A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia szerint a gyermekek leszakadásának visszaszorítása érdekében fontos, hogy a 3 éven aluli gyermekek és a szüleik számára biztosított legyen a hozzáférés az egészségügyi, a gondozási, a korai fejlesztési és a szociális szolgáltatásokhoz. Ehhez szükséges a helyben elérhető szolgáltatások összehangolása. A későbbi sikeres iskolai életút megalapozásához és a lemorzsolódás elkerüléséhez fontos a gyermekek 3 éves kortól történő óvodáztatása, majd a minőségi, integrált oktatás elérhetőségének biztosítása. A még nem iskolaköteles gyermekek napközbeni elhelyezési lehetősége elősegíti a szülők munkába állását is.
3 éves korig a kisgyermekek - családon kívüli - napközbeni ellátásának fő formája a bölcsőde, majd az iskolakezdésig az óvoda. A bölcsődei ellátórendszer - amely alapvetően a 3 évesnél fiatalabb gyermekek napközbeni ellátására szakosodott intézményi vagy szolgáltatási forma - 2017. január 1-jétől alapvetően átalakult. Az ellátást már a 10 ezer főnél alacsonyabb népességű településeken is könnyebb megszervezni. Ennek elősegítésére kisebb létszámú keretek között, a hagyományos bölcsődé n túlmenően a családi bölcsődét, a munkahelyi bölcsődét és a minibölcsődét nevesíti a jogszabály.
A szabályozás módosításának következtében a témában a 2017 előtti évekre rendelkezésre álló adatokkal való összehasonlítás korlátozott, ám a 2020. május 31-én rendelkezésre álló adatokra vonatkoztatva elmondható, hogy a kisgyermekek napközbeni ellátási formái közül a legtöbb intézmény és a feladatellátási helyek 84%-a a hagyományos bölcsődei ellátások köréből került ki, míg a férőhelyek 12%-a családi bölcsődei ellátási formában működött. Az országosan elérhetővé vált 50 208 férőhelyen 45 433 gyermeket gondoztak, ami az intézmények 90%-os kihasználtságát jelenti. Az előző évihez képest a négyféle bölcsődében 1506 férőhely-növekedés mellett közel 500 fővel elmaradt a beíratott gyermekek száma, így közel 4 százalékponttal csökkent az országos férőhely-kihasználtság. A csökkenés elsősorban a Covid19-járvány miatt 2020. március 11-én kihirdetett veszélyhelyzettel van összefüggésben. A júniusig tartó időszakban a bölcsődék nem vehettek fel új gyermekeket, illetve sok szülő halasztotta el a beíratást, és home office-ban dolgozva, valószínűleg más módon oldotta meg gyermeke felügyeletét.
A bölcsődei ellátást a gyermek három éves koráig lehet igénybe venni, ezért az ellátás megszűnik a bölcsődei nevelési év végén, azaz augusztus 31-én, ha a gyermek a harmadik életévét már betöltötte. Előfordulhat, hogy a bölcsőde orvosa a harmadik életév betöltését követően még nem javasolja az óvodai jelentkezést, mert a gyermek a testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre. Ebben az esetben a gyermek a negyedik életév betöltését követő augusztus 31-ig járhat a bölcsődébe. Az a gondozásban részesülő fogyatékos gyermek, aki valószínűleg képzési kötelezettséget fog teljesíteni a későbbiek során hat éves koráig jogosult a bölcsődei ellátásra.
A bölcsőde olyan szolgáltató intézmény, amely alaptevékenysége keretében napközbeni ellátást nyújt a gyermekek számára. A legfontosabb feladata, hogy az életkori sajátosságokat figyelembe véve gondoskodjon a három éven aluli gyermekek gondozásáról és neveléséről, valamint elősegítse testi-szellemi fejlődésüket. A szülő vagy a törvényes képviselő a gyermek húszhetes korától a harmadik életévének a betöltéséig kérheti a gyermeke felvételét a bölcsődébe. Legkésőbb annak az évnek december 31-ig kérheti, amely évben a gyermek a harmadik életévét betöltötte. Fogyatékos gyermek esetében a felvételét annak az évnek az utolsó napjáig lehet kérni, amikor a gyermek az ötödik életévét betölti.
A bölcsődei ellátás igénybe vétele önkéntes, de a gyermek bölcsődébe történő felvételét a szülőn kívül kezdeményezheti a körzeti védőnő, a házi gyermekorvos, a háziorvos, a szociális, illetve a családgondozó, a gyermekjóléti szolgálat és a gyámhatóság is. Amennyiben a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokról szóló önkormányzati rendelet másképp nem rendelkezik a bölcsődei felvételi kérelmet és az igazolást az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani.
A napi nyilvántartási időt mindig a fenntartó önkormányzat határozza meg, de az alapfeladatként nyújtott ellátás esetén a gyermek napi gondozási ideje a tizenkét órát nem haladhatja meg. A hetes bölcsődébe csak azokat a gyermekeket lehet felvenni, akiknek az otthonában - a család szociális helyzete, illetve az otthoni körülmények miatt - hét közben nem biztosítható az egészséges testi vagy szellemi fejlődése. A hetes bölcsődékben hetenként legalább 120 órában, bentlakásos formában biztosítják az elhelyezést.
Amennyiben a bölcsőde alapfeladatát nem veszélyezteti, térítési díj ellenében külön szolgáltatásokat is biztosíthat. A játszócsoportban a gyermek és a szülő közös játéklehetőségét lehet megteremteni, valamint szakképzett gondozónő segítségével a - bölcsődébe nem járó - gyermek felügyeletét lehet biztosítani. Az időszakos gyermekfelügyelet szintén a bölcsődébe nem járó gyerekek ellátását szolgálja a szülő által igényelt alkalommal és időtartamban. Ez az ellátás biztosítható kifejezetten erre a célra létrehozott játszócsoportban, vagy a normál bölcsődei csoportban is, ha ott üres férőhely található. A 24 órás folyamatos ellátást biztosító gyermekhotelben pedig azok helyezhetők el, akikről a szüleik elfoglaltságuk miatt átmenetileg nem tudnak gondoskodni.
A bölcsődei ellátás finanszírozása több, intézménytípustól függő módon történik. A családi bölcsődék az ellátott gyermekek száma alapján kapnak finanszírozást. A bölcsőde, mini bölcsőde esetében jogszabályban (költségvetési törvény) meghatározott számított létszámhoz kapcsolódó bértámogatás és ezen felül üzemeltetési támogatás adja az állami finanszírozást. Az infrastrukturális fejlesztések mellett a humán erőforrás bővítése és megtartása is magas prioritást kapott az elmúlt években. A bölcsődében foglalkoztatott munkavállalóknak a fizetési osztálya és a közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján 2017. január 1-jétől bölcsődei pótlék illeti meg, melyet több lépcsőben emeltek, illetve kiterjesztettek a pedagógus végzettségű dolgozókra is.
A bölcsődei ellátás keretében a gyermek húszhetes korától három éves korig kell biztosítani a napközbeni ellátást - e szabályoktól a jogszabály alapján lehet eltérni. Az ellátás megvalósulhat bölcsőde, mini bölcsőde, munkahelyi bölcsőde és családi bölcsőde formában. A bölcsőde a gyermekek napközbeni ellátásának alapfeladatait végzi, ami az életkornak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, foglalkoztatást és étkeztetést jelenti. A jogosultak azon gyermekek, akiknek szülei, törvényes képviselői munkavégzésük, munkaerő-piaci részvételt elősegítő tevékenységben (pl. képzésben, oktatásban) való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A bölcsődei működés tárgyi és személyi feltételei szigorúan szabályozottak.
A jó életkezdést több tényező befolyásolja, de tág értelemben ez a gyermek és a környezete közti interakciók függvénye. A családi környezet és a jó színvonalú bölcsődei ellátás játszik meghatározó szerepet a pozitív előnyök megteremtésében.
Az inkluzív nevelésről többféleképpen lehet gondolkodni. Hagyományosan, több esetben az eltérő fejlődésű, sajátos nevelési igényű, fogyatékkal élő gyermekekkel kapcsolatban tárgyalják annak módjait, ahogyan egészségesen fejlődő, ép társaikkal együtt vehetnek részt különböző ellátásokban és szolgáltatásokban. Az inkluzív nevelés azonban egyben egy filozófia is: egy olyan folyamat, amelynek célja, hogy minden gyermek számára kiváló minőségű nevelést biztosítson, miközben tiszteletben tartja és elismeri a sokféleséget, a gyermekek különböző igényeit, képességeit, jellemzőit, tanulási képességeit.
Fontos egyértelműsíteni az inkluzív ellátás különböző formái közti különbségeket. A teljes inkluzió (tisztán befogadó) olyan megközelítést és környezetet jelent, amely lehetővé teszi, hogy minden gyermek aktívan részt vegyen az ott folyó tevékenységekben, biztosítva tapasztalatszerzését és tanulását, önállósodásának folyamatát. Mind a kialakított tárgyi környezet, mind pedig a személyi feltételek, a nevelők hozzáállása, hitvallása lehetővé teszi, hogy bármilyen eltérő fejlődést mutató gyermeket is megfelelő nevelésben és gondozásban tudjanak részesíteni. A befogadás fejlesztése tulajdonképpen a kirekesztés minden (tárgyi és hozzáállásbeli) formájának a fokozatos megszüntetését jelenti.
A bölcsődék teljes vagy részleges integrációt nyújtó csoportokat is kialakíthatnak a sajátos nevelési igényű, valamint korai fejlesztésre és gondozásra szoruló gyermekek számára. A teljes integrációban az átlagos fejlődésű gyermekek csoportjába vesznek fel a jogszabály által meghatározott számban eltérő fejlődésű gyermekeket, míg a részleges integráció helyzetében a gondozási egység egyik csoportszobájában a tipikus fejlődésű gyermekek, a másikban az atipikus fejlődésmenetű gyermekek kerülnek ellátásra. Fontos kiemelni, hogy az együttnevelésnek minden formája rendkívül hasznos minden gyermek számára. Az eltérő fejlődésű gyermekek számára azért, mert a kisgyermeknevelők ismeretei, felkészültsége és az önállóságra nevelés szellemisége hatékony segítséget nyújt számukra; az átlagos fejlődésű gyermekek számára azért, mert megismerik és elfogadják az esetleges másságot.
A magyar bölcsődepedagógia alkalmas lehet a teljes inklúzió megvalósítására. Az életkori sajátosságoknak megfelelő környezeti és tárgyi feltételek megteremtésén túl elsődleges feltétel a biztonság és szeretet nyújtása a gyermekek számára. Ha ők biztonságban érzik magukat, fogékonyak a felnőtt megerősítő, támogató jelenlétére, a felnőttek viselkedésének utánzására, követésére. A kisgyermeknevelők elismerik a gyermekek kompetenciaigényét, bátorítják az önállósodást.
A gyermekek fejlődésének nyomon követése jogszabályban rögzített feladat. A Magyar Bölcsődék Egyesülete állította össze azt az útmutatót, amelynek „célja, hogy iránymutatást adjon a gyermekek fejlődésének nyomon követését rögzítő dokumentumok vezetéséhez”. Ennek keretében fogalmazzák meg a fejlődési napló alkalmazásának sokrétű célját is. „A gyermek fejlődésére vonatkozó folyamatos rögzített megfigyelések teremtenek lehetőséget az egyéni szükségletek felismerésére, az egyéni bánásmód megvalósítására, prevencióra, és ha szükséges, korrekcióra. Lehetőséget adnak a gyermek fejlődéséről a szülők és a kisgyermeknevelő közötti folyamatos információcserére. Az esetleges fejlődésben megmutatkozó elakadások, problémák is felszínre kerülnek, növelve a korai intervenció hatékonyságát, segítve a gyermek életútját. Végezetül elmondható, hogy a szakmai tudás az önfejlesztés lehetősége is a kisgyermeknevelő eszköztárában” (Göncziné Sárvári et al., 2019).
A fejlődés követésének másik eszköze a Gyermekfejlődési kérdőív. Ez az utóbbi években kifejlesztett standardizált mérőeszköz, ami bemért adatok szerint megállapított átlagos fejlettségi szinthez viszonyítja a gyermek készségeit. Bölcsődei alkalmazása hozzásegíti a kisgyermeknevelőt az egyes gyermekek minél árnyaltabb megismeréséhez, jó alapul szolgálva az egyéni bánásmód minél eredményesebb megvalósításához. Mind a fejlődési napló, mind a Gyermekfejlődési kérdőív célja és szerepe, hogy segítséget nyújtson annak megállapításában, normál ütemben fejlődnek-e a gyermekek, vagy ha nem, akkor feladatokat jelöljön ki a kisgyermeknevelőknek. Első lépésként merülhet fel az alkalmazott nevelő, gondozó munka felülvizsgálata, az adott gyermek igényeihez való igazítása. Ha a megfigyelés és a fejlődés dokumentálása az átlaghoz képest eltérő fejlettségre utaló jeleket mutat, az első feladat meggyőződni róla, valóban így van-e. Ha nem biztos a gyanú, saját nevelési, gondozási eszköztár célzott alkalmazásával lehet a korábbitól eltérő módon próbálni támogatni az adott készség(ek) fejlődését, és egyúttal tájékozódni, konzultálni a gyanújelekkel kapcsolatban.
Azok a vidéken élő és munkába visszatérő szülők, akiknek a gyermekei bölcsődébe járnak, újra igényelhetnek támogatást a bölcsődei térítési díjhoz. A támogatási összeg a korábbiakhoz képest emelkedett: eléri az 50 ezer forintot, de a gyermekét egyedül nevelő, vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, sajátos nevelési igényű, a korai fejlesztésre jogosult, a tartósan beteg vagy fogyatékossággal élő gyermeket nevelő szülő, valamint a menekült hátterű szülők ennél magasabb összeget, maximum 65 ezer forintot is igénybe vehetnek. A juttatás 2023 áprilisáig visszamenőleg igényelhető, ha a gyermek még bölcsődei ellátásban részesül, a szülő az érintett időszak kezdő időpontjától dolgozott, és 2024. szeptember 2-tól számított 60 napon belül benyújtja a támogatási kérelmét. A támogatás folyósításának feltétele, hogy a szülő rendelkezzen ügyfélkapuval és bankszámlával. A térítési díjat minden hónapban utólag, a pénzügyileg teljesített számla benyújtását követően folyósítja a Kincstár. A támogatási kérelmek benyújtási határideje: 2027.
Az ország első bölcsődéjét 1852. április 21-én nyitotta meg a Pesti Első Bölcsőde Egylet. 1873-ig Magyarországon mindössze tíz bölcsőde nyílt és többségük rövid időn belül be is zárt. Európában a bölcsődék tömeges elterjedését az I. világháború tömeges női munkaerő-igénye alapozta meg, nálunk ez a fordulat a II. világháborút követően indult meg. 1948-ban kormányrendelet írta elő bölcsődék létesítését. Míg 1951-ben a férőhelyek száma még nem érte el a 9 ezret, addig 1960-ra csaknem 30 ezer gyermeknek volt hely az intézményekben, 1980-ban pedig 1305 intézményben 64 ezer férőhely volt a rendszerben. A férőhelyek 17%-a erősen kötődött a munkahelyekhez, un.
A politikai vezetés időközben felismerte, hogy a bölcsődei ellátás fejlesztése szükséges, hiszen a kisgyerekes anyák visszajutása a munkaerő-piacra jelentős mértékben függ attól, hogy a kisgyermek milyen napközbeni ellátáshoz jut hozzá. A bölcsődei rendszer működésében néhány kisebb fejlődési ugrást követően a fordulópontot 2017 jelentette. A 2017. évi szervezeti átalakulás során a hagyományos bölcsődék és a szórványosan működő családi bölcsőde forma mellett megjelent a minibölcsőde, illetve a munkahelyi bölcsőde kategória. Rendkívül intenzív intézményfejlesztés kezdődött meg, csak 2017-ben nagyobb kapacitás jött létre a bölcsődei ellátásban, mint a megelőző 6 évben összesen. A jelenlegi bölcsődei kapacitások közel 40%-a 2017-2024 között került a rendszerbe. A nagyobb bölcsődék építése mellet nagy számban jöttek létre mikrointézmények, s bár a munkahelyi bölcsődék iránt nincs túl nagy érdeklődés, a minibölcsődék, családi bölcsődék száma ma már meghaladta az 1 700-at és a teljes férőhely-kapacitás 20%-át adják. A fejlesztésnek köszönhetően néhány év alatt 26%-ról 21%-ra csökkent azon gyermekek aránya, akik a lakóhelyükön nem férnek hozzá ilyen ellátáshoz. A bölcsődei szolgáltatás országos lefedettsége javult az elmúlt évek során, viszont továbbra is léteznek területi egyenlőtlenségek.
A bölcsődei kihasználtság százalékos mutató, a beíratott gyermekek és a működő bölcsődei - ideértve a hagyományos, a családi, a munkahelyi és a mini - férőhelyek számának hányadosával határozható meg. A 3-5 éves gyermekek 93%-a vett részt az óvodai nevelésben 2020-ban. Az óvodás gyermekek száma 2000-ről 2020-ra 8,6%-kal csökkent, a 3 évesek kötelező óvodáztatásának bevezetésével azonban az elmúlt négy évben kismértékben nőtt a beíratott 3-5 éves gyermekek aránya. 2000 óta az óvodai férőhelyek száma 7,0%-kal nőtt, 2015 óta 6,5 ezer férőhely létesült. Az óvodás gyermeklétszám csökkenésének és a férőhelyek bővítésének hatására jelentősen csökkent az óvodák kapacitáskihasználtsága, a 2000. évi 98-ról 2020-ra 84%-ra.
A különböző bölcsődei ellátási formákban létrehozott férőhelyek arányának alakulását megyénként meghatározza az adott megye települési szerkezete. Elsősorban a nagyobb lélekszámú településekkel rendelkező részeken jellemző az, hogy a bölcsődei férőhelyek elviszik a gondozásra rendelkezésre álló kapacitások jelentős részét, így az alföldi megyékben, Jász-Nagykun-Szolnok és Békés, de Vas és Komárom-Esztergom megyékben is. Ahol további igény jelentkezik, ott maximum 7 fős csoportlétszámú családi bölcsődékkel vagy maximum 8 fős csoportlétszámú minibölcsődékel növelhetik a kapacitást. A kisebb létszámú családi bölcsődék megszervezése figyelhető meg a kisebb lélekszámú településekkel rendelkező megyékben is, így Heves megyében 20%-ot meghaladó ezen intézmények működő férőhelyeinek aránya, Fejér megyében pedig megközelítőleg 20%. 2020-ra már minden megyében és Budapesten is létesült minibölcsőde. Tolna és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 10%-ot meghaladó ezen intézmények működő férőhelyeinek aránya. A munkahelyi bölcsődék megszervezése is folytatódott, legmagasabb arányban Tolna megyében, de a fővárosban, Fejér és Heves megyékben is várták már 2020-ban a munkáltatók által működtetett bölcsődékben a legkisebbeket arra az időre, amíg szüleik dolgoztak.
A Covid19-járvány miatt Vas megye kivételével mindegyikben csökkent a bölcsődei férőhely-kihasználtság, ötben így is 93% feletti, Bács-Kiskun megyében közel 100%-os. Budapesten közel minden harmadik 3 éven aluli gyermek napközbeni ellátásban részesül. A fővárosban az igénybe vevők aránya azt jelzi, hogy további férőhelybővítést is igényelnének Budapest lakosai. Az óvodákban 2020-ban a legnagyobb telítettség (közel 89 %-os) Pest megyében figyelhető meg. Ezzel szemben Tolna és Zala megye óvodáinak kihasználtsága 79% körüli. A sorrend az utóbbi években kicsit változott, de a megyék közötti különbségek mértéke alig csökkent, a kapacitáskihasználtságban a legjobb és a legrosszabb megye között 9,7 százalékpontos az eltérés.
Magyarországon 2020-ban a 3 évesnél fiatalabb gyermekek 16,2%-a járt gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézménybe. Az ellátás igénybevételét számottevően befolyásolja az a tény, hogy a kisgyermekek gondozását hagyományosan a család végzi, az anyák évekig otthon maradnak gyermekeikkel. 2019-ben hazánkban a 4 évesnél idősebbek 96%-a járt óvodába. Az Európai Unióban (EU28) a 4 évesnél idősebb, de még iskolakezdési kor alatti gyermekek 96%-a - hazaihoz hasonló arányban - vett részt oktatásban, nevelésben, ezen belül Franciaországban, az Egyesült Királyságban és Írországban minden 4 évnél idősebb kisgyermek intézményes nevelésben, oktatásban részesült.
A nyilvántartásban 2024 augusztusában 2 819 engedélyes szerepel, az intézmények együttesen csaknem 64 ezer feletti férőhelyszámmal rendelkeznek. A klasszikus bölcsődei forma ma már csak a szervezetek 38%-át adja, de mai napig itt található a férőhelyek 80%-a. A második leggyakoribb forma a családi bölcsőde, mely egységszámot tekintve a rendszer 46%-át adja, de a kapacitásoknak csak 14%-át jelenti. A telephelyekre eső engedélyezett férőhelyek tekintetében a legnagyobb férőhelyszámot értelemszerűen a bölcsődék adják, az egyéb bölcsődei formák kis létszámmal működnek. A legtöbb (58%) bölcsőde létszáma nem éri el a 10 főt, ezek együttesen a férőhelyek 18%-át működtetik - értelemszerűen ez a csoport a családi-, a mini és a munkahelyi bölcsődéket foglalja magába. A 10-30 fős befogadóképességű csoportban még a mini és munkahelyi bölcsődék megjelennek, de efölött csak a hagyományos bölcsődék működnek. A létszámskála másik végén a nagy bölcsődei intézmények találhatók. A fenntartói eloszlást tekintve a legnagyobb kapacitás az önkormányzati rendszerben van, ide tartozik a telephelyek 52%-a, és a férőhelyek 81%-a. Jellemzően a nagyobb intézmények közé tartoznak az önkormányzati intézmények, itt az átlagos férőhelyszám 35 fő, egyházi fenntartású bölcsődéknél 14 fő, a civileknél 8 fő, a központi kormányzati intézményeknél 18 fő. A bölcsődei kapacitások 98,5%-a államilag finanszírozott.
Az évek során egyre gyakoribbá vált, hogy SNI vagy korai fejlesztésre és gondozásra jogosult kisgyermek bölcsődei ellátása családi bölcsődeben történik. Egyre több kérdést kapunk a fenntartóktól e témában. Készítettünk egy általános összefoglalót, melyben áttekintjük a legfontosabb tudnivalókat a sajátos nevelési igényű / korai fejlesztésre és gondozásra jogosult kisgyermekek családi bölcsődében történő ellátásával kapcsolatosan. Az összefoglalóban a teljesség igénye nélkül gyűjtöttük össze a legfontosabb tudnivalókat és nem tárgyalunk konkrét eseteket, a jogszabályokat a 2025. 04. 15.
A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 42.§ (3) bekezdése alapján bölcsődei ellátás keretében a sajátos nevelési igényű gyermek, valamint a korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermek nevelése és gondozása is végezhető. A Gyvt. 42/A.§ (3) bekezdése alapján bölcsődei ellátásban a sajátos nevelési igényű gyermek annak az évnek az augusztus 31. Amennyiben a gyermek 3. életévét betölti és azt követő augusztus 31. után is bölcsődei ellátásban marad, akkor azt a tényt adott év április 15. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV.30.) NM rendelet (továbbiakban: Rendelet) 35. A rendelet módosított szövege (módosította a 3/2025. (04.10.) KIM rendelet) nevesíti, hogy a 35.§ (1) szerinti döntést a bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szolgáltató a szülővel írásban is közli. A családi bölcsődében, munkahelyi bölcsődében a gondozható gyermekek számát a szolgáltatói nyilvántartásban bejegyzett férőhelyszám alapozza meg, azonban a sajátos nevelési igényű, korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermekek számára biztosított ellátás módosítja a gondozható gyermekek számát (csökkenti, ld. Megjegyzés: Központi költségvetési támogatásban részesülő fenntartók figyelmébe ajánlott a költségvetési törvény családi bölcsőde címhez tartozó szabályok SNI/korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermekek ellátása során az elszámolható gondozási napok számának meghatározásáról szóló szabályok, mert ez eltérő az alap számítási módoktól.
tags: #eltero #fejlodesmenetu #kisgyermekek #bolcsodei #ellatasanak #lehetosegei