A magyar védőnői kompetencia és szolgálat

A magyar védőnői szolgálat Európában egyedülállóan és kiemelkedő módon van jelen az egészségügyi alapellátás palettáján. Munkájuk és tevékenységük alapelve, hogy támogatást és tájékoztatást nyújtsanak a kisgyermeket nevelő családok, különösen az édesanyák számára. A védőnő az a szakember, aki mind a kisgyermekek fejlődésére vonatkozó elméleti és tapasztalati tudás birtokában, mind pedig kapcsolati hálója révén segíti a gyermekek fejlődésének támogatását, és amennyiben szükséges a különböző szakellátásokhoz - legyen az egészségügyi, szociális, vagy az oktatási ágazat - való eljutást is.

Hazánkban az érvényes jogszabályok alapján a védőnők már a várandósság ideje alatt kapcsolatba kerülnek a családdal, a kismamával, hogy aztán egyénre szabott, szükséglet alapú gondozási terv alapján családlátogatásokkal, a védőnői szolgálatnál végzett szűrésekkel elkísérjék gyermekünket egészen iskolás korig a házi gyermekorvossal együttműködésben. Feladatuk itt nem ér véget, de a családokkal a gyermek közösségbekerülésével már ritkábban találkoznak. A védőnők látogatják az óvodákat is, valamint az iskolás korú gyermekek szűrővizsgálatait már nem a tanácsadókban, hanem az iskolákban végzik.

A védőnő a várandós anyával már a várandósság ideje alatt legalább havonta találkozik. Ez követően a gyermekágyas anyát és az újszülöttet a kórházból való hazajövetel (illetve az erről kapott jelzést) követően 48 órán belül meglátogatja, majd az első 6 hétben legalább hetente kapcsolatot tart velük. A gyermek növekedésével ezek a látogatások ritkulnak. A gyermeket egyéves koráig havonta, majd ezután 3 éves korig kéthavonta, 3-6 éves kor között évente 4 alkalommal, illetve ha a gyermek közösségbe jár, évente legalább két alkalommal látja a védőnő.

A védőnői látogatásokat és a tanácsadások rendjét rendelet szabályozza, de érdemes ezekre a találkozásokra, mint lehetőségre tekintenünk, hiszen - és különösen igaz ez az első gyermek esetében - igen fontos életszakaszoknál vannak jelen a család életében, azért hogy segítsenek. Óriási a felelősségünk, hiszen az elsők között vannak, akik szakszerű tudásukkal segíteni tudják az újdonsült szülőket, meghallgatják és ha szükséges, tanácsokkal látják el őket.

A várandósság elején, majd a baba születésekor a védőnő az édesanyával együtt közösen gondozási tervet készít. Ez tartalmazza a látogatások és tanácsadások számát, a különböző beavatkozások, szűrések, vizsgálatok elvégzésének indítékait és időpontját, stb. A gondozási tervet a védőnő folyamatosan egyezteti a családdal, rugalmasan alkalmazkodva a család igényeihez. Figyelembe veszi, ha a család ritkább látogatást igényel, de azt is, ha szeretnék sűrűbbé tenni a találkozásokat. A gondozási terv összeállítása lehetőséget teremt az édesanyának arra, hogy az együttműködésükkel kapcsolatban megfogalmazza elképzeléseit és igényeit, s így végül mindegyikük számára hasznos és megnyugtató megoldásra jussanak.

A legtöbb szülő nagyon értékesnek éli meg a védőnővel való kapcsolatát, a támogatást gyermekük fejlődésével és mindennapi ellátásával kapcsolatban. Sok család azonban óvakodva tekint a látogatásra, attól tartva, hogy a védőnő egyfajta ellenőrző szerepet tölt be, azon aggódnak, mit néz a védőnő a lakásban. Ez azonban csak azokban a helyzetekben jelenik így meg, ahol a gyermek valóban veszélyeztetett. Ezekben az esetekben azonban ez tényleg szükséges. A legtöbb szülő igényli a rendszeres segítséget és tanácsadást.

A védőnő elmondja a családnak előre miért szükségesek a kisgyermekkori szűrések, vizsgálatok, konzultációk, elmondja, hogy milyen gyakran fog hozzánk eljönni, a szűrések, vizsgálatok, a környezettanulmány miatt. Elmondja, hogy hogyan tud segíteni a várandóság alatt és a baba születését követően, biztat, hogy kérdezzünk bátran, illetve megkérdezi, mi foglalkoztatja a kismamát. Figyel ránk, a szorongásainkra, meghallgat bennünket. Felkészült, és több minőségi ideje van azokra a témákban, melyekben a gyermekorvos kevésbé kompetens, illetve kevesebb ideje van: pl.

A védőnő adott körzetben látja el a kisgyermeket nevelő családokat. A házi gyermekorvos körzetéhez képest kisebb területet lát el, így alkalma van a személyesebb kapcsolatfelvételre a családokkal. A védőnő, a házi gyermekorvossal ellentétben nem választható, azt a szakembert kell felkeresnünk, ahol életvitelszerűen élünk, függetlenül attól, hogy hova szól a lakcímkártyánk. Amennyiben lakóhely szerinti gyermekorvost választjuk, a védőnő szorosan együttműködik a gyermekorvossal a gyermek ellátása során, és többnyire egy épületben dolgoznak.

Az elmúlt években jelentős előrelépés történt abban, hogy a szülőt valóban partnerként tekintsék a szakemberek. Ennek egyik eszköze, a szülői megfigyelésen alapuló kérdőív, mely megelőzi a védőnői tanácsadást. Ennek elsődleges célja a szülők gyermekeik fejlődésével kapcsolatos ismereteinek bővítése és a védőnők, házi/gyermekorvosok munkájának segítése. A gyermek legjobb ismerője a szülő, ezért az ő megfigyelése, tapasztalata nagyon fontos a fejlődés menetének nyomonkövetéséhez.

A Szülői kérdőív az alábbi fejlődési területeket érinti: nagymozgás, finommotorika, kommunikáció, beszéd, értelmi és szociális fejlődés. A Szülői kérdőívet 1 hónapos és 6 éves kor között összesen 12 alkalommal tölti ki a szülő. A szülői kérdőív kérdéseinek őszinte megválaszolásával a szülők tájékozódhatnak arról, hogyan halad gyermekük a fejlődés útján, továbbá segíthetik gyermekük fejlődését a megfelelő környezet biztosításával, valamint időben felismerhetnek olyan tüneteket, fejlődésbeli, elmaradást vagy elakadást, amelyek megfelelő támogatással, fejlesztéssel, kezeléssel megszüntethetők, illetve súlyosabbá válásuk megelőzhetők.

A védőnő előzetesen tájékoztatja, felkészíti a szülőt az adott életkorban várható fejlődés menetéről, megbeszéli a szülővel az arra vonatkozó szülői kérdőív kérdéseit, az azokkal kapcsolatos fontos tudnivalókat, a felmerülő kérdéseket, annak érdekében, hogy a szülő jól értse, mit kell figyelnie és hogyan kell megválaszolnia a kérdést, illetve kitöltenie a kérdőívet.

A védőnői kompetencia és a gyermekorvosokkal való együttműködés

A védőnői kompetencia, és az orvosokkal való együttműködés volt a témája a Miskolcon megrendezett védőnő- és gyermekorvos-továbbképzésnek. Élénk vita bontakozott ki a két szakma képviselői között a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében dolgozó szakembereknek tartott fórumon. Megyénkben is sok gyermekorvos szeretné visszaállítani a korábbi gyakorlatot, ám a védőnők feladatainak jogszabályi vonatkozásai, kompetenciájuk, melyet az 1995-ben megszületett utolsó minisztériumi rendelet is megfogalmaz, valamint a napjainkban már felsőfokúvá vált képzés valóban nagyobb önállósággal ruházta fel a védőnőket, s ezt meg is kell tartanunk. Ez természetesen nem zárja ki a gyermekorvosokkal való szoros együttműködést, melyre mindig is törekedtünk.

Mint azt a törvényi vonatkozások kapcsán hozzátette: az említett ’95-ös miniszteri rendelet változik a közeljövőben, módosításai várhatóan az európai uniós csatlakozást követően, a nyáron lépnek életbe. Az újdonságok közül a megyei védőnő kiemelte például a finanszírozás változását. Az önkormányzatok közalkalmazottaiként dolgozó védőnők a rendelet életbe lépését követően úgynevezett bázisalapú és fejkvóta szerinti bérezésben részesülnek majd. A bázisalap várhatóan 80-100 ezer forint között változik településformánként, s ehhez járul az ellátottak - a várandós anyák, a csecsemők vagy az iskolások - és azok száma szerinti pontérték.

A védőnők feladatai is változnak némiképp: azaz lesznek, akik csupán a várandósokkal és a 6 évesnél fiatalabb gyermekekkel, illetve családjukkal foglalkoznak, mások pedig csak az iskoláskorúakkal. A megvalósítás nagyrészt szervezés kérdése, hiszen, mint arra a megyei védőnő kitért, a megyét jellemző aprófalvak, kistelepülések jelentős száma miatt ezt nem lehet majd minden településen biztosítani.

Óvatosan kell kezelnünk a kijelentést, miszerint drasztikusan csökken a megyében a születések, a gyermekek száma, s ez a mi munkánkat is befolyásolná. Igaz ugyan, hogy a ’70-es években mintegy 14 ezer gyermek született évente, s ez a szám a ’90-es évek óta 9 ezer körül mozog, stagnál. Számolnunk kell azonban az elvándorlás tényével is. Az egészségneveléssel kapcsolatos célkitűzéseink ugyanakkor megkövetelik, hogy a családok és a gyermekek megfelelő ellátásban részesüljenek, s érdekeiket önállóságunk megőrzésével, ám a gyermekgyógyászokkal szoros együttműködésben szolgálhatjuk leginkább. Tapasztalataim szerint egyébként Borsodban alapvetően konfliktusmentes, jól működő gyermekorvos-védőnő együttműködésről beszélhetünk - hangsúlyozta a megyei védőnő.

Hozzátette ugyanakkor: az országos vezető védőnő, Ódor Andrea miskolci továbbképzésen elhangzott előadásában rendeletekkel alátámasztva határozta meg a védőnői kompetencia-köröket, melyek szerint végezniük kell munkájukat a védőnőknek.

Szakvédőnő mesterképzés

Hiánypótló, országosan egyedülálló szakvédőnő mesterképzést indít szeptembertől nappali és levelező tagozaton a Debreceni Egyetem Egészségügyi Kara. A képzésen belül négy specifikumot dolgoztak ki: területi, ifjúsági, családi és nővédelmi, valamint kórházi specializációt. Ezek közül szeptemberben kettőt: a területit és az ifjúsági szakvédőnő specializációt hirdeti meg a kar.

Az első félév alapozó képzés lesz, ezután válik szét az oktatás a specializációk irányába. A hallgatók olyan ismereteket szerezhetnek, amelyek támogatják az egészségügyi alap- és szakellátás megelőzési, gondozási, egészségfejlesztési, mentálhigiénés feladatellátását, a közoktatási intézmények egészségfejlesztési prevenciós munkáját. A képzés során hangsúlyt kap a speciális igényű csoportok gondozása, az ifjúság- és egészségvédelem.

Arra vagyunk kíváncsiak, hogy milyen szakterületen tevékenykedtek korábban a jelentkezők, milyen szakmai gyakorlati tapasztalataik vannak, a végzés után milyen irányba szeretnének elindulni, foglalkoznának-e új kompetenciák fejlesztésével. A jövő oktatóit, a tudományos pálya és a mentorfeladatok iránt érdeklődő szakembereket oktathatunk a védőnői területen is. A szakfelelős egyetemi docens megjegyezte: a népegészségügy és az egészségfejlesztés területén folyamatosan igény van képzett szakemberekre, ez a védőnők esetében is kiemelten igaz.

A nappali vagy levelező tagozatos szakvédőnő mesterképzési szakra felvételizőknek 3-5 oldalas kibővített szakmai önéletrajzot és motivációs levelet kell csatolniuk a jelentkezéshez, valamint a szakmai motivációjukat egy felvételi elbeszélgetésen kell majd bemutatniuk.

A magyar védőnői szolgálat története és jogszabályi háttere

Hazánkban a gyermek- és családvédelem a már alapintézménynek számító védőnői szolgálaton keresztül valósul meg. 2015-ben a 100 éves védőnői szolgálatot hungarikummá nyilvánították, az indoklás szerint „az európai ellátórendszerekben nincs ennyire komplex, a lakosság szinte teljes spektrumát érintő prevenciós ellátás", mint a magyar védőnői rendszer.

A magyar védőnői szolgálat feladata napjainkban is az egészségvédelem, a betegségek kialakulásának megelőzése, valamint az egészségfejlesztés. A védőnők az egészségügy sajátos határterületén, a különböző társszakmák képviselőivel együttműködve látják el a törvények és jogszabályok, a módszertani útmutatók és a szakmai irányítás által meghatározott feladataikat.

Összetett, egészségmegőrző családvédelmi szolgáltatást biztosítanak: szoros kapcsolatot tartanak a gondozottjaikkal, tanácsot adnak a különféle - egészségügyi, szociális, mentálhigiénés - problémákban; szűrővizsgálatokat szerveznek; védőoltásokat készítenek elő; egészségnevelő és más egészségvédő közösségi programokat biztosítanak a gondozottak számára.

A védőnők feladataival az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény és a 49/2004 ESzCsM rendelet foglakozik, mely szerint a legfontosabb védőnői feladatok a következők: család- és nővédelem, ezen belül a tanácsadás, a családgondozás; a 25-65 év közötti nők részére szűrővizsgálatok szervezése.

A jogszabályok rendelkeznek a védőnői tanácsadás rendjéről, a kötelező családlátogatások gyakoriságáról, az ellátandó gondozottak számáról (jelenleg egy védőnő legfeljebb 250 tanköteles korú gyermeket gondozhat) és a dokumentációs feladatokról. A védőnői tevékenység szakmai felügyeletét a kormányhivatalok szervezeti rendszerében dolgozó vezető védőnők látják el járási és megyei szinten.

A hazai szabályozás szerint a védőnői munka a betegségek megelőzésén alapul.

A védőnői hálózat szintjei

A védőnők strukturálisan az egészségügyi alapellátás részeként működnek, de tevékenykednek oktatási intézményekben, részt vesznek a szociális alapellátásban, a gyermekvédelemben, a civil-karitatív szférában is. Szakmai tevékenységüket önállóan látják el.

• Területi védőnők - feladatuk az óvodai védőnői feladatok és a nővédelemmel kapcsolatos teendők ellátása.
• Iskolai védőnők - feladatuk a 6-18 évesek, valamint a 18 év feletti, középfokú nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevők iskola-egészségügyi ellátása; közreműködés az előírt orvosi vizsgálatok, szűrővizsgálatok, védőoltások lebonyolításában; a fokozott gondozást igénylők nyilvántartása, állapotuk nyomon követése, segítése.
• Kórházak szülészeti osztályán dolgozó védőnők - feladatuk a várandós és gyermekágyas anyák ellátása, az anyák segítése a szoptatásnál; az újszülött hazabocsátásának előkészítése és az egészségnevelés.
• Családvédelmi szolgálatban dolgozó védőnők - feladatuk az oktatási intézményen kívüli családtervezési ismeretek terjesztése, a válsághelyzetben lévő várandós anyák segítése, a terhességmegszakítás előtti és utáni tanácsadás biztosítása.

Védőnői feladatok a várandósgondozástól a gyermek 3 éves koráig

A védőnők kulcsszerepet töltenek be a magzat-, a gyermek- és az anyavédelem területén, elsődleges feladatuk ebben az időszakban az egészséges csecsemő és gyermek fizikai, mentális és szociális fejlődéséhez szükséges környezeti feltételek megteremtése, az ezt akadályozó tényezők felismerése, betegség vagy környezeti veszélyeztetettség esetén pedig fokozott gondozás és látogatás.

Várandósgondozás

A védőnővel a várandósgondozás elején kerül kapcsolatba először a kismama: a szülész-nőgyógyász szakorvostól a várandósság megállapításáról szóló igazolással kell felkeresnie a lakóhely (vagy tartózkodási hely) szerint területileg illetékes védőnőt, aki kiállítja a várandósgondozási könyvet. A védőnői tanácsadáson általában 4-6 hetente kell megjelenni, de minimum 4 alkalommal - koraszülés esetén legalább egy alkalommal -, hogy a kismama jogosult legyen a szülést követően az anyasági támogatásra.

A védőnő a tanácsadások során általában az alábbi vizsgálatokat végzi: testsúly, testmagasság mérése; vérnyomás és pulzus mérése; haskörtérfogat mérése; magzati szívműködés vizsgálata; vizeletvizsgálat; alsó végtag megfigyelése és vizsgálata; általános tanácsadás a terhességgel, babavárással kapcsolatban, válaszadás az anya kérdéseire.

Gyermekgondozás

A gyermek megszületését követően a védőnő a gyermekágyas anya felépülését és a gyermek fejlődését kíséri figyelemmel. A kisbaba megszületéséről a kórháztól kap értesítést, így már a hazaengedést követő 48 órán belül (kivétel a hétvége és munkaszüneti nap) meglátogatja a családot, majd a szülést követő első hat hétben hetente, utána havonta (az anya kívánságára gyakrabban is). A védőnő ilyenkor tanácsot ad az édesanyának a felmerülő feladatokról, problémákról: szoptatás, pelenkázás, öltöztetés, fürdetés, altatás stb.

A védőnői tanácsadáson az édesanyának gyermekével eleinte havonta, később évente kell megjelennie, ezeken kívül az úgynevezett kötelező státuszvizsgálatokon, amelyek csecsemőkorban 1, 2, 3, 4, 6 és 9 hónapos korban esedékesek a szokos havi méréseken felül.

A védőnő a státuszvizsgálatok alkalmával: megméri a kisbaba súlyát és hosszát; bizonyos életkorokban pedig fejkörfogatot és mellkörfogatot is; megbeszéli az édesanyával a kisbaba fejlődésével, táplálásával, gondozásával kapcsolatos teendőket; ellenőrzi, hogy a baba fejlődése megfelel-e az életkorának; a gyermek egyéves kora után a beszéd- és mozgásfejlődéssel, szobatisztasággal kapcsolatos teendőkben, valamint a neveléssel, a közösségbe való szoktatással kapcsolatos problémákban segíthet.

Szűrővizsgálatokra 1 évesen, 18 hónaposan, 2 és 3 éves korban kerül sor.

Az utóbbi években végbement szemléletváltozás következtében a védőnői munka egyre inkább a partneri viszonyra épülő segítő tevékenység: a védőnők a családközpontú gondozásukkal az egészség megtartását, fejlesztését szolgálják.

A védőnői szolgálat története

1915-ben Stefánia belga főhercegnő javaslatára jött létre az Országos Stefánia Szövetség, majd az utódszervezete, a Védőnői Szövetség. Megalakulásának célja a kor népegészségügyi problémáinak - magas csecsemőhalandóság, anyák halálozásának magas száma, súlyos járványügyi helyzet (pl. tbc) - megoldása volt. A védőnői hálózat fő célkitűzése az általuk gondozott családok - különösen a nők, csecsemők, gyermekek, fiatalok - egészségének védelme, fejlesztése tanácsadással, családközpontú gondozással. Elévülhetetlen érdemeket szereztek pl. a védőoltási rendszer kidolgozásban és megvalósításában is.

A magyar védőnői szolgálat különleges ellátási forma, a világban sehol nem találunk hasonlót. A védőnői rendszer uniós szinten nem szabályozott. A tagállamokban is létezik a magyar védőnői hálózathoz hasonló feladatokat ellátó rendszer, de nincsen ilyen átfogó jellegű, a születéstől 18 éves korig tartó, az édesanya és gyermekét érintő összehangolt egészségügyi ellátás.

Magyarországon a védőnők magasan képzett, diplomás szakemberek - védőnői munkát csak védőnői szakon szerzett főiskolai oklevéllel rendelkező személy végezhet -, az unióban a végzettséget tekintve sincs egységes szabályozás.

Vonatkozó jogszabályok

• 2015. évi CXXIII. törvény az egészségügyi alapellátásról
• 49/2004 ESzCsM rendelet a területi védőnői ellátásról

tags: #vedonoi #kompetencia #level