Tippek kisgyerekkel való hegymászáshoz

Amikor az ember a természetbe indul, az pont olyan, mintha vendégségbe menne, és bár nincs törvény rá, vendégségben mégsem tesszük fel a lábunkat a terített asztalra, úgy kirándulóként, természetjáróként is vannak olyan íratlan szabályok, amelyeket jó, ha betartunk, mert úgy egyszerűen jobb lesz mindenkinek: a természetnek, a többi túrázónak és végső soron nekünk is.

Ezt a tudást pedig nem is adhatjuk át jobban, hatékonyabban a gyerekeinknek, mint épp kirándulás közben. A természetjárásnak vannak törvénybe foglalt szabályai, amelyek be nem tartása büntetést vonhat maga után, és vannak olyan szabályok is, amelyek betartása rajtunk, a mi lelkiismeretünkön és hozzáállásunkon múlik. Különösen fontos ez akkor, ha gyerekekkel túrázik az ember, hisz ők olyan természetjárók lesznek majd, amilyenek mi is vagyunk, úgy viszonyulnak majd a természethez, ahogy azt tőlünk látják.

Van, akinek a vérében van, van, aki néhány ilyen belső szabályt tart be, de nem beszél róla másoknak. És vannak olyanok, például a gyerekek, aki tőlünk hallanak ilyesmiről először.

A természetjárás etikai szabályai

Amikor kirándulni megyünk, magunk mög hagyjuk a hétköznapi gondokat és jól érezzük magunkat. Vannak olyanok, akik mindezt úgy próbálják fokozni, hogy egy kis hangszórót is magukkal visznek és döngetik a zenét az erdőben. Mások hangosan és folyamatosan diskurálnak. A helyzet azonban az, hogy az efféle viselkedés nemcsak az épp arra járó többi túrázót zavarhatja nagyon, de a környék vadállatait is. A zenehallgatást hagyjuk meg otthonra, és inkább próbáljunk meg csendben maradni, mert akkor esélyünk lehet arra is, hogy meghalljuk a természet hangjait, sőt, még arra is lehet esélyünk, hogy vadállatot látunk.

Hiába vannak kirakva kukák az erdei pihenőhelyeken, ne hagyjuk ott a szemetünket, mert ezeknek a szemeteseknek a rendszeres ürítésére nincs elegendő kapacitása az illetékeseknek. A telepakolt kukákból szerteszét viszi a szél a szemetet, de az állatok is kiszedegetik a kedvükre való ehető és nem ehető dolgokat.

A közösségi média platformokon egy-egy jó fotó vagy videó like-ok özönét, a posztoló pillanatnyi örömét hozhatja, és ennek eléréséért sokan sok mindenre képesek. Például arra is, hogy védett virágokat úgy fotózzanak, úgy próbáljanak meg azokhoz közel férkőzni, hogy azzal esetleg a virág közelében lévő más fajok egyedeit letapossák. Nagyon népszerű fotótémának számítanak egyes virágzó gazdasági növények is, mint például a repce, a facélia, a mézontófű, de a földek szélén virágzó pipacs-és szarkalábtenger is érthetően sokakat vonz. Vadnövények gyűjtésénél is igyekezzünk úgy járni-kelni az erdőben, hogy minél kevesebb kárt tegyünk, és a megengedett mennyiségnél többet ne vigyünk haza.

Köszönj? Erre sincs írott szabály, de a legtöbben köszönnek a szembejövő túrázóknak, és a legtöbben szívesen veszik, ha köszönnek neki a szembejövők. Persze, nem a Normafáról beszélünk, ahol rengetegen korzóznak az ösvényeken, és képtelenség lenne mindenkinek köszöngetni, de a kevésbé frekventált helyszíneken mindenképpen illik köszönni más természetjáróknak.

Sajnos bármerre is induljon az ember, az erdőkben mindenütt lehet találkozni a fák kérgébe karcolt szívecskékkel, örök emlékül ott hagyott üzenetekkel. A kéreg megvédi a fát a külvilágból érkező káros hatásokkal szemben, például az időjárási szélsőségektől és a kártevőktől. Ha a fakérgen sérülés keletkezik - márpedig egy fába karcolt szív, legyen annak hátterében bármilyen nemes szándék is, annak számít - az veszélyt jelent a fára.

A kőtornyok az elmúlt években kezdtek el szaporodni itthon, például patak-és folyópartokon. Vannak, akik meditációként fogják fel a kövek egymásra rakosgatását, de a legtöbben inkább divatból építik a kőtornyokat, leginkább azért, mert egy ilyen kép jól mutat az Instán. Ezek alatt a kövek alatt sok-sok élőlény él, parányiak, de attól még élnek és fontosak a nagy egész szempontjából.

Az őzsuták május közepétől június közepéig ellenek, ami azt jelenti, hogy erdőn-mezőn találkozhatunk fűben lapuló kis gidákkal. A fiatal őzek, ha véletlenül rájuk találunk, nem szaladnak el, ez azonban nem jelenti azt, hogy betegek. A békákra is bajt hozhat, ha kézből kézbe adjuk őket. A kétéltűeket ugyanis világszerte egy gombafertőzés veszélyezteti, ami sajnos nálunk is felbukkant már. Ha kézbe veszünk egy békát, majd egy másikat és egy másikat, akaratlanul is átadhatjuk egyikről a másikra a fertőzést.

A vízimadarakra nézve azonban akár végzetes is lehet az etetés, és nemcsak a kenyér okoz bajt, az automatákból kinyerhető madáreleség sem tesz jót a vízimadaraknak. Például azért, mert a madarak a rendszeres etetés miatt nem vonulnak délebbre, hanem ott maradnak a tavakon, ahol télen aztán könnyen jégbe fagyhatnak. Ráadásul, ha sok madár van egy helyen, könnyebben terjedhet a madárinfluenza is. A rendszeresen kenyérrel etetett madaraknál kialakulhat egy rendellenesség is, az ún. "angel wing" (angyalszárny).

A hegymászás speciális szempontjai gyerekekkel

Elsősorban a magaslati tényezőt kell jól kezelni. Ne haladjuk meg az 1500 m-es magasságot! El kell kerülni a gyors szintváltozásokat (felvonón való utazás). Egy hegyen töltött nap megszervezését úgy kell előkészíteni, mintha egy játékról lenne szó. Az erőfeszítés nem motiválja még ebben a korban a gyerekeket. A gyaloglás, mászás vagy biciklizés tehát nem jelent számukra célt, hanem a milliónyi ígéretet jelentő gazdag környezet felfedezését. A gyerek játék közben meg tud tanulni felelősséget vállalni.

Ebben a korban a gyerek már a felnőttekhez hasonló örömeket keresi a hegyekben. Fizikai alkata lehetővé teszi a hegyi sportok gyakorlásának elkezdéséhez. A gyerekek már tudatában vannak a veszélynek. Törekedni kell arra, hogy megtanítsuk őket a tényleges veszélyek felismerésére. A mozdulatok és a biztonsági technikák megtanulása kell hogy elsőbbséget élvezzenek. Náluk még ébernek kell lenni és különösen türelmesnek kell lenni a magyarázatokkal és a nehézségek kihangsúlyozásával.

A csoport fogalma alapvető számukra. A gyerek igényli a pajtásait. A hegymászáshoz a gyerekek alkatára készített speciális felszerelés kapható.

Fizikai és környezeti tényezők

• A napsütés. Tízéves kor előtt a szemlencse és a szaruhártya jóval több UV-sugarat enged át, mint felnőttkorban. A gyerekeknek rendszeresen jó minőségű napszemüveget kell viselniük.
• A környező hőmérséklet. A gyerekek jóval sérülékenyebbek, mert gyengébb védekezőképességgel rendelkeznek. A gyakran változó időjárásnak és hőmérsékletnek megfelelően folyamatosan öltöztetni-vetkőztetni kell őket. A gyerekek nem sokat törődnek azzal, hogy nagyon melegük van, de amikor leveszünk róluk egy ruharéteget, jobban érzik magukat.
• A magasság. A fiatal gyermekeknek nem tanácsos magaslati helyen tartózkodni, ők hajlamosabbak a tüdőödémára, és nem rendelkeznek a tartós erőkifejtésre alkalmas fizikai alkattal. Mivel a kisgyerekek gyakran nem érik el az acélsodronyt, ha egy álláson állnak, ezért nem szabad őket via ferratára vinni.

A fent leírtak miatt a 30 kg-os testsúly alatti gyermekeket célszerű kötéllel összekötni. Kötéllel biztosítva ugyanis a haladás biztonságosabb, amennyiben a kötél használatának technikáit a mászók ismerik.

Túrák tervezése gyerekekkel

Ha a ti gyereketek is imád mászni, akkor ezt a túrát tényleg nektek találták ki. Persze itt nem valamiféle gyerek ferratára gondolunk, csak ártalmatlan, biztonságos helyen lévő, 1-2 méteres, kisebb sziklákra, amelyek megmászása szuperül fejleszti a gyerek ügyességét és növeli önbizalmát. Mert ez a kirándulás tele van ilyen helyszínekkel. Szóval, ha készen álltok a kalandra, irány a Kevély!

A Pilisborosjenői Kevélyhegyi Tanösvény 2008-ra készült el, útvonala körülbelül 10 kilométer hosszú. A tanösvény tábláin minden információt megtaláltok. Utunk során érintjük a Vendel-hegyet, a Teve-sziklákat, az Egri vár másolatát, majd hegymenetben útba ejtjük a Szódás-barlangot, egy kis kitérővel a Mackós-barlangot és erőfeszítésünket megkoronázandó a Nagy-Kevély 534 m-es csúcsáról gyönyörű panoráma tárul a szemünk elé. Innen az Ezüst-kevély gerincén érjük el a tanösvény utolsó állomását, az Ezüsthegyi-bányát, ahonnan körülbelül 20 perce könnyű sétával jutunk vissza a faluba. Itt lehet mászni - sziklák az ösvény mentén.

Részletes leírást és térképet ezen a linken találtok. Az útvonal tetszés szerint több ponton lerövidíthető, kisebb gyerekekkel például egy nagyszerű délelőttöt vagy délutánt tölthettek el akkor is, ha csak a várhoz és a sziklákhoz sétáltok ki.

Ősszel klassz gombalelőhelyekre is bukkanhattok a környéken.

Ha gyerekekkel túrázol, nem az számít, hogy milyen magasságokba juttok el, illetve hány hegyet másztok meg, hiszen ebben az esetben az út a cél. A gyerekeid a saját kerttől és az ismert játszótértől távol izgalmas kalandokra vágynak. A gyerekeid számára a hegyek mindössze nagy kövek és egy ismeretlen terület? Teljesen normális, hogy egy kirándulás vagy egy hegyekben eltöltött nyaralás kicsit ijesztő a számukra. Épp ezért annyira fontos, hogy a gyerekedet a korának megfelelően készítsd fel erre.

Ebben nagy segítségedre lehet például Andrea Erne „A hegyekben - Mit? Miért? Hogyan?” című könyve, ami a „Mit? Miért? Hogyan?” sorozat részeként 4-7 éves gyerekek számára jelent nagy segítséget a hegyek témakörében.

Anyu és apu meg szeretnék hódítani a csúcsot? Jobban jársz, ha a saját kívánságaidat háttérbe szorítod, és inkább a gyerekek szükségleteit helyezed előtérbe. Egy babahordozóval már nyolc hónapos kortól a legkisebbek is részt vehetnek a túrán. Aki hordani fogja a gyereket, mindig tartsa szem előtt, hogy a kisbaba és a hordozó együtt akár 15 kg-ot is nyomhat. A túrababakocsik szintén jó választásnak bizonyulnak a szélesebb erdei utakon. Négy éves gyermekek esetében pedig akár 150-200 méteres szintemelkedéssel is számolhatsz már. Utóbbi egy átlagos felnőtt érték körülbelül felének felel meg. Tehát: ami egy felnőtt számára egy kellemes túra, az egy gyereknek egy igazán fárasztó kirándulássá válhat.

A kirándulás egy óvodás korú gyermek esetén ne legyen hosszabb három-négy óránál. A motivált iskolás gyerekek már akár egy egynapos kirándulást is jól bírhatnak, legalábbis abban az esetben, ha közben tudnak pihenni. Ne vidd túlzásba, hiszen az a cél, hogy a gyerekek megszeressék a túrázást, és legközelebb is szívesen menjenek.

Sajnos, bár nagyon jól hangzik, mégsem számít mindig a példa. Rengeteg szülő korlátozza a gyerekei interneten vagy számítógép előtt eltöltött idejét, de ezt elég nehéz most az iskolabezárások után következetesen véghez vinni. Nem elég az online tanítás, de utána még teljesen jogos kérés a gyerektől az is, hogy valamennyi időt legalább az interneten együtt lehessen a barátaival. Vannak olyan szülők, akik eddig is gyakran kirándultak, ahová el is vitték a gyerekeiket, de ezek az alkalmak általában a szülők kifejezett kérésére jöttek csak létre, a gyerekek nyomatékos tiltakozása ellenére. Úgy tűnik, hiába a jó példa, ha egyszer kirándulásról van szó.

„Gyerekkoromban nagyon sokat kirándultam a szüleimmel - meséli Benedek. - Nem volt telkünk, mint másoknak az osztályból, úgyhogy hétvégenként túráztunk. Én imádtam menni, ott tanultam meg tüzet rakni, nyársat faragni. A feleségem viszont emlékszik rá, hogy ő is pont úgy nyafogott gyerekkorában, mint most a mi gyerekeink, de a végén mégis mindig nagyon élvezte a családi kirándulásokat. Nálunk demokrácia van otthon, de ha mi szülők úgy döntünk, hogy megyünk, akkor a gyerekeknek is jönniük kell. Legfeljebb másnap ők találják ki a programot. Még kicsik, de pár év múlva végig akarok velük menni a Kék körön. Az nekem is kimaradt, és bevallom, többet láttam Olaszországból és Ausztriából, mint a saját hazámból. Múlt héten szalonnát sütöttünk, és akkor derült ki, hogy a kilencéves lányom nem csak hogy nem csinált még ilyet, de nem is hallott róla soha. Annyira városlakók vagyunk, hogy a gyereknek kimaradt a szalonnasütés.

A testmozgás és a természet közelsége alapvető jelentőségű az ember testi és mentális egészségében. Most, ha nem teszünk ellene nagyon tudatosan, akkor mindkettőtől megfosztjuk magunkat. A hétköznapjainkat óriási információs nyomásban éljük, online dolgozunk, a gyerekeink online tanulnak, tévéznek, barátkoznak. Nagyságrendekkel több információval kell megküzdenünk, mint az előttünk élő generációknak. Folyamatosan híreket olvasunk, amit próbálunk feldolgozni, de olyan gyorsan érkeznek az újak, hogy nincs időnk azokat másokkal megbeszélni. Pedig ötven évvel ezelőttig még ez volt az emberiség szokása: hallott egy hírt, és azt megtárgyalta másokkal.

Sőt, adjunk a kezükbe mást a mobiltelefonjukon kívül. Akik gyakran kirándulnak, vagy komolyan megfogadták, hogy ezentúl sokat lesznek a szabadban, azoknak jó beruházás lehet egy túra gps készülék. A geocaching egy olyan játék, amely a kincskeresés ősi szenvedélyére alapozva egyesíti a modern technikát a természetjárással, a turizmussal és az ismeretterjesztéssel. Az első úgynevezett geoládát 2000. május 3-án Dave Ulmer rejtette el az USA-ban. Az elrejtett ládát a nyilvánosságra hozott földrajzi koordinátái alapján GPS eszközzel kell megtalálni, majd a megtalálást egy kis füzetbe, vagy egy online naplóba rögzíteni. A játék eredetije 150 éves múltra tekint vissza, de ekkor még csak híres földrajzi pontokat, nevezetességeket kerestek fel a játékosok.

Ugyanez igaz a gombagyűjtésre, ami azokat a gyerekeket is lázba hozza, akik meg se hajlandóak kóstolni a gombákat. Ki tudja miért, de egy full extrás piknik lehetősége annyira lázba tudja hozni a gyerekeket, hogy még hegyet is hajlandóak érte mászni. Elképesztően jó és könnyű hátizsák-hűtőtáskákat lehet kapni, úgyhogy aggódnunk sem kell az ételek frissessége miatt. Ha már így alakult, adjuk meg a módját, vigyünk plédet, papírtányérokat, szép szalvétát, többféle ételt, és valamilyen süteményt is mindenképp.

Először szó szerinti közös teherviselés fontos, a saját kulacsát és szendvicsét mindenki cipelje maga. Ha mindez megvan, akkor még engedjük meg a gyerekeknek, hogy beleszóljanak a túra megtervezésébe is.

Hasznos tippek a túrázáshoz

Unod már a bezártságot? Túrázni és kirándulgatni a tavasz és az ősz a legideálisabb, hiszen ilyenkor még vagy már nincs olyan forróság, mint nyáron. Most olyan túraútvonalakat válogattunk, amik gyerekkel is könnyedén bejárhatók. Ha a gyermekedet már kicsi korától arra neveled, hogy milyen jó dolog a természetjárás, akkor később is szívesebben húz túrabakancsot. Tanítsd meg arra is, mi a természetjáró etikett, azaz hogyan illik viselkedni a természetben.

Könnyen teljesíthető útvonalak

1. Ha könnyed, délelőtti vagy ebéd utáni sétálós túrára mennél a családdal, akkor vedd célba a Szénás-hegycsoportot.
2. Rövid, de kalandos pályán vezet a mindössze 2,3 kilométer hosszú Thirring-körút, mely a Dobogókőre érkező kirándulók egyik kedvelt túraútvonala - nevét Thirring Gusztávról kapta, aki nem csak földrajztudós, de lelkes természetjáró is volt.
3. Ha imádod épített kilátókról szemlélni az előtted elterülő vidéket, akkor ez a túra neked való, hiszen 4 kilátót (Sörházdombi kilátó, Károly-kilátó, Várhely kilátó, Béke kilátó) is találsz az útvonalon. Pro tipp: A Károly-magaslaton erdei büfé és vadászati múzeum is várja a látogatókat.
4. A Dunántúl legmagasabb, 882 méteren található pontjára számos útvonalon feljuthatsz, most egy olyat mutatunk, ami kisgyerekkel is lazán teljesíthető.
5. Nem kell ahhoz a hegyek közé menni, hogy varázslatos tájon sétálhasson az ember: a Deseda tó változatos élővilágával és festői tanösvényével nem véletlenül tartozik a közkedvelt családi kirándulóhelyek közé.
6. A Nagymaros-Visegrád vasúti megállótól induló erdős-kaptatós túra célja a bástyát formázó Julianus barát torony, de a gyaloglást végigkíséri a Duna túloldaláról fel-felbukkanó Visegrádi vár.
7. Ha Pécsett kirándulsz, érdemes egy napot rászánni a Mecsek oldalán elterülő Tettye városrész felfedezésére, mert itt kis területen sokféle élményt begyűjthetsz.

Gyerekekkel túrázni egyszerre öröm és kihívás. Persze ahány gyerek, annyifajta viselkedés, és akkor a különböző életkorok kihívásairól nem is beszéltünk. Ebben a cikkben általános szempontokat szedtünk össze, amelyek alapvetően a már saját lábán járó gyerektől a kiskamaszokig érvényesek. Általában. S ezt fontos hangsúlyozni, hiszen minden szülő maga ismeri a saját gyerekét legjobban, ő tudja megítélni, hogy mi férhet bele egy családi kirándulásba.

Először is ne felejtsük el, hogy a gyaloglás önmagában egy kisgyereknek nem nagy móka, de a nagyobbak sem feltétlenül boldogak a hosszú, monoton gyaloglás gondolatától. Persze, ha a szülőkkel sokat járnak túrázni, akkor ehhez is hozzászoknak, de ez a cikk most tényleg a gyerekekről szól! Kis szervezéssel azonban hatalmas csodát lehet tenni kezdő túrázóknál is, akkorát, hogy az egész nap csak úgy elsuhan. Csak érdemes gyerekszemmel nézni a természetre!

A családi természetjárás amúgy már csak azért is fontos, mert a gyerekemmel nagyon is jót teszek, ha minél több időt töltenek el a szabadban. A manapság sok helyütt olvasható erdőfürdő fontos, kutatásokkal igazolt hozadéka ugyanis, hogy az erdőben töltött idő nemcsak a fáradtság okozta koncentrációzavart képes javítani gyerekeknél, de a gyermekkori figyelemhiányos hiperaktív zavar tüneteit is. Az erdőzés tehát a gyerekek iskolai teljesítményére is hatással van, s akkor még nem beszéltünk a szabadban való mozgás fontosságáról, meg arról, hogy ne olyan gyerekek nőjenek fel, akik szerint zacskóban nő a sárgarépa és a fák nem élőlények.

Ha teheted, mindig társasággal menj kirándulni! A magányos vándorlás inkább felnőtt műfaj, barátokkal kirándulni egy gyerek számára sokkal nagyobb buli, így garantáltan kevésbé lép be a társaságba egy adott ponton például a hiszti vagy éppen a fáradtság, és ha meg is jelent, könnyebb kezelni. Persze barátokkal egyeztetni már kapásból egy csomó szervezéssel jár, de bőven megéri a fáradtságot!

Indulj korán! Tudom, ez megint egy nehéz ügy... De én sosem értem azokat a családokat, akik dél körül jelennek meg a kirándulóhelyeken. A túrázás hajnali műfaj, komoly túrázó komoly túrára korán indul, nem csak a magashegyekben. Van ennek egy csomó oka, amelyek kisebb gyerekekkel hatványozottan igazak, a magashegységekben meg pláne. Ha sikerül viszonylag korán elindulni, az azért jó, mert délelőtt jobb a gyerekek erőnléte, a túrát az esetleges nagy meleg előtt, például egy ebéddel lehet zárni, de a zivatarok is inkább délután alakulnak ki. Meg az én tapasztalatom szerint az első tíz évben a gyerekek inkább koránkelők amúgy is, arról nem is beszélve, hogy kisebb korban még az is benne van, hogy így nem borul fel feltétlenül a gyermek ritmusa, hazafelé tud aludni egyet. Persze, az elindulás sokszor szörnyen nehéz, a pontosságról nem is beszélve, például ha több család indul neki. De a sikeres túrát egy játszóterezéssel egybekötött ebédelés igazán ünnepivé tudja varázsolni - ez pedig csak korai indulással lehetséges!

Gyerekszemmel is érdekes attrakcióra építsd a túrát, s hagyj rá időt! Talán ez a legfontosabb szempont. Nyilván egy szurdoktúra a legizgalmasabb, de azzal csak óvatosan, a Rám-szakadék felkeresése előtt azért legyen meg jó pár tucat nagyobb túra. A víz mindig nyerő egy gyerekkel, csak legyen nálunk gumicsizma vagy pótruha. Szervezzünk túrát patakhoz, de mindenképpen hagyjunk időt az önfeledt játékra! Ugyanis mind a kisebb, mind a nagyobb gyerekek imádnak gátakat, vízterelőket építeni, falevelet úsztatni, vagy egyszerűen csak leguggolni és nézni a vizet. Akár órákat is eltölthetünk így, s ezt építsük is be túráinkba, különösen az első alkalmak során. De ugyanígy hagyjunk időt egy bogár hosszú percekig való megcsodálására, vagy, hogy szabadon játsszon a gyerektársaság egy barlang bejáratánál. Simán lehet, hogy az első túráink nem is annyira túrák lesznek, mint séták, és az is lehet, hogy egy látványosság miatt nem tudjuk legyalogolni a tervezett szakaszt. A természetre azonban közben figyeljünk is, a patak medrében például rengeteg kisebb állat élhet, feleslegesen ne háborgassuk a vizet, inkább lessük meg az állatokat! Ősszel szervezhetünk olyan túrát is, ahol a cél az alkotás, tehát a túra során gyűjtött falevelekből, ágakból egy réten különböző rajzokat készíthetünk például. A természet különböző látványosságai (szarvasbőgés, tiszavirágzás, tavaszi virágzás, cserszömörce levélszíneződése, szentjánosbogár-rajzás, stb.) pedig mindig kiváló alkalmat jelentenek egy túrához.

Fokozatosan terhelj! Ahogy említettük, az első túráknál bőven elég, ha arról szólnak, hogy egy pár kilométeres sétával becserkészünk egy patakot, vagy más látnivalót. Egy felhagyott mészkő- vagy dolomitbánya remek alkalmat nyújt egy kis homokozásra és egyben spontán környezeti nevelésre. Elvégre a dolomitot sok helyütt régen súrolópornak használták eleink, ezért a sziklák aljában sokszor valóban egy homokozót találunk. A sokszor védett sziklafalakra ne engedjük fel az aprónépet, ne járuljunk hozzá a további erózióhoz! Mászóka is rengeteg van az erdőben. A fára mászás inkább a nagyobb gyerekek sportja, de a természet a legkisebbekre is gondolt: elég sok olyan fát találunk egy erdőben, amelynek gyökerei félig a szabadban vannak a hegyoldalban: imádni fogják a gyerekek, és szintén remek alkalom egy kis tanulásra.

Saját titkos receptem az, hogy keresek valamilyen, az adott tájegységhez kapcsolódó legendát, s vagy egyszerűen azt mesélem el, vagy az alapján közösen költünk valamilyen mesét, történetet. Aztán a játék is sokat tud segíteni. Nálunk például az egyszer csak óhatatlanul nyafogni kezdő gyermeket rendszerint elrabolja a "medveréb". Aztán az elrabolt gyerek után akár az emelkedőn is simán felszalad a fáradt gyerektársaság.

Válj te magad is természetjáróvá! Szóval tudatos tervezéssel és persze gyakorlással már az sem lesz gond egy idő után, ha néhol meredek az ösvény, vagy menet közben nincs játszótér. Ez persze mind sok energia és szervezés, de természetjáróként bátran állítjuk: a természetre rácsodálkozó gyermeki szempárok miatt bőven megéri! S az sem mellékes, hogy e rácsodálkozás közben mi magunk is észrevétlenül természetjáróvá válunk. Én például korábban bele tudtam hajszolni magam a teljesítménybe a túrázás kapcsán, így kifejezetten élvezem, hogy 8-9 év családi természetjárás után még mindig simán találok új látnivalókat közvetlen környezetemben, a Budai-hegységben.

Minden másra meg ott a Magyar Természetjáró Szövetség által működtetett www.termeszetjaro.hu oldal és applikáció, ahol egy csomó, direkt családoknak tervezett túraútvonalat találunk, a túrák között a számunkra megfelelő nehézségi fokozat szerint is tudunk válogatni és vannak túraválogatások is.

A cikk először 2021 szeptemberében jelent meg. Közeleg a nyár, és lelki szemeiddel már látod magad valahol a hegyekben a gyerekeiddel. Talán elég szerencsés vagy, hogy gyermekeid szeretnek túrázni, és a kellemes környezetben való séta kielégíti őket. Előfordulhat azonban, hogy a gyereked abba a csapatba tartozik, amelyik nem érti, mire jó ez az egész, és ennek hangot is ad. Az egész napos séta - legalábbis a gyerekek szemében - meglehetősen monoton tevékenység. Ezért próbáld ki a tippjeinket, ha azt veszed észre, hogy a gyerekek unatkoznak vagy fáradtak, és el kell terelni a figyelmüket.

Praktikus tanácsok szülőknek

1. A nem megfelelő cipőméret különösen kisgyermekek számára jelent problémát. A gyerekek cipőméretei folyamatosan változnak, és a szülők néha hajlamosak nagyobb cipőt vásárolni, majd meghosszabbítani a cipő élettartamát azzal, hogy a gyermek addig hordja, amíg még belefér a cipőbe. Ezt a ruhákkal meg lehet tenni, de a cipőkkel nem. A gyerek számára a járás fájdalmat okoz, és egyszerűen nem tesz egy tapodtat sem, még akkor sem, ha ezer unikornist ígérsz neki. A cipőt ezért a kirándulás előtt mindig próbáljátok fel, és ha nem jó, akkor vásároljatok egy megfelelő méretűt. Vásárolj cipőt a gyerekekkel. Hagyjad őket szaladgálni a boltban. Célszerű a cipőt délutáni órákban vásárolni, amikor a lábfej duzzadtabb, mint reggel, és abban a zokniban, amelyben a cipőt viselni fogják.
2. Nincs általánosan ésszerű útvonalhossz. Te magad ismered a legjobban a gyerekeidet, és tudod, mivel tudnak megbirkózni. Szabjad személyre az útvonalat, vagy vigyél magaddal gyerekhordozót. Ha gyermekeid olyan korban vannak, amikor még szoktak a nappal aludni, akkor valószínűleg több-kevesebb ellenállást tapasztalsz majd az alvásidőben. Ez megoldható hordozóval, amiben a gyerek alszik, vagy hagyjunk időtartalékot, és ha a hely engedi, hagyjuk a gyereket a földön egy takarón aludni. Sokszor elég 30 perc, hogy a gyermek újult erővel és jó hangulatban ébredjen. Ne félj a felvonóktól. Ha a gyermek minden erejét a gerincre való feljutásra fordítaná, a természetjárás értelmetlen lenne.
3. Inkább több, mint kevesebb uzsonnát készíts, és kombinálj minél többfélét - gyümölcsöt, zöldséget, szendvicset, pirítóst, sós kekszet, édességet, házi süteményt...
4. A gyerekek szeretnek baráti családokkal találkozni, ideális esetben, ha a családokban hasonló korú gyerekek vannak. A mi gyermekünk 20 km-t gond nélkül le tud sétálni más gyerekek társaságában, míg amikor csak egy családként vagyunk, akkor a 2. km-től keményen kell dolgoznunk azon, hogy ne tiltakozzon. Ha nincsenek hasonló érdeklődésű családok a környezetedben, próbálj meg egyszer részt venni egy csoportos túrán.
5. Ha a terepviszonyok lehetővé teszik, vigyél a gyerekeidnek kerékpárt vagy futóbiciklit.
6. Biztos vagyok benne, hogy sok kedvenc játékotok van, amelyeket útközben is játszhattok.
7. Szobrok - az egyik megy elöl, a többiek mögötte. Amikor az első megfordul, a többieknek kővé kell válniuk.
8. Bingo - állítsatok össze kilenc vagy tizenhat dolgot, amit valószínűleg látni fogtok az utazás során (lehetnek különböző növény- vagy állatfajták, épületek, állatetetők, magasles, folyó, vízesés, barlang, szikla,...), és mindenki helyezze el a fogalmakat különböző módon egy rácson (3x3 vagy 4x4). Amikor a játékos meglátja a tárgyakat, kipipálja őket a listáról. Játszhatsz klasszikus bingó módjára, azaz az nyer, aki úgy rendezte el a tárgyakat, hogy vízszintesen, függőlegesen vagy átlósan elsőként tudja kipipálni a rácsot.
9. Darts és kincsvadászat - nem kell előre készülni, elég, ha valamelyik felnőtt egy kicsit előre megy, és az utazás során előkészíti a játékot. A nyilakhoz pálcákat használhatsz, időnként kiosztasz egy feladatot, amit papírra írsz és jól látható helyre teszel.
10. Mennyit ismersz? - egy adott kategóriát hozol fel - pl. autók, állatok, növények, sport, nagybetűk... (a gyermek életkorától és képességeitől függően többféle nehézség lehetséges, pl. állat helyett emlős vagy K betűvel kezdődő állat). Mindenki felváltva mond egy szót az adott kategóriából. Azok, akik már kimerítették a készletüket, befejezik a játékot, a többiek pedig folytatják.
11. A szemem valamit lát, ami ... betűvel kezdődik. Kimondod annak a dolognak a kezdőbetűjét, amire nézel, és másoknak ki kell találniuk, mi az. Azoknál a gyerekeknél, akik még nem ismerik a betűket, leírható, amit néz (pl. felhő - a szemem valami fehéret néz).
12. Van egy doboz (rejtekhely) egy kis ajándékkal és egy jegyzetfüzettel, amibe feliratkozhatsz. A dobozok földrajzi koordináták segítségével kereshetőek meg. A gyerekek számára remek kikapcsolódást jelent a túrázás, különösen, ha a dobozban találnak egy szép játékot. Magától értetődő, hogy a következő megtalálónak mi is készítünk valamit a dobozba.
13. Magyarországon is mindenütt találhatsz tanösvényeket. De vigyázat, nem minden gyereket fog érdekelni.

Szabad a hétvége de nem tudja hova vigye gyermekeit, viszont elege van a város zajából és tömegéből? Miért nem használja ki a nyári időjárást és a természet gyönyörét egy kis túrázós kiruccanással a gyerekekkel.

Népszerű kirándulóhelyek gyerekekkel

1. A kilátó a Budai-hegységben található a Hármashatár-hegy 495 méter magas csúcsán. A kilátótorony az Országos Kék Tanösvényen található. A 65-ös buszról a Szépvölgy végállomáson szálljon le, majd kövesse a kék jelzést egészen a kilátótoronyig. A csúcsot a Szépvölgyi út végén lévő parkolóktól a kék kör jelzésen haladva egy meredekebb ösvényen lehet megközelíteni.
2. Az Erzsébet-kilátó 528 méter magasan található a János-hegy tetején. Több féle képpen is megközelíthető, többek között, a Széll Kálmán térről induló busszal vagy a Zugligeti libegővel. Viszont ha gyerekekkel megyünk, a libegőzést ajánljuk a legjobban, hiszen melyik gyerek nem szeret a magasban ahonnan ráláthat az egész városra. Rádásul kevesebb sétával is jár ha esetleg nem egy egésznapos kiruccanásról van szó, így a gyerekek sem fáradnak el annyira. Gyermekvasút János-hegy állomástól indulva egy erdei sétaúton vagy a Zugligetből induló Libegővel érhető el legegyszerűbben, de átsétálhatunk a Normafától is. Alul egy kávézó működik, majd egy 100 lépcsőfok vezet a neoromán stílusú kilátó tetejébe.
3. Egy csodálatos park nagyszerű ösvényekkel, játszóterekkel és csodálatos kilátással! A magyarok kedvenc parkja, de a turistáknak is kellemes kikapcsolódás. A látogatók néhány órát eltölthetnek sétával, megállhatnak egy italra, biciklizni, vagy túrázhatnak a toronyhoz. Vannak éttermek és étkezdék, valamint illemhelyek, így egy családi kiruccanáshoz tökéletesen megfelel.
4. A Citadella, ami egy 235 méter magasan található erődítmény, a Gellért-hegy csúcsán helyeszkedik el és a Habsburgok építették 1854-ben, hogy a várost felügyelet alatt tartsák. A Citadella legjobb gyalog megközelíteni hiszen körbe lehet sétálni az erődítmény körül, és tovább csodálni a város szépségét. Az út felfele egy kicsit meredek de semmi olyan amit a gyerekek ne tudnának megmászni egy kis segítséggel. Ráadásul az egyik legszebb panorámás kilátás nyílik a Dunára a tetejéről.

tags: #kisgyerekkel #hegyet #maszni