A burokrepesztés a magzatburok mesterséges megrepesztését jelenti. A magzatburok a méhen belül a magzatot körülvevő két rétegből álló hártya, ami elzárja őt a külvilágtól a fejlődése során, megvédi a külső hatásoktól, például a fertőzések jórészétől is. A hártya magzat felőli, belső oldala az amnion réteg, az anya felől pedig a chorion réteg helyezkedik el. Már korai terhességben is látható az amnionűr, amiben kezdetben csak szerózus, tiszta folyadék van, amit az embriót, később a magzatot körülvevő sejtek termelnek. A későbbiekben, ahogy a kisbaba veséi kifejlődnek, és elindul a vizelet termelése, a magzatvíz jelentős részét a magzati vizelet fogja alkotni, emellett természetesen továbbra is ott lesz a környező sejtek által termelt folyadék, emellett magzati sejtek is kerülnek majd bele. A magzatvíz folyamatosan termelődik, de menet közben a magzat nyelni is fogja azt, ami segít egyensúlyt teremteni a magzatvíz mennyiségében.
A beavatkozás során az orvos egy speciális eszközzel a burok alsó részén kis lyukat ejt, aminek hatására a magzatvíz folyni kezd. A burok repedésekor egy kis pukkanást viszont érezhetnek a kismamák, majd a meleg folyadék távozását a hüvelyből. Maga a burokrepesztés nem fájdalmas, hiszen a burokban nincsenek idegek. Amiatt a beavatkozás kellemetlen lehet, az maga a vizsgálat, hiszen alaposan körbe kell járni a méhszájat, meg kell vizsgálni, hogy a baba melyik része van elöl a burokrepesztés előtt. Ezután várni kell egy fájást is, ami önmagában se egy szuper érzés, és még a repesztés után ellenőrzésre van szükség a szövődmények kizárása érdekében.
A spontán és a mesterséges burokrepedés
A magzatot védő burok egészséges terhesség esetén egészen a terhesség végéig ép marad, és csak a szülés megindulásakor, vagy valamikor a vajúdás és szülés folyamán reped meg, és folyik el a magzatvíz. A szülés kezdődhet úgy is, hogy megreped a burok, és elfolyik a magzatvíz, és ezt követi a méhtevékenység, vagyis a fájások kialakulása, de gyakran először a fájások jelentkeznek, és csak később reped meg a magzatburok spontán, időnként csak közvetlenül a magzat világrajövetele előtt.
Beavatkozás nélkül, természetes körülmények közt a burok a tágulási szakaszban, többnyire a méhszáj eltűnése környékén reped meg. A mesterséges burokrepesztés (angolul AROM, artificial rupture of membranes) természetesen csak akkor jöhet szóba, ha a magzatburok még ép a kórházi felvétel során, tehát még „nem ment el a magzatvíz”.
Sokan éppen emiatt gondolják azt, hogy a burokrepesztés azért szükséges, merthogy a magzatburoknak már meg kellett volna repednie, hiszen a vajúdás burokrepedéssel kezdődik és pont. Sajnos ezt a tévhitet a tévé és a média folyamatosan táplálja: szinte klisé, ahogy a főhős egy hatalmas sikítás közepette mindent eláraszt a magzatvízzel és néhány perc múlva borzalmas kínok közepette megmenti egy orvos... Ehhez képest a valóság az, hogy a szüléseknek csak kb. 10-15%-a kezdődik burokrepedéssel és a szülések legnagyobb részénél a magzatvíz csak a vajúdás legvégén vagy a kitolási szakaszban távozik - illetve távozna, ha nem repesztenék meg a burkot.
Miért történik a burokrepesztés?
A burokrepesztés történhet szülésindítási célból, illetve később, a tágulási szakban a kontrakciók erősödését várják tőle. A magzatvíz elfolyásával a baba feje lejjebb kerül, ami segíti a méhszáj tágulását, és a kontrakciók is megerősödnek, hatékonyabbá válhatnak. A szülés beindítása (indukció): Ha a terhesség túlhordott, vagy valamilyen egészségügyi okból (pl. terhességi magas vérnyomás, cukorbetegség, magzatvíz-hiány) szükséges a szülés megindítása, és a méhszáj már kellően érett, a burokrepesztés segíthet beindítani a méhösszehúzódásokat. A vajúdás felgyorsítása: Ha a méhösszehúzódások gyengék, ritkák vagy nem eléggé hatékonyak, és a méhszáj tágulása lelassul vagy megáll, a burokrepesztés stimulálhatja a méhet, és fokozhatja a kontrakciók erejét és gyakoriságát.
A harmadik indok, ami szintén szükségessé teheti a burokrepesztést, az, ha a baba állapotát és a méhtevékenységet nagyon pontosan akarja követni az orvos, valamilyen kockázati tényező miatt. Ilyenkor a szakaszos monitorozás vagy a folyamatos CTG helyett egy érzékelőt rögzítenek a baba fejéhez és egy szondát vezetnek a hüvelyen keresztül a méhbe, ami méri az összehúzódások erejét. A magzat állapotának monitorozása: Bizonyos esetekben, például ha a magzat szívhangjai aggodalomra adnak okot, vagy ha meconiumos (magzatszéklettel szennyezett) magzatvíz gyanúja merül fel, a burokrepesztés lehetővé teszi a magzatvíz színének és állagának közvetlen megfigyelését. Fontos hangsúlyozni, hogy a burokrepesztés kizárólag akkor végezhető el biztonságosan, ha a magzat feje jól beilleszkedett a medencébe, és nincs akadálya a magzatvíz elfolyásának.
A burokrepesztés előnyei és kockázatai
A magzatvíz párnaként veszi körbe a kisbabádat az anyaméhben, így amikor a méh dolgozik, az összehúzódások nyomóereje eloszlik a babát körülvevő vízben. Emiatt a méhlepény kevésbé nyomódik össze és jobb a baba oxigénellátása, emiatt stabilabb a pulzusa. A méhnyak felső részére is ez a vízzel teli párna feszül és nem közvetlenül a kisbaba kemény fejecskéje. Viszont amikor megrepesztik a magzatburkot, akkor éppen ezt a párna-hatást szüntetik meg: a baba feje erőteljesen a méhnyaknak nyomódik és emiatt az összehúzódások turbó fokozatra kapcsolnak!
A burokrepesztés valóban turbó erősségűre kapcsolja az össszehúzódásokat, de nem gyorsítja a folyamatot - ez volt a 2013-ban a Cochrane adatbázisban publikált meta-analízis megállapítása, amiben 15 korábbi nagyon jó minőségű véletlenszerűsített kutatás eredményét összesítették! Ráadásul, ha egy vajúdás azért húzódik el, mert a baba nem a legjobb pozícióban van a medencében való átjutáshoz, akkor a burokrepesztés méginkább lassítja és méginkább megnehezíti a szülést, mert „szárazon” még nehezebb lesz a babának a szükséges forgó mozgásokat elvégeznie!
A legelső és legáltalánosabb kockázat az, hogy ez a hirtelen jövő erős fájdalom sok anyát levesz a lábáról, merthogy nagyon nehéz úgy hirtelen együttműködni ilyen erős összehúzódásokkal! Természetesen nemcsak az anyát éri derült égből villámcsapásként a turbó fokozatú vajúdás, de a babát is! Gyakran előfordul, hogy a baba pulzusa hirtelen megváltozik (leesik), ami további beavatkozásokat tesz szükségessé és méginkább kilendíti a szülést a maga természtes medréből.
Sokkal hétköznapibb kockázata a burokrepesztésnek az is, hogy ezzel a művelettel közvetlen fertőzési kaput nyitnak és az óra ketyegni kezd, hogy mikorra „kell” a babának megszületnie! A burokrepsztést és a hüvelyi vizsgálatokat természetesen steril kesztyűvel végzik, de a vizsgálat során a hüvely alsó régiójában élő esetleges kórokozókat rögtön a célegyenesbe szállítják! Ezért is nagyon fontos - lenne - , hogy megrepedt vagy megrepesztett magzatburok esetén egyáltalán ne, vagy valóban csak a legeslegszükségesebb hüvelyi vizsgálatokat végezzék.
Hál’Istennek nagyon ritka (0,25%), de mégis reális veszély az is, hogy ha a baba még magasan van a burokrepsztés idején a medencében, akkor a kizubogó magzatvíz kimoshatja a köldökzsinórt a hüvelybe, amit aztán a fejecskéje elszoríthat. Ez a köldökzsinór előesés esete, amire az egyetlen megoldás valóban az azonnali, sürgősségi császáros szülés!
Indított szüléseknél gyakrabban fordul elő az is, hogy a baba még nem vette fel azt a pozíciót, amiben a legkönnyebben át tudja navigálni magát a csontos medencén. Ha az arcocskája még a pocakod felé néz (OP pozíció) amikor megrepesztik a burkot, akkor bizony a szülés nagyon fájdalmas lesz, ugyanis ha már nincs magzatvíz, akkor még nehezebb a babának a forgolódás ahhoz, hogy az ideális pozícióban - arccal a popsid felé - kezdje meg az ereszkedését a medencében.
A burokrepesztés következményeként kialakulhat továbbá a lepény és a köldökzsinór kompressziója is, mely a szülés alatt a szívverést rontja. A 19. századi szülészetben szinte parancsnak számított, hogy a magzatburkot nem lehetett bántani - olvasható Ingeborg Stadelmann A bába válaszol című könyvében. Ennek magyarázata abban keresendő, hogy korábban a szülés lefolyását a természetre bízták, és nem a gyorsaság volt egy gyermek világra hozatalának legfontosabb ismérve.
Az interakció és a tudatos döntés fontossága
A szülésre készülődve úgy gondolom fontos, hogy tudd, hogy milyen előnyökre és kockázatokra számíthatsz a burokrepesztés kapcsán, hogy ennek ismeretében, valóban informáltan és tudatosan tudj dönteni arról, hogy szeretnéd-e, elfogadod-e ezt a beavatkozást, amit nagyon nagy valószínűséggel javasolni fognak - rosszabb esetben kérdés nélkül elvégzik rajtad. Viszont ha úgy döntenél, hogy amennyire csak lehet elkerüld a burokrepesztést, akkor nagyon fontos, hogy ezt már jelezd a kórházi felvétel során és hogy erről tudjon a partnered is!
A szülés az egyik legintenzívebb és legmeghatározóbb élmény egy nő életében, tele várakozással, reménnyel és néha némi bizonytalansággal. A modern szülészet számos eszközzel és eljárással igyekszik támogatni ezt a természetes folyamatot, hogy az a lehető legbiztonságosabban és legkedvezőbben alakuljon mind az anya, mind a baba számára. Ezen beavatkozások egyike a mesterséges burokrepesztés, melyről sokféle vélemény és tapasztalat kering. Fontos, hogy tisztán lássunk, megértsük, mikor és miért kerülhet sor erre az eljárásra, milyen előnyökkel járhat, és milyen lehetséges kockázatokkal kell számolni.
A szülésre vonatkozóan az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásaiban a burokrepesztésről, mint szülést gyorsító módszerről is találunk információt. A szervezet a vajúdás korai szakaszában történő, rutinszerűen alkalmazott burokrepesztést a kérdéses, úgynevezett “C” kategóriába sorolja. Az ide sorolt beavatkozások (így pl. a gátmetszés is) nem feltétlenül szükségesek, és csak akkor javasoltak, ha az anya vagy a magzat állapota indokolja.
Beindult a vajúdás? Ezt érdemes tenned!
A szülés alatti spontán burokrepedés A magzatot védő burok egészséges terhesség esetén egészen a terhesség végéig ép marad, és csak a szülés megindulásakor, vagy valamikor a vajúdás és szülés folyamán reped meg, és folyik el a magzatvíz. A szülés kezdődhet úgy is, hogy megreped a burok, és elfolyik a magzatvíz, és ezt követi a méhtevékenység, vagyis a fájások kialakulása, de gyakran először a fájások jelentkeznek, és csak később reped meg a magzatburok spontán, időnként csak közvetlenül a magzat világrajövetele előtt.
A burokrepesztés egyik feltétele az, hogy a magzati fej jól, és stabilan illeszkedjen a medence bemenetére. Ezt fizikális vizsgálattal lehet megállapítani, először külső vizsgálattal, majd belső, hüvelyi vizsgálattal. A másik feltétel, hogy ne legyen semmi olyan körülmény, ami a hüvelyi szülésnek ellenjavallatát képezi, ilyen körülmény lehet például a magzat harántfekvése. Amikor megállapította az orvos, hogy megfelelőek a körülmények a burokrepesztésre, akkor a kismama a hátán fekve felhúzza a lábait, és egy burokrepesztő műszer segítségével lehetőleg egy fájás alatt a burkot az orvos megrepeszti.
A burokrepesztés és a spontán burokrepedés lehetséges szövődményei Mint minden beavatkozásnak, a burokrepesztésnek is lehetnek szövődményei minden gondosság és a körültekintő vizsgálatok ellenére is, de szerencsére ezek csak nagyon ritkán jelentkeznek. Ezek a szövődmények időnként a spontán bekövetkezett burokrepedés esetén is ugyanúgy előfordulhatnak. Túl korai burokrepesztés esetén, amikor a szülésig túl sok idő telik el, kialakulhat felszálló fertőzés a méhszáj, a hüvely, és a külvilág felől, hiszen az eddig fizikai akadályt képező réteget megszüntetjük. Ilyen előfordulhat akkor is, amikor a szülés burokrepedéssel indul, viszont nem alakul ki megfelelő méhtevékenység, és a szülés elhúzódik. Ezekben az esetekben az anyának adott antibiotikummal tudjuk a fertőzés lehetőségét csökkenteni.
Szintén nagyon ritka komplikáció a magzati köldökzsinór előesése. Ez akkor következik be, ha a magzati fej nem rögzült kellőképpen a medence bemenetén, vagy a burokrepesztést követően magzatvíz nyerése céljából kibillentik. Ilyenkor a kiömlő magzatvíz a köldökzsinórt magával sodorhatja, majd a magzati fej azt rányomhatja a csontos medencére, így a működését károsítja. Ez a szövődmény azonnal látszik a magzati szívműködést regisztráló görbén, és azonnali beavatkozást, legtöbb esetben császármetszést igényel. Ezt a nagyon ritka szövődményt a gondos fizikális vizsgálat segít elkerülni, azonban azokban az esetekben, amikor a szülés még nem indult el, és valamilyen ok miatt spontán megreped a magzatburok, ugyanez a szövődmény kialakulhat, ezért javasolt azoknak a kismamáknak, akiknek az otthonukban megreped a magzatburok, de a fájások még nem jelentkeznek, oldalt fekve utazni a kórházig.
Láthatjuk, hogy gondos előkészületekkel, és vizsgálatokkal egy olyan beavatkozás történhet szülés közben, ami nagyon sokat segíthet a szülés folyamatában. Mindig érdemes megbeszélni a kezelőorvossal, hogy miért látják szükségesnek a magzatburok megrepesztését azért, hogy a kismama is tisztában legyen azzal, hogy sürgősségi beavatkozáshoz, vagy a kisbaba fokozottabb monitorizálása érdekében van-e szükség rá, vagy „csak" a szülés folyamatát szeretnék megkönnyíteni egy jól időzített burokrepesztéssel. Érdemes rákérdezni ilyenkor arra is, hogy a burokrepesztés után mire számíthat az édesanya, fog-e kapni fájást elősegítő infúziót, és -ha szükséges -, mikor kerülhet sor fájdalomcsillapításra.
tags: #burokrepesztes #lelki #hatasai