A pedagógus-előmeneteli rendszer 2013. szeptember 1-jei hatályba lépésével bevezetésre kerültek a pedagógusok minősítési vizsgájára és minősítési eljárására vonatkozó előírások, valamint az új fokozatok. Ezen új előmeneteli rendszer 2013. szeptember 1-jétől a köznevelési intézményekben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakra, a pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézményben a pedagógiai szakértői és a pedagógiai előadói munkakörben foglalkoztatottakra, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény hatálya alá tartozó intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakra vonatkozik. Mindemellett, 2015. szeptember 1-jétől a pedagógus-előmeneteli rendszer szerint kell besorolni a nevelési-oktatási intézményben nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörben pedagógus-szakképzettséggel rendelkezőket is. 2016. január 1-jével pedig eszerint kell besorolni a bölcsődében pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakat, a gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézményben örökbefogadási tanácsadó munkakörben, valamint az egységes óvoda-bölcsődében felsőfokú végzettséggel kisgyermeknevelő munkakörben foglalkoztatottakat, továbbá a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-szakképzettséggel rendelkező, nevelést, oktatást közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottakat is. A pedagógus-előmeneteli rendszer hatálya 2017. január 1-jétől kiterjed a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-szakképzettséggel foglalkoztatott, nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottakra is.
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 64. § (4) bekezdés a) pontja alapján a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott az általa megszerzett legmagasabb, a munkakör ellátásához ebben a törvényben előírt iskolai végzettség, valamint állam által elismert szakképesítés, szakképzettség, továbbá a nevelő, oktató munkája ellátásához közvetlenül kapcsolódó, azt közvetlenül segítő doktori cím, tudományos fokozat, valamint akadémiai tagság, szakmai gyakorlat, publikációs tevékenység, minősítő vizsga és a minősítési eljárás keretében elnyert minősítés alapján a következő fokozatokat érheti el:
- Gyakornok,
- Pedagógus I.,
- Pedagógus II.,
- Mesterpedagógus,
- Kutatótanár.
Az Nkt. 65. § (9c) bekezdése szerint a pedagógus-szakképzettséggel, szakképesítéssel rendelkező nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott legfeljebb Pedagógus II. fokozatot érhet el. Ha a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottat korábban pedagógus-munkakörben alkalmazták, és Pedagógus II. fokozatnál magasabb fokozatot ért el, illetményét, munkabérét a Pedagógus II. fokozatnak megfelelően kell megállapítani.
Nemcsak a pedagógusmunkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak, hanem valamennyi pedagógus-előmeneteli rendszer szerinti besorolt (a továbbiakban együttesen: pedagógusok) a Gyakornok fokozat után két fokozatot köteles elérni pályája során: a Pedagógus I. és a Pedagógus II. fokozatot. A Gyakornok fizetési fokozatból a Pedagógus I. fokozatba sikeres minősítő vizsga letételével kell a minősítettet besorolni. Ez a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 326/2013. (VIII. 30.) kormányrendelet (a továbbiakban: Ép. r.) szerinti kötelező minősítő vizsga és minősítési eljárás. A Mesterpedagógus és a Kutatótanár fokozat elérését célzó minősítési eljárásban való részvétel nem kötelező.
A pályakezdő pedagógusnak tehát pályája során két minősítésen kell átesnie. Két év szakmai gyakorlat után köteles minősítő vizsgát letenni, majd a Pedagógus I. fokozatba sorolása után - az Ép. r. 3. §-a szerint - legalább hat év szakmai gyakorlattal saját kezdeményezésre vehet részt minősítési eljárásban, kilenc év szakmai gyakorlat után pedig kötelezően részt kell vennie Pedagógus II. fokozat elérésére irányuló minősítő eljárásban. A minősítési eljárásban való kötelező részvétel teljesítésének időpontját a munkáltató írja elő a Pedagógus I. fokozatba lépést követően a kinevezés, munkaszerződés módosításában.
Az Nkt. előmeneteli rendszerének bevezetésekor hatályos rendelkezések szerint [Nkt. 97. § (19) bekezdés] a minősítésekre 2013 és 2018 között került volna sor. Ezzel szemben az első, egyszerűsített eljárások 2014-ben folytak, amikor a szakvizsgával és legalább tizennégy év szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógusok kérhették 2018. december 31-éig tartó, ideiglenes, Pedagógus II. fokozatba sorolásukat, amelynek egyetlen feltétele egy úgynevezett egyszerűsített portfólió összeállítása és az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: OH) internetes felületére történő feltöltése volt. Azonban a 2017. január 1-jétől a 2018. december 31-ei határidőt előíró rendelkezés hatálytalan. A minősítő vizsgára, valamint a kötelező és nem kötelező minősítési eljárásra jelentkezés feltételeit az emberi erőforrások minisztere a minden év február 29-éig megjelenő, minősítési keretszámról szóló határozatában teszi közzé. Az ebben megszabott feltételeknek megfelelő pedagógusok jelentkezhetnek a minősítésre, illetőleg eszerint kell az intézményvezetőnek a minősítésre kötelezetteket jelentkeztetni.
Mentesülések a minősítési kötelezettség alól
Az Nkt. 97. § (21) bekezdése szerint nem vonatkozik a minősítési kötelezettség arra a pedagógus-munkakörben, valamint pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatottra, aki a 2013. szeptember 1-jétől számított tizedik tanév végéig eléri a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt. A nyugdíjkorhatár tíz éven belüli elérése tehát nem mentesít a kötelező pedagógusminősítésben való részvétel alól. Kizárólag azokra vonatkozik a mentesítés, akiknek a minősítési rendszer bevezetésekor volt tíz évnél kevesebb idejük a nyugdíjhatár eléréséig. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy erre hivatkozva az 1958. szeptember 1. előtt születettek mentesülnek a minősítés alól. Őket viszont a Pedagógus I. fokozatból 2017. január 1-jétől automatikusan a Pedagógus II. fokozatba sorolták be az Ép. r. 39/K. §-a alapján.
Eszerint: (1) A Pedagógus I. fokozatba besorolt köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben, pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben, nevelési-oktatási intézményben pedagógus-szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben, a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személy, akinek 2016. szeptember 1-jén a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megszerzéséig hét év vagy annál kevesebb ideje van hátra, vagy öregségi nyugdíjra jogosult, 2017. január 1-jén Pedagógus II. fokozatba és a Kjt. alapján közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek minősülő, továbbá a fizetési fokozat megállapításánál beszámítandó idő szerinti kategóriába kerül besorolásra. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni a 2017. január 1-jét követően létesített foglalkoztatási jogviszonyok esetén is.
A fentiekből következik, hogy - minősítési eljárás nélkül - azokat a pedagógusokat is a Pedagógus II. fokozatba kell sorolni, akik 2013. szeptember 1-jén már elérték az öregségi nyugdíjkorhatárt, és az Ép. r. alapján legalább két év szakmai gyakorlattal vagy bármely munkakörben legalább hat év közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkeznek. Ugyancsak a Pedagógus II. fokozatba kell besorolni az 1958. szeptember 1. előtt született, pedagógus-munkakör betöltésére jogosító szakképzettséggel rendelkező, nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottakat, akik az Ép. r. alapján megfelelnek a Pedagógus I. fokozatban sorolás feltételeinek.
A rendelkezés hatályba lépésekor nem vonatkozott az automatikus átsorolás azokra, akik minősítési eljárásra jelentkeztek, de ezt követően nem töltötték fel portfóliójukat az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: OH) internetes felületére, vagy az OH más okból nyilvánította sikertelennek a minősítési eljárásukat. A 35/2017. (XII. 20.) AB-határozat azonban azokat a rendelkezéseket hatályon kívül helyezte, amelyek a közvetlen nyugdíjkorhatár előtti pedagógusokat ilyen indokkal kizárták az automatikus átsorolásból. „Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Kjt.-Vhr. 39/K. § (1) bekezdésének kifogásolt rendelkezése ésszerű indok nélkül, azaz önkényesen különbözteti meg a Pedagógus II. fokozatba kerülés szempontjából a nyugdíjhoz közel álló pedagógusoknak azt a körét, akik sikertelen minősítési eljárásban vettek részt, azoktól a pedagógus társaiktól, akik ilyen minősítési eljárásra önkéntesen nem jelentkeztek.” Az Alkotmánybíróság ezért megállapította, hogy a Kjt-Vhr. (1) bekezdésének „kivéve, ha korábban sikertelen minősítési eljárásban vett részt” szövegrésze az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdésébe ütközik, ezért azt a hatálybalépésének napjára visszamenőleges hatállyal (ex tunc) megsemmisítette - olvasható az AB-határozat indoklásában.
Ugyancsak nem kell minősítési eljárásban részt venniük a 2015. január 1-jétől ideiglenesen Pedagógus II. fokozatba sorolt pedagógusoknak, kivéve, ha időközben az OH által sikertelennek nyilvánított minősítési eljárásban vettek részt. Az ő esetükre ugyanis nem vonatkozik a fenti AB-határozat, ezáltal az Ép. r. 36. § (4) bekezdése szerint, az a 2015. január 1-jén ideiglenesen Pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógus, aki 2016. július 1. előtt a 3. § szerinti minősítési eljárásban vett részt, amely sikertelen tanúsítvány kiadásával zárult - feltéve, hogy 2019. december 31-ig nem szerzi meg a Pedagógus II. fokozatba való besoroláshoz szükséges sikeres minősítést - 2020. január 1-jén a Pedagógus II. fokozatba való ideiglenes besorolását elveszti, és ettől az időponttól őt Pedagógus I. fokozatba kell visszasorolni. Illetménye megállapításához beleegyezése nem szükséges, de a munkáltató a Pedagógus I. és a Pedagógus II. fokozat alapján a pedagógust megillető illetmény különbözetére visszamenőleg nem tarthat igényt.
Az emberi erőforrások minisztere által 2018. február 28-án a minősítési keretszámról kiadott határozata alapján ez év tavaszán minősítési eljárásra jelentkezhettek azok a Pedagógus I. vagy ideiglenesen Pedagógus II. fokozatba sorolt pedagógusok, akik bekerültek a 2015. vagy 2016. évi minősítési tervbe, de a 2015. évi vagy 2016. évi minősítési eljárásuk sikertelenül zárult. Nekik van esélyük arra, hogy sikeres minősítési eljárás után véglegesen a Pedagógus II. fokozatban maradjanak. Azok, akik a jelentkezést elmulasztották, és csak 2019-ben jelentkeznek minősítésre, 2020-ban minősülhetnek, ezáltal - a jelenleg hatályos rendelkezések szerint - a visszasorolást már nem tudják elkerülni.
A Gyakornoki Idő és a Szakmai Gyakorlat
Főszabály szerint a gyakornoki idő tartama két év. A gyakornoki időbe az Ép. r. 6-6/A. §-a szerinti szakmai gyakorlatnak minősülő időtartamok számítanak be. A több munkáltatónál töltött szakmai gyakorlatok időtartamát össze kell számítani. Az összeszámításkor egy évnek 365 napos időtartam felel meg. A szakmai gyakorlat megállapításakor az azonos időtartamra figyelembe vehető több, egyidejűleg fennálló jogviszony közül csak egy jogviszony számítható be (Ép. r. 6/A. §). Nem vehető figyelembe a munkaviszony, jogviszony szünetelésének (például gyed, gyes) harminc napnál hosszabb ideig tartó időtartama, valamint ha a munkaidő nem érte el a heti tíz órát (például megbízási szerződéssel óraadói munka). Ez utóbbit is figyelembe kell azonban venni, ha a pedagógus egyszerre több foglalkoztatási jogviszonyban állt, és ezek együttes időtartama az adott időszakban meghaladta a heti tíz órát (például ha a pedagógus egyidejűleg több intézményben volt óraadó).
Amennyiben a pedagógus a korábbi munkáltatónál már szerzett szakmai gyakorlatot, a kinevezésbe vagy munkaszerződésbe a két év szakmai gyakorlathoz még hátralévő gyakornoki időt kell beírni, kivéve, ha a gyakornoki idő lejárta és a minősítő vizsga között kevesebb, mint egy hónap lenne hátra. Ez esetben ugyanis - az Ép. r. 2. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - a gyakornoki időt egy hónappal vagy a pedagógus kérésének megfelelő mértékben, de legfeljebb hat hónappal meg kell hosszabbítani.
A minősítő vizsgát a gyakornoki idő lejártának hónapjában kell letenni, kivéve, ha az a nyári szünetben járna le. Ez esetben a minősítő vizsgát az adott tanítási év május hónapjában kell letenni. A gyakornoki idő a sikeres minősítő vizsga letételének időpontjáig tart, ám a Pedagógus I. fokozatba történő átsorolásra, csak a sikeres minősítő vizsgát követő év január 1-jétől kerül sor [Ép. r. 13. § (1) bekezdés].
Az Ép. r. 2. § (3) bekezdése szerint, ha a foglalkoztatási jogviszony létesítésekor a pedagógus rendelkezik a 6. § (1) és (2) bekezdése szerinti két év szakmai gyakorlattal, de nem rendelkezik a 6. § (3) bekezdése szerinti hat év munkaviszony-jellegű jogviszonnyal, számára - kivéve, ha sikeres minősítő vizsgát tett - hat hónap gyakornoki időt kell kikötni.
Sikertelen minősítő vizsgát követően újabb két év szakmai gyakorlatnak kell eltelni a megismételt minősítő vizsgáig. Az Ép. r. 2. § (9) bekezdése kimondja, hogy a gyakornoki idő egyéb esetben nem hosszabbítható meg.
Mely időtartamok számítanak be a szakmai gyakorlatba?
Az Ép. r. 6. § (1) bekezdése szerint a magasabb fokozatba történő előrelépéshez és a gyakornoki idő teljesítéséhez szükséges szakmai gyakorlatnak kell elfogadni az alábbi jogviszonyok idejét:
- a pedagógus-munkakörben foglalkoztatási jogviszonyban,
- a pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatási jogviszonyban,
- az óraadói megbízásra szóló polgári jogi jogviszony keretében,
- az Európai Iskolákban pedagógus-munkakörben munkaviszonyban,
- az állami fenntartású iskola által a tanév végén kiadott igazolás alapján az 1-8. évfolyamon egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstan tantárgy tanítása céljából legalább heti tíz óra megtartására létrejött foglalkoztatási jogviszony idejét, vagy - ha a tantárgy tanítását egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy legalább heti tíz órában látja el - a tantárgy tanításával,
- a pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézményben végzett oktatói tevékenységgel,
- az állami szolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony vagy közszolgálati jogviszony keretében a köznevelés országos irányításával összefüggő munkakörben, vagy
- a kizárólag nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmazottak esetében a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben,
- a honvédelemért, valamint a rendvédelemért felelős miniszter által fenntartott nevelési-oktatási intézményben szolgálati viszony keretében pedagógus-munkakörben eltöltött jogszerű foglalkoztatás idejét.
Amennyiben a pedagógus-szakképzettséggel rendelkező nevelő és oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott korábban a pedagógus-munkakörben, vagy a fent felsorolt további munkakörökben dolgozott, szakmai gyakorlatként ezeket a foglalkoztatási jogviszonyokat is figyelembe kell venni.
Hogyan készítsünk szakmai portfóliót kisgyermekkori nevelőnek?
tags: #csecsemo #kisgyermeknevelo #portfolio #gyakornok