A hüvelyváladék és ovuláció mikroszkópos vizsgálata

A mikroszkópos vizsgálatok a következő panaszok esetén javasoltak: meddőségi kivizsgálás keretében nemcsak a nőgyógyászati kivizsgálás részeként, hanem a férfi nemi működés zavarainak diagnosztizálására is (erekciós és ejakulációs zavarok), ismeretlen eredetű nőgyógyászati vérzészavar, ismeretlen eredetű visszatérő alhasi fájdalom kivizsgálása, visszatérő húgyhólyaggyulladások esetén, nőgyógyászati góckutatás részeként, fogamzásgátlási célból az ovuláció idejének meghatározása - korai vagy késői ovuláció meghatározása, hőhullámok esetén a nőgyógyászati ok tisztázására, vagy kizárására, várandósság alatt a koraszülés megelőzése során a komplex terápia részeként (pl.: a méhen belüli fertőzések gyanújánál), várandósság alatt a hüvelyváladék natív vizsgálata, az arborizációs reakció kimutatására, mivel ez igazolja vagy kizárja a magzatvíz szivárgás gyanúját.

A vizsgálatok előnye, hogy egyszerűek és gyorsak, 5-35 perc alatt eredményt adnak.

Élettani alapok

A menstruációs ciklus első fázisában a peteérés előtt ösztrogénhatásra a méhnyak mirigyek fokozott mértékben termelnek nyákot, amely kiszáradás esetén nagy kristályokat képez (mikroszkóposan: páfránylevél-jelenség), továbbá a nyák nyújthatósága növekszik és a pH értéke a lúgos irányba változik.

A nyák nyújthatósága közvetlenül a peteérés előtti napokban 12-13 cm. A jelenség elmaradása korai ovuláció vagy kezdődő gesztagénhatás, valamint folliculusérés elmaradása esetén figyelhető meg. Ezért ez a vizsgálat segítséget jelent azon nők számára, akik a peteérésük időpontjának meghatározásához orvosi segítséget kérnek. Fontos tudni, hogy nem törvényszerű, hogy a ciklus közepén legyen peteérés időpontja. Minden nő számára fontos a peteérés időpontjának meghatározása akár gyermekvállalási szándékból, akár a természetes fogamzásgátlás szempontjából.

A ciklus első időszakában a megnövekedett ösztrogénkiválasztás változást okoz a nyál és a méhnyakban keletkező cervix-váladék összetételében és kristályosodási képében. A nyál és a cervix-váladék kristályosodását az ösztrogén hormon jelenléte okozza bizonyos koncentráció elérése után. Ez a hormonkoncentráció, mely a tüszőrepedés előtt 3-4 nappal következik be, és az azt követő 3-4 napig tart, azután csökkenni kezd. A tüszőrepedés során kiválasztott ösztrogén és progeszteron hormonok koncentrációja tehát csökken, és így kristályosodás már nem történik. A fenti folyamat eredménye, hogy a nyál és a cervix-váladék csak a fogamzásképesség 6-8 napos időtartama alatt kristályosodik. A fogamzásképes időszakban mindkét fenti folyadék kristályosodási képe jellegzetes, erősen szálkás, páfránylevelekre emlékeztető képet mutat.

A méhnyak váladék kóros változásai, mely a gyermekvállalást nehezítik

Bizonyos gyógyszerek hatására a nyák minősége, nyújthatósága csökken. A nyák minőségének csökkenésében továbbá a kevés tünettel járó, vagy tüneteket nem okozó nőgyógyászati gyulladások (méhnyak-, méhnyálkahártya-, petevezeték- és petefészekgyulladás) is szerepet játszhatnak, mely esetében nagyszámú fehérvérsejt látható a mikroszkóp alatt. További problémát jelenthet a gyermekvállalás esetén, ha méhnyak váladék és hüvelyváladék pH-ja nem megfelelő a peteérés idején.

A fentiek figyelembe vételével a mikroszkópos vizsgálat kapcsán lehetőség van a méhnyak anatómiai, funkcionális állapotának meghatározására (Cervix-index számolás). Ez utóbbi vizsgálat gyermekvállalás esetén meddőségi kivizsgálás keretében fontos. Amennyiben a Cervix-index kóros értékű, akkor a méhnyakváladék gyógyszeres javítása indokolt, vagy inszemináció használata javasolt.

Elvégezhető vizsgálatok

• A méhnyak és hüvelyváladék natív értékelése (kenetfestés nélkül)
• A méhnyak váladék és hüvelyváladék pH-jának mérése
• A méhnyak váladék kenetének értékelése (methylenkék festést követően)
• Várandósság során méhnyak váladék kenetének értékelése (methylenkék festést követően)
• Várandósság során a hüvelyváladék mikroszkópos vizsgálata magzatvíz szivárgás gyanújának megerősítésére vagy kizárására (arborizációs vizsgálat)
• A húgycsőváladék mikroszkópos ellenőrzése visszatérő húgyúti panaszok mellett (nőgyógyászati betegeknél és a várandósság során indokolt esetben)
• PCT-teszt (Postcoitalis teszt vagy Sims-Huhner-teszt)

A kiértékelés lehetőségei a vizsgálat típusától függően

Közvetlenül a peteérés előtti napokban a méhnyakváladék nyákja típusos páfrányrajzolatot mutat. A kisfokú páfrányrajzolat csökkent ösztrogén termelésre utal.

A vizsgálat során megfigyelhető, hogy a páciens által szedett gyógyszerek a méhnyak váladék nyákjának minőségét rontják-e, ezáltal a gyermekvállalás valószínűségét csökkentve.

A méhnyakváladék és hüvelyváladék pH-jának mérése a vizsgálat során kiegészítésként lehetséges.

Továbbá a nyákban kimutatott fehérvérsejtek esetén további vizsgálatok szükségesek (pl.: a méhnyak váladék methylen kék festést követően történő mikroszkópos vizsgálata), a méhnyak-, méhnyálkahártya-, petevezeték- és petefészek gyulladások megerősítése vagy kizárás céljából.

Várandósság alatt a hüvelyváladék natív vizsgálata, az arborizációs reakció kimutatására, mivel ez igazolja vagy kizárja a magzatvíz szivárgás gyanúját.

Általános tudnivalók a vizsgálatok előtt

A korábban meghatározott ovulációs időpont (a legpontosabban a hüvelyi ultrahang vizsgálat során állapítható meg - másnéven folliculometria vizsgálat -, használható még az ovulációs mikroszkóp, LH-teszt és ébredési testhőmérés is) ismeretében a várható peteérés előtt 1-2 nappal végzendő a mikroszkópos vizsgálat.

• Ébredési hőmérséklet mérése.
• A tervezett vizsgálat előtt 3 nappal szükséges a nemi érintkezés felfüggesztése.
• A vizsgálat előtt 24 órával a hüvelyöblítés (irrigálás) és a külső női nemi szervek szappanos mosása kerülendő.
• Az eredmény kiértékelése helyben történik, a vizsgálat típusától függően 5-35 perc múlva eredmény mondható, majd terápiás terv készíthető.

Specifikus tudnivalók a PCT-teszt (Postcoitalis teszt vagy Sims-Huhner-teszt) előtt

A vizsgálat elve: Nemi érintkezés után 6-12 órával a méhnyakváladékban észlelt spermiumok számának és mozgékonyságának megítélése; utal a spermiumok és a méhnyakváladék közötti kóros reakciókra (pl.: immunológiai), melyek a gyermekvállalásnál komoly gondot okoznak.

Indikációk: A méhnyakváladék és a spermiumok közötti immunológiai zavarok gyanúja, méhnyak eredetű más zavarok gyanúja (pl. nyálkaminőség romlása, méhnyak fertőzések).

Kivitelezés: A korábban meghatározott ovulációs időpont (a legpontosabban a hüvelyi ultrahang vizsgálat során állapítható meg - másnéven folliculometria vizsgálat -, használható még az ovulációs mikroszkóp, LH-teszt és ébredési testhőmérés is) ismeretében a várható peteérés előtt 1-2 nappal végzendő a mikroszkópos vizsgálat (Sims-Huhner-teszt).

• Ébredési hőmérséklet mérése.
• A tervezett vizsgálat előtt 3 nappal szükséges a nem érintkezés felfüggesztése.
• A vizsgálat előtt 3-12 órával nemi érintkezés (attól függően, hogy a spermiogram vizsgálat korábban negatív vagy kóros eredményű volt). A szexuális életet követően tilos a hüvelyöblítés és a külső női nemi szervek szappanos mosása.
• A nyák nyújthatóságának és a páfrányjelenségnek az ellenőrzése után vizsgáljuk mikroszkóposan (ált. 400-szoros nagyításban) a spermiumokat. A spermiumok látóterenkénti számának és mozgékonyságának van jelentősége.

Értékelés

A mozgó spermiumok mennyiségét a mikroszkóp nagyításának függvényében megszámoljuk.

Negatív Sims-Huhner-teszt esetében, amikor a méhnyak váladék nyákjában nem mutathatók ki spermiumok, felvetődik a lehetőség, hogy a spermiumok a hátsó hüvelyboltozatba kerültek. Ez a férfiaknál ejakuláció vagy erekció zavarát is jelentheti. Ezt a hüvelyváladék vizsgálatával kimutathatjuk. Amennyiben a hátsó hüvelyváladékban az élő spermiumok jelen vannak, de a méhnyak váladék nyákjában nem lehet azonosan kimutatni, invaziós zavar állhat fenn. (pl. immunológiai faktor).

Amennyiben a hátsó hüvelyváladékban nem élő spermiumok jelen vannak, spermium károsító hüvelyi faktorokra kell gondolni. További diagnosztikai problémák megoldásában segít a Kurzok-Miller teszt.

A hüvelyi folyás gyakori nőgyógyászati tünet, amelyet sok nő tapasztal élete során. Hátterében a fertőzésektől a hormonális változásokig számos tényező állhat. A hüvelyi folyás minden életkorú nőnél előfordulhat. A hüvelyváladék olyan folyadék, amelyet a méhnyak és a hüvely mirigyei termelnek, és a szervezet természetes eszköze a reproduktív rendszer egészségének fenntartására. Bár a hüvelyi folyás általában normális, bizonyos esetekben utalhat valamilyen alapbetegségre vagy fertőzésre. A rendellenes hüvelyi folyás tünetei közé tartozhat a váladék színének, állagának vagy szagának megváltozása, valamint a hüvely területén jelentkező viszketés vagy irritáció.

A hüvelyi folyás eredetének kivizsgálása általában fizikális vizsgálatot és laboratóriumi vizsgálatokat, valamint hüvelyi pH-tesztet és a váladék mikroszkópos vizsgálatát foglalja magában. A rendellenes hüvelyi folyás megelőzésében fontos szerepet kap a biztonságos nemi élet gyakorlása, a megfelelő higiénia fenntartása, valamint a nemi úton terjedő fertőzések és a méhnyakrák rendszeres szűrése. A hüvelyi folyás tehát a női reproduktív rendszer normális része, de fontos, hogy tisztában legyünk minden olyan változással vagy tünettel, amely fertőzésre vagy más háttérben meghúzódó betegségre utalhat.

Szokatlan szín: Az egészséges hüvelyváladék víztiszta vagy fehér színű. Kellemetlen szag: A hüvelyváladéknak normális esetben is lehet enyhe szaga. Gombás fertőzés: A gombás fertőzéseket jellemzően a Candida túlszaporodása okozza. Bakteriális vaginózis: A bakteriális vaginózist bizonyos baktériumok túlszaporodása okozza a hüvelyben. Nemi úton terjedő fertőzések: A szexuális úton terjedő fertőzések, mint például a gonorrhoea, a chlamydia és a trichomoniasis hüvelyi folyást okozhatnak. Hormonális változások: A terhesség, a menopauza vagy a menstruációs ciklus alatti hormonális változások befolyásolhatják a hüvelyi folyás jellegét. Irritáció: Az illatosított termékek, például a szappanok vagy mosószerek okozta irritáció hüvelyi folyást okozhat.

Fizikális vizsgálat: Az orvos fizikális vizsgálatot végezhet, hogy fertőzés vagy gyulladás jeleit azonosítsa. Nőgyógyászati citológia: A PAP-teszt a méhnyakrák szűrésére szolgáló vizsgálat. Hüvelyi pH-teszt: A hüvelyi pH-teszt a hüvely savasságát méri.

Fontos megjegyezni, hogy a hüvelyi folyás kezelése a kiváltó októl függ. A megfelelő diagnózis és kezelési terv kidolgozásához elengedhetetlen, hogy amennyiben Önnél fennállnak a tünetek, forduljon orvosi segítséghez. Fertőzések esetén antibiotikumokat vagy gombaellenes gyógyszereket lehet alkalmazni. Fontos, hogy az előírt gyógyszeres kezelést végig kell csinálni, még akkor is, ha közben a tünetek javulnak. A hormonális változások hormonterápiával vagy a fogamzásgátló módszerek megváltoztatásával kezelhetők.

Antibiotikumok: Az antibiotikumokat bakteriális fertőzések, például bakteriális vaginózis vagy bizonyos szexuális úton terjedő fertőzések kezelésére használják. Gombaellenes gyógyszerek: A gombaellenes gyógyszereket a gombás fertőzések kezelésére használják. Hormonterápia: Hormonterápia alkalmazható a hüvelyi folyás megváltozását okozó hormonális egyensúlyzavar kezelésére.

Mivel a hüvelyi folyás jellegének megváltozása sok különféle kórkép jele lehet, a megfelelő kezelés hiányában a szövődmények is sokféle formában jelentkezhetnek. Méhen kívüli terhesség: A méhen kívüli (ektópiás) terhesség egy potenciálisan életveszélyes állapot. Szepszis: Egyes betegségek, például a bakteriális fertőzések szepszishez vezethetnek. Fontos megjegyezni, hogy bár a prevenciós eszközök csökkenthetik a betegségek kialakulásának kockázatát, nem 100%-osan hatékonyak.

A hüvelyi folyás gyakran jelentkező tünet, amelyet számos tényező okozhat. Fontos, hogy figyeljünk a folyás színére, szagára és állagára, valamint a kísérő tünetekre. A diagnosztikai lehetőségek közé tartozik a fizikális vizsgálat, a kismedencei vizsgálat, a citológiai kenetkészítés, a hüvelyi pH-teszt és a mikroszkópos vizsgálat. A hüvelyi folyás kezelése a kiváltó októl függ. A terápiás lehetőségek közé tartozhatnak antibiotikumok, gombaellenes gyógyszerek, hormonterápia, vény nélkül kapható készítmények és az életmódváltás. A hüvelyi folyás jellegét megváltoztató betegségnek súlyos szövődményei lehetnek, például meddőség, krónikus fájdalom, méhen kívüli terhesség vagy szepszis. Az olyan megelőző intézkedések, mint a biztonságos nemi élet gyakorlása, a rendszeres szűrővizsgálatokon való részvétel, a védőoltások, a megfelelő higiénia és az egészséges életmóddal kapcsolatos döntések azonban csökkenthetik a betegség kialakulásának kockázatát.

tags: #huvelyvaladek #ovulacio #mikroszkop