A termékenységi és nemzőképességi zavarok egyre jelentősebb problémát jelentenek a fejlett országok számára. Magyarországon a 70-es évektől figyelhető meg csökkenő tendencia a születési számokban, azóta már közel 40 %-kal csökkent az élveszülések aránya. Emellett az első gyermek vállalásának életkora is kitolódik mind a nők, mind a férfiak esetében. Míg az anyai életkor az első gyermek születésekor 1980-ban még 23 év volt, addig mára már 29 év. Az életkor előrehaladtával a termékenység romlik, a gyermekvállalás halasztása nagyban rontja a későbbi gyermekvállalási esélyeket.
A testen kívüli megtermékenyítés első sikere 1978-ra tehető, ekkor született meg Angliában az első lombikbébi. Az áttörés robbanásszerű fejlődést indított el a meddőségi ellátásban. Hazánkban az első lombikbébi 1988-ban látta meg a napvilágot. Az elmúlt évtizedekben a mesterséges megtermékenyítés számos jogi és etikai kérdést vet fel, melyek szabályozása elengedhetetlen.
A lombikbébi eljárás jogi és támogatási háttere Magyarországon
Magyarországon a művi beavatkozással történő megtermékenyítést a 12/1981. (IX. 29.) EüM rendelet szabályozta elsőként, majd a törvényi rendelkezés 1997-ben született meg. Az Országos Kórházi Főigazgatóság Humánreprodukciós Igazgatósága (OKFŐ HRI) 2022. januári megalakulásáig átfogó jogfejlesztési munka azonban nem ment végbe, csupán kisebb módosításokat eszközölt a jogalkotó.
Tekintettel Magyarország népességének évtizedek óta tartó csökkenésére, a kormányzat nemzetstratégiai célként határozta meg a meddősségi kezelések szélesebb körben való elérhetőségének biztosítását. 2019-ben döntött arról a Kormány, hogy a lombikcentrumokat állami tulajdonba veszi. 100 százalékos támogatottságúvá váltak a meddőségi kezelések során felmerülő kivizsgálások, diagnosztikai ellátások és szükséges gyógyszerek, a nők 45 éves koráig.
2022-ben a későbbi felhasználás céljából lefagyasztott embriók tárolási ideje 5 évről 15 évre módosult, mely egyszeri alkalommal további 15 évig hosszabbítható meg. 2022-ben megalakult az Országos Kórházi Főigazgatóság Humánreprodukciós Igazgatósága, mely a Kormány határozatában foglaltak szerint az asszisztált reprodukciós kezelést végző intézmények központi szakmai irányításáért, az ellátás keretrendszerének megteremtéséért felel.
2023-ban megszűnt az IVF beavatkozások közötti három hónapos várakozási szünet. Ezáltal nem kell a pároknak három hónapot várniuk a kezelések között, melynek semmilyen orvosi javallata nincs. A szabályozás megváltoztatása révén lerövidül az egy egészséges gyermek megszületéséhez szükséges idő.
2023-tól - a korábbiakkal ellentétben - már nem 5 embrió beültetésével végződő beavatkozás érhető el közfinanszírozott formában, hanem 5 petesejt leszívásának céljából végzett stimuláció, és az abból származó összes embrió beültetése ingyenes. Ez a várakozási idő lerövidítésével a gyorsabb ismételt beültetés lehetőségét teremti meg. A beavatkozások számának növelésével ugyanakkor nő a várandósság esélye, tehát ez az intézkedés egyértelműen növeli a megszületett gyermekek számát a jó prognózisú páciensek csoportjában.
2023-tól az embriók blasztociszta** tenyésztésének finanszírozási ösztönzésével nő a sikeres várandósság esélye, hiszen az 5, 6 vagy 7 napos embriók beültetésével magasabb a beágyazódás és a klinikai terhesség esélye, továbbá kevesebb a sikertelen beültetés kudarca, lerövidül az élveszüléshez szükséges idő, és várhatóan jobb lesz a páciens együttműködése és motivációja is a kezelés során. Mindemellett kevesebb embrió kerül fagyasztásra, mert jellemzően a 3. és 5.
2023-tól a daganatos páciensek fertilitásprezervációja (azaz termékenységének megőrzése) közfinanszírozottá vált. Ezáltal azok a betegek, akik termékenységüket radikálisan befolyásoló betegséggel (pl. daganatos megbetegedés) küzdenek, esélyt kapnak a későbbi gyermekvállalásra. A termékenység megőrzése (a nők esetében petesejt-fagyasztás, a férfiak esetében hímivarsejt-fagyasztása) korábban egyáltalán nem volt elérhető Magyarországon közfinanszírozott formában.
2024-ben a magas kockázattal járó ikerszülések arányának visszaszorítása érdekében felülvizsgálatra került az egyidejűleg beültethető embriók számának kérdése. Eszerint 36 éves kor alatt első embrió beültetés során 5-7 napos embrió esetén egy, egyéb esetben legfeljebb kettő embrió, 36 éves kor felett pedig legfeljebb kettő embrió ültethető be egyidejűleg. A jogszabálymódosítás azért volt fontos, mert az ikerterhességek az asszisztált reprodukciós kezelések szövődményeinek tekinthetők.
2024-től az embriók tárolása és beültetése közfinanszírozott, azaz ingyenes. Korábban az embriók tárolásáért évente tárolási díjat kellett fizetniük a pácienseknek. Továbbá az újabb stimulációk indításához kapcsolódóan meghatároztuk, hogy amíg lehetőség van letétbe helyezett embrió felhasználására, addig nem indítható újabb stimuláció. Orvosszakmai szempontból ugyanis nincs különbség a fagyasztott és a friss ciklusból létrejött embriók esélyeit tekintve.
2024-ben a HRI kidolgozta a meddőségkezelési ágazatban dolgozó szakemberek képzési rendszerét és létrehozott eddig nem létező képzéseket a szakemberek pályán tartása és új szakemberek bevonzása, valamint az ellátás biztosítása céljából. A legszűkebb keresztmetszete az ellátórendszer bővülésének a jelentős szakemberhiány, ugyanakkor a meddőségi ellátás területén 25 éve nem volt elérhető szakképzés.
2024-ben a Meddőségi Szakambulanciák megkezdték működésüket a vármegyei kórházakban, ezáltal két ellátási szinten elérhető a meddőségi ellátás Magyarországon. Ennek célja, hogy a meddőségi ellátáshoz való hozzáférés az ország minden területén biztosítva legyen, továbbá hogy az asszisztált reprodukciós centrumok terhelése csökkenjen.
A „Nemzeti Humánreprodukciós Regiszter” a 13 asszisztált reprodukciós centrum pontos, transzparens (online) és szakmai alapú (aktualizált) adatszolgáltatására épül. Erre azért volt szükség, mert a felülvizsgálat során nyilvánvalóvá vált, hogy a meddőségi kezelések, beavatkozások minősége és hatékonysága az addig gyűjtött adatokkal nem mérhető megfelelően.
2025-től - az EESZT által biztosított informatikai háttér birtokában - a Nemzeti Humánreprodukciós Regiszter a tervek szerint össze lesz kapcsolva a szülészeti adatokat tartalmazó Tauffer-Csákány Statisztikával, illetve a Peri- és Neonatális Regiszterrel, így népegészségügyi szempontból is meghatározóvá válik.
2025-ben hatályba lépnek továbbá azok a módosítások, melyek az andrológiai mikrosebészeti eljárások NEAK finanszírozásba vételével megteremtik a férfi oldal, azaz az andrológiai ellátás finanszírozását. 2025-től a spermafagyasztás és tárolás három indikációból (meddőségi okból, donációs céllal, fertilitásprezervációs céllal) közfinanszírozottá válik.
2025-ben tovább szorgalmazzuk azon bioetikai kérdések rendezését, amelyek olyan modern eljárások engedélyezését tennék lehetővé (petesejt-donáció, szociális petesejt-fagyasztás, preimplantációs genetikai szűrés), melyek még eredményesebbé tennék a hazai lombikellátást.
Táppénz és betegszabadság: különbségek és feltételek
Bár a köznyelv sokszor nem tesz különbséget betegszabadság és táppénz között, a valóságban két eltérő dologról van szó. A betegszabadság és a táppénz a keresőképtelenség idejére biztosított ellátás. Általánosságban elmondható, hogy ilyen helyzetekben csökken a bevételünk, a kiadásaink pedig megnőnek.
A keresőképtelenség az a helyzet, amelynek a megállapítása orvos feladata és kiterjed többek között a veszélyeztetett terhességtől a közúti baleseten át a gyermekápolásig - vagyis az olyan élethelyzetekre, amikor valaki önhibáján kívül nem tudja ellátni a munkáját. A keresőképtelenség orvosi megállapítása után lehet a köznyelvben gyakran keveredő táppénzt és/vagy betegszabadságot elkezdeni.
Keresőképtelennek legtöbbször abban az esetben, de nem kizárólag akkor minősül valaki, ha saját vagy 12 éven aluli gyermekének a betegsége miatt a munkáját nem tudja ellátni. Az így kieső jövedelmet hivatott az egészségbiztosítás pénzbeli ellátással pótolni.
Betegszabadság
A betegszabadságot a munkáltató fizeti, ez a távolléti díj 70 százaléka. Maximális mértéke évente 15 nap, ha a munkavállaló év közben került a céghez, akkor ennek időarányos része. Igénybevételére azokban az esetekben van lehetőség, amikor az orvos keresőképtelennek nyilvánít valakit a táppénz 3-as, 4-es vagy 8-as kódjával. A Munka Törvénykönyve alapján nem jogosult betegszabadságra az, aki társas vagy egyéni vállalkozó, a bedolgozók, illetve azok, akik munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állnak.
Táppénz
A táppénz a keresőképtelenség idejére biztosított általános pénzbeli ellátás, előfeltétele a biztosítottság, mértéke függ a biztosítottság idejétől és folyamatosságától, de legfőképpen a biztosítottságot eredményező munkáért kapott bruttó bértől. Táppénz az egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett munkavállalóknak jár.
A táppénz naptári napokra jár, tehát munkaszüneti napra, szabadnapra és pihenőnapra (azaz hétvégére) is. A táppénzre egy évig vagyunk jogosultak maximum, ezért ha a mostani keresőképtelenségünket megelőzte az elmúlt egy évben egy másik, akkor a jelenlegi maximális ideje az előző idejével csökken.
A táppénz összege napidíjban mérhető, az a keresőképtelenség táppénzes szakaszának minden naptári napjára jár. Az összeg után még adózni kell, 15%-os SZJA (személyi jövedelem adó) jön le belőle. Adózás után, azaz nettóban a táppénz naptári napi maximuma 2026-ban várhatóan 18 292 forint lesz.
Lombikbébi program és táppénz: a gyakorlat és a törvény
A lombikbébi programban részt vevő személyek számára gyakran felmerül a kérdés a táppénz igénybevételének lehetőségéről. A tapasztalatok szerint a kezelőorvosok és háziorvosok hozzáállása eltérő lehet.
A Kaáliban dolgozó orvosok például azt mondták, hogy ők nem adnak javaslatot a táppénzre, mert a terhesség nem betegség. Ezzel szemben mások tapasztalata szerint a háziorvos javasolta a táppénzre vételt, miután a Kaáliból igazolást kaptak a kezelésről.
Fontos tudni, hogy táppénzre csak a háziorvos írhat ki. A nőgyógyász adhat igazolást, ami alapján a háziorvos dönthet a táppénz megadása ügyében. Ha a háziorvos nem hajlandó kiírni, érdemes lehet orvost váltani, különösen, ha az empátia hiányzik a kapcsolatból.
A lombik eljárás beültetés után adnak egy igazolást, amiben benne van, hogy In Vitro fertilizáció történt. Ennek is elégnek kell lennie a háziorvos számára.
A Munka Törvénykönyve (Mt.) 65. § (3) bekezdése szerint a munkáltató a reprodukciós eljárás kezdetétől 6 hónapon keresztül nem szüntetheti meg az abban résztvevő nő munkaviszonyát. Fontos leszögezni azonban, hogy ez a védelem csak akkor jár, ha a munkavállaló ezt bejelenti munkáltatója számára.
A reprodukciós eljárásban résztvevő nők a kezelés miatt ezért kieshetnek időközönként a munkából, ami a munkáltató szempontjából nem túl előnyös. A munkáltatónak kötelessége elengednie munkavállalóját a kezelések időtartamára. Ez pedig a férfiakra és nőkre egyaránt vonatkozik.
A kezelés időtartama alatt előfordulhat, hogy nincs kedvünk szocializálódni, vagy fizikailag nem érezzük elég jól magunkat hozzá. A stresszkezelés különösen fontos ilyenkor, ennek érdekében érdemes időt szánni magunkra és a kikapcsolódásra.
Hogyan működik az IVF | A termékenység története | BBC Earth Science
A reprodukciós eljárásban való részvétellel összefüggő orvosi vizsgálat a Munka Törvénykönyve alapján a munkavégzési kötelezettség alóli - fizetetlen, ám a munkáltató által kötelezően biztosítandó - mentesülés esetkörébe tartozzon. A felek együttműködési kötelezettségéből levezethetően a munkaidő-kedvezményben való részesülés feltétele a lombikbébi programban való részvétellel összefüggő orvosi vizsgálat igazolása a munkavállaló részéről, azonban - tekintettel az ezzel összefüggő információ érzékeny voltára - a munkavállaló mérlegelési körébe tartozik, hogy a lombikbébi programban való részvételét a munkáltató tudomására hozza-e, és igénybe veszi-e a munkaidő-kedvezményt, vagy a távollétet más módon, pl. szabadság kivételével oldja meg.
Törvény védi a lombikosokat: a 2005. évi LVII. törvény az Mt. 90. § (1) bek. d) pontja szerint nem szüntetheti meg a munkáltató annak a közalkalmazotti jogviszonyát felmentéssel, aki emberi reprodukciós eljárásban (lombikbébi programban) vesz részt. Továbbá, a Munka Törvénykönyve 65. § (3) bekezdése szerint a munkáltató a reprodukciós eljárás kezdetétől 6 hónapon keresztül nem szüntetheti meg az abban résztvevő nő munkaviszonyát.
