A Csecsemőtáplálás Alapjai: Tápszeres és Hozzátáplálásos Útmutató

A csecsemő táplálása, újszülött baba etetése, a tápszer adagolás odafigyelést igényel. Mit tehetünk, ha nincs vagy nem elegendő az anyatej, illetve ha a gyermek életkora miatt már kiegészítő táplálásra is szükség van? Útmutatónkban a tápszerek bemutatása mellett a pótlással és a kiegészítő táplálással kapcsolatos információkat is megosztunk. Olvassa el összefoglalónkat a csecsemőtápszerekről!

A tápszerek módosított tehéntejfehérje alapú különleges táplálkozási célú élelmiszerek, melyek előírás szerinti használata biztonságos és hatékony, azaz alkalmas arra, hogy kielégítse babák tápanyagigényét. Az anyatej-helyettesítő tápszer önmagában kielégíti a csecsemők tápanyagszükségletét a születést követő hónapokban, egészen a megfelelő kiegészítő táplálás bevezetéséig. Az alkalmazása esetén más kiegészítő táplálékra a babának nincs szüksége.

Az anyatej kiegészítő tápszer olyan különleges táplálkozási célú élelmiszer, amely már a megfelelő kiegészítő táplálás bevezetésekor szolgál a csecsemők táplálására. Kiegészítő, vagy követő tápszerek tehát azoknál a csecsemőknél alkalmazhatók, akiknél már elkezdődött a hozzátáplálás. A szakmai irányelv szerint, ha a szoptatott csecsemő táplálása kiegészítésre szorul és késznek mutatkozik a hozzátáplásra, már a negyedik hónapos kortól is inkább egyéb táplálékokkal, és ne tápszerrel történjen a kiegészítés. Optimális esetben a hatodik hónapos kortól kezdve, megfelelő hozzátáplálás mellett a csecsemőnek nincs szüksége tápszer fogyasztására. Az anyatej-kiegészítő tápszerek a 2-es vagy a 3-as jelzést viselik, a baba életkorának megfelelően.

A PRE- tápszerek közelítik meg legjobban az anyatej összetételét. A többi tápszerhez képest alacsonyabb fehérjetartalommal rendelkeznek, jobb minőségű szénhidrátokat tartalmaznak, és kedvezőbb a zsírsav összetételük. A hipoallergén (HA) tápszerek lényege, hogy hidrolizált fehérjét tartalmaznak, azaz a fehérje alkotóelemeit kisebb részekre bontják fel, ezáltal olyan fehérjekomponensek jönnek létre, amelyeket a baba szervezete jobban tolerál. Ilyen módon kisebb az esélye annak, hogy allergiás reakciót váltson ki a termék. Fontos, hogy csak abban az esetben alkalmazható ez a tápszertípus, ha az allergia még nem áll fenn. A HA tápszerek használatát nem csak a gyerekorvos javasolhatja, hanem a szülőknek is érdemes megfontolnia az ilyen típusú tápszer választását, amennyiben a családban is van allergiában szenvedő személy. Ilyen esetben ugyanis a baba is hajlamos lehet allergiára, így célszerű lehet HA tápszert választani.

A HA tápszereken belül 3 altípust különböztethetünk meg. A szakmai irányelv szerint, a magas allergia rizikójú csecsemőknek, azaz azoknak, akik esetében egy vagy több elsőfokú rokonnak (szülő, testvér) van valamilyen allergiás betegsége, prevenciós célból, a hozzátáplálás megkezdéséig részlegesen hidrolizált, hypoallergén tápszerek javasoltak. Ilyen típusú speciális tápszerek alkalmazására akkor lehet szükség, ha a baba valamilyen egészségügyi problémában szenved. Például laktózintolerancia, tejfehérje allergia, emésztési és felszívódási zavarok esetén lehet indokolt ezek választása.

A csecsemők táplálása során gyakran tapasztalható, hogy az elfogyasztott mennyiség egy része visszabukik. Mindez önmagában nem ad okot aggodalomra. Mivel a csecsemő gyomra nagyon kicsi (az újszülöttek gyomrában mindössze 30 ml folyadék fér el) ezért, ha egyszerre túl sok anyatejhez vagy tápszerhez jut a baba, vagy a táplálás során sok levegőt nyel, természetes, hogy az táplálék egy része visszabukik. Ha azt tapasztaljuk, hogy a baba hajlamos a bukásra, előnyös, ha gyakrabban fogyaszt kisebb mennyiséget. A bukás akár még egy éves korban is fennállhat, anélkül, hogy veszélyeztetné a csecsemő egészségét. Azonban, ha a bukás mértéke olyan nagy, hogy az már kockáztatja a gyermek súlygyarapodását vagy jóllétét, érdemes lehet utána nézni az antireflux tápszereknek, melyek az AR jelölést viselik.

"Pro" jelölésű tápszerek jótékony bélbaktériumokat, probiotikumot tartalmaznak. Több termékben megtalálható a Lactobacilus reuteri élőflóra, amely egy természetes, humán eredetű, anyatejből izolált baktériumtörzs. Az "LCP" hosszú szénláncú többszörösen telítetlen zsírsav jelenlétére utal. Az LCP-k csoportjába tartozik a "DHA" (dokozahexaénsav) és az "AA" (arachidonsav). Ez a két vegyület kiemelten fontos az agy, a látás és az idegrendszer megfelelő fejlődéséhez.

A Tápszer Elkészítése és Adagolása

A tápszer elkészítése előtt mossunk kezet, a fertőzés megelőzése érdekében valamennyi eszközt mosogassuk el, majd ezt követően sterilizáljuk is őket (forralással vagy sterilizáló berendezéssel). Porkészítmények felhasználásakor pontosan tartsuk be a csomagoláson leírt utasításokat! A tápszer adagolását bemutató táblázat kötelezően feltüntetendő a tápszer csomagolásán, olvassuk el figyelmesen, hogy pontosan mennyi tápszer kell a babának. A tápszer elkészítéséhez használhatunk palackozott babavizet, mely felbontást követően azonnal felhasználható. Csapvíz használatánál mindig (kb. 5 percig) forralt, majd kb. Az elkészített tápszert 24 órán belül, hűtőben tartva még felhasználhatjuk.

A Hozzátáplálás Megkezdése

Kizárólag szoptatott csecsemők esetében kb. hat hónapos kortól vezessük be a szoptatás mellé a kiegészítő táplálást, mivel ekkor a kizárólagos anyatejes táplálás már nem fedezi a gyermek igényeit. Érdemes mindig a csecsemő fejlettségét, érettségét szem előtt tartani a hozzátáplálás megkezdésének időzítésekor. Érettségre utal, ha egy csecsemő már stabilan ültethető, érdeklődik az ételek iránt, nyúl értük, szájához emel tárgyakat.

A jelenlegi táplálkozási ajánlás először a folyékony-pépes ételek bevezetését javasolja, majd következhetnek a darabos és szilárd ételek. A rágásra szoktatás általában 8-10 hónapos kor körül kezdődhet el. Nagyon fontos a csecsemő igényeit szem előtt tartani és sohasem erőltetni vagy tömni a gyermeket.

Minden csecsemőnek egyéni elképzelése van a hozzátáplálásról, némelyikük a pépeset preferálja, vagy az összenyomott, de nem teljesen pépesített ételt, van, aki saját maga szeretné kezdetektől kóstolni a puha, de darabos, megragadható ételt. A legfrissebb ajánlások megengedőek az ételek bevezetésének sorrendjével kapcsolatban, a legtöbb tápanyag - gyümölcsök, zöldségek, húsok, olajos magvak, tejtermékek is - fokozatosan bevezethetőek 6 hónapos kortól.

Új ízek bevezetésekor mind a mennyiséget, mind a minőséget illetően alapvető fontosságú a fokozatosság: egyenként, először csak kis mennyiséget adva vezessük be a gyermek étrendjébe az ismeretlen ízeket. Ha nem ízlik, ne erőltessük! A csecsemő elutasíthatja az új ízeket, előfordulhat, hogy csak több türelmes próbálkozás után fogadja el az újdonságot. Egy-egy új ízt ajánlott legalább 3 nap elteltével kínálni, ez kifejezetten fontos a potenciálisan allergizáló ételeknél (földimogyoró, csonthéjasok, szezámmag, mustármag, tehéntej, tojás, hal, tenger gyümölcsei, szója, búza, zeller, farkasbab), ahol nagy segítség lehet, ha a panaszt tudjuk adott étel bevezetéséhez kötni.

Első alkalommal célszerű a délelőtti vagy a déli szoptatás/tápszer előtt próbálkozni, kb. 1-2 kávéskanálnyi mennyiséggel. Igény szerinti táplálásnál nem ütemtervhez kötött, hanem egy természetesen zajló folyamat a szoptatások hozzátáplálással történő leváltása. Amíg a csecsemő csak jelentéktelen mennyiséget fogad el, inkább csak ismerkedik az ízekkel, addig bátran szopizhat igény szerint a hozzátáplálás megkezdése előtt megszokott ritmus szerint.

Az Ételek Bevezetése

Az ízekkel való ismerkedéshez nagyon jó lehetőséget biztosítanak a gyümölcsök. A bevezetés sorrendje lehet egyéni, érdemes az adott idénynek megfelelő, friss, hazai gyümölcsöt feldolgozni. Bőséges választék áll rendelkezésünkre almával, őszibarackkal, sárgadinnyével, meggyel, cseresznyével, szilvával, körtével, banánnal és naranccsal. Csecsemőkorban ne adjunk aprómagvas gyümölcsöket (eper, málna, szeder).

A gabonaféléket hat hónapos kor alatt kerüljük, ezt követően szintén a fokozatosság szem előtt tartásával kínáljuk. Elsőként a zab, a rizs és a búza kerüljön be az étrendbe, majd 9-10 hónapos kortól megismertethetjük a babával a bulgurt, kuszkuszt, hajdinát is. A glutén bevezetése 6-12 hónapos kor között ajánlott, kezdetben szintén kis mennyiséggel.

A zöldségeket turmixolni, a héjasakat (pl. zöldborsó) pedig passzírozni ajánlott. Darabosan akkor adhatjuk, ha a gyermek már elég érett a biztonságos fogyasztásra, rágásra! Sűrítésnek használhatunk burgonyát, vagy később fokozatosan rizst, kukoricapelyhet is. Fontos, hogy az alapanyagok ellenőrzött helyekről származzanak, lehetőség szerint próbálkozzunk vegyszermentes zöldség-gyümölcs beszerzésével!

A főzelékek komplettálása alatt a hússal, növényi olajokkal, majd tojással történő kiegészítést értjük. A húsok közül először a baromfi-, majd a sertéshús javasolt, 6 hónapos kortól pedig elkezdhetjük bevezetni a halat is a gyermek étrendjébe (pl. pisztráng, lazac, tőkehal). Alapvető fontosságú az alapos hőkezelés (főzés, sütés)! Bár a korábbi ajánlás az allergének - köztük a tojás - bevezetését is csak 12 hónapos kor után javasolták, az új szemlélet szerint fontos, hogy a gyermek szervezete időben találkozzék ezekkel.

A savanyított tejtermékeket (túró, pasztörizált sajtok, joghurt, kefir, vaj) 6 hónapos kortól fokozatosan bevezethetjük az étrendbe. Tiszta tehéntejet 1 éves kor előtt nem javasolt adni. Maximum 500 ml tejet fogyasszon naponta a kisgyermek, mivel a vashiányos állapot kialakulását elősegíti a túlzott tehéntej-fogyasztás.

A növényi olaj szintén hasznos kiegészítője a főzelékféléknek, kis mennyiségben (kb. 1 kávéskanál 1 deci főzelékhez) adhatjuk 7-8 hónapos kortól. A napraforgóolaj mellett használhatunk repce-, olíva- és lenmagolajat is.

Újdonság a korábbi táplálkozási ajánláshoz képest - a földimogyoró allergia elleni megelőzésként - a földimogyoró korai (1 éves kor előtti) bevezetése. A földimogyoró - a jelenlegi ajánlások szerint az allergiára való hajlamnak megfelelően kell bevezetni. Ha nagy az allergiás hajlam (ekcémás, kiütéses a baba), akkor 4-6 hónapos kor között, ha közepes (vannak bőrtünetek, de nem súlyosak), akkor 6 hónaposan, ha nincsenek allergiás tünetek, akkor a család életódja szerint később is be lehet vezetni.

A legkevésbé ártalmatlan indulásnak az alma és a krumpli, de mindkettő foghatja a székletet, ezért ha ezt tapasztalod, érdemes kipróbálni az őszibarackot.

Italok Fogyasztása Csecsemőknél és Kisgyermekeknél

Csecsemők számára 0-6 hónapos korban kizárólag az anyatej vagy az anyatej-helyettesítő tápszer ajánlható a folyadék- és tápanyagigény kielégítéséhez. Az AAP megjegyezte, hogy ha az emberi tej vagy tápszer bevitel megfelelő, egészséges csecsemőknek nincs szükségük további vízre, kivéve talán, amikor a környezeti hőmérséklet rendkívül magas.

Amikor a csecsemő hozzátáplálása elkezdődik (általában 6 hónap körül), kezdjünk egy kis mennyiségű vizet kínálni számára. Ennek az a célja, hogy a baba megismerje a vizet, valamint elősegítse az ivás készségeit, amelyek fejlesztése időbe telik. Álljon rendelkezésre egész nap tiszta víz felnőtt-, és gyermekkorban egyaránt.

MIBŐL IGYON A BABA, a KISGYERMEK?

• 0-6 hónap: Nincs szükség kiegészítő ivóvízre.
• 0-12 hónap: 12 hónaposnál fiatalabb gyermekeknek nem szabad tejet fogyasztaniuk.
• 12-24 hónap: Egyszerű pasztőrözött tej vezethető be.
• 2-5 év: A gyermekeknek már kaphat sima, pasztőrözött, zsírtalan (sovány) vagy alacsony zsírtartalmú (1%) tejet.

12 hónaposnál fiatalabb gyermekek kerüljék el a rendszeres tej fogyasztását a belek vérzésének kockázata miatt, illetve azért, mert ez nem megfelelő a csecsemők táplálkozási igényeinek kielégítésére. 12 hónaposnál fiatalabb gyermekek kapják meg a tejtermékekben található tápanyagokat tejterméken keresztül (6 hós kor után: joghurt, túró, sajt, stb.).

1 éves kor felett tápanyagbevitelként gondolhatunk rá, nem italként, hiszen jól felszívódó kalciumot tartalmaz, amelyre a gyermek növekedéséhez szükséges. Nem nagy mennyiségben, és nem italként, hanem például a reggeli/vacsora részeként. Általában napi 1 csésze (kb. 240 ml) tej javasolt.

Gyakori, folyamatos gyümölcslé fogyasztása (pl. étkezésen és étkezésen kívül) meghosszabbítja a fogakok való expozíciót, növeli a fogszuvasodás kockázatát. A szakértői testület nem azonosított adatokat akapcsolat a korai gyermekkorban a 100% gyümölcslé fogyasztásáról a korai gyermekkori cukorbetegséggel. A 100% gyümölcslé fogyasztását nem szabad üvegben vagy könnyen adagolható, hordozható, fedett kulacsban kínálni, amely megkönnyíti folyamatos fogyasztást egész nap.

Számos 100% -os gyümölcslé választható. Tápanyagtartalmuk eltérő, és egyesek dúsítottak vitaminokkal és ásványi anyagokkal. Kaphatóak olyan gyümölcslé-termékek, amelyeket más folyadékokkal hígítanak, például tisztított vízzel vagy kókuszdió vízzel. A hozzáadott cukrokkal ellátott gyümölcslé nem 100% -ban gyümölcslé, és SSB besorolású. Lehet más szó a termékre írva: gyümölcsital, koktél, gyümölcslé ital, stb. A csomagoláson fel van tüntetve a hozzáadott cukrok jelenléte az összetevők listáján.

A növénytej népszerűsége egyre növekszik a fogyasztók körében, bár kevesen tudják azt, hogy tápanyagösszetétel szempontjából nem egyeznek a tejjel. Vannak édesített (pl. vanília, csokoládé) és édesítetlen fajták. A növényi tej azoknak a gyermekeknek ajánlott, akiknek alternatívákat szükséges adni a tehéntej helyett orvosi vagy speciális étrendi szükségletek miatt. Ezen gyermekek ha 1-5 éves korban kizárólag növényi eredetű italokat fogyasztanak, gondos figyelmet kell fordítani az étrendre, hogy biztostíva legyenek számukra a megfelelő, kieső tápanyagok. Ebben tanácsot ad a dietetikus. Ha növényi alapú italokra lenne szükség, a szakértői testület javasolja, hogy a kizárólag édesítetlen fajtákat fogyasszák a gyermekek.

„Az ízesített tej sok-sok kalóriát tartalmaz, ezért 2 évesnél fiatalabb gyermekek számára a hozzáadott cukrok elkerülése érdekében kerüljék kínálását. ” Az idősebb gyermekek (2 és 5 év közötti), a szakértői testület ajánlja az ízesített tejek, italok elkerülését a hozzáadott cukrok minimalizálása és a hozzászokás elkerülése érdekében. Számos termék hozzáadott kalóriát tartalmaz (édesítés), a legtöbb kukoricaszirupot vagy más hozzáadott édesítőszert és növényi olajat is. Három fontosabb kutatást mutatnak be ebben az ajánlásban, melyek között egyetértés van: nincs szükség ezen termékek rutinszerű használatára a kisgyermekek körében.

A kisgyermekeket egy éves korig mindenképpen kezdjék el itatni, de semmiképp ne fekve. Sok szülő jót akar, hiszen jóhiszeműen megveszik a bolti terméket, mert cuki babás/kisgyermekes grafika van rajta, rá van írva hogy „narancs”, hogy mi mindennel dúsították. Vagy a cukor nem is cukorként szerepel, hanem álnéven (igen, lehet ilyet). Ugyanakkor nem győzöm hangsúlyozni -ahogyan ez az ajánlás is teszi-, hogy az étrend legyen személyre szabva. Nyilván más megítélés alá esik egy szelektív evő, alulfejlett gyermek mint egy elhízott 2 éves. Szülők, forduljatok szakemberekhez, és az ivás-témát is vitassátok meg vele ha kétségeitek vannak. Mint mindig itt is a rendszeresség a kulcs. Senki nem állítja azt, hogy ha a 3 éves megkóstolja Apa kóláját, összedől a világ. Nem dől össze. De akkor azért már elkezd, amikor azt látni az utcákon, hogy kisgyerekek állandóan cukros gyümölcsitalokkal mászkálnak, vagy ami mostanában nagyon gyakori, hogy nem fogadják el a vizet egyáltalán.

A csőrös itató vagy pohár használatának csökkentése: mivel gyakran iszik egy kisgyermek, nem mindegy, milyen eszközből teszi. A cumisüveg nem megfelelő, ahogyan azok a kulacsok sem, amelyek elősegítik, hogy például gyümölcslé fogyasztásakor fogszuvasodás következzen be (a kariogén baktériumok miatt), illetve a nyelvre mintegy ráfeküdjön, így lefogva azt. Szívből ajánlom inkább a szívószálas itatókulacsot, mely segítségével a gyermek nyelve aktívan mozoghat, megfelelően nyelhet.

A Szoptatás és a Tápszeres Táplálás Tévhitei

A szoptatásról szóló minisorozatunk első részében arról írtunk, hogy hányféle társadalmi, gazdasági, finanszírozási és egyéb tényező befolyásol egy édesanyát abban, hogyan dönt a kisbabája táplálásáról. Pár hónappal ezelőtt csökkentették a tápszer támogatásának összegét, ami sok családnak anyagi nehézséget jelenthet. Ezért cikkünk második részében két több évtizedes tapasztalattal rendelkező laktációs tanácsadó, Juhászné dr. Kun Judit és dr. W. Ungváry Renáta segítségével mutatjuk be a táplálás (legyen az anyatejes vagy tápszeres) alakulására ható leggyakoribb tévhiteket.

„Legyen otthon egy kis tápszer. Dr. W. Ungváry Renáta és Juhászné dr. Kun Judit azt mondják, ennek a mondatnak az a köznyelvi jelentése, hogy ami biztonságot ad számunkra a kisbabák etetésében, az a tápszer. „Az adagokon alapuló etetés csírájában fojtja el a gyerek önregulációját: hogy kifejezhesse az igényeit, azokra választ kapjon, és érzékelje, hogy az az adag, amit kapott, elég a számára, kevés vagy sok. Itt kezdődik el a trend, ami a járványszerű elhízáshoz és népbetegségekhez vezet. Nagyon riasztó és figyelemreméltó adat, hogy a gyermekkorban jelentkező 1-es típusú diabétesz gyakorisága növekszik. Ezen érdemes elgondolkodnunk, hiszen azt jelzi, hogy valamit valószínűleg nem csinálunk jól. A szoptatás viszont egy protektív tényező lehetne, ha nem terjedt volna el az a tévhit, hogy egyéves kor után már »nem érdemes szoptatni«, mert »akkor már nincs semmi az anyatejben«. Ennek épp az ellenkezője igaz: nő a zsírtartalom, nő a fehérjetartalom, nő az immunanyag-tartalom, tehát alkalmazkodik ahhoz, hogy egy kisgyerek már más stílusban szopik, mint egy csecsemő. Sokkal rapszodikusabban, kevésbé türelmesen” - magyarázza dr. W.

„A kontrollmániás környezetben nagyon nehezen tudunk az ösztöneinkre hallgatni. Nagyon sok anyukát kell megerősítenem nap mint nap abban, hogy amit tapasztal, az a biológiának és a kultúrának az ütközése. Ilyenkor elmondom nekik, hogy mi a biológia, hogy mi jellemző a kisbabára, és azt is, hogy normális, ha megjelennek olyan belső késztetések, minthogy felvegye, mellre tegye, testközelben tartsa a csecsemőt. Próbálom őket felszabadítani a nyomás alól. Mégis nagyon fontos, hogy minden információ meglegyen ahhoz egy anyuka számára, hogy a döntéseit el tudja helyezni ebben az egész rendszerben. Hogy igen, ez lenne az optimum biológiailag, és ebből én ezt tudom megvalósítani. Fontos, hogy tudja az édesanya: ha kihívásba ütközik, akkor jó eséllyel nem a gyerekét »rontotta el«, hanem a csecsemők így működnek biológiailag” - magyarázza Juhászné dr.

Erről számos példát sorolt fel a két szakember - például azt a gyakran hangoztatott tévhitet, hogy ne hagyják mellen elszenderedni a kisbabát, mert akkor sosem fog megtanulni magától elaludni, miközben a komfortfunkciók támogatják a szoptatás fenntartását. Vagy épp azzal, hogy ne hagyják, hogy a csecsemő cuminak használja a mellbimbót. Pedig amikor a kisbaba növekszik, és már elkezdi lekötni a környezete, akkor pont azért tud elegendő időt mellen tölteni, mert a komfortfunkciókat igénybe veszi.

A szakemberek azt is tapasztalják, hogy a csecsemősírást és a nyűgösséget sokszor rosszul értelmezi a mai kultúra, ráadásul a gyártók még meg is lovagolják ezt. Ha egy újszülött sokat sír, akkor vagy azt a következtetést vonják le a legtöbben, hogy az anyának nincs elég teje, vagy azt, hogy fáj a kisbaba hasa. Mindkettőre válaszol a piac: például a speciális tápszerekkel és a különféle hasfájást enyhítő, emésztést könnyítő szerekkel.

„Egy pici baba, aki nem lát még élesen egy arasznyinál távolabb, nincs olyan értelmi fejlettségi szinten, hogy felfogja: ő nincs veszélyben akkor, hogyha letették, otthagyták. Amíg ez nincs meg, addig sokkal elemibb szinten kell megadni neki a biztonságérzetet: például érintések, szagok, testközelség által. Sokszor nem egyértelmű, hogy azért, mert szopni akar, vagy valami másért. Ezt akkor tudja meg, ha megpróbálja, mellre teszi a csecsemőt, és ha megnyugszik tőle, akkor jó módszert választott. Innentől kezdve viszont nem számít, hogy 1 óra 20 perc telt el vagy 48 perc az előző szopás óta, mert az a lényeg, hogy sírt, kipróbáltuk, kiderült, hogy ezt szerette volna, és válaszoltunk az igényére” - részletezi dr. W. Ungváry Renáta. Azt is elmondja, hogy a szoptatások méricskélése helyett érdemes a napi egyszeri súlymérésre hagyatkozni, amit azonos időpontban végzünk el.

A két szoptatási tanácsadó azt is gyakran látja, hogy azért sem merik maguk mellé tenni éjszaka a kisbabát az édesanyák, mert akkor nem tudják használni a légzésfigyelőt. W. Ungváry Renáta és Kun Judit arra is felhívják a figyelmet, hogy a különböző speciális helyzetekre kínált tápszerek és készítmények használata a legtöbbször indokolatlan. „Patologizálva lett a bukás, és refluxbetegség lett belőle. Ennek következtében az antireflux-tápszert is sokkal szélesebb körben lehet eladni gyógytápszerként, pedig az esetek többségében egészséges gyerekekről beszélünk, akiknek szimplán több testkontaktusra és szoptatásra van szüksége a panaszok csökkentéséhez. Eleve kérdés, hogy panasznak kell-e tekinteni magát a bukást egy egészséges, jól gyarapodó gyereknél” - mondja Renáta.

„A szoptatás multifunkcionális dolog, és része a baba gondozásának. Sikerét jelentősen befolyásolja az, hogy milyen képünk van egy újszülöttről, és mit gondolunk a szoptatás szerepéről. - összegzi Juhászné dr.

Áttérés a Tápszeres Táplálásra

Ha pedig így alakul, egyáltalán nem mindegy az adagolás. Ha például egy nyolcnapos gyereknél már 80 ml tápszert adunk alkalmanként, akkor sokkal nehezebb visszatérni a szoptatáshoz, ugyanis annyira eltelítődik, hogy kihívást jelent naponta minimum nyolc-tíz alkalommal megszoptatni, ami a tejelválasztás serkentéséhez szükséges. Ha pótlás szükséges, a szoptatási gyakorlat változtatása mellett elsőként naponta minimális, 50 ml-es mennyiség javasolt három-négy adagra elosztva, hogy még legyen kedve utána a kisbabának szopni. Ha pedig már nagyobb mennyiségű tápszert kap az újszülött naponta (pl. 300 ml-t), akkor elsőként 50 ml-rel érdemes csökkenteni a napi teljes mennyiséget a szoptatásmenedzsment optimalizálása mellett. Juhászné dr.

A savanyított tejtermékek (pl. natúr joghurt) ebben az életkorban, de különösen kilenchónapos kor felett már kiválthatják a tápszer egy részét a nem-szoptatott gyerek étrendjében. illetve utána kétéves korig teljes tej adása a javasolt. A 3-4-5, és további jelzésekkel ellátott gyerekitalok valójában szükségtelenek, sok esetben egészségtelenek is, mert ultrafeldolgozott élelmiszerek (NOVA 4-es kategória).

A vegyes etetésre (szoptatás és üvegből etetés) vagy a száz százalékban tápszerre való áttérés több heti előkészületet is igényelhet. A baba például elutasíthatja a cumit, amelynek nincsen anyamell illata, nem olyan puha és nem is olyan meleg. Emellett az anyának is időre van szüksége ahhoz, hogy megszokja ezt az új kapcsolatot. Az anyatejről tápszerre váltás folyamatához van azonban két kulcsszó, amely az anyukát és babáját is átsegítheti ezen a nem túl könnyű időszakon: a türelem és a gyengédség.

Etetés cumisüvegből - hogyan válts mellről cumisüvegre?

A cumisüveg gyakorlatilag az anya és a gyermek közötti másodszori leválást testesíti meg, bizonyos tekintetben olyan, mint a köldökzsinór elvágása. Tény, hogy bizony ez is a baba érzelmi érésének egy igen fontos állomása. Az átmeneti időszak azonban nem mentes a nehézségektől, mert nem olyan egyszerű a terhesség örömeit meghosszabbító szoptatáson alapuló kapcsolat megszakítása. Nem könnyű elhagynia a babának a „testreszabott” mellbimbó kényelmét a gumi vagy szilikon cumi kedvéért: újra meg kell tanulnia szopni, meg kell tanulnia enni a mama védő ölelésén kívül is, sőt, a büfizés is már az ő feladata. Tény, hogy ezek a változások megzavarhatják a születése óta élvezett megnyugtató napi rutint. Ami pedig az anyát illeti: a tejtermelését az üveghez kell igazítania és ügyelnie kell arra is, hogy nehogy elduguljanak a tejcsatornák, begyulladjanak a tejmirigyek a mellében.

Mikor a legjobb elkezdeni?

A részleges vagy a teljes átmenet az üvegből való etetésre egy olyan döntés, amelyet kettőtöknek kell meghoznotok. Talán szoptatási nehézségekkel küzdesz, elapadóban van a tejed, hamarosan vissza kell menned dolgozni, esetleg a párod szeretné etetni a babát, vagy mondjuk, olyan gyógyszert kell szedned, ami összeférhetetlen a szoptatással. Ne ess kétségbe, hiszen, ha idejében felkészülsz a változtatásra, annál könnyebb lesz az átmenet! Ebben az értelemben tehát jó időpontnak tűnik a munkába való visszatérés arra, hogy rászoktasd a babát az üvegre. Két héttel korábban kezdj hát hozzá, és adj elegendő időt magatoknak arra, hogy hozzászokjatok az új rutinhoz!

Az édesapa szerepe

Az apa szerepe a szoptatásban vitathatatlan, hiszen ő testesíti meg a függetlenséget és nyitja meg a kapukat a külvilág felé. Ő az, aki megkönnyíti az anya és a baba fizikai és szimbolikus szétválását, miután kettőjük között a harmadik szerepét tölti be. Ezért jut az apának egy kiegyensúlyozó szerep a baba-mama kapcsolatban, amely néha túlságosan is kizárólagos. Amikor eljön a cumisüveg ideje, ő lehet a moderátor és adhat segítséget az egész családnak ahhoz, hogy mindenki továbbléphessen.

Lépcsőzetes átmenet

A változás alapja a fokozatos, gyengéd átmenet. Akármennyire is kicsi a gyermeked, mondd el mégis neki, hogy mi történik, valamint nyugtasd meg őt azzal, hogy te akkor is, mindig itt leszel! Íme, néhány hasznos tanács!

• Néhány napig add az anyatejet cumisüvegből a legrövidebb etetések alkalmával, majd lépésenként növeld az üvegből cumiztatás arányát, miközben folytathatod az esti tápláló, megnyugtató szoptatást!
• A következő lépés, hogy az anyatej helyett, a gyermekorvos által ajánlott tápszert töltsd az üvegbe, kiváltva a szoptatást és áttérve az üvegből etetésre!

Mit tehetsz akkor, ha a babád elutasítja a cumiból evést? Válts egy másik típusú cumisüvegre és teszteld a különböző áteresztőképességű cumikat, hogy megtaláld azt, ami a legjobban illik a babádhoz! Ha még mindig nem megy és a baba továbbra is szopni akar, akkor se aggódj, ez teljesen rendben van így! Kérd meg például a gyermek édesapját, hogy etesse meg a babát, az illatod ugyanis egy ideig megzavarhatja a babát. Alternatívaként esetleg néhány napra térj vissza a kizárólagos szoptatásra, mielőtt újra próbálkozol a cumisüveggel!

• Az első 3-4 napban váltsd ki a kora délutáni etetést egy üveg anyatejjel!
• A következő 3-4 napban váltsd ki a délelőtti és a kora délutáni etetéseket a babádnak való tápszerrel!
• Az ezt követő 3-4 napban pedig váltsd ki a délelőtti, a déli és a kora délutáni etetéseket! Ezt kövesse a kora reggeli és/vagy esti etetések kiváltása attól függően, hogy szeretnéd-e megtartani ezeket a szoptatásra, még akkor is, ha visszamész dolgozni.

Ha tanácsra van szükséged, bátran kérdezd meg a védőnőt, a gyermekorvost!

A Hozzátáplálás Lépései

A rendkívül elterjedt és divatos hozzátáplálási táblázatoknak gyakorlatilag nincs sok értelme, nincs tudományos alapja. Sok szülő kért már segítséget a hozzátáplálás kérdésével kapcsolatban. Ez a cikk részletes összefoglalóval próbál segíteni, ami nem a szokásokra, tekintélyre, saját véleményre, hanem a legmodernebb nyugat-európai és amerikai orvosszakmai ajánlásokra épül.

A hozzátáplálást akkor érdemes elkezdeni, amikor az adott gyermek neurológiailag és pszichésen is megérett rá, ez betöltött 4-6 hónapos kor után várható, azaz például 4,5 hónaposan is lehet kezdeni a hozzátáplálást, ha úgy alakul (például kevesebb a tej, nem kell ilyenkor mindenképp tápszerhez nyúlni. Négy hónapos kor előtt egyértelműen nem javasolt elkezdeni a hozzátáplálást, mert veszélyes lehet és károkat okozhatunk a gyermeknek. Hogy pontosan mikor érdemes elkezdeni a hozzátáplálást, azt gyereke válogatja. Akkor érett meg a gyermek a hozzátáplálásra, ha segítséggel ugyan, de stabilan ül, fejét és nyakát jól tartja, mozgatja, irányítja.

Hogyan szoktassa le a szopizásról? Rövidítse a szopizás időtartamát vagy nyújtsa meg a szopizások közti időt, és ilyenkor “támadjon” ételekkel, akár egy teljes szoptatást ki is válthat. Az anyatej mennyiségét fokozatosan kell csökkenteni a hozzátáplálás során úgy, hogy ne kapjon napi 1 liternél többet. Soha ne keseredjen el, minden gyermek más és más, valakinél gyorsabban, valakinél sokkal lassabban lehet csak haladni.

Lesz, amikor néha kevesebbet eszik, másik nap pedig többet, és olyan is lehet, hogy teljesen elutasít napokig minden ételt és csak az anyatej kell neki, ez mind normális! Ne erőltesse, ne forogjon a család élete görcsösen a hozzátáplálás körül. Engedje, hogy a baba belenyúljon, “játsszon” az étellel, megnézze, próbálja magát etetni, lenyalhassa azt saját ujjairól. Etetés során soha ne feszítse ki a száját a kanállal, várja meg, amíg a baba kinyitja a száját, és ne etesse túl gyorsan! Egy étel bevezetése során az elején normális, ha csak néhány teáskanálnyi ételt eszik meg.

Mit és mikor adjon a gyermekének?

Rendkívül elterjedtek és népszerűek a különböző hozzátáplálási táblázatok, amik elmondják, mikor ehet egy csecsemő őszibarackot, földimogyorókrémet, vörös húst, tonhalat, gombát vagy épp puffasztó zöldségeket. Ezeknek a táblázatoknak gyakorlatilag nem sok értelme van, tudományos ajánlások ilyen táblázatot vagy konkrétumokat nem tartalmaznak, és véleményem szerint csak kényszert és terhet rak a szülők vállára. Ráadásul ha egy gyermek ízlése eltér az előírt táblázattól, könnyen szenvedés és evésundor lehet a vége, mert a szülő csak az almát erőlteti, amit a gyerek például egyszerűen nem szeret, de a brokkolit imádja.

Olyan értelemben is segítség lehet, hogy egyes alapanyagokra, receptötletekre jobban felhívja az anyukák figyelmét. Ami fontos, hogy először egyféle összetevőjű étel adása javasolt, és 3-5 napig ezt javasolt adni kiegészítésképp az anyatej mellé. Ez azért fontos, mert ha egyidőben többféle új ételt kezdtünk el adni, és néhány nap múlva allergiás tünetek, hasfájás jelentkezik, senki sem fogja megmondani, melyik ételt okozza.

Hazánkban is komoly probléma a vashiány csecsemőknél, és éppen ezért az USA-ban a gabonaféléket és a pürésített húsokat részesítik előnyben az elsőként adandó ételekként - és ezzel maximálisan egyetértek. Ha valamire érdemes figyelni, az az, hogy vasban gazdag ételekből minél többet egyen a gyermek. A vörös húsok (disznó, marha) és a máj is sok vasat tartalmaz, zöldségek közül pedig a bab, borsó, lencse, csicseriborsó, zöld leveles zöldségek emelendők ki.

Gabonafélék alatt főként a rizst-rizspépet ajánlják: ez a legkevésbé allergén, vasat tartalmaz, de más gabonaféle is alkalmazható (pl zab, kukorica, árpa stb), sőt célszerű is többfélét adni a rizs potenciális arzéntartalma miatt. Ha rizset-rizspépet vesz, akkor pedig célszerű az alacsonyabb arzéntartalmút választani, de változatos táplálkozás mellett nem kell az arzéntól rettegni. Ezeket a gabonapépeket elkészítheti tápszerrel, anyatejjel, vízzel is, kezdetben szoptatás végén 1 teáskanállal adhat, a cél, hogy 6-8 hónapos korban naponta kb. 2-3 teáskanálnyit fogyasszon.

Ha akarja, és a gyermeke úgy kívánja, a hozzátáplálást kezdheti pürésített gyümölcsökkel, zöldségekkel is, az angol ajánlás például ezt részesíti kissé előnyben. Glutént is kaphat a gyermek kis mennyiségben ugyanúgy, akár már 4-6 hónaposan. A babakeksz ételekbe történő belereszelése nem feltétlenül a legjobb, hiszen a kekszek alapból cukrozottak, édesebbek, előnyben részesítendők a számos helyen (bevásárlóközpont, DM, Rossmann stb.) kapható gabonaporok használata.

Nem tudok csodapraktikát mondani, csak egyet, ami a statisztikák és a kutatások szerint is működik: ne adja fel, kínálja fel újra és újra az elutasított ételt sokszor, nem erőltetve, változatos helyzetekben. Ezt javasolja az Uptodate.com is, rengeteg szakirodalom és kutatás igazolja, hogy sokszor 15x-i kínálás, próbálkozás (!) vezetett sikerre és fogadta el a gyermek az adott ételt. Amit az elmúlt 4 hétben 10x visszautasított, azt lehet, hogy holnap 11x-re meg fogja enni. Szóval nem kell feladni, ez teljesen normális, hogy ilyen kis makacsok!

Relatíve nagy mennyiségben tartalmaz nitrátot a spenót, cékla, zöldbab, tök, répa - de a szakirodalom egyáltalán nem tiltja ezek adását, csak azt emeli ki az Uptodate.com is, hogy 4 hónapos kor alatt ne adjunk ilyet semmiképpen (de 4 hónapos kor alatt eleve semmit nem ajánlott adni anyatejen / tápszeren táplálékként), mert a nitrát egy methemoglobinémia nevű betegséget okozhat, károsíthatja a hemoglobint. 4 hónapos kor után nyugodtan adhatjuk a változatos étkezés részeként, tehát a cékla egyáltalán nem tiltott. Külön kiemelendő, hogy hazánkban a fúrt kutakakból származó víz sok esetben magas nitráttartalmú - így ha a házi zöldségeket ezzel öntözik, vagy az ételeket fogyasztás előtt ezzel mossák, problémát okozhat.

Mit ne adjon a gyermekének?

• Tehéntejet nagy mennyiségben (fehérje és ionösszetétele nem jó a veséjének, “túlterheli azt”, továbbá növeli a vashiány rizikóját).
• Édesköményt se tea, se semmilyen más formában: bár ennek használata nagyon elterjedt világszerte babák hasfájása, emésztési problémák kezelése céljából (hatása persze finoman szólva kérdéses), egy esztragol nevű hatóanyagot tartalmaz, ami bizonyítottan rákkeltő.
• Gyümölcslevet: a hiedelemmel ellentétben ez nem egészséges, túl tömény, hízlaló, még 12 hónapos kor után sem igazán jó ötlet.
• Mindenféle hozzáadott só és cukor kerülendő: kimutatott, hogy hiába ízesíti így az ételeket, nem nő hosszú távon a hozzátáplálás sikeressége, viszont ha csecsemőkorában minimálisra csökkenti a sót, cukrot, akkor későbbi életében a sós-édes ízérzés küszöbértékét igazoltan csökkenti.

A fentieken túl a legfontosabb üzenet: főbb irányvonalak vannak, szigorú hozzátáplálási irányelvek azonban nincsenek, hogy mikor ehet a gyermek körtét vagy gombát. Minden gyermek más és más, ne stresszelje túl, dőljön hátra, bízzon az ösztöneiben és próbálkozzon kitartóan!

Take home message, azaz útravaló tudnivaló: betöltött 4-6 hónapos kor után kezdje el a hozzátáplálást, felejtse el a hozzátáplálási táblázatokat, és adjon vasban gazdag ételeket gyermekének!

tags: #hozzataplalas #tapszer #helyett