A csecsemők fejletlen emésztőrendszere miatt a savas gyomortartalom könnyen visszajut a nyelőcsőbe, pici babáknál ezért gyakori az étkezések utáni bukás. Ez nem feltétlenül jelez minden esetben problémát, okozhatja az is, ha a baba nagyobb mennyiséget fogyasztott egyszerre, vagy kapkodva, túl gyorsan lakott jól.
Evés közben a csecsemők sok levegőt is nyelnek, ezért fontos étkezések után függőleges helyzetben büfiztetni a babát, hogy ez a levegő távozni tudjon.
A bukások színe normál esetben fehér. Reflux esetén azonban a bukás zöld vagy sárga, esetleg véres is lehet. Az elszíneződést az epét tartalmazó váladék, ill. a visszaáramló gyomortartalom idézheti elő.
A nyelőcsőbe visszaáramló gyomorsav rövid idő alatt gyulladásokat idézhet elő az érintett területen, ezért a csecsemő számára a nyelés fájdalmassá válhat. A fájdalom miatt a baba nyugtalan, rosszul alszik, elutasíthatja az evést.

A visszaáramló gyomortartalom nemcsak a nyelőcsövet, de a légcsövet, légutakat is irritálhatja, az érzékeny nyálkahártyán gyulladásokat okozhat. Ez is közrejátszhat abban, hogy a refluxos babáknál gyakoribbak a felső légúti betegségek. Orrdugulás, nátha, visszatérő orrmelléküreg gyulladások (szinuszitiszek), valamint fülfertőzések jelentkezhetnek.
Ha idejében felismerjük a tüneteket és orvoshoz fordulunk, kivizsgálással a reflux megállapítható és még a súlyosabb szövődmények előtt kezelni lehet a betegséget. Ebben sokat segíthet, ha a kicsit egy nap több alkalommal, kisebb adagokban tápláljuk, többször, hosszabban büfiztetjük és a refluxos baba ágy fejvégét kicsit megemeljük. A tápszer cseréjével, vagy az ahhoz, vagy az anyatejhez kevert sűrítővel is csökkenteni lehet a bukások számát.
Jó hír, hogy a panaszok nagyjából a kicsi fél-egy éves kora körül - az emésztőrendszer fejlődésével, a szilárd táplálékok bevezetésével és a kicsi mozgásának változásával (kevesebb időt tölt fekve) - rendszerint megszűnnek.
A csecsemőkori nyelési zavarok és a beszédfejlődés
A nyelvlökéses nyelés terápiája napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kap a logopédiában és a fogszabályozásban egyaránt. A csecsemőkori nyelési zavarok, mint például a nyelvlökéses nyelés, jelentősen befolyásolhatják a beszédfejlődést.
A nyelvlökéses nyelés okai és tünetei
A nyelvlökéses nyelésnek számos oka lehet, beleértve az anatómiai rendellenességeket, mint például az aránytalan állkapocs-viszony, a túl nagy vagy ügyetlen nyelv, vagy a túlzott nyáltermelés. A nyelvlökéses nyelés során a nyelv a fogakhoz támaszkodik, és gyakran a fogsorok vagy az ajkak közé csúszik.
A megfeszülő alsó ajak- és áll izomzata befelé kényszeríti az alsó fogakat, lassítva az alsó állcsont fejlődését. A nyelvlökéses nyelés és egyéb myofunkcionális rossz szokások, mint például az ujjszopás, cumizás, ajakszopás, nyelvszopás, ajakbeszívás, „rongyi” rágása, köröm- és ceruzarágás stb., a nyelvet rendellenes helyzetben tartják és megakadályozzák a fogsorok záródását. A nyelv hibás működése belülről kifelé hat, és a fogak kifelé dőlését, legyezőszerű szétterülését okozhatja.
A nyelvlökéses nyelés okozta fogazati eltérések hosszú távon fogászati problémákhoz, mint például fogszuvasodás, fogágybetegségek, harapási rendellenességek, fogak elmozdulása és az állkapocs növekedésének eltérései vezethetnek.

A beszédfejlődés és a nyelési zavarok kapcsolata
A beszédfejlődés egy igen összetett folyamat, amelynek első lépései az észlelés és a megértés. Eleinte a gyermek még nem a szavak jelentését érti, csak a környezet és a mimika, gesztus, és hangsúly komplexusában tudja értelmezni a hallottakat. A hangadásban, a beszédészlelésben és az interakcióban a csecsemő számos reflex segít neki.
A primitív reflexek, mint a kereső-szopó, szopási, nyelési, követő, öklendezési, köhögési és nyelvkilökő reflexek, alapvető fontosságúak a csecsemő táplálkozási és légzési folyamatainak irányításában. Ha ezek a reflexek nem integrálódnak megfelelően, az negatívan befolyásolhatja a beszédfejlődést.
A nyelvlökéses nyelés során a nyelv helytelen működése és a fogsorok közötti eltérés akadályozhatja a megfelelő hangképzést, ami megkésett beszédfejlődéshez vagy beszédhibákhoz vezethet.
SNI SULI - VISSZAMARADT CSECSEMŐKORI REFLEXEK: DR. HERCZEGFALVI ÁGNES, gyermekneurológus
A hallás szerepe a beszédfejlődésben
Az ép hallással született kisgyermekek számára természetes folyamat hallásuk és beszédük fejlődése, hiszen a hanggal, illetve hallással való kommunikáció már a méhen belüli életben megkezdődik. Ha azonban az újszülött valamilyen hallásproblémával küzd, akkor nem alakul ki azonnal ez az auditív kommunikációs képesség.
A hallássérülés többnyire nem látható, a probléma nem tárható fel szubjektív megfigyelések révén. A Magyarországon 2015-ben bevezetett újszülött szűrésére az agytörzsi audiometriás vizsgálat (AABR) objektív hallásszűrési módszer, amely segít a hallásproblémák korai felismerésében.
A visszamaradt vagy akadályozott beszédfejlődés leggyakoribb okai között szerepel a rossz hallás. Ha a gyermek 2 éves korára egyáltalán nem beszél, akkor először a hallást érdemes vizsgálni. A gagyogás első fázisáig a nem jól halló gyermek is eljut, majd az utánzás fázisában a hangképzése elsivárodik.

Mikor forduljunk szakemberhez?
Ha a gyermek 18 hónapos (fiúk 2 éves) koráig nem szólal meg, akkor mindenképpen kivizsgálás javasolt! Megkésett beszédfejlődésről beszélünk, ha a gyermek beszédkészsége az életkori átlagnak nem felel meg. Ebből még hosszú távú következményeket nem lehet levonni, de mindenképpen érdemes ilyenkor kiemelten foglalkozni a gyermek otthoni fejlesztésével!
Ha csak késésről van szó, akkor általában a beszéd fejlődése ugyanazokon a szinteken megy végbe, mint normál esetben, csak kissé lassabb mértékben. Akadályozott beszédfejlődés esetén a beszéd elmaradásán, vagy megrekedésén túl egyéb kommunikációs szintekben is problémák észlelhetők.
Ha a gyermek 4-5 éves korában is beszédhibás, akkor szakemberhez kell fordulni. A beszédhibáknál kiemelten fontos, hogy ne javítgassuk folyton a gyermeket, mert még frusztráltabbá, gátlásosabbá válnak, ha beszédről van szó és még a terápiás együttműködésük is megszűnhet.

A beszédfejlődés serkenthető mondókázással, énekes játékokkal, meséléssel, vagy pusztán azzal is, ha sokat beszélünk a gyermekünkhöz. A gesztusok és a nyelv közötti kapcsolat kialakítása segíthet a beszédfejlődésben.
Ha szopási nehézségeket észlelünk egy csecsemőnél, aminek hátterében nem táplálkozási tényezők állnak, érdemes gyógytornászt felkeresni az arcizmok tréningezése miatt, melyek megfelelő funkciója a normál beszédhez elengedhetetlen.
Összetett fejlődési zavarban szenvedő (beszéd- és mozgászavar is) gyermekek kezelésére az erre specializált gyermekek komplex rehabilitációjával foglalkozó osztályokon is van lehetőség, ha a kivizsgálás alapján ez indokolt.