A meddőség az elmúlt évtizedekben világszerte egyre gyakoribb probléma, hazánkban a statisztikák szerint minden ötödik pár érintett. A meddőségnek szervi, életmódbeli vagy lelki okai egyaránt lehetnek, illetve időtényező (relatív magas életkor) is állhat a fogantatási nehézségek hátterében. Meddőségről akkor beszélünk, ha legalább 1 éven át tartó, védekezés nélküli szexuális élet ellenére sem következik be a kívánt várandósság (35 év feletti nő esetében fél év).
A meddőségi intézet felkeresése azoknak a pároknak ajánlott, akiknél egy év rendszeres és védekezés nélküli házasélet sem vezetett várandóssághoz. A meddőségi centrumokban célzott vizsgálatokkal megállapítják a felek meddőségben való érintettségét (előfordulhat, hogy mindkét fél egészséges), és javaslatot adnak a megoldására, ami lehet életmódváltás, hormonkezelés, illetve humán reprodukciós beavatkozás.
A mesterséges megtermékenyítés hazai módszerei közé a lombikprogramok mellett az inszeminációs eljárások is beletartoznak. A mesterséges ondóbevitel során a tisztított hímivarsejteket a méhbe fecskendezik, és a megtermékenyítés innentől minden egyéb tekintetben a szokott módon megy végbe.
A meddőség mai, modern diagnosztizálásának és kezelésének menete, hogy először elvégzik azokat a rutinvizsgálatokat, amelyek a meddőség konkrét kiváltó okának azonosítására szolgálnak. A meddőség okai között szerepelnek például a hormonális eltérések, a spermiumokkal kapcsolatos problémák vagy a petevezeték nem megfelelő átjárhatósága - ezeket az okokat először mind ki kell zárni, mielőtt mesterséges megtermékenyítéssel próbálkoznának egy párnál. Ha sikerült beazonosítani az említett problémák valamelyikét, akkor ezeket az okokat kezdik el célzottan kezelni. Elsőként tehát nem a mesterséges ondóbevitel vagy a lombikbébi program jön szóba, hanem a női hormonpótló kezelések, a spermiumok számának növelése férfiaknál, vagy a petevezetékek átjárhatatlanságának megszüntetése.
Ha a meddőség kezelésében alkalmazott rutinvizsgálatok nem azonosítják a problémát, akkor részletesebb diagnosztikai eljárások következnek. Az egyik ilyen, orvosi indikációt követően végezhető eljárás a diagnosztikus laparoszkópia. A magyarul hastükrözésnek nevezett eljárás során a kismedence szerveit vizsgálják.
Az endometriózisnak még ma sem ismert a pontos kiváltó oka, de feltételezik, hogy a kórkép kialakulásában a genetikai hajlam, hormonális és immunológiai tényezők is szerepet játszanak. Az endometriózis kizárólag laparoszkópiás eljárással, vagyis hastükrözéssel mutatható ki. Ekkor az látható, hogy a méhnyálkahártya - latin szóval endometrium, innen ered a kórkép neve is - a méh üregén kívül a hasüregben is megtelepszik. A méhnyálkahártya ebben az esetben ugyanúgy leválik a menstruációkor, mint a méhüregen belüli endometrium.
Ha a petevezetékek átjárhatóak, az esetleges szervi elváltozások kezelésre kerültek és hormonális úton a megfelelő menstruációs ciklust is sikerült beállítani, valamint a férfi spermaszáma is normálisnak bizonyult, akkor jelentősen megnő az esély a fogantatás természetes után való megtörténésére. Ennek támogatása érdekében a meddőségi diagnosztikus orvos ultrahanggal is ellenőrzi a ciklus során, hogy megvan-e a megfelelő peteérés. Ha mindent rendben talál, a peteérés ultrahangos követésével pontosan meg tudja állapítani a tüszőrepedés várható idejét, amely időpontban a legnagyobb esély van a fogantatás bekövetkezésére.
Ha néhány hónap alatt a peteérés (ovuláció) idejére időzített együttlétek sem hozzák meg a várt eredményt, akkor a következő lépés egy reprodukciós centrum felkeresése. A reprodukciós eljárások legegyszerűbb formája, vagyis az ondóbevitel (szakszóval mesterséges spermafelhelyezés). Ehhez a spermiumok megfelelő előkészítésére van szükség - enélkül nem nevezhető sem szakszerűnek, sem pedig hatékonynak az eljárás. A spermiumokat először egy tápfolyadékba helyezik, majd centrifugálással készítik őket elő a bejuttatáshoz. A méh üregébe kis mennyiségben kerül feljuttatásra a tisztított sűrítmény.
Mesterséges spermafelhelyezést csak abban az esetben végeznek, ha megvan a szükséges, minimális spermaszám, illetve ha pár hölgy tagjának életkora és hormoneredményei sem zárják ezt ki. Ötmilliós hímivarsejtszám alatt eleve nem kezdenek bele az inszeminációba, öt- és húszmillió közötti spermaszámnál viszont már segíthet ez az eljárás. A normálisnak tekintett spermaszám húszmillió körül van, ez alatt beszélünk alacsony hímivarsejtszámról.
Ha megfelelőnek bizonyul a férfi spermaszáma, emellett kellően mozgékonyak a hímivarsejtek, akkor vélhetően az ismeretlen eredetű női meddőség áll a gyermektelenség hátterében. (A női meddőség korábban említett okait ekkorra ugyanis már kizárták az első körben elvégzett rutinvizsgálatok során.) Ez a másik olyan eset, ahol a mesterséges spermafelhelyezés lehet a megoldás. Valószínűsíthető, hogy ilyenkor a méhnyakban termelődő ellenanyagok miatt nem tudnak feljutni spermiumok.
Megjegyzendő még, hogy az inszeminációknak két fő fajtáját különböztetik meg. Az egyik, amikor a már említett módon a férj saját hímivarsejtjeivel végzik el a beavatkozást (ezt AIH-nak is rövidítenek, az angol Artificial Insemination by Husband kifejezésből.) Ha viszont a férjnek - például egy kromoszóma-rendellenesség miatt - egyáltalán nem lehet gyermeke, akkor donorinszemináció is végezhető (AID, Artificial Insemination by Donor).
A lombikprogramban való részvételnek sokszor az is előfeltétele, hogy legyen előtte bizonyos számú inszeminációs kísérlet megtörténjen. A társadalombiztosítás abban az esetben finanszírozza a lombikkezelést, ha ezek nem hoztak eredményt.
A meddőségi ellátás változásai és támogatása
Soha olyan mértékű változás nem történt a hazai lombikellátás történetében, mint az elmúlt 2 évben, amelyeknek köszönhetően gyorsabb és biztonságosabb lett a meddőségi kezelés Magyarországon. A páciensek meddőségi ellátását közvetlenül javító jogszabályváltozások eredményeként lerövidült az egy egészséges gyermek megszületéséhez szükséges idő, csökkent a sikertelen kezelések aránya, mely az érintett pár számára lelkileg kevésbé megterhelő. A kezelés biztonságosabb lett, az ikerszülések aránya a felére csökkent, mely egyértelműen kevesebb szövődménnyel jár mind az anya, mind a gyermeke számára.
Elérhetővé válnak továbbá olyan diagnosztikai, és főként andrológiai műtéti eljárások, melyek korábban csak magánellátásban voltak hozzáférhetőek. Az újonnan létrehozott képzéseknek köszönhetően több szakember lesz a meddőségi ellátásban a jövőben, a szakambulanciák megnyitásával pedig a meddőségi ellátás az alapellátás szintjén is megjelent az IVF centrumok mellett.
Megszűnt az IVF beavatkozások közötti három hónapos várakozási szünet. A korábbiakkal ellentétben már nem 5 embrió beültetésével végződő beavatkozás érhető el ingyenesen, hanem 5, petesejt leszívásának céljából végzett stimuláció, és az abból származó összes embrió beültetése ingyenes.
A daganatos páciensek fertilitásprezervációja (azaz termékenységének megőrzése) ingyenessé vált. Ezáltal azok a betegek, akik termékenységüket radikálisan befolyásoló betegséggel (pl. daganatos megbetegedés) küzdenek, esélyt kapnak a későbbi gyermekvállalásra. A termékenység megőrzése (a nők esetében petesejt-fagyasztás, a férfiak esetében hímivarsejt-fagyasztása) korábban egyáltalán nem volt elérhető Magyarországon közfinanszírozott formában.
A magas kockázattal járó ikerszülések arányának visszaszorítása érdekében felülvizsgálatra került az egyidejűleg beültethető embriók számának kérdése. Eszerint 36 éves kor alatt első embrió beültetés során 5-7 napos embrió esetén egy, egyéb esetben legfeljebb kettő embrió, 36 éves kor felett pedig legfeljebb kettő embrió ültethető be egyidejűleg.
Az embriók tárolása és beültetése közfinanszírozott, azaz ingyenes lett. Korábban az embriók tárolásáért évente tárolási díjat kellett fizetniük a pácienseknek. Továbbá ezentúl amíg lehetőség van letétbe helyezett embrió felhasználására, addig nem indítható újabb stimuláció. Orvosszakmai szempontból ugyanis nincs különbség a fagyasztott és a friss ciklusból létrejött embriók esélyeit tekintve.
Kidolgozásra került a meddőségkezelési ágazatban dolgozó szakemberek képzési rendszere és létrejöttek eddig nem létező képzések a szakemberek pályán tartása, új szakemberek bevonzása, valamint az ellátás biztosítása céljából. A meddőségi ellátás területén 25 éve nem volt elérhető szakképzés. A Klinikai embriológia egészségügyi felsőfokú szakképzés, a Reproduktív medicina ráépített szakorvos képzés, a klinikai andrológia licencképzés, és a reproduktív pszichológiai szaktanácsadó licencképzés új képzésként vált elérhetővé.
2024-ben a Meddőségi Szakambulanciák megkezdték működésüket a vármegyei kórházakban, ezáltal két ellátási szinten érhető el a meddőségi ellátás Magyarországon. Ennek célja, hogy a meddőségi ellátáshoz való hozzáférés az ország minden területén biztosítva legyen, továbbá hogy az asszisztált reprodukciós centrumok terhelése csökkenjen. A szakambulanciákon elérhetővé vált a teljes meddőségi kivizsgálás mind a férfiak, mind a nők számára, továbbá lehetőség nyílik tanácsadásra és az inszeminációs eljárásra is.
A 2024 januárjától létrehozott Nemzeti Humánreprodukciós Regiszter révén lehetővé válik a meddőségi eljárások során alkalmazott ellátások, beavatkozások, és az egészségügyi szolgáltatók tevekénységének követése.
2025-ben hatályba lépnek továbbá azok a módosítások, melyek az andrológiai mikrosebészeti eljárások NEAK finanszírozásba vételével megteremtik a férfi oldal, azaz az andrológiai ellátás finanszírozását. 2025-től a spermafagyasztás és tárolás három indikációból (meddőségi okból, donációs céllal, fertilitásprezervációs céllal) közfinanszírozottá válik.
2025-ben továbbra is azon dolgozunk, hogy a meddőséggel küzdő párok megfelelő segítséget kapjanak Magyarországon és a vágyott gyermekek megszülessenek. Elengedhetetlen az életkor szerinti ideális gyermekvállalást ösztönző reproduktív edukációs, termékenységtudatosságot növelő programok indítása is, hiszen fontos a megelőzés, hogy elkerüljék a párok, hogy meddőségi kezelésre legyen szükségük.
A korábbi intézkedések folytatásaként - a betegek ellátáshoz való hozzáférésének javítása érdekében - a meddőségkezelési centrumokon túl nevesítésre kerülnek a meddőségi szakambulanciák is annak érdekében, hogy a kiemelt támogatású gyógyszerek a szakambulanciákon is felírhatóak legyenek. A beavatkozások életkori meghatározása pontosításra kerül, egyértelművé téve, hogy az eljárások 45 éves korig vehetők igénybe.
Új andrológiai mikrosebészeti orvosi eljárások válnak finanszírozhatóvá, annak érdekében, hogy a meddőség férfi oldalán fennálló okainak kezelésére új, nagyobb hatékonyságot biztosító orvosi eljárások kerüljenek bevezetésre. A meddőségi vizsgálatok elszámolhatósága és az egyértelmű jogalkalmazás érdekében technikai szabályok módosítása történik. Kiemelt cél a szakorvos képzés rendszer szabályainak pontosítása, valamint új licenc képzések bevezetése a hatékonyság növelése érdekében.
A közfinanszírozott meddőségkezelési eljárásban azok is részt vehetnek, akiknek már van természetes módon született gyermeke. Nem végezhető el a reprodukciós beavatkozás: ameddig bármelyik kérelmező a gyermek életét, egészségét, testi épségét közvetlenül fenyegető valamely megbetegedésben szenved, vagy fertőző megbetegedés kórokozóját hordozza; ha a létrejövő terhesség a kihordó anya életét súlyosan veszélyezteti, illetőleg abból nagy valószínűséggel egészséges gyermek nem születhet. Nem vehetnek részt a térítésmentes meddőségkezelési eljárásban azok, akiknél korábban művi meddővé tétel történt (kivéve, ha orvosi javaslatra történt).
Az 1997. évi CLIV. törvény 166. paragrafusa szerint az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások a következők: testen kívüli megtermékenyítés és embrióbeültetés (in vitro fertilizáció, azaz IVF); a házastárs, illetve élettárs ivarsejtjeivel vagy adományozott ivarsejttel végzett mesterséges ondóbevitel (inszemináció); ivarsejt adományozásával történő testen kívüli megtermékenyítés és embrióbeültetés; embrióadományozással végzett embrióbeültetés; a női ivarsejt megtermékenyülését, illetőleg megtermékenyíthetőségét, valamint a megtermékenyített ivarsejt megtapadását, fejlődését elősegítő egyéb módszer.
A 2024. január 1-től hatályos szabályozás értelmében újabb stimuláció addig nem indítható, amíg az adott pár esetében lehetőség van a saját célra letétbe helyezett embriók felhasználására, ettől orvosszakmai indokoltság esetén utóbbi jogszabályban foglaltak szerint van lehetőség eltérni: ha az érvényben lévő egészségügyi szakmai irányelv szerinti nem konvencionális - többszörös - stimulációindítás történik ugyanabban az ovarialis ciklusban; fertilitásprezervációs kezelés esetén; preimplantációs genetikai teszt végzése esetén.
Az asszisztált reprodukciós központok komplex kivizsgálást kezdeményezhetnek, ennek keretében az Egészségbiztosítási Alap terhére finanszírozható járóbeteg-szakellátási tevékenységek meghatározásáról, az igénybevétel során alkalmazandó elszámolhatósági feltételekről és szabályokról, valamint a teljesítmények elszámolásáról szóló 9/2012. (II. 28.) NEFMI rendelet 1. számú mellékletének 6.5. pontja szerint.
Az inszemináció olyan mesterséges megtermékenyítési módszer, amelynél a termékenységi időszakban mesterségesen juttatnak e célra előkészített spermiumokat a méhüregbe. Az eljárást akkor alkalmazzák, amikor egyévnyi védekezés nélküli szexuális élet mellett (ilyenkor már meddőségről beszélünk) nem történik teherbeesés. Az inszeminációs beavatkozás a lombikprogramnál kisebb kockázatot jelent a házaspárok számára, ezért általában 6 sikertelen inszeminációt követően kerülhet sor lombikra. Egy-egy inszeminációs beavatkozás 12-15 százalékos valószínűséggel lesz sikeres.
A tervezet tartalmazza a Nemzeti Szülészeti, Perinatális és Humán Reprodukciós Regiszter szabályait is, amely egy online adatszolgáltató rendszer lesz, és valós időben gyűjti az adatokat. Az intézeteknek kötelező lesz az adatszolgáltatás, és a regisztert az Országos Kórházi Főigazgatóság működteti majd.
A petesejtdonáció és az embriók genetikai vizsgálatának kérdése továbbra is nyitott marad, a kormány egyelőre nem nyúl hozzájuk. Az Egészségügyi Tudományos Tanács Humán Reprodukciós Bizottsága dönt a bioetikai kérdésekről, és álláspontjuk ebben a kérdésben konzervatív, értesült a hvg.hu.
Szombathely és a megyei meddőségi szakambulanciák
A kormány új törvénytervezete megyei meddőségi szakambulanciák létrehozását tervezi, ahol a kivizsgálások mellett inszeminációt is végezhetnének. A most társadalmi vitára bocsátott tervezet a beültethető embriók számát is korlátozza. A tervezetek tartalmaznak néhány fontos részletet, amelyek alapjaiban változtathatják meg a hazai meddőségkezelést. A Humánreprodukciós Intézet vezetője, Vesztergom Dóra korábban már beszélt néhány részletről a hvg.hu-nak.
A mostani módosítások tovább mennek, és kijelölik azokat a járóbeteg-szakellátókat is, amelyek a jövőben alapszintű reprodukciós központként működhetnek. A tervezet megerősíti, hogy az ingyenes kezelések 45 éves korig lesznek elérhetőek a nők számára. További kedvezményként, ha a párnak már vannak fagyasztott embriói, azokat is ingyen beültetik, ha a nő elmúlt 45 éves, és az orvos szerint nincs akadálya az embrióbeültetésnek.
A tervezet azokat a megyei meddőségi szakambulanciákat is felsorolja, ahol vizsgálatokat és inszeminációt végezhetnének, többek között a Vas Vármegyei Markusovszky Egyetemi Oktatókórházban.
A beavatkozások közfinanszírozott formában a NEAK-kal e feladatra szerződött szolgáltatóknál vehetők igénybe: Dunamenti REK Kft.; Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ; Semmelweis Egyetem Klinikai Központ; Szegedi Tudományegyetem Szent-György Albert Klinikai Központ; Debreceni Egyetem Klinikai Központ.
Amennyiben meddőségi kivizsgálás, inszemináció vagy IVF eljárás indítására kerül sor, az ezek végzésére jogosult egészségügyi szolgáltató köteles a biztosítottat intézményi regisztrációs listára felvenni a szükséges ellátási feladatok tervezése és ütemezése érdekében. Tekintettel arra, hogy az ellátások több alkalommal vehetők igénybe közfinanszírozottan, így minden indításkor szükséges a biztosítottat regisztrálni.
Amennyiben a biztosított nem szerepel a regisztrációs listán, az ellátás nem vehető igénybe a közfinanszírozás terhére.
Amennyiben a petesejtnyerés céljából indított gyógyszeres stimuláció, az ovulációindukció, a mesterséges ondóbevitel vagy az embrióbeültetés folyamata esetlegesen megszakad, térítésmentesen kizárólag akkor vehető igénybe, ha a megkezdett beavatkozás megszakításának orvosi indoka volt, vagy a megkezdett beavatkozás megszakítására az egészségügyi szolgáltatóra visszavezethető indok miatt került sor. Amennyiben tehát nem e páciensen kívülálló okok valamelyikéből kifolyólag szakad meg az ellátás, az a páciens számára térítéskötelessé válik.
A szerződött egészségügyi szolgáltatók a társadalombiztosítás terhére tervezett beavatkozásokat a rendelkezésre álló kapacitásaik alapján ütemezik, így az aktuálisan elvégzendő ellátásokra intézményenként eltérő várakozást követően kerülhet sor. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 5/B. § t) pontja alapján intézményi regisztrációs lista: az egészségügyi szolgáltatónál az intézményi várólistától elkülönítetten vezetett lista egyes ellátások, egymással összefüggő ellátások, vagy ellátás sorozatok tervezése és ütemezése érdekében.
Tekintettel arra, hogy a közfinanszírozott ellátások fentebb részletezett okokból esetlegesen csak hosszabb várakozási idővel végezhetők el, a várakozás elkerülése érdekében igénybe vett szolgáltatás magánfinanszírozott ellátásnak minősül, azaz annak felmerült költségei a pácienst terhelik függetlenül attól, hogy egyébként a társadalombiztosítás terhére (is) elvégezhető beavatkozásra került sor.
Az egyéni esetben tervezett ellátások kapcsán a páciensek tájékoztatáshoz való jogát az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 13. §-a biztosítja. Az egészségügyi szolgáltató, illetve a fenntartó köteles a panaszt kivizsgálni, és ennek eredményéről a beteget a lehető legrövidebb időn belül, de legfeljebb harminc munkanapon belül írásban tájékoztatni.

A meddőségi ellátás új jogszabályi háttere és a folyamatosan fejlődő technológiák lehetővé teszik, hogy egyre több pár számára váljon elérhetővé a gyermekvállalás.

tags: #inszeminacio #tb #tamogatassal #szombathely