A történet egy fiatal amerikai lány, Barbara életét mutatja be, aki még alig nőtt ki a bakfiskorból, amikor rászakadt a szerencse. Megismerkedett egy Amerikában tanuló perzsa herceggel, aki nemcsak elképzelhetetlenül gazdag volt, hanem jóképű, kedves is, és főleg nagyon szerelmes belé.
Hívó szavára elutazott vele Iránba, ám ott igen hamar fény derült rá, hogy a herceg ugyan változatlanul jóképű, de se nem kedves, se nem szerelmes, s ha mégis, a legkevésbé sem a naiv, ábrándos lelkű lánykába. Mindössze egy amerikai feleség kellett neki, hiszen a sah Iránjában ez oly sikkes volt az idő tájt.
Megérkeznek a teheráni repülőtérre, ahol az egész család várja őket, majd kocsival elhajtanak a család kastélyába. Itt a lányt elképesztő gazdagság és pompa fogadja. A család feje az öreg herceg, akinek az egész család feltétlen engedelmességgel tartozik. A szűkebb család kb. 30 főből áll, ők ott is laknak együtt a kastélyban. A családtagok minden nap beszámolnak a családfőnek napi dolgaikról. Egyébként az öreg herceg rendkívül művelt, kívülről fújja a híres költők verseit akár órákon át is tud szavalni.
A lány gyorsan megértette, hogy hiába a fény, a pompa, a hetvenszobás kastély és a gyönyörű luxusautók, ha cserébe rendszeresen megalázzák, nem veszik emberszámba, sőt nem ritkán alaposan el is verik, hiszen ebben a kifacsarodott iszlám világban ő mindörökre csak az „amerikai szajha” marad.
A szűkebb család kb. 30 főből áll, ők ott is laknak együtt a kastélyban. A családtagok minden nap beszámolnak a családfőnek napi dolgaikról. Egyébként az öreg herceg rendkívül művelt, kívülről fújja a híres költők verseit akár órákon át is tud szavalni. Teljesen elfogadott az a szokás is, hogy a perzsa hercegek szolgáikat használják homoszexuális vágyaik kiélésére.
Mindezek elviseléséhez nagyon sok segítséget nyújtanak a család nőtagjai, akik között sok művelt egyetemet végzett ember van. Némi vigasztalást a hasonló sorsú rokonlányok -asszonyok nyújtottak neki, meg a tanult, felvilágosult barátnők, akiknek a segítségével talpon tudott maradni, és a ravaszkodás, a félrevezetés perzsa tudományát is elsajátította.
Megtörténik házasság kötés. Melynek során az Amerikában még elbűvölőnek tűnő udvarlóból a feleségét megvető őt használati tárgynak tekintő férj új arca bontakozik ki. A férj mindig a családja véleményét tartja elsődlegesnek a feleségét soha semmilyen körülmények között nem védi meg.
A férj korlátlanul kihasználja feleségét politikai céljainak eléréséhez megparancsolja, hogy szeretője legyen egy befolyásos embernek, aki ezek után segíti a férjet politikai céljainak elérésében.
Viszont Barbara tanulhat a teheráni egyetemen, a hol fel is veszi a pszichológia szakot. A házasság a brutális testi fenyítésektől sem mentes, ez kiterjed az ártatlan leánygyermekekre is.
Barbara ezek után elhatározza, hogy lányaival visszatér Amerikába. Nagyon nehezen sok-sok protekcióval sikerül elérnie, hogy a lányokkal visszamehet Amerikába. Közben születik egy fiú gyermek is, akit nem vihet magával és a férj a saját képére formálja a fiút.
Amerikába megérkezvén nagyon sok megaláztatás éri a lányokat, osztálytársaik soha nem fogadják el őket, mindig csak kívülállók. Nem találják meg az identitásukat. A kisebbik lány részt vesz a forradalomban is.
A feszült amerikai-iráni viszony 40 évvel az iszlám forradalom után
A könyv, bár sok helyütt fejbe kólintóan fájdalmas és felkavaró, egyben optimista is: ez az idegen világ a borzalmaival együtt is izgalmas és felemelő élményeket tartogat azok számára, akik képesek nyitott szemmel járni, és ebben az idegen világban is élnek olyan csodálatos emberek, akikre az egykori iráni hercegné máig hálatelt szívvel emlékezik.
A könyv felépítése jó, bár néhány rész indokolatlanul nagyobb hangsúlyt kapott másoknál, néha nem volt egyértelmű az idő múlása, a végét pedig kissé lezáratlannak, összecsapottnak éreztem. Összességében megérte elolvasni, érdekesnek és tanulságosnak találtam.
Az amerikai Barbara életét írja le a könyv, aki szerelmes lesz egy perzsa fiúba és feleségül is megy hozzá. Aztán, amikor összeházasodnak, kiderül, hogy amikről Barbara álmodozott, az csak álom marad. Egy idő után a férje aljas módon kezd el viselkedni vele. Amikor megszületnek a lányai, állandóan veri őket. Barbara egy idő után besokall, segítséget kér és végül sikerül megszöknie Amerikába. Ott sem lesz a lányoknak jó életük, de azért idővel sikerül családot alapítaniuk.
A nemek közötti különbségek, a nők elnyomása, tárgyként kezelése felháborító. És hogy mi a legelszomorítóbb? A történetekből kiderül, hogy a perzsa nagycsalád leírása, a nemzedékek keveredése, a nők közötti erős kötődés és segítségnyújtás bemutatása. Számos érdekes hagyományt és szokást ír le a könyv, jókat és rosszakat egyaránt… Például hogy a piskes, a megvesztegetés és csalás elfogadott, a lénying, hogy ne bukjon le az illető. A bosszúállás alapvető. Vita esetén mindig a család oldalára kell állni, az igazság kevéssé fontos, súlyos vétek, ha valaki ezt megszegi. A családon kívüli emberek élete lényegtelen, kivéve ha érdek fűződik hozzá.
| Szokás/Hagyomány | Leírás |
|---|---|
| Családi engedelmesség | A család feje, az öreg herceg iránt feltétlen engedelmesség. A szűkebb család kb. 30 főből áll, ők ott is laknak együtt a kastélyban. A családtagok minden nap beszámolnak a családfőnek napi dolgaikról. |
| Homoszexualitás | Elfogadott szokás, hogy a perzsa hercegek szolgáikat használják homoszexuális vágyaik kiélésére. |
| Nők szerepe | A család nőtagjai, sok művelt egyetemistával, segítséget nyújtanak a férfiaknak. A nők elnyomása, tárgyként kezelése felháborító. Egy iráni nő nem válhat el a férje engedélye nélkül nem is utazhat, a gyerekek pedig az apához tartoznak. |
| Politikai célok | A férj politikai céljainak eléréséhez kihasználja feleségét, megparancsolva, hogy legyen szeretője egy befolyásos embernek. |
| Társadalmi normák | Piskes, megvesztegetés és csalás elfogadott. A bosszúállás alapvető. Vita esetén mindig a család oldalára kell állni, az igazság kevéssé fontos. |
Barbara és Bahram története úgy indul, mint egy tündérmese, aztán a valóság, hogy a muszlim férfiak tárgyként tekintenek a nőkre. Nem tudnék ott élni. Tudom, hogy fene nagy feminizmus folyik évek óta, de egyet tudomásul kellene vennünk, hogy sosem leszünk egyenrangúak egy férfival. Legalábbis én úgy látom. Az a borzalmas az egészbe, hogy Barbara tehetetlen volt sokáig!
„Hiába voltak divatos ruháik, hiába jártak külföldre, kártyáztak nagy tétekben, és vásárolhattak maguknak akár fiatal szeretőket is, ha a házaséletük bántóan üres volt. „Először el akart menekülni a luxuséletből, hogy megszabaduljon az apjától, még akkor is, ha szegénységben kell élnie. Aztán Amerikából, ahol a középosztály nem fogadta be őt, visszavágyott az iráni gazdagságba. Most meg, hogy végre itt van, rá kellett jönnie, hogy a pénz távolról sem ér annyit, mint a szabadság és az emberi méltóság.”
tags: #hercegno #voltam #teheranban