mindig nyugalomban lévő babán kell mérni, aki ül, fekszik stb..
A patikában kapható fogzási fájdalmat csillapító gél, valamint a háziorvosok által is felírható ínyecsetelő sokat segíthet, de a rágókák is hasznosnak bizonyulhatnak. Ha a kicsi nagyon nyűgös, egy-egy esetben adhatunk neki fájdalomcsillapító kúpot vagy szirupot.
A Fogzás és a Láz Kapcsolata
A fogzás tipikusan 6-10 hónapos kor között kezdődik (de lehetnek kivételek, kezdődhet hamarabb) az alsó metszőfogak kibújásával, és körülbelül 2,5 éves korig az összes tejfog megjelenik. Kiderült továbbá, hogy fogzáskor, pontosabban a fog áttörésekor igen kis mértékben, néhány tizeddel emelkedhet a gyermek testhőmérséklete, lázat azonban a fogzás nem okoz. Mivel a gyermekek hőmérséklete az adott egyéntől, korától és még a napszaktól is függ, így lehetséges, hogy valakinél 36,3 helyett 36,6, más gyereknél 37,1 helyett 37,4 fok lesz a testhőmérséklet a fogzás miatt - ami teljesen normális. Lázas állapotot azonban nem lehet a fogzásra fogni.
Ebben a korban gyakran beteg, lázas a gyerek, ez teljesen „normális”, ez az élet velejárója - sokan tévesen számos panaszt a fogzásra kennek, holott két egymástól független dologról van szó. Számos olyan nagy, serdülő gyereket látok, akinek csak láza van, semmilyen egyéb tünetük nincs, ilyenkor sokan keresik az okot, mire lehet ráfogni a betegséget, de nem találunk semmit.
Ha megváltozik a széklet jellege, esetleg láz, elesettség társul hozzá, akkor keressék fel a háziorvost!
A fogak elváltozásait beindító érzelmi konfliktusok, összefüggések FB22 (biologika, szerv atlasz)
A Fogak Szerkezete és Kezdeti Ápolása
A fog egyrészt a látható fogkoronából, másrészt a foghúsban szilárdan rögzülő foggyökérből áll, közöttük helyezkedik el a foghússal fedett foggyökér. A fogkoronát a fogzománc vonja be. Ez a testünkben található legkeményebb anyag. A zománc alatt helyezkedik el a fog belsejének legnagyobb részét kitöltő fogcsont (dentin), amely a foggyökeret alkotja.
Már az első fog megjelenésétől gondoskodnunk kell a fogápolásról. Eleinte még nem kell fogkrémet használni, csak tiszta vízzel áttöröljük a fogakat.
Valószínű, hogy korábban valamilyen trauma érte a tejfogazatot. A tejfogazat sérülése a maradófogazat fejlődésének zavarát okozhatja, mely függ az életkortól, a sérülés időpontjától és a trauma típusától.
