Csecsemőgondozás: Az első év útmutatója

A kisbabák és óvodáskorú gyermekek számára rengeteg foglalkozás elérhető már. A szülők számtalan lehetőség közül válogathatnak, azonban jó, ha tudjuk: jóból is megárt a sok. A csecsemők sem egyformák, vannak, akik szeretik, ha mindig történik körülöttük valami új, esznek-alszanak, amikor és ahol tudnak. Mások azonban igénylik a kiszámíthatóságot, a nyugalmat, a kevesebb ingert.

Dr. Kevés olyan téma van, ami annyi kérdést és ellentmondást indukál, mint a csecsemő etetése, hízása, esetleges fogyása és súlygyarapodása. Az egyik baba túl sokat eszik és hízik, a másik keveset eszik és nem hízik, vagy éppen normális mértékben eszik mégsem hízik. Az anyukák meg mindeközben kétségek között vergődnek, hogy vajon mi okozza a problémát.

A csecsemő fejlődése és fejlesztése

A csecsemő fejlődése, fejlesztése kapcsán nem feledkezhetünk meg a hordozásról sem, ami nem csak a praktikumról és a kötődésről szól. Számos tudományos kutatás igazolta, hogy a babák hordozása mind egészségügyi, mind érzelmi szempontból kimagaslóan pozitív hatással bír. Sírós, hasfájós és csípőpanaszokkal küzdő csecsemőknél pedig kifejezetten ajánlott. A babának születése után minden inger új, alkalmazkodnia kell a külvilághoz. A hordozás megkönnyítheti ezt az időszakot, a rugalmas hordozókendők és néhány babahordozó kenguru már újszülött kortól biztonságosan használhatóak.

A beszéd alakulásának egyik alappillére a megfelelő nyelvi környezet, a minta, melyből a gyermek észrevétlenül sajátítja el az anyanyelvét. A beszéd, a nyelv elsajátításához szükséges a figyelem is, hogy a baba képes legyen összpontosítani 1-1 dologra, hiszen valamit megérteni, megtanulni csak így lehet. A legtöbbet azzal tehetünk ennek érdekében, ha kellő figyelmet szentelünk gyermekünk jelzéseire, és elegendő időt töltünk azzal, ami a legfontosabb egy pici életében, rá figyelve foglalkozunk vele, énekelünk, dúdolunk, testi kontaktust teremtünk, ringatjuk, hintáztatjuk, lovacskázunk, puszilgatjuk, simogatjuk, dögönyözzük.

A legfrissebb ajánlások megengedőek az ételek bevezetésének sorrendjével kapcsolatban, a legtöbb tápanyag - gyümölcsök, zöldségek, húsok, olajos magvak, tejtermékek is - fokozatosan bevezethetőek 6 hónapos kortól. Új ízek bevezetésekor mind a mennyiséget, mind a minőséget illetően alapvető fontosságú a fokozatosság: egyenként, először csak kis mennyiséget adva vezessük be a gyermek étrendjébe az ismeretlen ízeket. Ha nem ízlik, ne erőltessük! A csecsemő elutasíthatja az új ízeket, előfordulhat, hogy csak több türelmes próbálkozás után fogadja el az újdonságot. Egy-egy új ízt ajánlott legalább 3 nap elteltével kínálni, ez kifejezetten fontos a potenciálisan allergizáló ételeknél (földimogyoró, csonthéjasok, szezámmag, mustármag, tehéntej, tojás, hal, tenger gyümölcsei, szója, búza, zeller, farkasbab), ahol nagy segítség lehet, ha a panaszt tudjuk adott étel bevezetéséhez kötni.

Az első és legfontosabb szempont, amit figyelembe kell venni, hogy sohasem a heti hízási és fogyási értékeket kell nézni, hanem mindig a havit. Az átlagos súlyú babák az első félévben megkétszerezik, 1 éves korukra megháromszorozzák születési súlyukat.

A normál időre és súllyal született újszülöttek esetén meleg hónapokban 7-10 naposan érdemes elkezdeni a levegőztetést, télen azonban javasolt megvárni a 2 hetes kort. Fontos a fokozatosság, kezdetben csak 10-15 percre nyissuk ki az ablakot, majd 2-3 hetesen vigyük ki a gyermeket ugyancsak fokozatosan a szabad levegőre. A huzattól minden formában óvjuk a gyermeket!

A táplálás alapjai

Az anyatejes táplálás fontosságát azonban nem lehet elégszer hangsúlyozni. Az újszülött és édesanyja számára is az igény szerint szoptatás (iszsz) a legelőnyösebb, nem érdemes görcsösen ragaszkodni a 2-3 óránkénti etetéshez. Az érett gyermek jelzi az igényeit, mikor éhes, nem szükséges éjszaka sem ébresztgetni még az első hetekben sem. Kivétel, ha koraszülött a csecsemő, valamilyen betegségben szenved vagy besárgult és aluszékony.

Amennyiben nem elegendő az anyatej mennyisége, úgynevezett “anyatejpótló” tápszerre lesz szükség az első hat hónapban - ezek a különböző nevű készítmények “HA“, illetve “1“-es számmal jelzett típusai. A csecsemőtápszerek összetétele szigorúan szabályozott, az egyes csoportokon (pl. 6 hónapos kor után következnek az ún. “követő” vagy “elválasztó” tápszerek (a “2“-es típusúak), melyeket a gyümölcsök, főzelékek mellé kiegészítésként adhatunk, ha már nincs, vagy nem elegendő az anyatej. Egyéves kor után javasolják az ún.

A tápszer elkészítése előtt mossunk kezet, a fertőzés megelőzése érdekében valamennyi eszközt mosogassuk el, majd ezt követően sterilizáljuk is őket (forralással vagy sterilizáló berendezéssel). Porkészítmények felhasználásakor pontosan tartsuk be a csomagoláson leírt utasításokat! A tápszer adagolását bemutató táblázat kötelezően feltüntetendő a tápszer csomagolásán, olvassuk el figyelmesen, hogy pontosan mennyi tápszer kell a babának. A tápszer elkészítéséhez használhatunk palackozott babavizet, mely felbontást követően azonnal felhasználható. Csapvíz használatánál mindig (kb. 5 percig) forralt, majd kb. Az elkészített tápszert 24 órán belül, hűtőben tartva még felhasználhatjuk.

Kizárólag szoptatott csecsemők esetében kb. hat hónapos kortól vezessük be a szoptatás mellé a kiegészítő táplálást, mivel ekkor a kizárólagos anyatejes táplálás már nem fedezi a gyermek igényeit. Érdemes mindig a csecsemő fejlettségét, érettségét szem előtt tartani a hozzátáplálás megkezdésének időzítésekor. Érettségre utal, ha egy csecsemő már stabilan ültethető, érdeklődik az ételek iránt, nyúl értük, szájához emel tárgyakat. A jelenlegi táplálkozási ajánlás először a folyékony-pépes ételek bevezetését javasolja, majd következhetnek a darabos és szilárd ételek. A rágásra szoktatás általában 8-10 hónapos kor körül kezdődhet el. Nagyon fontos a csecsemő igényeit szem előtt tartani és sohasem erőltetni vagy tömni a gyermeket. Minden csecsemőnek egyéni elképzelése van a hozzátáplálásról, némelyikük a pépeset preferálja, vagy az összenyomott, de nem teljesen pépesített ételt, van, aki saját maga szeretné kezdetektől kóstolni a puha, de darabos, megragadható ételt.

A gabonaféléket hat hónapos kor alatt kerüljük, ezt követően szintén a fokozatosság szem előtt tartásával kínáljuk. Elsőként a zab, a rizs és a búza kerüljön be az étrendbe, majd 9-10 hónapos kortól megismertethetjük a babával a bulgurt, kuszkuszt, hajdinát is. A glutén bevezetése 6-12 hónapos kor között ajánlott, kezdetben szintén kis mennyiséggel. A zöldségeket turmixolni, a héjasakat (pl. zöldborsó) pedig passzírozni ajánlott. Darabosan akkor adhatjuk, ha a gyermek már elég érett a biztonságos fogyasztásra, rágásra! Sűrítésnek használhatunk burgonyát, vagy később fokozatosan rizst, kukoricapelyhet is. Fontos, hogy az alapanyagok ellenőrzött helyekről származzanak, lehetőség szerint próbálkozzunk vegyszermentes zöldség-gyümölcs beszerzésével!

A főzelékek komplettálása alatt a hússal, növényi olajakkal, majd tojással történő kiegészítést értjük. A húsok közül először a baromfi-, majd a sertéshús javasolt, 6 hónapos kortól pedig elkezdhetjük bevezetni a halat is a gyermek étrendjébe (pl. pisztráng, lazac, tőkehal). Alapvető fontosságú az alapos hőkezelés (főzés, sütés)! Bár a korábbi ajánlás az allergének - köztük a tojás - bevezetését is csak 12 hónapos kor után javasolták, az új szemlélet szerint fontos, hogy a gyermek szervezete időben találkozzék ezekkel. A savanyított tejtermékeket (túró, pasztörizált sajtok, joghurt, kefir, vaj) 6 hónapos kortól fokozatosan bevezethetjük az étrendbe. Tiszta tehéntejet 1 éves kor előtt nem javasolt adni. Maximum 500 ml tejet fogyasszon naponta a kisgyermek, mivel a vashiányos állapot kialakulását elősegíti a túlzott tehéntej-fogyasztás.

A növényi olaj szintén hasznos kiegészítője a főzelékféléknek, kis mennyiségben (kb. 1 kávéskanál 1 deci főzelékhez) adhatjuk 7-8 hónapos kortól. A napraforgóolaj mellett használhatunk repce-, olíva- és lenmagolajat is. Újdonság a korábbi táplálkozási ajánláshoz képest - a földimogyoró allergia elleni megelőzésként - a földimogyoró korai (1 éves kor előtti) bevezetése.

Magyarországon az OECD jelentései szerint Európában a legmagasabb az elhízottak aránya. Gyermekeknél minden 4-5. gyermek érintett lehet. Mára ez már közegészségügyi problémájává vált, nem csupán a gyermeknek rossz. Ahogy az elhízás gyakorisága megnőtt, az elhízással járó társbetegségek gyakorisága is növekedett. A gyermekek elhízásának kialakulásához többféle tényezők járulnak hozzá. Ide tartozik a nem megfelelő ételek és italok rendszeres fogyasztása: például magas cukortartalmú italok, készételek, gyorséttermi ételek fogyasztása, nagy adagok otthon, egyre kevesebb családi étkezés, egyre kevesebb testmozgás (helyette képernyő), rövidebb alvásidők, stb. A tv-nézés a gyermekkori elhízás kialakulásának egyik legelterjedtebb környezeti hatása. Léteznek még endokrin (pl. pajzsmirigy betegségek, kortizolfelesleg, növekedési hormon hiány, stb.) okok, de ezek a gyerekek kb. 1% -ban azonosítottak csupán.

Egészségügyi és higiéniai szempontok

Az újszülött érkezése a családba mindig nagy izgalommal jár. A babák bőre rendkívül érzékeny, az első pár nap után gyorsan veszíthet nedvességtartalmából, szárazzá, hámlóvá válhat. Ápolására az első pillanattól nagy hangsúlyt kell fektetni, ugyanis az újszülött bőre a legnagyobb behatolási kapu a kórokozóknak. A születést követően már érdemes hypoallergén, jó minőségű fürdetőt és testápolót használni, melyekkel akár a későbbi eczemás bőrelváltozások is megelőzhetők.

Sokan a heti kétszeri fürdetést javasolják újszülöttkorban, ugyanakkor magam részéről a napi rendszeres, néhány perces lemosást javaslom. Ezzel az újszülöttnél fix napi rutin alakítható ki, illetve a család a fürdetés alatt együtt lehet, közös élményt nyújthat, mellette pedig a gyermek is megszabadul a napi pelenkázás, nyáladzás és később az etetések okozta szennyeződésektől. A fürdőzést meleg helyen, biztonságos, újszülött fürdetésre alkalmas kádban kell lebonyolítani és a fürdővizet a baba igényeihez érdemes beállítani. Az első napokban a köldökcsonkra figyelni kell, hogy ne merüljön alá, száraz maradjon. Amennyiben víz érte, itassuk fel és töröljük szárazra. A fürdetés kezdetben nem több 2-3 percnél, a gyermek lemosása, gyengéd tisztítása után puha fürdőlepedővel a nedvességet felitatva (nem szárazra dörgölve) már krémzhető is.

A köldök korszerű ellátása alatt a „tisztán és szárazon tartást” értjük, azaz a rutinszerű köldökkezeléshez semmilyen szer nem szükséges! Az újszülött köldökéhez mindig tiszta kézzel nyúljunk és védjük a széklet és vizelet szennyezésétől is. A pelenkát visszahajtva megelőzhető az irritáció és megfelelő szellőzést is biztosítunk a területnek. A kisfiúk fitymáját NEM SZABAD hátrahúzni erővel, csak annyira kell visszahúzni, amennyit enged. Orvosi vizsgálat akkor szükséges, ha a vizelet sugara nem egyenes (annyira szűk a rés), a fityma felpuklisodik vizeletürítés kapcsán (ez egyébként gyakran segíti a letapadás oldását), vagy a terület livid, piros, gyulladt.

Általános érvényű szabály, hogy az újszülöttre mindig egy réteggel több ruha kell, mint amiben a felnőtt komfortosan érzi magát. Fontos a réteges öltöztetés, ugyanakkor figyelni kell, hogy jól szellőző, pamut ruházatot adjunk a gyermekre. Onnan tudható, hogy a gyermeknek melege van-e vagy esetleg fázik, hogy megtapintjuk a nyakát és hátát. Ha nyirkos, izzadt, akkor kevesebb ruházat elegendő, ha hűvös, akkor viszont jobban fel kell öltöztetni.

A D-vitamin: a megfelelő csontfejlődés biztosításának elengedhetetlen vitaminja, ugyanakkor számos egyéb jótékony hatása is előtérbe került, pl. kiváló immunerősítő. Napi adagolása szükséges az újszülöttek esetében, mely a hazai forgalomban lévő készítményeknél 1 cseppet (4-500 NE) jelent. A D-vitamin folyamatosan adagolható kisgyermekkorig, napi adagja 500-1000 NE. Kezdése a magyar gyakorlatban 2 hetes kortól ajánlott. K-vitamin: a véralvadási zavarok elkerülése miatt szükséges a K-vitamin adagolása születéstől kezdődően. Jellemzően az első adagot az újszülött az első életnapon megkapja, majd egy hetesen egy ismételt adag következik, mely után havonta szükséges a készítmény adagolása (1 ampulla = 2 mg) otthon, szájon keresztül, amíg az anyatejes táplálás van nagyobb arányban. Teljesen tápszeres csecsemőknél az egy hetesen beadott adag után már nem kell további K-vitamin, ugyanis a tápszerek tartalmazzák a szükséges mennyiséget.

A gyermekorvos szerepe és a szülői megítélés

Ma valamiért a túlbuzgó anyukáknak van nagyobb respectjük a szülői társadalmon belül, ami napjainkban egyre szélesebb körben elfogadott jelenség. De valóban minden nap különfoglalkozásra, fejlesztésre, babaangolra, babaúszára lenne szükségük a babáknak? És baj-e egyáltalán, ha egy anyuka jobbnak gondolja, hogy sehova sem „járatja” az egészségesen fejlődő kisbabáját? Mennyi foglalkozás árt vagy használ a babáknak, kisgyerekeknek?

A gyermek számára kezd kinyílni a világ, egyre több dolog érdekli, szívesen van már együtt más gyerekekkel. Ekkor jut mozgásfejlődésük is a „csúcsára”: elindulnak, majd futnak, másznak, ugranak biztonsággal. Ez a szülőknek is sokszor feladja a leckét, egyik másik gyerkőcnek komoly mozgásigénye van már ilyenkor, és bizony sokan elgondolkoznak, hogy úszásra vagy focira hordják-e majd őket, ha lehet, már most azonnal. Fontos ebben az időszakban - melyet a dackorszak tesz még nehezebbé -, hogy a gyermek biztonságos keretek között azt csinálhassa, amit akar (például játszótéren, játszóházban szülői felügyelettel mászhat, de az ablakba, létrára, veszélyes helyekre nem!), hogy önállósága fejlődhessen.

Ma már nem lehet olyan óvodát találni, ahol ne lennének extra foglalkozások: néptánc, zeneovi, angol, hittan, úszás. Csupán annyit ne felejtsünk el, hogy ezeknek a gyerekeknek még nagyon kevés irányított foglalkozásra van szükségük. Akkor fejlődnek a legjobban, ha rengeteg idejük van szabad játékra: legyen az babázás, építés, kocsi tologatás, vagy szabad levegőn kergetőzés, mászókázás, bújócskázás. Járhat a gyerkőc ilyen foglalkozásokra, ha jól érzi ott magát! Tanítsd meg minél több mindennel játszani, akkor fogja tudni lefoglalni magát. - festés, gyurmázás, rajzolás, firkálás, színezés (soha ne legyen kritika! - vonjuk be őket is a házimunkába (nagyon szívesen segítenek!), a rendrakásból lehet versenyt csinálni, a takarításnál pl. 1. 2. 3. 4. 5. Emellett pedig próbáljunk meg a gyermekünkkel sok olyan közös élményeket átélni, melyekre más életkorokban már nem lesz lehetőség.

A kutatások megerősítik, hogy a csecsemőkorban vagy a korai gyermekkorban fellépő súlygyarapodás és az azt követő elhízás vagy metabolikus szindróma között korai gyermekkorban serdülőkorban vagy felnőttkorban összefüggés van. Amint a percentilgörbéken akár babádnál, akár kisgyermekednél korához és neméhez képest furcsa eltérést találsz, keress szakembert. Egy gyermeket tilos fogyókúráztatni, ők belenőnek a súlyukba. Azonban a megfelelő tudással, személyre szabott étrenddel és mozgással nagy sikerek érhetőek el.

A legfontosabb most, amikor a gyermek növekszik, hiszen a csontok épülnek. Számos, egymásnak ellentmondó tanácsot hallhatunk a tejfogyasztással kapcsolatban. Alapvetően nem kötelező tejet fogyasztani, sőt, semmit nem kötelező, de a kieső tápanyagokat pótolni kell. Ebben segítenek a dietetikusok, hogy személyre szabottan minden ember, gyermek megkapja a szükséges tápanyagokat. A tej fontos része lehet a kisgyermek étrendjének. Általában 1-2 éves kor között a gyerekeknek teljes tejet (magas zsírtartalmú, pl. 3,6%) kell inniuk, hogy megkapják a normális növekedéshez és az agy fejlődéséhez szükséges étrendi zsírokat. Ha a túlsúly vagy az elhízás aggodalomra ad okot - vagy ha a családban előfordult elhízás, magas koleszterinszint vagy szívbetegség - beszélj a gyermek kezelőorvosával, hogy csökkentett zsírtartalmú (2%) tej adható-e.

A kisgyermekek étrendjében nagyon gyakran hiányzik a vas, amely oxigént szállít a vérben, és ez adja a gyerekek energiáját, befolyással van növekedésükre, tanulási képességeikre, viselkedésükre, hogylétükre. A tehéntejben kevés vas van. A nagymennyiségű szintén veszélyeztetheti a kisgyermeket a vashiány miatt. A sok tehéntejet fogyasztó kisgyermekek kevésbé lesznek éhesek! Folytasd a vassal dúsított gabonafélék kínálását, amíg gyermek 2 éves nem lesz (olvasd el az összetevőket, legyen ott a vas!

A legtöbb szülőben kétségek támadnak a közösségbe adás előtt: vajon mit fog a gyermek enni? A közétkeztetésnél szigorú rendeletnek kell az étrendnek megfelelnie. TIPP: Kérd el az étlapot pár hónappal a közösségbe adás előtt. Nézd át, és készülj fel. Mutass meg a gyermekednek ételeket, alapanyagokat az ovis/bölcsis étlapról. Otthon készítsd el, és magyarázd el neki, hogy „ez egy igazi finom ovis ebéd”. A neofóbia és a válogatós korszak normál időszakában kezdődik a közösségbe járás. Emiatt a gyermek fél az újdonságoktól. Egyébként is új lesz neki minden: új emberek, illatok, helyek, helyzetek, gyerekek, elvárások, feladatok, stb. Tudom, anyaként nehéz elfogadni ezt, kicsit úgy érezzük, mintha a gyermek ilyenkor „kicsúszna a kezünkből”. Az étkezéseit, étrendjét már nem teljesen mi irányítjuk.

tags: #mennyit #kell #foglalkozni #egy #csecsemovel