A terhesség és a szülés csodálatos folyamat, ugyanakkor számos kihívást is tartogathatnak mind az édesanya, mind a fejlődő magzat számára. Bár a legtöbb terhesség komplikációmentesen zajlik, fontos tisztában lenni azokkal a tényezőkkel, amelyek magzati sérülésekhez vezethetnek, valamint azokkal a megelőzési lehetőségekkel, amelyek növelik az egészséges gyermek születésének esélyét.
A magzati sérülések nem minden esetben előzhetők meg, azonban a nők bizonyos lépéseket megtehetnek annak érdekében, hogy növeljék az egészséges gyermek születésének esélyét. A tervezésre (planning) utaló PACT betűszó első lépése a fogantatás előtti felkészülés. Az egészségügyi szakemberek szerint a folsav, más néven folát, rendkívül fontos az egészséges gyermek születéséhez. A folsav egy B-vitamin, ami csökkenti az agyat és gerincvelőt érintő velőcső rendellenességek kockázatát. A genetikai tanácsadás szintén fontos a terhességre való felkészülésben.
A PACT második betűje, az „A” (avoid) a veszélyes anyagok elkerülését jelenti. A születési rendellenességek mellett a veszélyes anyagok más súlyos következményekkel is járhatnak: koraszülést, hirtelen csecsemőhalál szindrómát (SIDS) és spontán vetélést okozhatnak. A March of Dimes szerint az ajak- és szájpadhasadék esetek 20%-át a terhesség alatti dohányzás okozza. Ám még a dohányos nők is javíthatnak a gyermekeik esélyein, ha amint tudomást szereznek terhességükről, abbahagyják a dohányzást. Bizonyos kigőzölgésekkel és mérgező fémekkel járó munkahelyi expozíció is veszélyes lehet a magzat egészségére.
A „C” (choice) az egészséges életmód választását jelenti. „A terhes anya egészségi állapota közvetlenül befolyásolja a gyermek egészségét.”- állítja Dr. Siobhan Dolan, a March of Dimes egészségügyi tanácsadója. A születési rendellenességek kockázatát csökkentő egészséges életmód kulcsfontosságú eleme az egészséges táplálkozás, az egészséges testsúly fenntartása és a krónikus betegségek, pl. a terhességi cukorbetegség kezelése. A terhességi cukorbetegség a terhes nők 1-10%-át érinti, és olyankor jelentkezik, amikor a szervezet nem képes elegendő inzulint termelni a terhesség során jelentkező fokozott inzulinrezisztencia kompenzálására. Az egészséges táplálkozás rendkívül fontos az egészséges testsúly eléréséhez és fenntartásához, és az is lényeges, hogy ne csak kampányszerűen folytassuk, hanem hosszútávra szóljon. A fertőzések kockázata könnyedén csökkenthető, ha a kismama fokozott figyelmet szentel a személyes higiéniának, egészséges életmódot folytat és él a megfelelő védőoltások lehetőségével.
A „T” az orvossal folytatott párbeszédre (talking) utal. Az orvossal folytatott párbeszéd során az oltási kórtörténet áttekintése is lényeges. Az influenza elleni védőoltást érdemes beadatni, attól függően, hogy influenza szezon van-e a terhesség korai szakaszában vagy sem. A kutatók szerint a terhesség alatt beadott influenza védőoltás mind az anyát, mind a magzatot akár hat hónapig képes megvédeni.
Bár a felelősség elsősorban a nőkre hárul, a születési rendellenességek kivédésében a férfiak is szerepet játszanak. Egyes tanulmányok szerint az apa táplálkozása és foglalkozása is befolyásolhatja a gyermek születési rendellenességeinek kockázatát.
A magzat mérete és a szülés
A babák átlagos születési súlya 3200-3400 gramm, az időben született babák súlya átlagosan 2600-3800 gramm között van. A baba nagyobb az átlagnál, ha a születési súlya meghaladja a 4000 grammot - ennek az orvosi neve a makroszómia. Makroszómia esetén nagyobb az anya és a baba sérülésének kockázata, és a szülés is nehezebb lehet, ha nagyobb a baba.
Számos dolog lehet hatással a baba méretére, néha az orvosok nem is tudják biztosan, miért lehet nagyobb a baba. Az édesanya testsúlya, egészsége és genetikája is szerepet játszhat ebben. A kiírt időpont túllépése esetén a baba folyamatosan nő és gyarapszik, amíg a méhben van, így minél tovább tart a 40. hét. A családban születtek babák nagyobb súllyal: a makroszómia néha genetikai okra vezethető vissza. A baba valódi súlyát nem lehet pontosan megmondani, amíg meg nem születik, így a makroszómiát pontosan csak a születés után lehet diagnosztizálni. De az orvosok megbecsülni meg tudják a baba méretét.
Nem lehet minden esetben megelőzni, hogy a baba nagyobb születési súllyal jöjjön világra - néhány baba például genetikailag nagyobb. Szükség esetén érdemes lehet táplálkozási szakembert vagy dietetikust felkeresni, illetve más egészségügyi szakembert, például endokrinológust vagy perinatológust. A kismamának javasolt részt vennie az összes vizsgálaton, amelyet az orvos tanácsol, odafigyelnie az egészséges életmódra és étkezésre, betartani az ajánlott irányelveket a kiegyensúlyozott terhességi súlygyarapodás érdekében, és az orvossal egyeztetve rendszeresen mozognia.
Ha az orvos azt gyanítja, hogy a babának nagyobb a mérete az átlagosnál, azt az állapotot kezelni nem lehet, de fel lehet készülni a legbiztonságosabb szülésre. Ha a jelek szerint a baba az átlagosnál nagyobb, az nem jelenti automatikusan azt, hogy császármetszésre kerül majd sor, lehetséges akár az is, hogy hüvelyi úton is világra jöhet a baba. Császármetszésre lehet szükség, ha a baba vagy az anya biztonsága miatt aggodalmak merülnek fel. Az orvos császármetszést javasolhat például akkor is, ha a baba súlya meghaladhatja az 5000 grammot, illetve ha az anya cukorbeteg, és a baba súlya meghaladhatja a 4500 grammot.
Ha az anya nagy babát vár, nem valószínű, hogy korábban indítja meg az orvos a szülést, ez nem feltétlenül akadályozza meg a szövődményeket vagy a szülési sérüléseket. Az átlagnál nagyobb baba esetén ritkák a komplikációk, de ha a baba meghaladja a 4500 grammos súlyt, növekedhet a kockázat, még inkább, ha az 5000 grammot is meghaladja. Még ha a baba nagyobb súllyal születik is, akkor is lehetséges a normál hüvelyi szülés és a gyors szülés utáni felépülés. Azonban a szülés és a felépülés lehet nagyobb kihívás is, és egy nehéz szülés vagy császármetszés után a gyógyulás kissé tovább tarthat.
Ilyen esetben követni kell az orvos vagy a nővér javaslatait a gátsérülés vagy a császármetszés helyének ellátásával kapcsolatban. Fontos a megfelelő mennyiségű pihenés, és érdemes segítséget kérni, amíg az édesanya felépül. A felépülésre időt kell szánni. Továbbá fontos, hogy az anya részt vegyen a további vizsgálatokon, megbeszéléseken az orvossal, és hogy szakorvoshoz forduljon olyan speciális esetekben, ha például cukorbetegsége van.
A szülés beindulása és a császármetszés
A szülés beindulása, a vajúdás - eltekintve néhány esettől - még akkor is előnyösebb a babára nézve, hogyha tudjuk, császármetszéssel fog világra jönni. Az érzéstelenítés módjairól, a sürgősségi császármetszések közötti különbségekről Dr. Pethő Boglárka szülész-nőgyógyásszal beszélgettünk.
Milyen esetekben mondhatjuk, hogy jobb a programozott császár, mint a sürgősségi?
Ez attól függ, hogy mi a császármetszés indikációja. Ha egy zavartalan terhességről van szó, akkor előzetes császármetszés esetén sem lehet azt mondani, hogy jobb a programozott császár, mert az egész történet szerencsére ritkán hordoz magában olyan veszélyeket, hogy ne lehetne megvárni a szülés beindulását. Ha van egy társindikáció: pl. a magzat fekvési rendellenessége, méhszájon - esetleg a császármetszés hegében - tapadó a méhlepény, vagy ha van az anyának más olyan alapbetegsége, ami miatt nagy vérveszteség várható, ott már nem jár feltétlenül jobban a beindult szüléssel még akkor sem, ha a babának ez a jobb. Ha a beindult szülés során gyors cselekvést megkívánó helyzet teremtődik, hátrányt jelenthet, ha az éjszakai ügyeletben várni kell a műtő felszabadulására, vagy a műtét során fellépő esetleges szövődmény esetén a legmagasabb szintű operatőrök becsatlakozására. Így azt mondhatjuk, az előre láthatóan összetett, nagyobb eséllyel szövődményes esetekben jobb a programozott császár.
Fontos a magzati oldal figyelembevétele is. Ha például extrém kevés a magzatvíz és hetekkel lemaradt a fejlődésben a baba a méhen belül, akkor őt még a kezdeti vajúdás is megterhelheti. Ilyen esetben szintén nem szerencsés, ha beindul és adott esetben meg kell várni a műtő felszabadulását, mert ez ilyenkor már nem feltétlenül biztonságosabb a baba számára. Másrészt ilyen típusú esetekben individuálisan meghúzunk egy művi határvonalat, ahol úgy ítéljük meg, hogy a baba szempontjából már nem előnyös a terhesség továbbviselése. Előzetes császármetszés esetén ilyenkor gyakrabban császármetszéssel segítjük világra az újszülöttet.
A programozott császármetszést nagyon sok minden megelőzi: aneszteziológussal való találkozás, beöntés, savlekötő adása, emellett nem szabad előtte hosszú órákon át enni, inni. Ennek milyen okai vannak? Hiszen mindez sürgősségi császármetszés esetén nem történik meg.
Az aneszteziológussal való előzetes találkozás elsősorban akkor indokolt, ha fennáll valami olyan anyai alapbetegség vagy terhességi kórállapot, ami speciális műtéti előkészületeket kíván meg. Egy teljesen egészséges, fiatal várandósnak nem feltétlen kell tervezetten megjelenni az aneszteziológiai szakambulancián. Egy gyors műtét előtti konzultáció - állapotfelmérés pedig sürgősségi császármetszés esetén is mindig megtörténik. Sürgősségi és sürgősségi császármetszés között is van különbség. Nem mindegy, hogy lepényleválás miatt a kórházba érkezéstől számított perceken belül a műtőasztalon van a kismama, vagy egy ismétlődő, magzati veszélyállapotot jelző CTG eltérés kapcsán 20-30 percen belül kell, hogy megtörténjen a magzat kiemelése. Teljesen más helyzet, ha valakinek kétcsászáros előzménnyel indul be a szülése és nem is szeretne hüvelyi úton szülni az anyuka. Ilyenkor - amennyiben minden más rendben van - nem gond, ha néhány órás vajúdás után történik meg a császármetszés.
Mitől függ, hogy valakinek altatásban lesz a császármetszése vagy pedig spinális érzéstelenítéssel?
Alapvetően a gerincközi érzéstelenítést részesítjük előnyben, amelynek számos előnye van az altatáshoz képest. Altatás kizárólag akkor történik, ha valamilyen anyai betegség miatt nem javasolt a gerincközeli érzéstelenítés, vagy ha olyan sürgős elvégezni a beavatkozást, hogy még az érzéstelenítés elvégzésére sincsen idő.
Előkészítésként vénás infúziót és gyógyszereket adunk, egyrészt folyadékpótlás, másrészt gyomorsav-csökkentés miatt, illetve a fertőzés megelőzése céljából antibiotikumra is szükség van. Célszerű, ha a műtét előtt legalább 6 órán belül nem fogyaszt sem ételt, sem italt a kismama.
Ha a team szempontjából nézzük, akkor programozott császármetszésnél van egy kipihent csapat, még sürgősségi esetében nem. Ez okozhat gondot?
Orvosi szempontból a császármetszés a gyakoriság tengelyén egy rutinműtétnek számít, így nem okozhat gondot, hogy mikor történik. Itt inkább akkor lehet probléma, ha valamilyen nagyobb szövődmény lép fel a műtét közben és annak az elhárítására nem biztos, hogy éjjel kettőkor a szükséges team felállítása olyan hamar meg tud történni, mint nappal. Nyilván ekkor is megérkezik a segítség, de nem mindegy, hogy az otthoni ágyából rángatjuk ki a segítőt vagy nappali időszakban az intézményben tartózkodik.
Baba szempontjából miért előnyösebb egy vajúdásból lett császármetszés?
A vajúdásban és szülésben közreműködő hormonok azon túl, hogy a testi folyamatban jelentős szerepet játszanak, alapvető fontosságúak a lelki folyamatokban, a korai kötődésben is. A rövid távú hatásokat tekintve a szülés utáni adaptáció nem csak a lezajlott hüvelyi szülés, de a vajúdás hatására is könnyebb lesz.
Szívből ajánljuk várandósoknak, már szült nőknek és szülés körüli szakembereknek is Richter Anna Díjas Hegmesék virtuális kiállításunkat és könyvünket!
Akkor Ön mennyire lenne partner abban, hogyha bár tudja, hogy másodszorra is valakinek császármetszésre lesz (pl. császáros előzménnyel ikervárandósság), de az anyuka szeretné, ha beinduljon a vajúdás?
Vannak olyan határok, amiket fel kell, hogy állítsunk. Nem azért, mert császáros előzmény áll fenn, hanem, mert úgy gondoljuk, hogy addig biztonságos a várandósság viselése. Az ikerterhességnél (főleg az ikerterhesség speciális formáinál) a terhesség biztonságos befejezésének időszakát korábban jelölik meg a protokollok. Ha addig a pillanatig beindul, annak örülök, hiszen ez az édesanya és a magzat számára is pozitív. Az, hogy a határponton mi történik, hogy indítással indítjuk a szülést vagy nem, az attól függ, hogyan van felkészülve az anya szervezete. Tehát, ha beindul a szülés, én abszolút támogatom és nem az órát nézem. Az ikerterhes példára visszatérve nem is azzal van a probléma, hogy két babát kell megszülni egy császáros előzménnyel, hanem, mivel szűkebb a várandósság biztonságosnak tartott időtartama, így ezt gyakran indítással lehetne kivitelezni.
A terhességi toxaemia és a szülési sérülések
Vannak olyan betegségek, állapotok, melyek miatt a terhességet annak korától függetlenül azonnal be kell fejezni a magzat, vagy az anya egészségének, életének védelmében. Ez a befejezés általában császármetszéssel történik, azonban vannak esetek, amikor a hüvelyi szülés is megengedett. Tekintettel a terhességi toxaemia súlyos voltára és a hajlam kiszűrhetőségére, érdemes részletesebben foglalkozni vele.
A terhességi toxaemia (preeclampsia/gesztózis) az anya olyan általános megbetegedése, amely kizárólag terhességhez kötött, a terhesség második felében alakul ki, és három olyan alaptünete van - magas vérnyomás (>140/90 Hgmm), testszerte vizenyő, fehérje vizelés -, melyek súlyosbodása az anya és a magzat életét veszélyezteti. Statisztikai adatok alapján hazánkban a megbetegedésnek az összes szüléshez viszonyított előfordulása 5-10%, ami országosan 7 ezer-10 ezer toxicosisban szenvedő terhest jelent. Évente 700-1200 magzatot veszítünk el a betegség következtében.
A betegségre fokozottan hajlamos várandósok így lépéseket tehetnek a betegség megelőzésének érdekében valamint a tünetek korai észlelésében. Az étrend változtatás: a sószegény étrenden kívül néhány zöldség kifejezetten jó hatású, közöttük szerepel az uborka, a főtt krumpli, a petrezselyem és még sokan mások, melyek kiváló vízhajtó hatásukról ismertek. Nagyon fontos a napi rendszeres vérnyomás mérés. A magas vérnyomásra fagyöngy és galagonya tea alkalmazható, valamint az aroma terápiában jól ismert ylang-ylang. Természetesen ha ezekkel nem sikerül megelőznünk a magas vérnyomást, gyógyszeres kezelésre van szükség, melyek a magzatot nem veszélyeztetik, nem szedésük azonban sokkal nagyobb kockázatot jelent a betegség súlyosbodására! A fehérjevizelés ellenőrzésére a gyógyszertárakban vizelet tesztcsíkot is tudnak vásárolni a várandósok, mellyel otthon tudják vizsgálni a vizeletben található fehérje mennyiségét. Persze ez a tesztcsík nem 100%-os biztonságú, ezért a laboratóriumban végzett vizsgálatok nélkülözhetetlenek, azonban jó támpontot nyújtanak a kismamáknak betegségük észlelésében. A terhességi toxémia hajlam szűrésére vérvizsgálatot lehet csináltatni a terhesség 14-18. hetében.
A gátvédelem a szülési folyamattal kapcsolatos, egyéni elvárások között szinte kivétel nélkül megjelenik. Valamilyen szintű gátsérülés azonban a szülések 80%-ánál előfordul (ennek nagy része felületes, csak a bőrt érinti), ám ez tipikusan az a terület, ahol nem kell, és nem is lehet bűnbakot keresni. Jó hír viszont, hogy a gát jó gyógyhajlamú terület. A sérülésekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat dr. Ádám Zsolt, a TritonLife szülész-nőgyógyász főorvosa és dr. A szülési sérüléseket két csoportba oszthatjuk. Vannak a látható, felismerhető, evidens sérülések, amikor sebet, vérzést, szövetfolytonosság-megszakadást észlelünk. És vannak a rejtett sérülések (ezek képezik a nagyobb csoportot), amikor a felszínen minden rendben van, de a mélyebb kötőszöveti rétegben olyan károsodás történik, ami a felszínen nem nyilvánvaló.
A gátmetszés a világon leggyakrabbn alkalmazott kis műtét. Azonban a TritonLife-ban arra törekszenek - az európai irányelveknek, ajánlásoknak megfelelően -, hogy minél kevesebb gátmetszést végezzenek, és a szülések gátvédelemben történjenek. A megfelelő rétegeket, identikus pontokat kell összevarrni. Több magyar intézményben még mindig extrém magas a gátmetszés gyakorisága. Amikor nem végeznek gátmetszést, de látható, evidens gátsérülés történik, akkor a túlfeszülés miatt a szövetek megrepednek és vérzés jelentkezik. Arra kell törekednünk, hogy visszaállítsuk az eredeti állapotot, hogy a gát alakja, formája, tónusa és funkcionális működése is helyreálljon.
A rejtett sérülések kapcsán a felszínen minden rendben lehet, de a mélyebb szövetekben károsodás történik. Szülés után azt vehetik észre a hölgyek, hogy odalent megváltozott valami, nem tudják úgy tartani a vizeletet, a szelet vagy a székletet. Érezhetik, hogy a hüvelynél valami leereszkedett, kifordul. Sokféle panasz lehet a szeretkezéssel kapcsolatban is: úgy érezhetik, hogy szűkebb vagy tágabb a hüvely, fájdalmat vagy éppen semmit sem észlelnek, és mindezt az is komplexszé teszi, hogy az anatómiai problémák mellett lelki eredetű gondok is jelentkezhetnek.
Az, hogy egy nő életében ez a terület tabuterület, és semmilyen módon nem befolyásolt, tudatosított zóna, akkor a szülésnél sokkal nehezebben válik kooperatívvá. Roppant lényeges, hogy a gátvédelem ne divatból kerüljön bele a szülési tervbe, hanem az asszonyok járják körül azokat a szülésfelkészítő technikákat (a gátedző eszközök és illóolajok mellett akár a relaxációkat, hipnózisközeli állapotokat is), amelyek segítenek a gát ellazításában!
A magzati fájdalom és stressz
Az elmúlt évtized során a méhen belül növekvő magzat fájdalomérzetének meglétével vagy hiányával kapcsolatban komoly nemzetközi tudományos vita bontakozott ki. A téma nemcsak a területtel foglalkozó néhány kutatócsoport hozzászólását váltotta ki, de jelentős társadalmi, vallási, politikai vihart is kavart, továbbá nem elhanyagolhatóak a jogi, etikai, filozófiai aspektusai sem.
A magzati stresszválasz bizonyítékai: Az első trimeszter végére megjelennek a perifériás fájdalomérző receptorok (nociceptorok), ezek a C-rostok révén kapcsolatba lépnek a gerincvelővel. A 15. héten megjelenő, és a 17. és 25. gestatiós hét között a szomatoszenzoros cortexnél emberben 4-szer vastagabb, a kéreg alatt elhelyezkedő ún. „subplate zóná”-val számolnunk kell. Ez az átmenetileg jelen levő agyi struktúra mind a neocortexből, mind thalamusból kap afferenseket, ezen kívül elősegíti a később megjelenő közvetlen thalamo-corticalis kapcsolatok kialakulását.
Az agykéreg aktiválódásának objektív jeleként értékelhető, a fentebb említett EEG válaszokon túl kvantifikálhatóak az intrauterin magzat fájdalominger hatására bekövetkező neuroendokrin és cardiovascularis objektív válaszreakciójának paraméterei is. Giannakoulopoulos és kollégái intrauterin transzfúziók során bekövetkező noradrenalin, kortizol és β-endorfin szint emelkedéseket határoztak meg. Smith és munkacsoportja már a 16. gesztációs héten kifejezett cardiovascularis reakciót figyelt meg a magzat hasfalának átszúrása kapcsán.
A magzati fájdalom intrauterin és perinatális okai: A középidős terhességmegszakítás csak az egyik, ám messze a legnagyobb vihart kavaró forrása a magzati fájdalomnak. A magzati fájdalomcsillapítás alkalmazása mellett érvelők egyrészt a korábban részletesen tárgyalt késői káros hatások megelőzésére hivatkoznak, másrészt pedig a szenvedés csökkentését erkölcsi és orvosi kötelességnek is tekintik, még ha „csak” egy magzatról van is szó.
A méhen belül elszenvedett fájdalom hosszú távú káros hatásai: Számos kutatócsoport és vizsgálat eredményei igazolják, hogy a fájdalomingereknek nem pusztán azonnali stresszválaszban jelentkező, illetve pillanatnyi affektív-emocionális hatásai vannak. A magzati fájdalom témájának jelentőségét éppen az adja, hogy - tulajdonképpen függetlenül attól, bizonyítható-e a magzati fájdalom szubjektív, emocionális komponensének megléte - a legalább stresszválaszt kiváltó nociceptív inger tartós, gyakran irreverzíbilis változásokat idézhet elő. A későbbi élet során fokozódik a noxára adott objektív és szubjektív stresszválasz, csökken a fájdalomküszöb és hiperszenzitivitás alakul ki, a fájdalomhoz való kóros viszonyulás neurozist, szorongást eredményez.
Daganatos betegek fájdalomcsillapítása - ismeretterjesztő film
A gyermekágy és a regeneráció
A várandósság kilenc hónapja alatt a női szervezet grandiózus változásokon megy keresztül, melyek célja az egészséges utód kihordása, biztonságban tartása. Megkoronázván ezt a relatíve hosszú időtartamot érkezik el a szülés folyamata, mely gyakorlatilag emberfeletti erőt, energiát és a biológiai folyamatok tökéletes szinkronját megkövetelve teszi lehetővé, hogy az addig az anyaméh által óvott és nevelt magzat világra jöhessen. Mindezek tükrében érthető tehát, hogy a női szervezetnek, a testnek időre van szüksége ahhoz, hogy ezen változások zöme visszaalakulhasson, s hogy terhelhetősége ismét a régi, a várandósság előtti legyen.
Közvetlenül szülés után nem sokkal a magzat világrajövetelét követően leválik és megszületik a méhlepény is, az elvágott köldökzsinórral pedig végleg megszakad a fizikai kapcsolat anya és gyermeke között. Ezt követő hormonális és biokémiai folyamatok többségükben azt a célt szolgálják, hogy a frissen szült édesanya minél hamarabb „erőre kapjon”, hogy képes legyen újszülöttjét ellátni, s tejével minél tovább táplálni őt. Egyrészt beindulnak azok a „gyógyító” mechanizmusok, melyek célja, hogy a szülés traumái (sebek, véraláfutások, zúzódások stb.) minél hamarabb gyógyulhassanak, másrészt beindul a tejelválasztás, harmadrészt pedig a várandósság alatt létrejött elváltozások (pl. tápcsatornai-emésztési, hormonális, légző rendszeri, keringési) fokozatos „visszaállása” kezdődik.
Az első napok az őrzőből kikerülve az úgynevezett gyermekágyas osztályra kerülnek, ahol továbbra is rendszeres megfigyelés alatt állnak. Itt azonban már elkezdődik a csecsemőápolás rutinjába való beletanulás, természetesen csak a lehetséges fizikai határokon belül. A szülési sérülések még fájnak, a méh továbbra is húzódik össze felé, amely időnként igen erős görcsös alhasi fájdalommal jár (főként szoptatás közben, mert ilyenkor szabadul fel a női szervezetben az oxitocin nevű hormon, amely a szoptatásban kifejtett jótékony hatása mellett a méhösszehúzódásért is felelős). A hüvelyből folyamatosan ürül a lochia. A véres-nyálkás váladék mennyiségének, minőségének ellenőrzése a napi nőgyógyászati vizit szerves részét képezi, hiszen ez ad elsősorban információt arról, hogy hol tart a méh üregének gyógyulása, tisztulása, s fenyeget-e bármilyen méhűri fertőzés. A rendszeres napi higiéné, zuhanyzások, WC-zés után a gátseb tisztántartása, elengedhetetlen a fertőzések megelőzése és a fizikális jóllét érzésének fenntartásában.
A gyermekágy időszaka a szülést követő első 6 hét hivatalos neve. Nem kell, és egyáltalán nem elvárható, hogy egy pár hetes csecsemő mellett csillogjon-villogjon a lakás, és háromfogásos menü várja a munkából hazaérkezőket. Éppen ellenkezőleg: az sem baj, ha az apukák kivesznek néhány nap szabadságot (hivatalosan is létező dolog, pont erre a célra kitalált az úgynevezett „apanap”), hogy a család szokja egymást, és amennyi terhet csak tud, levegyen az anyuka hátáról, hiszen a neheze úgyis az övé. A diétával, testedzéssel azonban még várni kell: legalább ezt a 6 hetet meg kell adni a várandósságban, szülésben megfáradt testnek a pihenésre, a regenerálódás megkezdésére. Akik a terhesség alatt intenzíven sportoltak, azoknak bizonyára nehéz lehet még ezt kivárni, de mindenképpen érdemes, sőt: célszerű ezzel kapcsolatban a kötelező 6 hetes nőgyógyászati kontrollon konkrétan rákérdezni a nőgyógyásznál arra, hogy lát-e valami akadályt arra vonatkozólag, hogy miért kellene tovább várni az edzésekkel. A friss levegő, a babával történő napi rendszeres séták tökéletesen alkalmasak arra, hogy szokassák a testet az ilyen típusú terheléshez, mindamellett a légzésnek, keringésnek is jót tesz, és persze nem utolsósorban mentálisan is segítséget nyújt.
Sebgyógyulás
A gátsebek, császáros hegek tovább gyógyulnak: a külső varratokat, kapcsokat rendszerint a hazabocsájtás előtt eltávolítják, a belsők pedig az idő múlásával fokozatosan felszívódnak. Az első időkben a sebek fájdalma, húzódása szinte folyamatos, később azonban ez enyhülni fog, s a gyermekágy végére rendszerint panaszmentessé válnak. Amíg azonban be nem gyógyulnak, az érintett területekre fokozottan kell ügyelni, mind higiéniai, mind fizikai terhelés céljából. A sebkezeléshez szükséges módszerekről a hazabocsájtás előtt érdemes a szülészorvostól tájékozódni.
Továbbra is tart a hüvelyből történő véres váladék ürülése, amely nem más, mint a méh üregét belülről bélelő nyálkahártya lelökődése s eltávozása. Normál esetben a véres-nyákos váladék mennyisége folyamatosan csökken, színe lassan feltisztul, és nagy átlagban a gyermekágyi időszak végére (6 hét) meg is szűnik. Természetesen, ettől eltérő esetek is bőven vannak, van, akinél csak 1-2 hétig tart, másoknál akár 7-8 hétig is elhúzódhat. Ezekben a hetekben történik meg a hasüregi szervek visszarendeződése, amelyek a terhesség végére a hatalmas méretűvé nőtt méh miatt eredeti helyükről kimozdultak, összenyomódtak. Éppen ezért a has kímélése kiemelten fontos, sem a hasizomgyakorlatok, sem a nehéz tárgyak emelgetése nem célszerű.
A 6 hetes kontrollvizsgálat alkalmával a szülészorvos ellenőrzi, hogy a méh visszahúzódása megtörtént-e, milyen a sebgyógyulás folyamata, illetve van-e bármilyen nőgyógyászati jellegű panasz. Amennyiben minden megfelelő, „engedélyt ad” a házasélet megkezdésére.
