Minden gazdi szeretné, hogy a kutyája örökre fiatal maradjon, de sajnos ez nem így van. A kölyök kor után jön a felnőtt kor, majd pedig következik az időskor. Ez az élet rendje, és ahogy mondani szokták, minden kornak meg van a maga szépsége. Akár csak az embereknél, úgy a kutyáknál is igaz, hogy egyede válogatja, milyen gyorsan tesznek szert bizonyos készségekre, milyen gyorsan nőnek, mennyire érettek a korukhoz képest.
A kiskutyák leragadt szemekkel és leragadt fülekkel születnek, tehát vakok és süketek. Körülbelül két hetes korukban nyitják ki a szemüket és kezdenek el látni homályos foltokat, és a hangokat is ekkor érzékelik először. Kettő és négy hetes kor között kezdenek kibújni az első fogak és ez az időszak is, amikor elkezdenek megtanulni járni. A szemük és a hallásuk pedig folyamatosan javul. Fontos időszak ez abból a szempontból is, hogy ilyenkor lehet először kézbe venni a kutyusokat.
Négytől tizenkét hetes korig tartó időszakot nyugodtan hívhatnánk a felfedezés heteinek is. Ilyenkor ismerkednek meg az ebek szűkebb környezetükkel, de ami fontosabb, ekkor alakul ki bennük a félelemérzet. Ebben a korszakban kezdődik meg a szilárd kosztra való átszoktatás is.
A három és hat hónapos kor közötti időszak már a tanulásé és a szocializációé. A szobatisztára nevelés mellett ez az időszak, amikor engedelmességre kell nevelni a kutyákat. Az időben elkezdett kutyatréning nagyon fontos. Nagyon fontos, hogy elsajátítsák az alapvető szabályokat és kialakuljon a gazda-kutya hierarchia is.
A hivatalos álláspont azonban az, hogy egy kutya 5-6 hónapos koráig számít kölyöknek. Ez az időszak, amikor eléri fizikai, nemi és érzelmi érettségét. Felhagy a játékossággal és a magatartása komolyodok, pont úgy, ahogy az az embereknél is megfigyelhető.
A testmagasság elérése fajtánként változik. Életének első évében a kölyök kutya számottevő mértékben változik a méret, alak és viselkedés tekintetében. Elsősorban is fontos szem előtt tartani a kistestű fajták és a nagytestű kutyák között az első néhány évben jelentkező különbséget.
A kölyökkutya fejlődése és első éve rengeteg izgalmas változással jár együtt, de természetesen a fejlődés üteme fajtától és nemtől függően minimálisan eltérhet. Ha tisztában vagyunk vele, milyen folyamatok is zajlanak a sok-sok farokcsóválás, halkabb, majd egyre hangosodó ugatás és a rohanó mancsok mögött, biztosak lehetünk benne, hogy a lehető legjobbat tudjuk nyújtani újdonsült kiskedvencünknek. Lássuk, hogyan zajlik a kölyökkutya fejlődése életének első 12 hónapjában!
A kutya fejlődésének kritikus szakaszai
Az első hetek: Kezdetek és alapok
A kölyökkutya születése utáni első két hét döntő fontosságú időszak annak biztosításában, hogy a kölyök elinduljon az egészséges felnőttkor felé. Az első 48 órában lényeges a körültekintő gondoskodás, hogy a kölyökkutyák biztosan megkapják a szükséges meleget és táplálékot. Ez kiterjed az előtejre, vagy más néven kolosztrumra is, amelyhez a kiskutyák az anyjuk révén, a szoptatás során jutnak hozzá; ez elősegíti az immunrendszer támogatását.
A kiskutyák lezárt szemmel és hallójárattal jönnek világra, ezért életük első két hetében a környezetüket kizárólag tapintás és szaglás útján érzékelik. A PDSA szerint a kölyökkutyák szeme 10-12 napos korukban nyílik ki, amit hallójáratuk kinyílása követ 14-16 napos korukban.
Az újszülött és szopós időszakban a kiskutyában kialakul a táplálkozási reakció, a szopási reflex, továbbá a hőszabályozás, a látás és a hallás, majd megjelennek a mozgás első elemei. Ennek az időszaknak az első felében az alapvető táplálék az anyatej. Később a kutya már más élelmet is kap.
Mindennek köszönhetően a második hétre súlyuk a duplájára nő.
1-2 hónapos kor: Fejlődés és első fogak
A kölyökkutya fejlődésének első - második hónapjában tovább gyarapszik a súly, megjelennek az első apró fogak, elkezd nőni a bunda. A 25. és 30. nap között a testsúlyuk a négyszeresére nő, miközben az első szőrszálak elkezdenek kihullani, hogy helyüket átvegye az „igazi” bunda.
Amikor már hallanak, a kölykök elkezdik utánozni az anyjuktól hallott hangokat.
Kialakul benne a tájékozódási reflex; a kiskutya minden ismeretlen tárgyat megszimatol, minden hangra figyel. Kb. 3 hetes korától ül, áll, szaladgál. Nem sokkal később megkezdődnek a kölykök közötti játszadozások, birkózások.
A kutyák maradó fogai három és hat hónapos koruk között kezdenek nőni, így a rágcsálás rettegett időszaka is ekkor kezdődik.
Három és négy hetes koruk között a kölykök elkezdik megtanulni kontroll alatt tartani a hólyagjukat és bélmozgásaikat, és kezdik magukévá tenni azt a szokást, hogy csak alvóhelyük elhagyása után könnyítenek magukon.
3-4 hónapos kor: Növekedés, fogváltás és szocializáció
A 3. és 4. hónap a kölyökkutya fejlődésének egy olyan izgalmas időszaka, amikor aztán tényleg beindul a növekedés és az őrült rágcsálás, hiszen a kutyus ekkor hullajtja el tejfogait.
A kiskutyák nagyjából ugyanakkor állnak lábra, amikor az érzékeik kifejlődnek.
Röviddel a helyváltoztatás képességének elsajátítása után a kiskutyák már fel-alá szaladgálnak, és indulhat a játék az alomtársakkal.
A negyedik héten, anyjuk tejelválasztásának lelassulásával kezdik meg a végleges átállást a szilárd kölyöktápra.
Szintén négy hetes korukra tehető a kölykökben a körülöttük lévő emberekkel szembeni érzelmi kötődés kialakulása.
Négy hónapos kortól felkereshetjük a kutyaovit, ahol mancsos pajtásunk sok-sok hasonló korú társával játszhat együtt, ami nem csak a szocializációját segíti, de rengeteg új élménnyel is gazdagítja.
A 3-4 hónapos kor között a kölykök aktív védekező reakciója megerősödik, kialakul a ragadozó ösztön; üldözik a futó állatokat, a mozgó tárgyakat.
5-6 hónapos kor: Következetesség és nevelés
Az ötödik-hatodik hónapban a kölyökkutya rohamos fejlődése folytatódik, és mivel nagyon nyitott és mindenre vevő, elengedhetetlen az állandó következetesség - aminek az alapjait négylábú családtagunk ideális esetben már a kutyaoviban elsajátította - és a töretlen nevelés. Ügyeljünk rá, hogy ne csak az elkerülendő viselkedési formákat jelezzük kedvencünknek, de tanítsuk meg arra is, mi a helyes!
Az ötödik hónapra a nagytestű kutyafajtáknál kifejlődik a felnőtt léthez szükséges csontozat, és elérik a felnőtt egyedekre jellemző súly felét. Ráadásul a táplálkozási szükségletük minimálisan eléri a felnőtt kutyák igényeinek a kétszeresét! Ekkorra a kistestű kutyafajták növekedése elkezd lelassulni, mivel elérték a felnőttkori súlyukat, de a nagytestű fajták továbbra is egyenletesen növekednek.
7-9 hónapos kor: Az első lépések a kutyaiskolában
A kistestű kutyafajták lassan elérik, vagy már elérték a felnőttkori súlyukat, ez azonban a nagytestű négylábúaknál még várat magára.
A kölyökkutya fejlődése végre elérkezett arra a pontra, amikor felfedezhetjük a kutyaiskola nyújtotta izgalmakat, hiszen a legtöbb iskola 8 hónapos kortól már fogadja a bundás családtagokat.
Kb. 7-9 hónapos korra tehető a szukák nemi érettségének a kifejlődése, azaz az első » ivarzás megjelenése.
10-12 hónapos kor: Közeledő felnőttkor
Micsoda izgalom! Közeledik kutyusunk első születésnapja! Nem szabad azonban megfeledkeznünk az erre az időszakra esedékes, utolsó kombinált oltásról sem. Kedvencünk elő-előbújó, szinte felnőttesnek tűnő viselkedése ne tévesszen meg minket, hiszen továbbra is nagy szüksége van a következetes tanításra és nevelésre!
A 18 hónapos korukra általában kialakul felnőtt személyiségük, és teljesen megszokják a családban betöltött szerepüket is. Ez persze nem azt jelenti, hogy bármit is feladnának hihetetlen energiájukból! Kutyától függően ez még néhány évig megmaradhat.
A nagy testű ebek cseperednek a leglassabban, ők akár 16 hónapos korukig is növekednek. Ugyanakkor tudni kell, hogy az adatok hozzávetőlegesek. A fejlődést nagyban befolyásolja a tartási körülmény is, mindenekelőtt, hogy mennyit mozog, illetőleg eszik az adott kutyus.
Ha nagyobb testű fajtába tartozó kölyökkutyát tart, akkor az 18-24 hónapos korában éri el a teljes kifejlettségét. Akkor jut el abba a fázisba, amikor befejezte növekedési ciklusát, és egy felnőtt kutya izomzatára tesz szert.
A kutya érettsége: Fizikai és mentális fejlődés
A kutya érettségét, vagyis azt, amikor a kölyökből felnőtt lesz több módon is meghatározzák. A fizikai érettségen azt értjük, amikor a kiskutya eléri a végleges magasságát, amely természetesen fajta függő.
A fizikai érettség mellett azonban beszélünk mentális érettségről is. Az érzelmi érettségen azt értjük, amikor a kutya felhagy a játékos, azaz gyerek énjével és komolyabban kezd el viselkedni.
A kutyatápban is váltani kell, más jár egy kölyöknek és más egy felnőtt kutyának. Amíg a kutya növekedésben van több kalóriát kell magához vennie, így az étel is legyen gazdagabb tápértékben. A felnőtt kutyaeledelt onnantól kell elkezdeni adni a kutyának, ha az már megállt a növésben.
Hogyan határozzuk meg a kutya korát?
Jogosan vetődik fel a kérdés, hogyan lehet megállapítani, hogy pontosan vagy legalábbis hozzávetőleg mennyi idős a kutyus, amelyiket örökbe fogadtad. Amennyiben nincsen törzskönyv és nincsen datálva a születés időpontja, akkor bizony nem is olyan egyszerű a kérdés.
Ha pontos kormeghatározásra van szükséged, akkor kérhetsz DNS vizsgálatot, és a kutya génjeiből megmondják, hány éves a kedvenced. Ha engem kérdezel, ez teljesen felesleges.
Azt hogy nyolc hetes kor alatt van a kutyád, egész egyszerűen onnan tudod eldönteni, hogy tejfogai vannak. Szintén a fogak állapotából tudod meghatározni, hogy nem érte el még a 7 hónapos kort az eb, ettől az időponttól kezd ugyanis elszíneződni a kutyák foga, addig azonban makulátlanul fehér. Mivel ez egybeesik a kölyök kor határával is, így nyugodtan hagyatkozz a fogakra, ha el akarod dönteni, hogy felnőtt korba lépett-e a kutyád, avagy sem.
Az öregedés jelei kutyáknál
A kor előre haladtát a kutyák szervezete is jelzi, ami több külső jegyben is megnyilvánul. Egy vagy két éves kor környékén jelennek meg a komolyabb elszíneződések a fogakon, illetőleg ez az az időszak, amikor a hátsó fogakból egy-egy már ki is hullik. Három és öt éves kor között pedig a rendszeres fogápolás mellett is megjelenik a szuvasodás. De, hogy ne csak a fogakról beszéljünk, ekkor jellenek meg az első zsírpárnák is, illetőleg a kutya tartása veszít eredendő kecsességéből. Hat éves kor magasságában megkezdődik az őszülés. Először a száj környéke kezd deresedni, nyolc éves kor magasságában pedig a bőr is veszít már feszességéből. Ha egy kutya idősebb tíz évnél az pedig már a viselkedésén is látszik. Lomhább lesz, nincs kedve annyit játszani, sétálni, mit korábban.
Az öregkor az emberhez hasonlóan a kutyánál és egyéb állatoknál is különféle testi és lelki bántalmakkal jár, még ha nincs is szó egyértelmű betegségről. Fajtánként és egyedenként különbözik az az életkor, amelytől kezdve az öregedés jellemző tünetei jelentkezhetnek. Szobakutyáinknál 8-9. életévük körül a következő változásokat észlelhetjük. A bőr rugalmassága és hőszabályozó képessége csökken, a szőrzet deresedni kezd és ritkul, a szemlencse elhomályosul; izomsorvadást, fogkőképződést, foghullást tapasztalhatunk. Az emésztőszervek teljesítőképessége lanyhul, a sebek nehezebben hegednek, csökken a mozgáskedv, az állat aluszékonnyá válik, s a környezetben bekövetkező változásokhoz való alkalmazkodóképessége is erősen csökken, sőt teljesen megszűnhet. Az idős állat hajlamossá válik arra, hogy az új v. szokatlan környezeti ingerekre kedvetlenül, idegenkedve v. egyáltalán ne reagáljon. Emlékezete meggyengül, intelligenciafoka hanyatlik.
A növekedés eltérései a kutyafajták között
Azt, hogy mennyi ideig nő egy kutya, nagyban befolyásolja az is, hogy kis-, közepes-, vagy nagytestű ebről beszélünk-e. Vicces, de a kiskutyák fejezik be legkorábban a növekedési projektet és ez náluk körülbelül 8 hónapos korukra időzíthető. Egy Csivava vagy egy Máltai selyemkutya ennyi idős korra eléri a végleges magasságát. Ezzel szemben egy közepes testű kutya körülbelül egy éves, azaz 12 hónapos koráig cseperedik, míg teljesen kifejlett lesz.
A nagy testű ebek cseperednek a leglassabban, ők akár 16 hónapos korukig is növekednek.
A kistestű fajtáknak gyors az anyagcseréje, de nyolc hónapos korukban már sokkal lassabb a növekedésük. A legtöbb közepes és nagytestű fajta esetében nem ajánlott a felnőtt táp etetése egy éves korig.
Meddig tekinthető egy kutyának kölyökkutyának? 🐶 (A kutyák viselkedési szakaszai)
A kutyakölyök fejlődése az első 2-3 hétben: Mielőtt előre szaladnánk, koncentráljunk a kölyökkutya fejlődésének első 48 órájára! Ez életük első, igazán lényeges időszaka, amikor is a megfelelő hőmérséklet és az elegendő táplálék a legfontosabb számukra.
A kölyökkutya fejlődése 5 - 6 hónapos korban: Az ötödik-hatodik hónapban a kölyökkutya rohamos fejlődése folytatódik, és mivel nagyon nyitott és mindenre vevő, elengedhetetlen az állandó következetesség - aminek az alapjait négylábú családtagunk ideális esetben már a kutyaoviban elsajátította - és a töretlen nevelés.
A kölykök a felnőtté válás során számos fejlődési szakaszon mennek keresztül. A 9. és 13. hét között minden kutyánál jelentkezik az „immunitási rés”, amikor hajlamosak a megbetegedésre. Ez azért van, mert táplálékként már nem anyatejet vesznek magukhoz - ami az immunrendszernek is támogatást ad -, viszont a szervezetük még nem képes önálló védekezés kialakítására.
A 8 hetesen kell első alkalommal meglátogatnunk az állatorvost, hogy megkapjuk az első szükséges oltásokat, addig ne vigyük idegenek közé!
A Blue Cross azt javasolja, hogy a kockázat minimalizálása érdekében a kiskutyánkat vigyük kis létszámú csoportba, ahol a többi kölyökkutyával folytatott interakciói megfelelő irányítás alatt tarthatók.
A RSPCA szerint a kiskutyák általában nyolc és tíz hetes koruk között kapják meg első védőoltásaikat. Mire egy kiskutya készen áll az örökbefogadásra, általában már megkapta a kennelköhögés, a szopornyica, a parvovírus, a leptospirózis és a parainfluenza elleni vakcinákat. A következő oltásaikat kettő-négy héttel később kapják és további emlékeztető vakcinázás vár rájuk 6-12 hónap múlva.
Amint nyolc hetes korukban teljesen abbahagyják a szopást, a kölykök készen állnak kutyacsaládjuk elhagyására és az új otthonukba való beköltözésre. Ez gyakran nehéz időszak. Igaz ugyan, hogy ilyenkor még könnyedén elfogadnak új családtagokat, és nyitottak az új élményekre, de ezzel párhuzamosan egy félelem által meghatározott életszakasz is elkezdődik, amely körülbelül tizenkét hetes korig tart.
A kilencedik hétre, amikorra megbarátkoztak új otthonukkal és kialakult bennük a kötődés az új családjukhoz, a kiskutyák készen állnak az alapvető engedelmességi tréning megkezdésére. Egyes gazdik inkább nem íratják be kedvencüket kutyaiskolába, amíg a kiskutyájuk nincs teljesen beoltva, de nagyon fontos, hogy ne szalasszuk el ezt a kiskutya szocializációja szempontjából döntő fontosságú időszakot.
A tizenkettedik héten uralkodási és behódolási ösztöneik felszínre kerülésével a kiskutyák kezdik megérteni, hogy a család társadalmi rendjében hol foglalnak helyet. Tizenkét hetes korukban a függetlenségük és magabiztosságuk növekedésével a félelem helyett a kíváncsiság válik hangsúlyossá. Ilyenkor rengeteg bátorításra és megerősítésre van szükségük az általuk szeretett emberek részéről.
A kölyökkutya fejlődése végre elérkezett arra a pontra, amikor felfedezhetjük a kutyaiskola nyújtotta izgalmakat, hiszen a legtöbb iskola 8 hónapos kortól már fogadja a bundás családtagokat.
A nyolc hónapos kölyök készen áll a felsőbb osztályba lépésre.
A kölyökkutya fejlődése az első 1-2 hónapban: A kölyökkutya fejlődésének első - második hónapjában tovább gyarapszik a súly, megjelennek az első apró fogak, elkezd nőni a bunda.
Egy jó nagy adag öröm, egy még nagyobb adag izgatottság, és egy csipetnyi természetes rémület. Általában ezek együtt, és olykor-olykor felváltva kerítik hatalmukba a gazdit, amikor egy új négylábú kerül a családba.
Az újszülött kutya esetében figyelemmel kísérhettük a kicsik megszületését, annak amint betöltötték a 8 hetes kort: kinyílt a szemük, megtették első ingatag lépéseiket, súlyuk gyarapodott, elkezdték felfedezni a környezetüket, végül elhagyták anyjukat és testvéreiket és új otthonba költöztek.
A kutyák maradó fogai három és hat hónapos koruk között kezdenek nőni, így a rágcsálás rettegett időszaka is ekkor kezdődik. Fontos, hogy ebben a fejlődési szakaszban otthonunkat kiskutya-biztossá tegyük. Ez azt jelenti, hogy a hegyes kis fogaktól megóvandó tárgyakat és a kölykökre fulladási vagy egyéb veszélyt jelentő eszközöket, például elektromos kábeleket vagy mérgező növényeket elrejtjük, vagy a kölyök számára nem elérhető helyen tartjuk.
A kutyaiskolákban, kutyás kurzusokon a kölykök megismerhetnek más kutyusokat, emellett a gazdik is elsajátítják a megfelelő kölyök neveléshez szükséges ismereteket. A jutalmazásos kiképzés (tanítás) elmélyíti kutyus és gazdája kapcsolatát és élvezetessé teszi a feladatot.
A kutya érettségét, vagyis azt, amikor a kölyökből felnőtt lesz több módon is meghatározzák. A fizikai érettségen azt értjük, amikor a kiskutya eléri a végleges magasságát, amely természetesen fajta függő.
A kiskutyák mar futkároznak, verekednek, játszanak alomtársaikkal; 3-4 hónapos koruktól megerősödik bennük az aktív védekező reakció, kialakul a ragadozó ösztön; üldözik a futó állatokat, a mozgó tárgyakat.
A serdülőkor és a nemi érés szakaszában a kölyök még intenzívebben növekedik, és a bőséges, fehérjedús táplálékra való áttérés következményeként emésztőszervei fokozatosan fejlődnek. Fokozatosan kialakul a serdülő állat viselkedése, felépítése, valamint külleme. Erősödik a tájékozódási reflex, a fiatal kutya szerfelett kíváncsivá válik, minden érdekli, ami körülötte történik.
A nemi érés periódusában a kutya szervezete bonyolult élettani változásokon megy keresztül. Ez idő tájt alakul ki az állat alapvető karaktere, jelleme, tenyésztési értéke. A tejfogak kicserélődése befejeződik. Az izmok megerősödnek, a kutya mozgása 8-10 hónapos korára kiegyensúlyozottabbá, harmonikusabbá válik. A fiatal kutya már nem olyan esetlen, mint kezdetben volt, sőt energikus, fáradhatatlan, játékos.
A jó tartási és táplálási körülmények között élő, kellően járatott, mozgatott kutyák sokáig megőrzik alakjukat, a munkára és a tenyésztésre való alkalmasságukat.
Az ún. puhány ebek, valamint azok a kutyák, amelyeket elkényeztetve tartanak, helytelenül táplálnak, keveset sétáltatnak, sokkal korábban elvesztik nemzőképességüket.
Az öregkor az emberhez hasonlóan a kutyánál és egyéb állatoknál is különféle testi és lelki bántalmakkal jár, még ha nincs is szó egyértelmű betegségről.
A kutya érettségét, vagyis azt, amikor a kölyökből felnőtt lesz több módon is meghatározzák. A fizikai érettségen azt értjük, amikor a kiskutya eléri a végleges magasságát, amely természetesen fajta függő.
A kutyák viselkedésének tanulmányozása rámutat, hogy nem a fajtája határozza meg egy kutya jellemét, hanem a személyisége. Egy kutya karaktere vagy személyisége nagyban függ az élettapasztalataitól és ebben az a nagyszerű, hogy a kutyáink élettapasztalatait nagyrészt mi emberek alakítjuk.
A kutyatulajdonosok mintegy felének meggyűlik a baja a jelenséggel.
A kutyák szaglása elképesztő. Ahogyan levegőt vesznek, a levegő leáramlik az orrukon át a tüdejükbe. Ennek a levegőnek a 12-15%-a egy az orruk hátsó részénél található speciális szaglóreceptorokat tartalmazó üregbe terelődik el. Az emberek orrában kb. 6 millió szaglóreceptor található, a kutyákéban mintegy 300 millió. Az a csodálatos, hogy az ebbe az üregbe beszívott levegő ott is marad.
A kutyák agyának nagyobb hányada felel a szaglásért, mint a mi agyunknak. A kutyák agyának az ingerek feldolgozásáért felelős területe mindent összevetve 40%-kal nagyobb, mint a mi agyunk hasonló része.
Az orruk a fő érzékszervük, ezért szagolnak meg minden villanyoszlopot, minden bokrot. Ennek a erősen fejlett szuper érzéknek, a vadászatoknál és zsákmánykövetésnél mi is hasznát láttuk az évszázadok során.
A kutyák hihetetlenül ránk vannak hangolódva. Még ha mi nem is vagyunk tisztában egy adott érzéssel, ők olvasnak a gondolatainkban, a szándékainkban, az érzéseinkben.
A kutyák azon kevés nem emberszabásúak közé tartoznak, akik keresik az emberekkel a szemkontaktust. A kutatások szerint képesek felismerni az érzéseinket.
Gyakorta hallani a kutyatulajdonosoktól, hogy a kutyájuk mindenkinél jobban ismeri őket, hogy a kutyájuk olvas a gondolataikban.
A folyamatos fejlődésük alapvető részeként a kölyökkutyáknak más kutyákkal is meg kell ismerkedniük. Alig pár hete a testvéreikkel játszó kölykök már megtanulták, hogyan kommunikálhatnak testük minden részének használatával, az orrocskájuktól kezdve a farkincájukig. Ám még sok a tanulnivalójuk.
Egy kölyöknek meg kell tanulnia kommunikálni egy sor különféle fajtársával. Egyes fajták anatómiailag képtelenek a testbeszédbeli jelzések leadására. Túl sok a bőrlebernyeg az arcukon, lelóg a fülük, nem pedig hetykén áll. Aztán vannak farok nélküli fajták, akik nem tudnak csóválni, nem tudják fel vagy leszegni a farkukat, holott a kutyák ezekből a jelekből olvasnak.
A kutyák megtanulnak kutyául beszélni, de a sok különféle fajtájú, formájú és méretű kutya más-más dialektust jelent számukra.
Azt, hogy rohangálhat a magas fűben, teljesen új, izgalmas és felemelő érzés egy kölyök számára, aki most ismerkedik a külvilággal.
A legtöbb kölyök szeret a gazdi közelében maradni, ez egyfajta ösztönös védelmi reakció náluk.
A közel 4 hónapos csöppségek energikus, kíváncsi szőrgombolyagokká fejlődtek, ám viselkedésükkel időnként gazdájuk idegeikre mennek. Apró, ám jelentős lépésekkel kell terelgetni őket. Nagyon fontos a hangszín, aztán persze jöhet a dicséret és a simogatás. Mindenre így kell megtanítani őket.
Nagyon fontos az időzítés! A jutalmat közvetlenül a megfelelő feladat végrehajtás után kell odaadni, a kutyus, csak így tanulja meg a parancsszót.
Nagyon fontos, hogy a kölyökkutya tulajdonosok tisztában legyenek azzal, hogy adott fajtán belül is eltérő temperamentumú és személyiségű egyedek születhetnek.
Kétség sem fér hozzá, hogy a kapcsolat, amit egy ember kialakíthat egy kutyával, nem csak különleges, de egyedi is. Nincs még egy ehhez fogható kapocs ember és állat között, mint a kutya-ember barátság.
Akár mindennapjaink szerves részét képező házi kedvencekként, akár minket és ambícióinkat támogató munkakutyákként szorosabban kötődnek az emberekhez, mint bármely más állat a Földön.
