A védőnők évszázadok óta kulcsszerepet töltenek be a nők, édesanyák, csecsemők, gyermekek, ifjúság és a családok védelmében. A védőnői szolgálat az egészségügyi alapellátás részeként a családok egészségének megőrzésére, segítésére irányuló megelőző tevékenységet, valamint a betegség kialakulásának, az egészségromlás megelőzése érdekében egészségfejlesztést végez. A védőnői feladatokat a területi és iskolavédőnők látják el.
A területi védőnő gondozási tevékenységét azon családok körében végzi, ahol várandós és gyermekágyas anya, illetve 0-6 éves korú gyermek él. A védőnő feladatai a következők:
Nővédelem
A gondozás teljessége kiterjedhet az anyán és a csecsemőn túl a család és a gondozási körzet többi nőtagjára, a női életszakaszoknak megfelelően prevenciós célból. Az egészségesebb életmód megvalósulása érdekében a védőnő gondozási tevékenysége során kiemelten foglalkozik a családtervezéssel kapcsolatosan, segíti a női szerepre, anyaságra való felkészülést, és közreműködik a betegségek megelőzésében, az elváltozások korai felismerésében.
Várandós anya gondozása
A nőgyógyászati vizsgálati lelettel rendelkező várandós anyának a védőnő kiállítja és kiadja a várandós anya gondozási könyvét, a leleteket és a saját megállapításait rögzíti abban. Közreműködik a várandós nő egészségi állapotát ellenőrző alapvető vizsgálatok elvégzésében, amelyek keretében az erre vonatkozó rendeletben foglalt vizsgálatokat önállóan végzi.
Gyermekágyas gondozása
A védőnő segítséget nyújt és tanácsot ad a szülést követő egészségi állapottal, életmóddal, szoptatással, valamint a családtervezéssel kapcsolatban.
Gyermekek gondozása a hatodik életévig
A védőnő a családlátogatásai, védőnői tanácsadásai alkalmával tanácsot ad a szoptatás helyes technikájára és a tejelválasztás fokozására. Segítséget nyújt az anyának abban, hogy gyermekét lehetőleg 6 hónapos koráig kizárólag szoptassa, majd később a csecsemő és kisgyermek táplálásával kapcsolatos tanácsokat ad.
Figyelmet fordít a gyermek testi és pszichoszomatikus fejlődésére, szocializációjára, gondoskodik az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok megtörténtéről, szükség esetén a gyermeket háziorvosához irányítja. Segítséget nyújt az életkornak megfelelő egészséges életmódra nevelésről.
Tájékoztatja a családokat az életkorhoz kötött védőoltások fontosságáról, szervezi és dokumentálja ezeket. Felkészíti a családot a beteg csecsemő és gyermek gondozására, segítséget nyújt a gondozott családban előforduló egészségi, mentális és környezeti veszélyeztetettség felismerésében, megelőzésében a harmonikus családi környezet kialakításában.
Segítséget nyújt és tanácsot ad, együttműködve a háziorvossal és szükség esetén más illetékes szakemberekkel a fogyatékkal élő személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvénynek megfelelően.
Az anyatejes táplálás fontossága és a védőnői szerep
Az Egészségügyi Világszervezet kizárólagos szoptatást javasol 6 hónapos korig. Az anyák egy része ezt különböző okokból nem minden esetben tudja biztosítani gyermeke számára. A kutatások eredményei azt mutatják, hogy a hat hónapig kizárólag szoptató anyák aránya nagyságrendileg megegyezik más nemzetközi és hazai eredményekkel. Azon édesanyák, akik 6 hónapos korig kizárólag szoptatták gyermeküket, szignifikánsan magasabb szintű szoptatási ismerettel rendelkeztek, mint kevesebb ideig kizárólag szoptató társaik. Az anyák 61%-a közepes szintet ért el tudástesztünkön, míg a szoptatás befejezésének leggyakoribb oka 37%-kal az anyatej elégtelen mennyisége. Bár az egygyermekes édesanyák 41%-ánál nem történt védőnői szoptatásfelkészítés a várandósság alatt, ez nem mutatott szignifikáns összefüggést a szoptatás korábbi befejezésével. A válaszadók 76%-a elégedett a védőnő tevékenységével.
A megfelelő ismeretátadásra hangsúlyt kell helyezni a védőnői gondozás során. A védőnők kulcsszerepet játszanak a szoptatásra való felkészítésben már a várandósság alatt, és fontos, hogy mindazon kollégák, akik várandósokat látnak el, megfelelő alapismeretekkel rendelkezzenek az anyatejes táplálásról. A szoptatás támogatásában fontos az anyát körülvevő környezet is, amelyet elsősorban az apa testesít meg.
Az Anyatej Világnapja - Tabuk nélkül az anyaságról
Az anyatej és a tápszerek
Az újszülöttek születésük után elvesztik a testsúlyuk 5-10%-át, de a 10-14. napra visszanyerik azt, féléves korukra megduplázzák a súlyukat, egyéves korukra pedig születési súlyuk háromszorosát érik el. A növekedésben a csecsemő megfelelő táplálása játssza a főszerepet, ami történhet anyatejes táplálással (szoptatással) vagy tápszerrel.
A szülés utáni néhány napban sűrű, aranysárgás színű előtej (kolosztrum) termelődik. Ez koncentráltan tartalmaz fehérjéket, immunsejteket és ásványi anyagokat, amelyek erősítik az újszülött immunvédelmét. Bár ebből mindössze napi 100 ml termelődik, mégis kiemelt jelentőséggel bír az új környezethez való alkalmazkodásban.
Az anyatej jótékony hatásai: a csecsemő fejlődéséhez és életszakaszaihoz legjobban illeszkedő tápanyagbevitelt biztosítja, és könnyen emészthető. Védelmet biztosít számos kórokozóval szemben (anyai ellenanyagokat, antimikrobiális fehérjéket és immunsejteket tartalmaz). A legkönnyebb és leghigiénikusabb táplálási mód. Változatos íze van, ami az anya táplálkozásától függ. Hosszú távon bizonyítottan segít megelőzni számos betegséget (pl. allergia, cukorbetegség, gyomor- és bélproblémák, elhízás, ekcéma). A szoptatás az anya esetében csökkentheti az emlőrák és a petefészekrák, illetve a csontritkulás miatti törések kockázatát idősebb korban.
Vannak olyan körülmények (pl. az anya fertőzéses megbetegedése, az anyának nincs elég teje, sikertelen szoptatás stb.), amelyek miatt szükséges bevezetni a tápszeres táplálást a csecsemő életébe. Az anyatej-helyettesítő és az anyatej-kiegészítő tápszerek készítésekor a gyártók az anyatej összetételéhez hasonlító tápszerek létrehozására törekednek. Speciális igény esetén (pl. tejfehérje-allergia) lehetőség nyílik a csecsemőt hidrolizált fehérje- vagy szójaalapú, telítetlen zsírsavakkal kiegészített vagy akár hipoallergén tápszerekkel etetni. Antireflux (AR) tápszerek is forgalomban vannak, amelyek segítenek megelőzni, hogy a gyermek visszabukja az elfogyasztott tápszert/tejet. Elérhetők speciális vényköteles terápiás tápszerek is.
| Típus | Jelzés | Elérhetőség | Vényköteles |
|---|---|---|---|
| Anyatej-helyettesítő | 1-es | Patikák | Igen |
| Anyatej-kiegészítő | 2-es | Drogériák, Patikák | Nem |
| Speciális terápiás tápszerek | - | Patikák (orvosi vényre) | Igen |
Mikor kérjen segítséget?
Beszéljen a védőnővel, illetve házi gyermekorvosával, ha aggodalmak gyötrik a szoptatás miatt, vagy ha úgy érzi, hogy gyermeke nem kap elég anyatejet. Feltétlenül forduljon orvoshoz, ha étkezés után gyermekénél nagy mennyiségű hányás vagy kifejezett puffadás jelentkezik, illetve ha a korának megfelelő mennyiségű táplálék bevétele mellett testsúlycsökkenést vagy fejlődésben való visszamaradást tapasztal. Mielőbb keresse fel gyermekorvosát, ha a csecsemő széklete nyálkás vagy véres!
Hozzátáplálás
A hozzátáplálást a gyermek féléves kora után szükséges elkezdeni. A hozzátáplálást célszerű úgy megtervezni, hogy havonta 1 szoptatást váltson ki az újonnan behozott élelmiszer. A hozzátáplálás során először idénygyümölcsöket (pl. alma) és zöldségeket (pl. burgonya, sárgarépa, sütőtök) javasolt kipróbálni. A sót és a cukrot felejtsük el hozzátáplálás során.
Érdemes rákeresni a hozzátáplálási táblázatokra, amelyekben pontosan részletezve vannak, hogy mikortól milyen ételek adhatók a babának. A hozzátáplálást pürésítve kezdjük, és fokozatosan haladjunk a darabosabb ételekig, majd a falatokig. Mivel 6 hónapos korukra a babák vastartaléka nagymértékben lecsökken, fontos vasban gazdag ételekkel a vas pótlása.
