A várandósság és a kisgyermekes lét speciális helyzetet teremt a munkavállalók életében, amelyre a jogalkotó is kiemelt figyelmet fordít. A kismamák, illetve a kisgyermekes szülők számos jogszabályi védelemben részesülnek, különösen a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatban.
Felmondási tilalom és védelem
A munkáltató nem szüntetheti meg a munkaviszonyt felmondással a várandósság, a szülési szabadság, illetve a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartama alatt. Ez a védelem biztosítja, hogy a kismamák nyugodtan készülhessenek a gyermek érkezésére és gondoskodhassanak róla a legfontosabb időszakban anélkül, hogy munkájuk elvesztése fenyegetné őket.
Felmondási védelem alatt állnak azok a női munkavállalók is, akik az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezeléseken vesznek részt - a kezelések kezdetétől számított hat hónapban. Ez a védelem a meddőségi kezelések alatt álló nők számára nyújt biztonságot.
A fizetés nélküli szabadságot már igénybe nem vevő anya vagy gyermekét egyedül nevelő apa munkaviszonyát a gyermek 3 éves koráig a munkáltató felmondással a következő korlátok között szüntetheti meg:
- a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával összefüggő okból, és az indoknak meg kell felelnie az azonnali hatályú felmondásra meghatározott követelményeknek;
- vagy a munkavállaló képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okból csak akkor, ha a munkáltatónál nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja.
Ezek a korlátozások biztosítják, hogy a felmondás csak súlyos, objektív okok fennállása esetén, és a munkavállaló más elhelyezkedési lehetőségeinek figyelembevételével történhessen meg.
Szülési szabadság
Az anya egybefüggő 24 hét szülési szabadságra jogosult, amelyből két hetet köteles igénybe venni. A szülési szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy abból legfeljebb négy hét a szülés várható időpontja elé essen. Ez a rendelkezés biztosítja, hogy az anya elegendő időt kapjon a gyermek világra hozatalára és a kezdeti regenerálódásra.
A szülési szabadság annak a szülőnek is jár, aki a gyermeket az anya egészségi állapota vagy halála miatt végrehajtható bírósági ítélet vagy végrehajtható gyámhatósági határozat alapján gondozza. Ez a szabály kiterjeszti a szülési szabadság jogosultságát olyan esetekre is, amikor az anya fizikailag nem tudja ellátni a feladatot.
Fizetés nélküli szabadság
A szülési szabadság lejártát követően (a gyermek 20-24 hetes korában) az anya fizetés nélküli szabadságot vehet ki a gyermek gondozására a gyermek 3. életévének betöltéséig. A fizetés nélküli szabadságot az apa is igénybe veheti, továbbá 2020. január 1-jétől már a Nagyszülői gyermekgondozási díjban (GYED-ben) részesülő nagyszülőt is megilleti. Ez a lehetőség rugalmasságot biztosít a családoknak a gyermeknevelésben.
Gyermek örökbefogadásakor a munkavállaló a gyermek gondozásba történő kihelyezésének kezdő időpontjától számított három évig, három évesnél idősebb gyermek esetén hat hónapig fizetés nélküli szabadságra jogosult. Ez a rendelkezés az örökbefogadó szülők számára is biztosítja a szükséges időt az új családtag integrációjára.
Tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén a gyermek 10 éves koráig veheti igénybe a fizetés nélküli szabadságot a gyermekgondozást segítő ellátásban (GYES-ben) részesülő szülő. Ez a kiegészítő védelem a speciális gondozási igényeket támasztó családoknak nyújt segítséget.
Munkavégzési kötelezettség teljesítése alóli mentesülés
A szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség alól. Ez a kedvezmény segíti a szoptatást és a gyermekkel való törődést a munka mellett.
Más helységben történő foglalkoztatás korlátozása
A várandósság megállapításától a gyermeke hároméves koráig, illetve a gyermeke tizenhat éves koráig, ha a gyermeket egyedül neveli, a munkavállaló a hozzájárulása nélkül nem kötelezhető más helységben végzendő munkára. Ez a szabály megvédi a kismamákat és a kisgyermekes egyedülálló szülőket a lakóhelyüktől távol eső munkavégzéstől.
A munkaidő-beosztásra, rendkívüli munkavégzésre, készenlétre vonatkozó szabályok eltérő alkalmazása
A várandósság megállapításától a gyermek hároméves koráig, a gyermekét egyedülállóként nevelő munkavállaló esetén a gyermeke hároméves koráig:
- egyenlőtlen munkaidő-beosztás csak a munkavállaló hozzájárulása esetén alkalmazható;
- a heti pihenőnapok egyenlőtlenül nem oszthatók be;
- rendkívüli munkaidő vagy készenlét nem rendelhető el;
- éjszakai munka nem rendelhető el.
Ha a munkavállaló a gyermekét egyedül neveli, a gyermeke hároméves korától négyéves koráig rendkívüli munkaidő vagy készenlét csak a hozzájárulásával rendelhető el. Ezek a szabályok biztosítják, hogy a várandós és kisgyermekes szülőknek ne kelljen túlzottan megterhelő munkakörülményekkel szembenézniük.
Gyermekek után járó pótszabadság
A gyermek után járó pótszabadság mindkét szülőt megilleti. A pótszabadság mértéke szülőnként:
- 1 gyermek után 2 munkanap;
- 2 gyermek után 4 munkanap;
- 3 vagy több gyermek után 7 munkanap évente.
A pótszabadság fogyatékkal élő gyermekenként 2 munkanappal nő, ha a munkavállaló gyermeke fogyatékkal él. Ez a kedvezmény a fogyatékkal élő gyermekek szülei számára nyújt extra pihenési lehetőséget.
2019-től a központi közigazgatásban dolgozó szülőknek a gyermekek után járó pótszabadsága a duplájára emelkedett: egy gyermek után 4, két gyermek után 8, három gyermek után 14 munkanap szabadság jár éves szinten. A pótszabadság fogyatékkal élő gyermekenként 2 munkanappal nő, ha a kormánytisztviselő gyermeke fogyatékkal él.
Apák fizetett szabadsága
Gyermeke születésekor az apát 5 (ikergyermekeknél 7) munkanap pótszabadság illeti meg, amely igénybe vehető a gyermek 2 hónapos koráig. 2019-től a központi közigazgatásban dolgozó édesapáknak gyermekük születése után 8, ikergyermekeknél 10 munkanap apaszabadság jár. A központi közigazgatásban dolgozó nagyszülők pedig minden unoka születésénél 5-5 munkanap pótszabadságot kapnak. Ezek a rendelkezések az apák és nagyszülők szerepvállalását is támogatják a gyermeknevelésben.
Gondoskodó apák: Hogyan váljanak az elkötelezett és magabiztos apákká | Pascal Vrticka | TEDxUniversityofEssex
Részmunkaidő kötelező biztosítása
A munkáltató, ha a kisgyermekes munkavállaló kéri, köteles őt a teljes napi munkaidő felének megfelelő időtartamú részmunkaidőben alkalmazni a gyermeke 4. életévének betöltéséig. A három- vagy többgyermekes szülők a legkisebb gyermekük 6 éves koráig is élhetnek e lehetőséggel. Ez a rugalmas foglalkoztatási forma segíti a szülőket a munka és a magánélet összeegyeztetésében.
A Munka Törvénykönyve XV. cikkelye részletezi az atipikus munkavégzésre vonatkozó szabályokat, amelyek további lehetőségeket kínálhatnak a kisgyermekes szülők számára.
