Az ivarérettséget a szuka kutya általában 6-9 hónapos korában éri el, de tudjuk, hogy ez nem azonos a tenyészérettséggel, amit a második-harmadik tüzeléstől számítunk, amikor az állat a fajtájára jellemző testtömeget elérte.
Tehát a harmadik, negyedik ivarzásnál, vagy ezután célszerű megfelelő partnert keresni a szukának.
A nemi érettséget (ivarérettséget) az első tüzelés jelzi, nagytestű fajtáknál gyakran később, kisebb testűekben pedig hamarabb jelentkezik.
A kutya jellegzetesen kétszer ivarzó állat, ez legtöbbször kora tavasszal és ősszel történik. A két ivarzás közötti intervallum nem mindig 6 hónap, lehet 4-5 hónap is, vagy akár egy év. Az átlagos előfordulást nézve a szuka nemi ciklusa kb. 7 hónap.
Az ivari ciklus 9 napos előivarzásra, 5-8 napos ivarzásra, kb. A tüzelésnél megfigyelhető ,,vércsepp” valójában ivarzási nyálka, és csak az úgynevezett előivarzás alatt figyelhető meg.
Ez a hüvelyből ürülő váladék hígan folyó, barnásvörös színű.
A szuka kutya gyakran nyugtalan, csökkenhet az étvágya, megduzzad a pérája, gyakoribb a vizeletürítés.
Az előivarzást követő tényleges ivarzás lényegében a termékeny időszak (a párosodási hajlam és fogamzóképesség) ideje.
A korábban véres jellegű váladék a 10. nap körül „feltisztul”, ekkor van a tüszőrepedés, és ez az idő a legalkalmasabb a párosításra.
A hüvelyváladék minőségére mindig legyünk figyelemmel, nemcsak ivarzó állatnál. Nagy mennyiségű, bűzös, gennyes váladékozásnál forduljunk állatorvoshoz.
A kutya tüzelését tehát figyelni kell, általában az első vércsepptől számítva 10-15. nap között van a fedeztetés optimális ideje.
Ha nem tudjuk pontosan mikor kezdődött a véres váladékozás, kérjünk állatorvosi segítséget. Egy egyszerű hüvelykenet-vizsgálattal vagy hormonszint meghatározással megállapítható a pároztatás optimális ideje.
A megfelelő kan kutya kiválasztására most ne térjünk ki, ez ízlésünktől és kutyánk tenyészértékétől függ.
És még egy dolog:Ne feledkezzünk meg a mi kutyánk ízléséről sem, ugyanis egyes szukák minden különösebb ok nélkül egyszerűen nem kedvelik a számukra kiválasztottat. Ők ugyanis szívesebben vágynak (főleg a fajtatiszta állatok) a kerítést kiszaggató, legkeverékebb, kosztól összeragadt szőrű, mocskos udvarlók után.
Egy lehetőség az, hogy ha már megtörtént a baj, akkor felelősséget vállalunk a helyzetért és gondoskodunk a megszülető kiskutyákról.
Ez azonban nemcsak azt jelenti, hogy gondos és szerető gazdát keresünk az összes kölyöknek, hanem általában az első tulajdonosra hárul számos egészségügyi teendő is (féreghajtás 2 hetes kortól, védőoltás, chipezés).
Mi állatorvosok a párzás után 0-46 napon belül tudunk segíteni gyógyszeresen.
A vemhesség kezdetét, „hivatalosan” a tüszőrepedéstől számítjuk.
Ha ennek idejét pontosan ismerjük (ismernénk), akkor a vemhesség időtartama 63 nap.
Több szempontból nehéz előre jelezni a pontos időpontot, hiszen akár a 70. napon is történhet az ellés, ha a tüszőrepedés 2-3 nappal a párosodás után történt.
Egy magzat esetén, szintén meghosszabbodhat a vemhesség, akár 5-7 nappal.
A vemhesség első felében jellemző az étvágy megváltozása, a has körmérete láthatóan az 5. hét után kezd növekedni.
A has alakja alul szélesedik, mélyül, sok magzat esetén a horpasz is telítődik.
Kevés magzat esetén azonban előfordulhat, hogy semmilyen tünetet nem észlel a tulajdonos.
Álvemhesség esetén gyakran az előzőekhez hasonló jelenségekről számol be a tulajdonos, a legtöbb álvemhes szuka tejtermelése is megindul.
Az álvemhesség nagyon gyakori és kezelhető tünetcsoport, nem tekintjük betegségnek, viszont rövid idő alatt túltáplálhatjuk kutyánkat.
Kistestű állatoknál a fogamzás utáni 18-20. naptól kezdve - gyakorlott vizsgáló részéről - kitapintható a méh ampullázottsága, illetve 3-4 hetes vemhes szukát vizsgálhatunk ultrahanggal is.
A vemhes kutya táplálásánál és tartásánál két dologra kell leginkább figyelnünk. A kíméletes és rendszeres mozgatásra, és az észszerű táplálásra.
A vemhesség első felében a szuka energiaszükséglete alig emelkedik az életfenntartó igény fölé, a 4. héttől kezdve fokozatosan emelkedik.
Az 5. és 6. héten a bevitelt 10-20%-kal emeljük, majd a 6., 7., 8. és 9. héten további 10-20%-kal.
A vemhesség utolsó harmadában növeljük az etetések számát, ha megoldható akár 4-5 részre osszuk el a napi adagot.
A méh a zsigerekre és a rekeszre jelentős nyomást fejt ki, ezáltal a légzés és az állat mozgása nehezebbé válik.
Ezért nem hajlandó az előrehaladottan vemhes állat lépcsőn lefelé menni.
A magzatépítés, az emlők kifejlődése és a placentáris gyarapodás túlnyomóan a vemhesség utolsó 2-4 hetére esik.
A szuka testtömege a vemhesség végére kb. 15-20%-kal növekszik.
Az én véleményem, hogy a vemhes kutyának főzzünk, és a napi egy etetésnél adjunk tápot, de az legyen koncentrált, jó minőségű.
Külön kalciumkiegészítést pedig semmiképpen sem, különösen az utolsó hetekben.
Mit főzzünk a kutyának? Bármilyen húst főzhetünk, akár belsőséget is, de csakis főve! Kaphat rizst, tésztát és krumplit is a híresztelésekkel ellentétben.
Nagyon értékes aminosav-összetételű fehérje a túró, heti 2-3 alkalommal pedig adhatunk főtt tojást.
Kínáljuk meg hetente egyszer szardíniával, olajával együtt.
Csontot, ha lehet, nagyon keveset adjunk, a vemhesség félidejéig alaposan megfőtt farhátat adhatunk, egyéb csontot én nem ajánlok.
Ezen kívül megfelelő tejterméket és zöldséget is kaphat, de eleségének 50-80%-a húsból álljon.
Gyakran felmerül a kérdés, hogy mikor célszerű a leendő anyakutyát oltani, féregteleníteni, kaphat-e és milyen gyógyszereket a vemhesség alatt.
Először nézzük az oltásokat.
A jó immunállapotú anyakutya föcsteje bőségesen tartalmaz ún. immunglobulinokat, azokat az ellenanyagokat, amelyek védik a kölyköket a különböző fertőző betegségek ellen.
A kölykök immunrendszere születéskor még fejletlen, ezekre az ellenanyagokra szükségük van, döntő tehát az első néhány napon szopott anyatej minősége és mennyisége.
A szuka kutyát, ha már vemhes véleményem szerint nem ajánlatos vakcinázni, bár az oltóanyag-gyártók ajánlása szerint olthatók a vemhes kutyák, ún. legyengített (attenuált) vakcinákkal is.
Én azt szoktam tanácsolni, hogy a tervezett vemhesítés, és még a tüzelés előtt oltassuk be a kutyát a fertőző betegségek elleni kombinált oltással.
Ha esetleg az fordul elő, hogy a szuka teljesen oltatlan, akkor a vemhesség alatt legfeljebb elölt (inaktivált) kórokozót tartalmazó oltást javaslok.
A parazitamentesítés szintén fontos tüzelés előtt, illetve a vemhesség alatt egyszer adunk széles spektrumú féreghajtó tablettát.
Ha valamely betegség esetén egyéb készítmény adása indokolt, az állatorvos kiválasztja az erre leginkább alkalmas gyógyszert, hiszen a méhlepényen át ezek az anyagok átjuthatnak a magzat szervezetébe.
Kutyáknál a vemhesség 8-30. napja tekinthető kritikusnak, ekkor fejlődnek és differenciálódnak az egyes szervek, a legtöbb fejlődési rendellenesség ebben az időszakban alakul ki.
A tulajdonosoknak feltétlenül vigyázni kell a különböző növényvédő szerek használatával, főleg ha azok ún. szerves foszforsavésztert tartalmaznak.
A fentiek alapján az ellés időpontja kisebb-nagyobb pontossággal megállapítható.
Az ellés lehetőleg zárt helyen történjen, kertben lévő kutyánál is célszerű elkeríteni egy védett területet, amelynél lényeges, hogy könnyen tudjuk majd tisztán tartani, és már az ellés előtt odaszoktassuk a szukát.
A kutyaház nem mindig a legjobb erre a célra, gyakran túl kicsi, és ha nem leemelhető a teteje, nehéz lesz hozzáférni az anyaállathoz és a kölykökhöz.
Erre a célra a tenyésztők, ún. elletőládát szoktak készíttetni.
Ez egy akkora láda, amelyben az anyakutya oldalt fekve kényelmesen elfér, és marad hely a kölyköknek is.
Belül egy kb. 10 cm-es peremet alakítanak ki végig körben, amely megakadályozza, hogy a szuka ráfeküdjön a kicsikre.
Praktikus, ha a „bejárati” oldal levehető, így a szuka beszoktatásánál ezt az oldalt levéve hagyhatjuk.
A kutya alá ne tegyünk szőnyeget vagy pokrócot, mert a váladékoktól átitatódik, és az emlő bőrének gyulladását okozhatja, nyáron a légylárvák ideális megtelepedési helye.
A különböző ruhadarabok alá a kölykök könnyen alábújnak, és az anyakutya agyonnyomhatja őket.
A közeledő ellésnek számos jele van.
Az emlőtelepek duzzadtak, a tejszekréció megindul, az állat „vackol”.
A hasfal ellazul, jellegzetesen leereszkedik, a hüvelyváladék nyúlós, szürke.
Mindig mérjük a szuka hőmérsékletét.
A vemhesség 56-57. napjától a végbélben mért hőmérséklet elkezd süllyedni a normális 38-39˚C fok körüli értékről 37-37,5˚C fokig.
A 62-63. napon rendszerint elkezd a hőmérséklet emelkedni, és ennél a felszálló ágnál kezd el általában elleni a kutya.
Ez a megállapítás természetesen nem törvényszerű, és feltételezi, hogy a tulajdonos rendszeresen méri (végbélben) a kutya hőjét.
Mérjük a szuka hőmérsékletét.
A vemhesség 56-57. napjától a végbélben mért hőmérséklet elkezd süllyedni a normális 38-39˚C fok körüli értékről 37-37,5˚C fokig.
A 62-63. napon rendszerint elkezd a hőmérséklet emelkedni, és ennél a felszálló ágnál kezd el általában elleni a kutya.
Ez a megállapítás természetesen nem törvényszerű, és feltételezi, hogy a tulajdonos rendszeresen méri (végbélben) a kutya hőjét.
Mérjük a szuka hőmérsékletét.
A vemhesség 56-57. napjától a végbélben mért hőmérséklet elkezd süllyedni a normális 38-39˚C fok körüli értékről 37-37,5˚C fokig.
A 62-63. napon rendszerint elkezd a hőmérséklet emelkedni, és ennél a felszálló ágnál kezd el általában elleni a kutya.
Ez a megállapítás természetesen nem törvényszerű, és feltételezi, hogy a tulajdonos rendszeresen méri (végbélben) a kutya hőjét.
A szuka ellésének három szakaszát különböztetjük meg.
Az ún. megnyílási fázist, a kitolási szakaszt és az utószakaszt.
A gazdiknak - ne értsék félre - ezeket a fázisokat nem kell elkülöníteni, csupán minél alaposabb tájékoztatást szeretnénk adni, hogy a kóros elváltozást hamarabb felismerjék, és időben tudjanak segítséget kérni, illetve jelentéktelen tünetek esetén ne essenek kétségbe.
A megnyílási szakaszban tágul a szülőút, ez kb. 7-10 órát vesz igénybe, a pérarésben kevés nyálka megjelenhet.
Az állat nyugtalan, és az időnkénti, még rendszertelen méhösszehúzódások miatt fájdalmat jelez.
Erős lihegés, a padló kaparása, híg bélsár ürítése, hányás jelentkezhet.
A kitolási fázisban az intenzívebb tolófájások rendszeres időközönként jelentkeznek.
Kb. 10-40 percenként követik egymást a születendő kölykök, 3-4 kölyök után ez az időintervallum nőhet, illetve előfordulhat, hogy másnap születik meg az utolsó kölyök.
A kölykök gyakran születnek burokban, ha a tolófájások intenzívek.
Ilyenkor az anyakutya eltépi a буrokot, elrágja a köldökzsinórt, és a méhlepényt rendszerint megeszi, amely ösztönös tevékenység.
Ha nem burokban születik a kölyök, utána jön a méhlepény, ezt ellenőrizzük, és túl nagy magzatszámnál ne engedjük megenni az összes méhlepényt.
Ha túl sok placentát eszik az anyakutya, az bélhurutot okoz, és csökkenti a tejszekréciót.
Gyérny az a nézet, hogy éppen a placenták felfalása serkenti a tejtermelést.
Ez nem igaz, hiszen a placenta hormontartalma szájon át nem szívódik fel, és a benne lévő progeszteron inkább gátló hatással van a tejszekrécióra.
Ha a köldökzsinór elszakad, és a magzatot nem követik a magzatburkok, a bent maradó köldökzsinórt enyhén meghúzhatjuk, és az anya hasát elölről-hátra masszáljuk.
Ha az anyaállat nem mutat hajlandóságot a burok feltépésére, illetve a köldökzsinór elrágására, segítenünk kell.
Először ellő állat ugyanis gyakran csak nyalogatja a burkot, de nem tépi fel a fogaival.
A köldökzsinórt ne vágjuk el ollóval, hanem vagy tegyünk rá egy érfogót, ha ez nincs, inkább próbáljuk elmorzsolni, esetleg lekötni a hasfaltól 5-10 cm -re.
Ha az anya nem tépi fel a burkot, ne késlekedjünk, mert megfulladhat a kölyök.
Ezután töröljük mi a kiskutyát szárazra, kíméletesen dörzsöljük a mellkasát, hasát.
Alaposan vizsgáljuk meg a szájüreget, az abban lévő váladékot töröljük ki.
Nagyon óvatosan és a nyak rögzítésével meglóbálhatjuk a kölyköt, ezt csak úgy végezzük, ha előtte valaki megmutatta.
Az újszülött oxigénhiánya és fulladása különösen elhúzódó ellés esetén nagyon gyakori.
Ilyenkor a magzatvíz belélegzése fulladáshoz vezethet.
A farfekvést nem tekintjük rendellenesnek, de tapasztalatok szerint ilyenkor gyakrabban lép fel oxigénhiány.
Az ilyen állatok születésénél a szülőúton való áthaladás közben a köldökzsinór idő előtt elszorul, elszakadhat, a magzat légzőmozgásokba kezd, és magzatvíz kerülhet a tüdejébe.
Ilyenkor tehát célszerű enyhe húzással a magzat világrajövetelét segíteni.
Vigyázzunk, a magzat végtagját erősen soha ne húzzuk, óvatosan a fejét vagy a bőrét próbáljuk húzni.
A kölyköt kíméletesen lóbálva, ahogy korábban említettük, a nyakát és a gerincét egyik ujjunkkal rögzítve próbáljuk életre kelteni, a száját gyakran áttörölve, mellkasát óvatosan dörzsölve.
Egészen reménytelennek tűnő esetekben is sokszor sikerül a kölyköt életre kelteni.
Addig mindenképpen érdemes próbálkozni ameddig szívverést érzünk.
Szülés közben még ideiglenesen sem ajánlatos az anyától elvenni a kölyköket, zavarhatja az ellést, és a kölykök visszafogadása sem mindig problémamentes.
Ezen felül a kölykök a megszületésük után ösztönszerűen a tejmirigyet keresik és szopni kezdenek.
A tejleadás leghatékonyabb stimulátorai maguk a kölykök, ezért célszerű az emlőhöz segíteni őket, előtte kis tejet préseljünk ki, és tegyük a kiskutya szájába a csecsbimbót.
Valószínű ezután már el sem mozdítható onnan, de van, amelyikkel türelmesebbnek kell lennünk.
Az utószakaszban a méh gyorsan összehúzódik, az anya megnyugszik, tisztítja magát.
Ilyenkor még távozhatnak magzatburkok, magzatvíz és véres váladék.
Látjuk, hogy számos ponton szükség lehet a tulajdonos vagy az állatorvos segítségére, annak ellenére, hogy a húsevők medencealakulása kedvező.
Megjegyezzük azonban, hogy egyes fajták az anatómiai felépítésükből adódóan alkalmatlanok az önálló ellésre.
Az ilyen kutyafajtát tartó tenyésztőknek mi úgy emlegetjük, hogy bérletük van az állatorvosukhoz, hiszen angol bulldog, francia bulldog és még számos kutyafajta esetén szinte minden esetben császármetszésre kerül sor.
Az ellés utáni időszakban a szuka méhe morfológiailag és szövettanilag visszaalakul, amely kb. 3 hónapot vesz igénybe.
Ez az ún. involúció.
Az ellés után az anyaállatnál mérsékelt testhőmérséklet-emelkedést tapasztalhatunk, ez egy héten belül normális értékre tér vissza.
A magzatvíz, szétesett szövetek és vér összekeveredéséből álló váladék zöldes színű, szagtalan és az első napokban nagy mennyiségben ürül.
Néhány nap után ez a váladék sötétebb színű, barnás-vörös jellegű, majd nyálkás, nyúlós.
Az ilyen jellegű váladékozás tehát természetes.
A szoptatásnál figyeljük meg ki a leggyengébb a „csapatban”, és próbáljuk őt a leghátsó emlőhöz segíteni, vagy ha a „jóllakottak” alszanak, tegyük őt külön emlőre.
A hátsó hasi emlőtelepekből rendszerint több tej nyerhető.
Az első néhány héten olyan intenzív a kiskutyák növekedése, hogy a keveset szopó állatot könnyű észrevenni.
A kiskutyák számára gyakorlatilag pótolhatatlan az ún. föcstej, amely olyan ellenanyagokban gazdag tej, ami az ellés után három napig ürül.
A szuka kutya teje egyébként igen energiadús, magas fehérje- és zsírtartalmú, ezekből az anyagokból a kétszeresét tartalmazza, mint a tehéntej.
Ha a kölyköket mesterségesen kell valamilyen oknál fogva felnevelni, mindenképpen kérjük szakember segítségét.
Részletesen erre nem térünk ki, de ilyenkor „egyszerű” tehéntejjel nem pótolható az anyakutya teje.
Külön erre a célra előállított tejpótlók léteznek.
Elveszett kutya hazajuttatása
Mindent saját kutyát, aki még nincs chipezve jó lenne bechipeztetni még addig, amíg egyszer nem történik baj és véletlenül egy rosszul bezárt kapun pl. meg nem lép a kedvencetek.
Ahogy már említettük a chip törvényben rögzített ára maximum 3.500,- Ft lehet (chip ára, beültetés, regisztráció) és 2013. évtől már úgyis kötelező.
Sokan nem tudják, nem is mondják nekik, hogy nem elég a kutyát bechipeztetni, a chip regisztrálását is külön kérni kell az állatorvostól, hisz egy nem regisztrált chip olyan, mint egy ki nem töltött személyi igazolvány.
Chipezés után pár nappal célszerű a jelenleg elérhető rendszerben (sajnos az ígért állami rendszer nem készült még el, de ez később változhat) www.petvetdata.hu ellenőrizni, hogy a kutya chipjének regisztrációja megtörtént-e, mert sajnos számtalan esetben tapasztaltuk, hogy a talált kutyában van chip, de nincs regisztrálva és akkor a gazdi hiába is várja a kutyáját.
Ha regisztrált chipes az elveszett kutya, akkor is mindenképpen értesíteni kell a saját orvosotokat, kérve, hogy a regisztrációhoz írják be, hogy a kutya elveszett és a gazdi keresi.
Még arra hívnám fel Mindenki figyelmét, hogy a chipregisztrációnál megadott adatok pontosak és mindig naprakészek legyenek: telefonszám, cím és költözés, számváltozás esetén mindenképpen értesítsék az állatorvost és javíttassák ki vele azokat, hisz elvesztés esetén a becsületes megtaláló csak így tudja a gazdi kedvencét hazajuttatni.
Ha állatot találtál, akkor az első lépés mindenképpen egy chipellenőrzés legyen, mert ma már szerencsére egyre több állatban van.
Sőt 2013. január 1-től, minden 4 hónaposnál idősebb ebet kötelező lesz regisztrált chippel ellátni.
Ha nem találnak benne, akkor a következő lépés az állat fotózása, plakátok kihelyezése a megtalálás környékén, internetes hirdetés.
Érdemes az összes környékbeli menhelyet, állatvédő szervezetet és a környéken működő gyepmestert is egyúttal értesíteni.
Fajtatiszta kutyák esetében kereshetjük a fajtamentő szervezeteket is, hogy segítsenek.
A chipen túl ajánljuk, hogy a kutya nyakörvén legyen egy névvel és telefonszámmal ellátott biléta, hiszen ez még jobban megkönnyítheti és meggyorsíthatja kedvencünk hazajutást.
Erre megfelelő alternatíva lehet a mostanában egyre jobban elterjedő QR kódos biléta is.
Sajnos tapasztaljuk, hogy a biléták, a nyakörvek gyakran leszakadnak, elvesznek, sőt le is lopják a kutyákról, ezért önmagában ez a megoldás nem elég biztonságos.
Amit nagyon fontos tudnod: a talált állatokra a Polgári törvénykönyv talált tárgyakra vonatkozó passzusai vonatkoznak, mely szerint eredeti gazdája 3 hónapig tarthat igényt a kedvencére.
Ha jelentkezik a gazdi, akkor kérj oltási könyvet, fényképet, kérdezz rá olyan ismertető jegyekre, amiket nem tettél fel egyik hirdetésbe se.
Célszerű mondjuk egy semleges helyen, pl. az állatorvosnál találkozzatok (főleg, ha fajtatiszta kutyáról van szó).
Mindenképp írjatok papírt, kérd el a személyit, lakcímkártyát és vesd össze az oltási könyvével, mert sajnos vannak becstelen emberek is, akik más kutyáját így próbálják megszerezni.
Ezen kívül érvényesek elvesztés esetén is a talált résznél feltett lehetőségek is, vagyis plakátolás, internetes hirdetés adott oldalakon, menhelyeken.
Érdemes a környékbeli gyepmesteri telepeket, állatmenhelyeket személyesen is végiglátogatni, hiszen sokszor az internetes oldalakon, vagy telefonon nem kaphatunk pontos, friss információkat.
És ezeket a kereső köröket rendszeresen meg kell ismételni.
Ne feledd, Veled, illetve a kedvenceddel is megtörténhet!
Jobb időben megtenni a szükséges óvintézkedéseket.
Ha nem kerül elő a gazdi, akkor 2 hét múlva mehet a gazdikeresés.
Ma már csak regisztrált chippel cserélhet gazdát egy kutya, tehát azt mindenképpen tetetni kell a talált kutyába, mielőtt örökbe adod.
Tudd, hogy a chip ára az Állatvédelmi törvényben 3.500 Ft-ban van maximalizálva, ebben az árban benne van a chip, a beültetés és a regisztráció ára is.
Jó, ha örökbe adáskor személyesen viszed házhoz a kutyust, megnézve hova kerül és mindenképpen írjatok egy „örökbefogadási szerződést” a gazdi, a kutya és a Te adataiddal, beleírva a chipszámot és minden mást is, a későbbi bonyodalmak elkerülése és a kutya érdekében.
Az új gazdit tájékoztatni kell, hogy a kutya talált és 1 évig igényt tarthatnak rá az eredeti gazdái.
Szerencsés a kutyát ivartalanítva örökbe adni, hogy ne kerülhessen egy magát szuper gazdának álcázó szaporító kezébe.
Ez leginkább persze a fajtatiszta kutyákra vonatkozik, de ma már az ivartalanítás minden szempontból elengedhetetlen keverék kutyáknál is.
Sajnos sokan azonnal le szeretnék adni a talált kutyát valamelyik menhelyen, de ez mára egyre nehezebb, hisz mi is folyamatos teltházzal üzemelünk, ahogy a többi menhely, állatvédő egyesület is.
A legtöbben várólistát vezetnek.
A Fővárosban az Illatos úti Ebrendészeti Telep működik állami támogatással, ahol minden talált kutyát kötelesek átvenni, de azt Mindenkinek tudnia kell, hogy a telepen 100 férőhely van, ezért ott is folyamatos a teltház, ami azt jelenti, hogy bizony előfordulhat, hogy kénytelenek egy bevett állat miatt egy másik, régebben ott levőt elaltatni.
Ezért is tartjuk nagyon fontosnak a chipezést és üdvözöljük a törvény módosítást, ami 2013. januárjától már Mindenkinek kötelezővé teszi a chipet.
Egy mikrochippel rendelkező, megfelelően és pontos adatokkal regisztrált kutya a megtalálást követően rövid időn belül visszajuttatható a gazdájához!
A megtalálók legtöbbször először az állatorvosokhoz fordulnak, ők azonnal látják a tulajdonos adatait a rendszerben a chip szám alapján.
A Fővárosi Közterületfelügyelet Ebrendészeti Telepén (Illatos út), vagy más gyepmesteri telepeken, menhelyeken is van ma már mindenhol chipleolvasó és megfelelő regisztráció esetén gyorsan hazakerülhet kedvencünk.
A legtöbb MOL benzinkúton és kutyakozmetikában is jó eséllyel tudnak chipet olvasni.
Mentett kutya hazavitele (6 tipp a mentett kutyákról az első hétre otthon) //A KEDVES KUTYA
Sajnos egyre gyakrabban találkozhatunk elkóborolt, gazdátlan kutyákkal, különösen tűzijátékok és nagy viharok után.
Ha elveszett kutyát látunk, ne induljunk el hirtelen az irányába, ne akarjuk utolérni, “elkapni”.
Ehelyett lassan közelítsünk, nyugodt hangon szóljunk hozzá, fokozatosan próbáljuk magunkhoz csalogatni.
Amennyiben van rá lehetőség, érdemes valamilyen élelemmel, jutalomfalattal próbálkoznunk.
Ha sikerült megközelítenünk, ellenőrizzük, hogy van-e rajta nyakörv, illetve azon található-e esetleg biléta, melyen szerepel a kutya neve, illetve a tulajdonos elérhetősége.
Fontos, hogy ilyenkor már ne engedjük el az állat nyakörvét, hiszen - bár elképzelhető, hogy nyugodtnak látszik - akár egy ártatlan mozdulatunktól bármelyik pillanatban megijedhet és menekülőre foghatja.
A 41/2010. Kormányrendelet 2010.
Először is, ez egy nagyszerű dolog, hogy segíteni szeretnél egy bajba jutott kutyán!
Amikor találsz egy kutyát, az első és legfontosabb, hogy légy óvatos.
Biztosítsd a biztonságot: Próbáld meg a kutyát biztonságos helyre vinni, amennyiben ez lehetséges (pl. az útról, forgalmas területről).
Sérülések: Nézd meg, nem látsz-e rajta nyilvánvaló sérüléseket (vérzés, sántítás, sebek).
Nyaki örv és biléta: Ellenőrizd, van-e rajta nyakörv, és ha igen, van-e rajta biléta elérhetőséggel.
Viselkedés: Figyeld meg a kutya viselkedését. Ijedt, barátságos, agresszív?
Állatorvosi rendelő: Ez az egyik legjobb első lépés.
Az állatorvos ingyenesen le tudja olvasni a kutya chipjét, ha van neki.
Az állatorvos a chip alapján azonosítja a gazdát, de az adatvédelmi szabályok miatt meg fogja kérdezni a tulajdonostól telefonon hogy átadhatja-e a gazda telefonszámát.
Ez után közvetlenül lehet beszélni a gazdával is.
A chip tartalmazza a tulajdonos adatait.
Még ha nincs is chipje, az állatorvos tanácsot adhat a további lépésekkel kapcsolatban, és felírhatja a rendelőbe, hogy talált kutyát hoztak be.
Helyi gyepmesteri telep / állatmenhely: Jelentsd be náluk a talált kutyát.
Náluk van nyilvántartás az elveszett állatokról, és lehet, hogy a gazda már náluk érdeklődött.
A közösségi média és az online platformok rendkívül hatékonyak lehetnek a gazda megtalálásában.
Keress helyi, városi vagy kerületi csoportokat (pl. „Budapest Elveszett és Talált Állatok”, „Zuglóiak csoportja”, „XX. kerület Elveszett Kutyák”), valamint kifejezetten elveszett/talált állatokkal foglalkozó országos csoportokat is.
Fontos: Készíts egy jó minőségű fotót a kutyáról.
Írj egy rövid, de részletes leírást: hol és mikor találtad, a kutya fajtája/jellege, színe, mérete, neme, viselkedése, és az, hogy van-e rajta nyakörv/chip.
Instagram: Használj releváns hashtageket (pl. #kutyakereső #elveszettkutya #találtkutya).
Állatvédő szervezetek honlapjai: Sok állatvédő szervezet (pl. NOÉ Állatotthon, MentsVár) is rendelkezik elveszett/talált állatok adatbázissal.
Plakátolás: Készíts egyszerű plakátokat a kutya fényképével és az elérhetőségeiddel.
Ne adj ki minden információt azonnal: Amikor valaki jelentkezik a kutya gazdájaként, kérdezz meg tőle olyan részleteket, amik nincsenek a hirdetésben (pl. a kutya egyedi ismertetőjegye, speciális szokásai, a nyakörv színe, a chip száma).
Remélem, sikerül megtalálni a kutya gazdáját!
Egy elkóborolt kutya nem minden esetben tud haza találni, ezért nagyon fontos, hogy amint észleljük, hogy elszökött, eltűnt kutyánk egyből kezdjük meg a keresését.
Mivel nagy valószínűséggel elveszett kutyánk rendelkezik chippel, így azonnal jelentsük a kutya eltűnését bármelyik állatorvosnak, hogy a rendszerben minél hamarabb át tudják írni a státuszát „elveszett”-re.
Az elveszett kutya bejelentése a menhelyeknél és az állatvédő szervezeteknél nagyban meggyorsíthatja a kutya megtalálását.
Szeretett házi kedvencünk eltűnésének megelőzése érdekében nem mindig elegendő egy masszív kerítés.
Sajnos az, hogy kutyánk kiszökik, eltűnik bármikor és bármilyen körülmények közt előfordulhat, és pont emiatt erre az esetre megfelelően fel kell, hogy legyünk készülve.
Fontos, hogy kutyánk rendelkezzen chippel, így nagyobb valószínűséggel kerül vissza hozzánk, ha valaki megtalálja.
Ha a kutya jó súlyban van és rendezett, tiszta szőrzettel rendelkezik, akkor valószínűleg van gazdája.
Ilyenkor először is érdemes elvinni egy állatorvoshoz aki leolvassa a kutyában található chipet.
Ezek után a chipen szereplő adatok alapján az állatorvos tudja tájékoztatni a talált kutya gazdáját.
Napjainkban sajnos egyre gyakrabban előforduló probléma a kutyalopás.
A kutyatolvajok elsődleges célja az elrabolt kutya eladása vagy szaporítása.
De az is előfordulhat, hogy valaki bosszúból lopja el szeretett kutyánkat.
Egy gazdi számára lelkileg ez egy nagyon megterhelő dolog.
