Az in vitro fertilizáció (IVF), közismert nevén lombikbébi program, a meddőségi kezelések egyik leghatékonyabb eljárása. Akkor jöhet szóba, ha a természetes fogantatás vagy az egyszerűbb módszerek, mint például az inszemináció, nem hoztak eredményt. A fogantatás alapfeltételei közé tartozik a peteérés, a megfelelő minőségű ondó, az átjárható petevezetők és a befogadó méhnyálkahártya.
A lombikbébi program strukturált, biztonságos és személyre szabott eljárás, amely sok párnak ad reális esélyt a gyermekvállalásra. Hazánkban is évente több száz, babáért küzdő párnak segít, hogy ők is megtapasztalhassák az élet legnagyobb csodáját.
A legelső kezelés előtt, és persze a kezelés alatt is, rengeteg különféle érzelem kavaroghat a pár mindkét tagjában: az izgalom, az idegesség és a bizonytalanság érzése is. Teljesen érthető, ha te hasonlókat tapasztalsz a lombikprogram megkezdése előtt, tudnod kell, hogy ez normális, gyakori dolog, és egyáltalán nem vagy egyedül vele.
Az igazság az, hogy a lombikbébi program nem olyasmi, amire 100%-osan fel lehet előre készülni. Mindenki máshogy éli meg a kezelést, mások az érzései, a tapasztalatai. A különbségek nemcsak a klinikákból vagy az orvosokból adódnak, hanem nagymértékben abból is, hogy minden nő más - életkor, élethelyzet, egészségi állapot, genetikai adottságok vagy akár magánélet tekintetében is.
Előkészületek a Lombikbébi Kezelésre
Ha már a lombikbébi-kezelés előtt állsz, akkor számos vizsgálaton, sőt, valószínűleg gyógyszeres kezelésen, illetve mesterséges ondóbevitelen (inszemináción) is túl vagy. A lombikprogram ugyanis általában csak akkor kerül sorra, ha a meddőség egyéb kezelési módszerei eredménytelenek voltak, de bizonyos meddőségi okok esetén rögtön a lombik az első lépés.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyi szakmai irányelvet készített az asszisztált reprodukciós kezelésekről. Ez tudományos bizonyítékokon alapuló ajánlásokat tartalmaz, többek között a szükséges vizsgálatok tekintetében is.
Első lombikbébi-kezelés előtt az alábbi vizsgálatok elvégzése szükséges:
- A petefészkek funkcionális vizsgálata: a ciklus 2-4. napja között (FSH, LH, ösztradiol, prolaktin, TSH) és/vagy ciklustól függetlenül anti-Müller hormon (AMH) és/vagy antralis folliculus-szám (AFC) ultrahangos meghatározása.
- Méhüreg alaki alkalmasságának vizsgálata.
- Hüvelyváladék vizsgálata: szűrés Chlamydia trachomatis baktériumra, indokolt esetben teljes bakteriológiai vizsgálat.
- Spermiumvizsgálat.
- Méhnyakrákszűrés (cytológia).
- Emlő ultrahang (40 év alatt), mammográfia (40 év felett).
- Szerológiai vizsgálat: a pár mindkét tagjánál egy éven belül hepatitis B, C, RPR (szifilisz), illetve HIV-szűrés, rubeola-szűrés és a pár nőtagjánál vércsoportvizsgálat.
- Belgyógyászati kivizsgálás, amennyiben krónikus belgyógyászati probléma áll fenn, amely a teherbeesést vagy a terhességet befolyásolhatja.
- A petesejtleszíváshoz szükséges minimális kivizsgálás, egy hónapon belüli vérkép vizsgálat végzése javasolt.
Bár ebben a cikkben részletesen nem térünk ki az életmód, táplálkozás és étrend-kiegészítés témájára, röviden összefoglalva elmondható, hogy a termékenységet, egészséges terhességet segítő lépések ugyanolyan fontosak (ha nem fontosabbak) lombikbébi-kezelés esetén is. Ide tartozik a kiegyensúlyozott, tápanyagokban gazdag táplálkozás, a rendszeres testmozgás, az egészséges testsúly fenntartása és a káros szokások (dohányzás, túlzott koffeinbevitel, alkohol, drog) elhagyása.
Érdemes külön hangsúlyt fektetni a sperma minőségét és mennyiségét, a petesejt minőséget javító tápanyagokra. Férfiaknak kiemelt figyelmet érdemes fordítania a cink, a szelén, az E-vitamin és az antioxidánsok (Q10 koenzim, astaxanthin) megfelelő bevitelére. Nőknek mindenképp érdemes a C-, D- és E-vitamin, a folát, a cink és a szelén pótlására figyelni (egy jól összeállított terhesvitaminban megtalálható mind). Emellett a petesejt minőséget és a lombikbébi-kezelés sikerét támogathatja még a Q10 koenzim, a mio-inozitol, az N-acetil-cisztein, és az alfa-liponsav.
Az étrend-kiegészítők szedése a petesejtleszívás után abbahagyható, kivéve a terhesvitamint.
A Mini IVF Stimulációs Protokoll Lépései
A kezelés három fő lépésből áll: petefészek-stimuláció, petesejtleszívás (tüszőpunkció) és embrió visszaültetés (embrió transzfer).
1. Petefészek-stimuláció
A stimuláció célja, hogy egyidejűleg több petesejt is megérjen, így több kerülhet később leszívásra, illetve megtermékenyítésre. A stimulációs protokollnak minél inkább testreszabottnak kell lennie, figyelembe véve az életkort, testsúlyt, hormonvizsgálati eredményeket, és így tovább.
A stimulációt legtöbb esetben előkezelés előzi meg, ami történhet fogamzásgátló tabletta szedésével (14-28 nap) vagy napi adagolású injekciókkal - ennek az a célja, hogy felkészítse a petefészket a stimulációra. Az előkezelés javíthatja a sikeres kezelés esélyét, valamint csökkentheti a petefészek túlstimulációs szindróma és a petefészek ciszták kockázatát.
Két fő stimulációs protokoll létezik: a rövid antagonista protokoll és a hosszú agonista leszabályozási protokoll.
Rövid Antagonista Protokoll
A rövid antagonista protokoll az, amikor a stimulációt a menstruáció második vagy harmadik napján kezdik FSH (tüszőstimulációs hormonokat) tartalmazó injekciókkal. A leggyakrabban használt FSH injekció a Gonal f és a Menopur. A stimuláció körülbelül 6. napján adjuk hozzá a Cetrotide-ot. Az ultrahangos vizsgálat során a tüszők méretének szoros monitorozása után, amikor a tüszők érettnek és kinyerésre késznek tekinthetők, HCG (humán chorion gonadotropin) injekciót adnak be 34-36 órával a visszanyerés előtt. Az FSH injekciókat és a Cetrotide-ot nem adják be HCG után. A rövid protokollal végzett stimuláció tíz-tizenöt napig tarthat.
A rövid antagonista protokollokat mostanában használják leggyakrabban, mivel jelentős előnyei vannak: lerövidíti a stimulációs időt és csökkenti az alkalmazott stimulációs injekciók mennyiségét. Következésképpen az eljárás összköltsége meglehetősen alacsony.
Hosszú Agonista Protokoll
A hosszú agonista protokollt gyakran használják sok országban, beleértve az Egyesült Államokat is. Ezzel a protokollal a Lupron-kezelést 7 nappal a következő várható periódus előtt kezdik el, amelyet középső luteális időzítésnek neveznek. Az FSH injekciót a menstruáció kezdete után három-hét nappal kezdik meg. Az FSH-injekciók megkezdése után 10-12 nappal a petegyűjtésre kerül sor. A HCG triggert 34-36 órával korábban adják be. A tojás végső érésének előidézéséhez szükséges. A HCG-t akkor adják, amikor az ösztradiolszint és a tüszőméret a legjobbnak tűnik az IVF sikeres eredményének eléréséhez.
A hosszú agonista leszabályozási protokoll enyhe hátrányának tekinthető, hogy az idő meghosszabbodik és nagyobb mennyiségű injekciót igényel.
A stimulációs módszert és a dózisokat az IVF orvosok sok tényezőtől függően módosítják. A stimuláció megkezdése előtt meg kell határozni a tüszőszámot az összes hormonális szűréssel együtt, beleértve az AMH-t (Anti Mulleri-hormon), az LH-t (luteinizáló hormont) és az FSH-t (tüszőstimuláló hormon). A magas tüszőszámmal és magas AMH-szinttel rendelkező betegek alacsonyabb dózisú FSH injekcióval kezdik a stimulációt. Ez csökkenti a petefészkek túlzott stimulációjának kockázatát.
2. Petesejtleszívás (Tüszőpunkció)
A petesejtleszívás majdnem mindig altatásban történik, így nem jár fájdalommal és biztonságosabb is. Az altatás nyugodt körülményeket teremt, aminek köszönhetően sokkal kisebb a petefészek körül található szervek sérülésének a kockázata.
A leszívásra reggel, az előre megbeszélt időpontban kell menni, éhgyomorra. Előkészítenek a kismamát az altatásra, majd következik a petesejtleszívás. A hüvelybe vezetnek egy ultrahangfejet, amire egy tű van erősítve (ez a punkciós tű) - ennek segítségével a hüvelyboltozaton keresztül a tüszőkben lévő tüszőfolyadékot leszívják.
A tüszőfolyadékot steril csövekbe helyezik, majd mikroszkóp alatt megkeresik benne a petesejteket, amelyeket tápoldatba, szövettenyésztő edénybe helyezve inkubátorban tárolnak. Ez az ivarsejtek és embriók fejlődése számára megfelelő körülményeket biztosít.
A petesejteket, 4-5 órával a leszívás után, megtermékenyítik az előkészített spermiumokkal. A sperma mintaadás általában szintén ezen a napon, reggel történik, 2-5 napos önmegtartóztatás után, maszturbáció útján. Fagyasztásból felengedett vagy biopsziával nyert spermium is felhasználható a megtermékenyítéshez.
A petesejtleszívást 2-3 óra pihenés követi, és ha nincs panasz, akkor hazamehet a kismama.
A terhességet támogató, egészséges progeszteronszint fenntartása érdekében a petesejtleszívás napjától a pozitív terhességi tesztig progeszteron-kiegészítést szoktak felírni az orvosok. Ez szájon át, injekcióval, illetve hüvelykúppal is történhet.
3. Embrió Visszaültetés (Embrió Transzfer)
A megtermékenyült, szabályosan osztódó embriók legalább 2, legfeljebb 6 nappal később kerülnek visszaültetésre. A beültetett embriók számáról legjobb a visszaültetés napján meghozni a döntést, az embriológiai eredmények alapján. A jelenlegi törvényi szabályozás szerint legfeljebb három embrió ültethető vissza egyidejűleg, bizonyos speciális esetekben ennél több is lehetséges.
Az embrió transzfer gyors és fájdalommentes művelet, az esetek többségében nem igényel altatást. Az embriókat (egészen pontosan preembriókat) egy speciális katéter segítségével a méhnyakon keresztül a méh üregébe juttatják. Egy kis pihenő (kb. 30 perc) után haza is mehet a kismama.
Az embriók visszaültetése után kezdődik a kéthetes várakozás - ennyi időbe telik, míg kiderül, hogy létrejött-e a terhesség. Lehet, hogy ez fog életed leghosszabb két hetének tűnni, de hidd el, egyszer ez is véget ér. A legfontosabb teendőd, hogy kíméld magad ebben az időszakban: maradj otthon, olvass, nézz filmeket, pihenj. Ha lehet, vegyél ki két hét szabadságot, de legalább az első hetet töltsd otthon.
A lombikbébi beavatkozás útján létrejövő terhesség a további lefolyásában nem különbözik egy természetes úton fogant terhességtől.
Az IVF Sikertelenségével Kapcsolatos Tévhitek és Tények
Fontos tisztában lenni az IVF-fel kapcsolatos tévhitekkel és a valósággal:
- Tévhit: Az IVF minden esetben sikeres. Tény: Az IVF jelentősen növeli a teherbeesés esélyét, azonban a beavatkozás nem minden esetben sikeres. Az eredményességet több tényező is befolyásolja, például az életkor, a meddőségi probléma jellege, valamint a petesejtek és a spermiumok minősége.
- Tévhit: A meddőség kezelésének egyetlen módja az IVF. Tény: Az IVF csak egyike a sokféle elérhető termékenységi kezelésnek. További kezelési lehetőségként elérhető a gyógyszeres terápia, a sebészi beavatkozás és a méhen belüli megtermékenyítés - a kezelés típusa elsősorban a meddőség hátterében álló októl függ.
- Tévhit: IVF során mindig ikerterhesség alakul ki. Tény: Régebben az IVF során a többszörös embriótranszfer miatt nagyobb volt az esélye az ikerterhességnek, de a modern gyakorlatban egyre gyakoribb az egyetlen embrió visszaültetése, hogy csökkentsék a többes terhességek kockázatát.
- Tévhit: Az IVF növeli a magzati rendellenességek kockázatát. Tény: A legtöbb IVF-kezeléssel fogant gyermek egészségesen születik. Bár minimálisan magasabb a kockázata bizonyos születési defektusoknak IVF esetén, összességében mégis alacsony a kockázat.
- Tévhit: Az IVF fokozott egészségügyi kockázatot jelent az anya számára. Tény: Az IVF leggyakoribb mellékhatásai enyhék, általában enyhe puffadás és székrekedés jelentkezik. A súlyos szövődmények ritkák és jól kezelhetők.
- Tévhit: Az ananászfogyasztás javíthatja az IVF sikerességét. Tény: Nincs tudományos bizonyíték arra, hogy az ananász vagy bármely egyéb specifikus élelmiszer fogyasztása növelné a kezelés sikerességét.
- Tévhit: Az IVF-fel fogant gyermekeknek fejlődésbeli problémáik vannak. Tény: A legtöbb IVF-kezeléssel fogant gyermek normálisan fejlődik.
- Tévhit: Az IVF csökkenti a petefészek petesejt tartalékait. Tény: Az IVF során stimulálják a petefészkeket, hogy egyszerre több petesejtet érleljenek meg a menstruációs ciklus során. Ez azonban nem csökkenti a petefészek tartalékait.
- Tévhit: A petefészek-stimuláció daganatok kialakulását okozhatja. Tény: A jelenlegi kutatások egyelőre nem igazoltak kapcsolatot a petefészek stimulációs kezelés és a petefészekrák fokozott kockázata között.
- Tévhit: Az IVF korai menopauzát eredményez. Tény: Az IVF során előidézett hormonális változások a menopauza tüneteit idéző panaszokat okozhatnak, ez azonban nem jelenti azt, hogy ténylegesen megkezdődne a menopauza.
- Tévhit: Ha az első IVF sikertelen, a következő is biztosan az lesz. Tény: Az IVF sikertelenségének hátterében számtalan tényező állhat, azonban a sikertelen kezelés nem jelenti automatikusan azt, hogy a következő kezelés is az lesz. Az IVF sikeressége számos biológiai és hormonális tényező függvénye. Fontos, hogy a kezelőorvosa azonosítsa a sikertelen beavatkozás okát, és speciálisan úgy alakítsa a kezelési protokollt, hogy minimalizálja a következő kezelés eredménytelenségének kockázatát.
- Tévhit: Az IVF sikerességét nem befolyásolja az életmód. Tény: Gyakori tévhit, hogy az IVF a meddőség biztos kezelési módszere, amely felülírja az egészséges életmód okozta bármely negatív hatást. Kimutatták, hogy bizonyos életmódbeli tényezők - a túlsúly, a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a krónikus stressz - termékenységi problémákhoz vezethetnek mindkét nemnél.
A Sikertelenség Okai és a Jövőbeli Esélyek
Az eredményességet elsősorban az anyai életkor, a petefészek-tartalék, az embrióminőség és az egészségi állapot határozza meg. Fiatalabb életkorban általában magasabb a siker valószínűsége; több próbálkozással az összesített esély jellemzően növekszik.
Az életkor előrehaladtával a sikerességi mutatók csökkenést mutatnak. A kezelés sikerének valószínűsége a próbálkozások számával növekszik. Az „átlagnőnek” nem elég egyetlen kezelés, de ettől még nem szabad pesszimistán nekifutni az első próbálkozásnak sem, legyél elszánt és pozitív!
Ha egy próbálkozás nem sikerül, ne add fel és ne veszítsd el a reményt! Ne keress bűnbakot, se magadat, se párodat, se a kezelőintézet dolgozóit ne hibáztasd. Emlékezz arra, hogy a csodák éppen azután a pillanat után szoktak érkezni, amikor már készek vagyunk feladni a harcot.
Támogatási Szabályok és Költségek
A támogatási szabályok időről időre módosulhatnak. Jelenleg a hazai rendszer - meghatározott feltételek mellett - több (5) ciklust is államilag finanszírozhat, és bizonyos gyógyszerek támogatottak. A részletekről mindig az aktuális jogszabályok és a kezelőintézmény tájékoztatása az irányadó.
A lombikbébi-eljárásból öt alkalmat finanszíroz a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK, a korábbi Országos Egészségbiztosítási Pénztár). 2020. július 1-jétől pedig már a beültetésen, illetve vizsgálatokon túl a meddőségkezelésben - vagyis a lombikprogramban - használt gyógyszerek is 100 százalékos támogatást kapnak (dobozdíj, vagy egyéb, kisebb költségek előfordulhatnak). Költségekkel tehát lényegében nem kell számolni, az alap protokollok esetén a teljes lombikbébi-kezelés ingyenes.
Olyan, járulékos költségeket érdemes szem előtt tartani, mint az utazás, a beáldozott szabadságok, vitaminok, illetve esetleg olyan vizsgálatok, amelyeket az orvos nem ír fel, vagy biztosító által nem támogatottak. Például a preimplantációs genetikai diagnosztika (PGD) sem tartozik a támogatott vizsgálatok közé, ennek ára 100 ezer és 1 millió forint között mozog, a vizsgálandó embriók számától függően.
Munkavállalással Kapcsolatos Tudnivalók
Ha a munkáltatód felé jelzed, hogy te lombikprogramban veszel részt (az intézettől, kórháztól kapott írásos igazolással), akkor a Munka Törvénykönyve felmondási védelmet biztosít és munkaidő-kedvezményt ír elő számodra. Ez azt jelenti, hogy nem rúghatnak ki téged a kezelés ideje alatt, illetve a kezelés megkezdésétől számított 6 hónapig, a kezelés miatt pedig nem kell kivenned szabadságot (távolléted igazolt), azonban erre az időre nem kapsz fizetést.
A lombikprogramban való részvétel kétségkívül érzékeny téma, nem is mindenki szeretné beavatni ebbe a főnökét. A te egyéni döntésed, hogy megteszed-e ezt, viszont ha úgy döntesz, hogy inkább titokban tartod a munkáltatód előtt, akkor más megoldást kell találnod.
tags: #mini #ivf #stimulacios #protokoll #sikerek