A magzatburok feladatai és rendellenességei

A magzatvíz (liquor amnii) egy édeskés illatú, vízszerű, színtelen folyadék, amelynek pH-ja semleges. Ezt a folyadékot a magzatburok belső rétege, az amnion, valamint a köldökzsinór termeli a 20. terhességi héttől kezdve. A magzatvíz részben az anyai vérből, részben a magzat vizeletéből áll. A magzat folyamatosan lenyeli a magzatvizet (kb. 300-600 ml/kg/nap), ezzel gyakorolva a légző és nyelő mozgásokat. A magzatvíz körülbelül három óránként cserélődik: egy kisebb része a magzat bélrendszerén keresztül, nagyobb része pedig az amnionon át szívódik fel. Mennyisége a terhesség előrehaladtával növekszik, és a 36. hét körül éri el csúcspontját, átlagosan 1000-1500 ml körüli értékkel. A szülés közeledtével a mennyisége csökken, a terminus idején általában 7-10 dl körüli.

A magzatburok, mint a magzat első otthona, létfontosságú a méhen belüli élethez. Ez a vékony, de ellenálló hártya, amely a magzatvizet és a fejlődő életet veszi körül, több alapvető funkciót lát el:

• Védőburokként szolgál: Eloszlatja a külső nyomást és egyenletes hőmérsékletet biztosít a magzat számára.
• Mozgásteret biztosít: Lehetővé teszi a magzat számára a szabad mozgást, ami elengedhetetlen az izom- és csontrendszer megfelelő fejlődéséhez. A magzatvíz nedvesen tartja a növekvő testrészeket.
• Védi a köldökzsinórt: Megakadályozza annak összenyomódását és megtörését.
• Szerepet játszik az anyagcserében: A magzat a magzatvizet lenyelve gyakorolja a nyelési és légzési mozgásokat, ami segíti az emésztő- és légzőrendszer fejlődését.
• Hőszabályozás: Állandó, optimális hőmérsékletet tart fenn.
• Tüdőfejlődés: A magzat a magzatvizet "belélegezve" segíti a tüdő légzőhólyagjainak, az alveolusoknak a kitágulását és érését.

A magzatburok két rétegből áll: a belső amnionból és a külső chorionból. Ez a kettős rétegű struktúra biztosítja a magzatvíz zárt rendszerben tartását.

A magzatvíz mennyiségi eltérései és rendellenességei

A magzatvíz mennyisége ultrahangvizsgálattal határozható meg, bár ez a mérés szubjektív lehet. Az AFI (amnion fluid index) a magzatvíz zsebének mért magassága centiméterben, mely nem tartalmazhat magzati részeket. 6 cm alatti érték és 16 cm feletti érték kórosnak tekinthető.

Túl sok magzatvíz (Polyhydramnion)

A túl sok magzatvíz (polyhydramnion) kialakulhat anyai megbetegedések, például cukorbetegség, vesegyulladás vagy RH-összeférhetetlenség miatt. Emellett egyes magzati elváltozások is kiválthatják, mint például méhen belüli fertőzés, velőcsőzáródási rendellenesség, nyelőcső-elzáródás, vagy bélrendszeri, illetve szívfejlődési rendellenességek. Ilyenkor ágynyugalom, kórházi megfigyelés vagy akár a magzatvíz lecsapolása is szóba kerülhet. Súlyos esetekben császármetszésre kerülhet sor.

A polyhydramnion gyanúja esetén indokolt lehet TORCH vizsgálat (fertőzések kimutatására), magzati szív ultrahang vizsgálat (echokardiográfia), valamint genetikai vizsgálat a kromoszóma-rendellenességek kizárása érdekében.

Túl kevés magzatvíz (Oligohydramnion)

Amennyiben a magzatvíz mennyisége 0,5 liter alá csökken, oligohydramnionról beszélünk. Ennek oka lehet fokozott felszívódás vagy elégtelen termelődés, például vesefejlődési rendellenesség vagy húgyúti elzáródás következtében. A túl kevés folyadék beszűkíti a baba mozgásterét, ami mozgás- és légzőrendszeri fejlődési zavarokhoz, valamint növekedési elmaradáshoz vezethet. Ilyenkor ismételt kontroll ultrahangvizsgálat szükséges.

A magzatburok repedése (PROM és PPROM)

A korai burokrepedés (Premature Rupture of Membranes, PROM) akkor következik be, amikor a magzatburok a szülés megindulása előtt megreped. Ha ez a 37. terhességi hét előtt történik, koraszülött korai membránrepedésről (Preterm PROM, PPROM) beszélünk. Ez az állapot komoly szövődményekkel járhat mind az anya, mind a magzat számára, és az egyik leggyakoribb oka a koraszülésnek.

Okok és kockázati tényezők

A PROM leggyakoribb oka a fertőzés, különösen a hüvelyi és húgyúti fertőzések (pl. bakteriális vaginózis), amelyek gyengíthetik a magzatburok falát. További kockázati tényezők lehetnek:

• Invazív beavatkozások (pl. amniocentézis).
• Többes terhesség.
• Korábbi koraszülés.
• Méhnyak elégtelenség (incompetens méhnyak).
• Bizonyos életmódbeli döntések és étkezési szokások.
• Genetikai tényezők.

Tünetek és diagnózis

A PROM elsődleges tünete a magzatvíz hirtelen felszabadulása a hüvelyből, ami lehet szökkenés vagy lassú szivárgás. Előfordulhat azonban csak csepegés, amit könnyen összetéveszthetnek hüvelyi folyással vagy vizeletinkontinenciával. A diagnózis klinikai vizsgálattal, kórtörténet felvételével történik. Kiegészítő vizsgálatok lehetnek:

• Nitrazine teszt: A hüvelyváladék pH-értékének mérése. A magzatvíz lúgos kémhatású (pH > 7), míg a normál hüvelyváladék savas (pH ~ 4).
• Fern teszt (Páfrány teszt): A hüvelyből vett mintát mikroszkóp alatt vizsgálják. Magzatvíz jelenléte esetén jellegzetes, faágra emlékeztető mintázat alakul ki.
• Amnisure vagy más immunológiai tesztek: A magzatvízben található specifikus fehérjék kimutatására.

Kezelés és kimenetel

A PROM kezelése nagymértékben függ a terhességi kortól, valamint az anya és a magzat egészségi állapotától.

• Pre-viabilitás (24. hét előtt): Nagyon súlyos helyzet. A cél a terhesség meghosszabbítása, a fertőzés megelőzése és a magzatvíz pótlásának mérlegelése (amnioinfúzió). Szigorú ágynyugalom és kórházi felügyelet szükséges.
• Korai érettség (24-34. hét): A legfontosabb beavatkozás a kortikoszteroidok (pl. Dexamethason) adása az anyának a magzat tüdejének érésének elősegítésére. Széles spektrumú antibiotikumokat adnak a felszálló fertőzés megelőzésére. Méhizom-lazítókat (tocolyticumokat) is alkalmazhatnak a szteroidok hatásának kifejtéséig.
• Késői érettség (34-36. hét): A magzat tüdeje általában kellően érett. A szülést általában 24-48 órán belül megindítják.
• 34. hét után: A szülést általában 24-48 órán belül megindítják, mivel a fertőzés kockázata megnő.

A PROM-mal kapcsolatos kockázatok közé tartozik a fertőzés (chorioamnionitis), a koraszülés, a köldökzsinór-süllyedés, a tüdőhypoplasia és a magzati deformitások. A korai diagnózis és a megfelelő időzítésű beavatkozás kulcsfontosságú a magzat kimenetelének javításában.

Veleszületett fejlődési rendellenességek és a magzatburok

Bár a veleszületett fejlődési rendellenességek (VFR) okai sokrétűek (genetikai defektusok, környezeti ártalmak, szerzett tényezők), bizonyos esetekben a magzatburok rendellenességei is szerepet játszhatnak vagy utalhatnak problémára.

A velőcsőzáródási rendellenesség (pl. nyitott gerinc) az egyik olyan VFR, amelyre a túl sok magzatvíz (polyhydramnion) utalhat. Ezen rendellenességek megelőzésében kiemelt szerepe van a folsav megfelelő bevitelének, a helyes életmódnak és a várandósgondozáson való részvételnek.

A magzatvíz mennyiségének eltérései, mint a polyhydramnion és az oligohydramnion, utalhatnak a magzat gyomor-, bél- vagy vizeletelválasztó rendszerének zavaraira, amelyek szintén fejlődési rendellenességekhez kapcsolódhatnak.

A veleszületett fejlődési rendellenességek kiszűrésére számos módszer áll rendelkezésre a terhesség alatt, mint például ultrahang vizsgálat, anyai vérelemzés, magzatvízvétel (amniocentesis), korionboholy biopszia (CVS) és különböző genetikai tesztek (pl. PrenaTest®, NIFTY®).

Fontos hangsúlyozni, hogy a veleszületett fejlődési rendellenességek jelentős része megelőzhető védőoltásokkal, helyes életmóddal, táplálkozással, folsav és jód adásával, valamint a várandósgondozáson és szűrővizsgálatokon való részvétellel.

tags: #belso #magzatburok #feladata #rendellenessege